Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2005.04.11 0 0 75
Ez a megoldás nem jelent gyógyírt arra, amiről a topiknyitó 4 éve írt. Az akkori Word-verziók ugyanis valóban megcsinálták, hogy a jó idézőjelet tartalmazó tartalmazó fájlt elmentve, majd újra megnyitva hibás idézőjel kerekedett. Azt hiszem, a megoldás az volt, hogy doc helyett rtf-ben (vagy fordítva) kellett menteni. Szerencsére ezt a hibát a következő Word-verzióban kijavították. (A WordPerfectben XML-ben mentett dokumentumokban azonban verzióról verzióra öröklődő hiba.)
Előzmény: rvera (74)
rvera Creative Commons License 2005.04.11 0 0 74

Idézőjelprobléma megoldása nálam egyszerű:

 

ALT + 0132 és az eredménye: „

Előzmény: gersu (-)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.03.27 0 0 73

Tényleg, te Outlookot használsz?

 

Kis Ádám

Előzmény: Kis Ádám (72)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.03.27 0 0 72

Érdekes, nálam igen.

 

Próbáld meg még egyszer.

 

Kis Ádám

Előzmény: valakiasokközül (70)
rumci Creative Commons License 2005.03.27 0 0 71
Lehet, hogy büntiből, mert The Bat!-ot használok, de nekem a Word 2003 fel se ajánlja a körlevél dokumentumtípusának kiválasztásakor az e-mailt mint lehetőséget; úgyhogy tippet se tudok adni, csak annyit, hogy itt talán találsz választ a kérdésedre.
Előzmény: valakiasokközül (70)
valakiasokközül Creative Commons License 2005.03.27 0 0 70
szia
sajnos nem
Előzmény: Kis Ádám (69)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.03.26 0 0 69

Kedves valaki!

 

Szerintem a 6.lépés az utolsó, az outlook elküldi az egyesített maileket.

Kis Ádám

Előzmény: valakiasokközül (68)
valakiasokközül Creative Commons License 2005.03.26 0 0 68
Sziasztok
word 2003-am van. Körlevél varázslóval köremailt akarok küldeni...6. lépésig eljutottam , de innen nem tudok tovább lépni, így nem tudom a maileket elküldeni...hogyan tovább?

köszi
rumci Creative Commons License 2005.03.24 0 0 67
És én miért nem vettem észre, hogy az OOo ilyet is tud?
Előzmény: vrobee (66)
vrobee Creative Commons License 2005.03.24 0 0 66
OFF
Ajánlom a Jaws PDF Creatort, az talán a legolcsóbb megoldás
Fenét :)
A legolcsóbb OpenOffice-ben megnyitni a dokumentumot, és pdf-be exportálni.
Előzmény: rumci (65)
rumci Creative Commons License 2005.03.23 0 0 65
És kikelt? ;-)) (Ajánlom a Jaws PDF Creatort, az talán a legolcsóbb megoldás, megrendelhető a http://www.macasoft.hu/ címen.)
Előzmény: Mad árka (64)
Mad árka Creative Commons License 2005.03.23 0 0 64
Elültetted a bogarat a fülembe... :o)
Előzmény: rumci (63)
rumci Creative Commons License 2005.03.21 0 0 63
PDF ;-))
Előzmény: Mad árka (62)
Mad árka Creative Commons License 2005.03.21 0 0 62

Sziasztok!

 

Tudja valaki, hogy milyen formátumban érdemes Word dokumentumot menteni, ha azt akarom, hogy a legkisebb esélye legyen a sorok, rajzok szétcsúszásának? (Nincs extra betűtípus a szövegben.)

Árajánlatot és munkatervet kell gépelnem és bekérték elektronikusan is, s félek, hogy szét fog az egész csúszni, ami nem volna szerencsés. (A rajz elemeit csoportba illesztettem, tehát már képként kezeli, nem vonalhalmazként.)

 

Köszi!

rumci Creative Commons License 2005.03.05 0 0 61
„Amúgy a jelölőkről szóló űlésszak az tagnep kellene hogy legyen.”
:-)))
Előzmény: Kis Ádám (60)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.03.05 0 0 60

Hát ez elég nagy baj. Teljesen értelmetlen ez az ellenállás. A homonímis itt csak zavar, mert csak írásban az.

 

Egy könyvben alkalmaztuk a teget, a mérnököknek nagyjából bejött.

 

Amúgy a jelölőkről szóló űléásszak az tagnep kellene hogy legyen.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (59)
rumci Creative Commons License 2005.03.05 0 0 59
Hadd ne, annyira idegesítene. A nagyszótári mutatványkötet csinálása közben is szörnyen idegesített, hogy abban a teg megoldás szerepelt, úgyhogy a magam céljaira azóta is csak tagelek. Valószínűleg az zavar, hogy a tudatomban szétválik a kétféle angol e, és így összemosódna. Nem véletlen, hogy az OH.-ban is inkább latinos stichű ă-s kiejtéseket adtam az angol nagyon nyílt e-kre. (Ráadásul a tag homonima benne, úgyhogy még magamnak is ellent kellene mondanom, ha tegelnék.) Szóval én most ebben konzervatív vagyok.
Amúgy meg ha a tagekről akarna az ember rendezvényt tartani, mégse dukálna azt tegnapnak nevezni, sokkal jobb a tagnap. :-)) Németül Tagtag. (Sajnos, ez utóbbi nem az én ötletem.)
Előzmény: Kis Ádám (57)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.03.05 0 0 58

Kedves robiroboter!

 

Ebben a tekintetben az internet kicsit a világmindenséghez hasonlítható.

 

De azt akkor sem írod nagy V-vel, ha a történetéről írsz.

 

Kis Ádám

Előzmény: robiroboter (56)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.03.05 0 0 57

Kedves rumci!

 

Felhatalmazlak,

 

felkérlek,

 

ajánlom neked,

 

javaslattal élek

 

 

hogy  tegelj nyugodtan.

 

e-vel.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (54)
robiroboter Creative Commons License 2005.03.04 0 0 56
Én a következőt gondolom:

Ha arról beszélünk, hogy valami megtalálható az interneten= akkor kisbetű.

Ha pedig például a történetéről, fejlődéséről van szó= akkor nagybetű.

Hogy miért, nem tudom.:)
rumci Creative Commons License 2005.03.04 0 0 55
Mondat elején mindenképp nagyot írunk. :-)) A többi esetben LvT hol nagyot, hol kicsit használna (hogy mikor melyiket, az számomra nem teljesen világos, ezért se tartom ezt jó stratégiának), Kis Ádám, ZsB és én kicsit írnánk.
Előzmény: robiroboter (52)
rumci Creative Commons License 2005.03.04 0 0 54
Bocs a hibás tagelésért.

„Ne tegyünk úgy, mintha az ortográfia axiomatikus tudomány lenne.”
Valóban nem az, két okból: se nem axiomatikus, se nem tudomány. Az utóbbin nem hiszem, hogy lehetne változtatni, azon vagyok viszont, hogy az előbbin lehessen.

„a helyesírás felüldefiniálhatja az olyan vonzáskörébe tartozó fogalmakat, mint a szó, de az olyan diszjunkt ideákat, mint az intézmény, belterület, azt nem.”
Szerintem nyugodtan megtehetné, de – mint megmutattam – nem tette meg, az intézmény szó 1. jelentését használja. A 2.-at nem is használhatná, hiszen úgy néz ki, a 2. jelentés csak birtokszóként használatos. Az a szótár hibájának tűnik, hogy ezt nem tüntette fel. Egyébként az ÉrtSz. tud egy 3. jelentésről is:
3. (ritk, biz, tréf) <Jó tulajdonságit, értékelést kifejező jelzővel:> dolog, tárgy, találmány. Kitűnő intézmény a jó puha ágy.  A tarisznya … nevezetes intézmény. (Eötvös Károly)
Akkor mostantól írjuk az Ágyat és a Tarisznyát is nagybetűvel? Komolyan nem értelek.

Nem hiszem, hogy a különféle becenevek kizárnák egymást. Sőt még az sem szükséges, hogy az egyik típus írásmódja azonos legyen a másik típuséval. Én az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolába jártam, hívtuk ezt gimnáziumnak, Radnótinak, Radnóti-gimnáziumnak, ezek mind becenevei. Amire érdemes odafigyelni, hogy a nagybetű nem annak szól ilyenkor, hogy az egész tulajdonnév, hanem annak, hogy az elem az. És hát a Bocskorszaggató elem is fantázianév, így tulajdonnévi értékű, de ha per belügy aposztrofálom a Belügyminisztériumot, az már nem tulajdonnévi értékű, tehát kisbetűs.

„Ugyanakkor továbbra sem látom be, hogy a centralizáltság miért lenne attribútuma az intézménynek: ha valami attribútuma, akkor az a hierarchia”
Valóban, pontatlanul fogalmaztam.

„a Földrajzi nevek helyesírása pl. az 1.7 pontjában az állam szó ÉKsz.2 szerinti 2. jelentését használja”
Ebben a pontban az állam csak összetételi tagként fordul elő, így nem értem ezt az állítást. Nyilván számos alkalommal a kontextus egyértelműsít egy bizonyos jelentést, és nyilván számos esetben nem az első jelentés az ÉKsz. 1. jelentése, de azt azért általános elvnek tekinthetjük, hogy jelöletlen helyzetben a jelöletlen (tehát gyakoribb, jellemzőbb) jelentést célszerű feltételezni. Ez összhangban áll a grice-i maximákkal is.

„Az ÉKsz.2 nem emlékezik meg számlaszámról, tulajdonosról, székhelyről és igazgatóról.”
Ezek kissé tréfás pars pro toto megnevezések, a kifejezett tartalom azonban lényegében ugyanaz az ÉKsz. szabatos értelmezésével.
Előzmény: LvT (46)
rumci Creative Commons License 2005.03.04 0 0 53
„Ne tegyünk úgy, mintha az ortográfia axiomatikus tudomány lenne.”
Valóban nem az, két okból: se nem axiomatikus, se nem tudomány. Az utóbbin nem hiszem, hogy lehetne változtatni, azon vagyok viszont, hogy az előbbin lehessen.

„a helyesírás felüldefiniálhatja az olyan vonzáskörébe tartozó fogalmakat, mint a szó, de az olyan diszjunkt ideákat, mint az intézmény, belterület, azt nem.”
Szerintem nyugodtan megtehetné, de – mint megmutattam – nem tette meg, az intézmény szó 1. jelentését használja. A 2.-at nem is használhatná, hiszen úgy néz ki, a 2. jelentés csak birtokszóként használatos. Az a szótár hibájának tűnik, hogy ezt nem tüntette fel. Egyébként az ÉrtSz. tud egy 3. jelentésről is:
3. (ritk, biz, tréf) <Jó tulajdonságit, értékelést kifejező jelzővel:> dolog, tárgy, találmány. Kitűnő intézmény a jó puha ágy.  A tarisznya … nevezetes intézmény. (Eötvös Károly)
Akkor mostantól írjuk az Ágyat és a Tarisznyát is nagybetűvel? Komolyan nem értelek.

Nem hiszem, hogy a különféle becenevek kizárnák egymást. Sőt még az sem szükséges, hogy az egyik típus írásmódja azonos legyen a másik típuséval. Én az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolába jártam, hívtuk ezt gimnáziumnak, Radnótinak, Radnóti-gimnáziumnak, ezek mind becenevei. Amire érdemes odafigyelni, hogy a nagybetű nem annak szól ilyenkor, hogy az egész tulajdonnév, hanem annak, hogy az elem az. És hát a Bocskorszaggató elem is fantázianév, így tulajdonnévi értékű, de ha per belügy aposztrofálom a Belügyminisztériumot, az már nem tulajdonnévi értékű, tehát kisbetűs.

„Ugyanakkor továbbra sem látom be, hogy a centralizáltság miért lenne attribútuma az intézménynek: ha valami attribútuma, akkor az a hierarchia”
Valóban, pontatlanul fogalmaztam.

„a Földrajzi nevek helyesírása pl. az 1.7 pontjában az állam szó ÉKsz.2 szerinti 2. jelentését használja”
Ebben a pontban az állam csak összetételi tagként fordul elő, így nem értem ezt az állítást. Nyilván számos alkalommal a kontextus egyértelműsít egy bizonyos jelentést, és nyilván számos esetben nem az első jelentés az ÉKsz. 1. jelentése, de azt azért általános elvnek tekinthetjük, hogy jelöletlen helyzetben a jelöletlen (tehát gyakoribb, jellemzőbb) jelentést célszerű feltételezni. Ez összhangban áll a grice-i maximákkal is.

„Az ÉKsz.2 nem emlékezik meg számlaszámról, tulajdonosról, székhelyről és igazgatóról.”
Ezek kissé tréfás pars pro toto megnevezések, a kifejezett tartalom azonban lényegében ugyanaz az ÉKsz. szabatos értelmezésével.
Előzmény: LvT (46)
robiroboter Creative Commons License 2005.03.04 0 0 52
Bocs, de nincs időm átrágni magam a hozzászólásokon.
Szóval: mikor írunk nagy i-t és mikor kicsit?:)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.03.04 0 0 51

Az internet magyarul világháló.

 

Az Internet meg Világháló?

 

Avagy hogy is van nemzetközileg a világháló?

 

Esetleg world wide web?  Vagy World Wide Web?

 

Azt hiszem, a fogalmi zűrzavar akkora, hogy itt minden igaz lehet, és semmi sem az.

 

Kis Ádám

 

 

ZsB Creative Commons License 2005.03.04 0 0 50

Kétféle intézmény fogalom van: 1. "Vmely közösségi célra létesített, bizonyos személyi kerettel rendelkező társadalmi v. állami szervezet." 2. "A társadalomban kialakult rendszer, forma, szokás." (Pl. a házasság intézménye). Namost, a'sszem, az a különbség köztünk, hogy az a valami, amin te az Internetet mint intézményt érted, az nekem sokkal inkább a 2. kategóriába tartozik (a közös protokollhasználat folytán létrjövő valami, és nem "célra létesített" valami), és az utóbbiakat, ugye kisbötűvel írjuk.

Előzmény: LvT (49)
LvT Creative Commons License 2005.03.04 0 0 49
Kedves ZsB!

> ez nekem bizony csak az ebnek a karóhoz való ügyetlen madzadolgatása.

Ez az érzés bizony kölcsönös, és némi nehézséget vélek felfedezni a fogalmi elhatárolások terén. Te most olyasmivel próbálsz vitatkozni, amit én egyébként nem vitatok: van magyar posta. De van Magyar Posta is. Ezek nem kizáró, hanem egymást feltételező dolgok.

Előzmény: ZsB (48)
ZsB Creative Commons License 2005.03.04 0 0 48

Hát, kedves LvT,

ez nekem bizony csak az ebnek a karóhoz való ügyetlen madzadolgatása. A posta nevű globális rendszert számtalan, az ő protokollját alkalmazó intézmény teszi ugyan, nevük többnyire Ilyen-Olyan Posta, ettől az a valami, amit postának hívunk, nem intézmény. A párhuzam pontos, csúsztatás sehol: az internetet is számtalan intézmény (is) teszi, a rendszer ettől még nem intézmény. Még akkor se, ha volna ezek között a szervezetek között Internet nevű, de nincs.

Előzmény: LvT (47)
LvT Creative Commons License 2005.03.04 0 0 47
Kedves ZsB!

> Az internet nem szervezeti entitás (bár önkormányzó), hanem műszaki közlekedési eszköz, közeg...

Ezt mondom én is: az internet nem szervezeti entitás (és nem is önkormányzó), hanem műszaki közlekedési eszköz, közeg; de az Internet az bizony szervezeti entitás.


> ahogy nem nyomtathatsz a saját szakálladra levélbélyeget - attól még a posta - in genere és an sich - nem intézmény.

nyomhastz saját szakálladra levélbéyeket, vö. Sealand. Itt te most csúsztatással operálsz, eltekintesz azoktól a szervezetktől, amelyeknek neve szontén posta és egy adott területen monopolizálja a posta médiumot. Ezt nálunk úgy hívják Magyar Posta Rt. (vagy mi). Ez bizony inbtázmény, és még a brit megfelelője is intézmény, jóllehet ott még postahivatalok kinézete sem mindig intézményi jellegű. Az Internet és a Magyar Posta között csak annyi a különbség, hogy az előbinek nagyobb a területe, de területe az van, mert vannak olyan internetek, amelyek más szervezetbe tömörülnek, más területi dependenciákkal (erre volt példa a Bitnet, Usenet stb.)
Előzmény: ZsB (45)
LvT Creative Commons License 2005.03.04 0 0 46
Kedves rumci!

> A leghatározottabban nem értünk egyet. Egy diszciplína terminológiájában használatos terminus technicus (márpedig a helyesírásban az intézmény[név] ilyen) teljességgel független lehet e szó rendszeren kívül használt jelentéseitől

Ne tegyünk úgy, mintha az ortográfia axiomatikus tudomány lenne. Annál is inkább, mivel -- ugye -- az ortográfia nem definiálja sem az intézmény, sem a cég, sem a márkanév, sem az állam, sem az ország, sem az etnikai körzet, sem a belterület fogalmát, pedig ezek mind hivatkozottak helyesírási szabályokban. Ennek oka, hogy ezek mind készen kapott, a priori koncepciók a helyesírás szempontjából.

Amikor egy diszciplína, ilyen a saját illetékességi körébe nem tartozó fogalomról el kezdi állítani, hogy felüldefiniálta, akkor lehet látni, hogy ott sumákolás van. Én ökológiakollokviumon meg is mondtam a vizsgáztatónak, hogy az a definíció, hogy a niche egy N-dimenziós hipertér az marhaság, mivel megkérdeztem matematikusokat, akik szerint az N-dimenziós hipertér teljességgel mást jelent. Ez az ökológiai meghatározás csak egy kétségbeesett kísérlet volt arra, hogy absztraktnak imponáló köntöst kölcsönözzenek ennek a tudománynak.

Úgyhogy a vargának a kaptafánál érdemes maradnia: a helyesírás felüldefiniálhatja az olyan vonzáskörébe tartozó fogalmakat, mint a szó, de az olyan diszjunkt ideákat, mint az intézmény, belterület, azt nem.

Egyébként korábban hozott példád cáfolja éppen azt, hogy itt sajátságos definíció lenne: ahogy változott az intázmény képzete az időben, úgy változott az akadémia nevének írásmódja. A helyesírás -- nagyon helyesen! -- tükrözi a társadalom képzeteit a fogalmakról (ha egy kis spéttel is); és merőben elefánttornyosodásnak tekinthetjük, ha a társadalomnak kellene követnie a helyesírási kodifikátorok képzeteit.


> Helyesírási szempontból nagyon is fontos, hiszen az intézmények beceneveit általában nem intézménynévként írjuk: Eötvös Loránd Tudományegyetem, de: egyetem (még ha egyértelműen az ELTE-re vonatkozik is), Berzsenyi Dániel Gimnázium, de: Berzsenyi-gimnázium.

Ezek a példák nem jók: vegyünk egy céget, amelyet Bocskorszaggató és Kalucsnielvásító Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek hívnak. Ennek beceneve, vagyis rövid cégneve a Bocskorszaggató Kft. Világos, hogy a dolgozói időnként, mint káeftére fognak hivatkozni, ugyanúgy, mint ahogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kötődők az egyetemre. Ettől még egyik megjelölés sem lesz becenév: az a Bocskorszaggató Kft. és az ELTE lesz. Ugyanígy a Berzsenyi Dániel Gimnázium beceneve egyszerűen Berzsenyi, mint ahogy Fodor Gábor képviselő gimnáziumának beceneve Berze (< Berze Nagy János Gimnázium). Arra is felhívnám a figyelmet, hogy az Opera az Opera, és nem *Operaház, ha ez utóbbit használjuk, akkor már kisbetű operaház (tehát ez is ekvivalens a Berzsenyi becsenév vs. Berzsenyi-gimnázium megnevezés kettősével).

Azt is látni lehet, hogy vannak részrendszerek, ahol ez a kettősség teljesen kiépült: a cégnevek és az országnevek. A helyzet az intézményveknél is ilyen, csak defektív: azaz nem minden intézmény rendelkezik rövid intézménynévvel.


> „hanem az, hogy az az izé, amire utaltam az is egy olyan intézmény, amelynek nincs igazgatója, számlaszáma.”
De az intézményszerű felépítés, struktúra, a centralizáltság egyértelműen jellemző rá, szemben az internettel, amelynek leglényege a decentralizáltság, az intézményszerűtlenség.


Vegyük azt, hogy jut valaki IP-címhez, és hogy jut valaki országgyűlési képviselői mandátumhoz. Ha ezt vesszük, akkor a helyzet éppen fordított ahhoz képest, amit mondasz. Hát még, ha azt vesszük, hogy az IP-cím, illetve a mandátum elnyerése után kinek-minek tartozol felelősséggel...

Akkor lenne az Internet intézményszerűtlen, ha pl. mindenki hasraütésszerűen allokálhatna magának IP-címet, ill. doménnevet. Ugyanakkor dolgoztam olyan kórházban, melynek bizonyos osztályai egyetemi tanszékek voltak, míg mások nem. Ennek a kórháznak két(!), szeparált internetet kellett bevezetnie, mert az egyetemi gerincre csak oktatási egységek csatlakozhatnak. Ez pedig azért van, mert az Internetnek is van "SZMSZ"-e, és van erőszakszervezete, amely az "SZMSZ" sértést szankcionálja.

Ugyanakkor továbbra sem látom be, hogy a centralizáltság miért lenne attribútuma az intézménynek: ha valami attribútuma, akkor az a hierarchia, a belső felelősségi rendszer és ezek izoláltsága a környezettől. Itt most te egyszerűen öszetéveszted a hierarchiát a centralizáltsággal. Nálunk a kórház gyógyítóágazata egy feudális, centralizált rendszer, az USA-ban pedig egy hálós szervezet: mégis kórház mindkettő. Talán a diszkrepanciát az okozza, hogy errefelé még nincs elterjedve a hálós szervezeti modell: ez nem centralizált, de hierarchikus, és legalább annyira intézményszerű, mint a mi poroszos modellünk.


> Egyrészt az ÉKsz.-ben szerepel egy 1. jelentés is: 'vmely közösségi célra létesített, bizonyos személyi kerettel rendelkező társadalmi v. állami szervezet' – így megszorító kontextus nélkül ennek kell a default értelmezésnek lennie

Ilyen default értelmezésre semmi nem ad alapot. Sőt, a Földrajzi nevek helyesírása pl. az 1.7 pontjában az állam szó ÉKsz.2 szerinti 2. jelentését használja.


> (ez érdekes módon összhangban is van a szabályzat fogalomhasználatával)

Nem, nincs. Az ÉKsz.2 nem emlékezik meg számlaszámról, tulajdonosról, székhelyről és igazgatóról.


> másrészt pedig a 2. jelentésnél az ÉKsz. hoz példát is: a házasság ~e – ebből tisztán látható, hogy szó nem lehet helyesírási vonatkozásban erről a jelentésről, hiszen akkor a Házasságot is nagybetűvel kéne írni.

Ha lenne a házasság intézményének neve, akkor lehetne nagy betűvel írni.
Előzmény: rumci (44)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!