Elkepesztonek tartom, hogy ma 1 TB befizetore 1 db nyugdijas jut, s ma a nyugdijak 1/4-et hitelekbol fizetik. Hihetetlen, de a nagy partok az aberralt 13. havi nyugdijon egyeznek, mint garancian kozben a nyugdijasok nemcsak a mat, hanem a jovot is felzabaljak!
Kovetelem a nyugdijak radikalis csokkenteset addig, amig arra a befizetesek fedezetet nyujtanak, es a nyugdijak teljesen uj munkaido- es gyermekaranyos elosztasat!
Vedjuk meg a jovonket es a jelenunket a partok kepmutato es hazug garanciajatol!
Ez igaz a 70-es evek elejere, de pontosan az ilyen lokesszeru szabalyzasok teszik kezelhetetlenne a rendszer.
Jott kb. 5-6 evnyi hullamhegy, az infrastuktura haldoklott a tultelitettsegtol, aztan amikor lecsengett akkor meg az intezmeny fentartok nem birtak finanszirozni a faziskesessel felfejlesztett kihasznalatlan infrastukturat...
Nálunk nincs tanulási folyamat, csak a kényszerítő körülményekre való reagálás, egyszerűen nem tudnak törődni vele érdemben, hogy mi lesz mondjuk 5 év múlva. Most ez van és főleg politikai szempontból megengedhetetlenek a racionális/igazságos döntések.
Már hogyne lenne ilyen kedvezmény, volt nálunk a 70-es években. Meg is ugrott a születésszám. A nyugdíjasok pedig nem a legvédtelenebbek, sajnos a minimálbéres suvos vállalkozó meg nem annyira jellemző, mint amennyire irritáló a látványuk. pupu: ti se vállaltatok elég gyereket sokkal kevesebb teherrel. Az általános népi mítosz, hogy akkor rosszabb volt a helyzet meg nem igaz. Kocsi vagy kicsi.
A termelekenyseg novekedese egyreszt technikai fejlodes kerdese, masreszt termeszetes (szinte kiirthatatlan) torekves egy normalis korulmenyek kozott mukodo gazdasag szamara. Persze, ha az ehhez szukseges forrasokat elvonjak tole, akkor tenyleg meg lehet fojtani...
a jelenlegi rendszerben a bevándorló mindenképpen gondot okot. nyugat európában ugyanis a bevándorlók arra vannak, hogy a szociális piramis alját adják, amely a jóléti állam miatt megszűnt. vagyis egyetlen állam sem tud úgy működni, hogy nincsenek szegények, akik fizikai munkát végeznek.a bevándorló ott erre kell. ez egyébként egy elég komoly ellentmondása a jóléti rendszereknek. az átlag nyugateurópai ugyanis diplomás bölcsész vagy szociológus akar lenni, és irodában akar dolgozni, utcát seperni, takarítani, stb. viszont nem akar.
igen csak ha termelékenység növekedésének eredményét elszívja az eltartottak növekvő száma, a dolgozók nem lesznek érdekeltek a termelékenység növelésében.
Válasz helyett viszont egy kérdés: aki 2008 után megy nyugdíjba (átlagosan 8%-al alcsonyabb nyugdíjra számíthat a tegnap elfogadott szabály szerint) az vajh tényleg ennyivel kevesebebt tett????
Azert azt a 10-et ugy kell szamolni, hogy abbol jobb esetben 10 elte meg a felnottkort :-(
Elobb-utobb ugy is elkerulhetetlen lesz, hogy aki nem szamithat sajat forrasaira vagy a csalad (felnevelt gyerekek) tamogatasara, az csak epp hogy a vegetalashoz szukseges merteku ellatast kapja az allamtol. Majd szepen helyre all rend.
A tulszabalyzott rendszer sose jo, foleg ha nem igazan ismertek a szabalyok valtoztatasaval indukalt valtozasok reakcioideje, es ennek kovetkezteben a hatasok kiteljesedese elott probaljak ujabb szabalyokkal terelgetni a rendszert.
Arra emlekeztet, amikor eloszor neki alltam egy komolyabb porlasztot beallitani, eltekergettem az osszes csavart, aztan utana vert izzadtam, hogy legalab a kiindulo (bar idaalisnak nem tekintheto) allapotot visszaallitsam.
az tény, hogy a fejlett társadalmak e felé tendálnak, de én nem hiszem azt hogy ezt a folyamatot ne lehetne megakasztani. igazából nem is az a kérdés, hogy meg lehet e akasztani, hanem az van, hogy muszáj. ha nem fordul meg a trend, akkor a jóléti államoknak annyi. vagy azért, mert bevándorlók jönnek és ők a maguk képére formálják a rendszert (mint rómát a barbárok), vagy azért mert elöregszik a népesség, és az elöregedés rátelepszik a gazdaságra. a szocializmus alatt, amikor ez a probléma jelentkezett, megfelelő ösztönzőkkel a 70-es években még lehetett a helyzeten javítani. ezért írtam azt, hogy ha abszolút a gyereknevelés segítését állítja az állam az ellátórendszerek középpontjába, akkor van lehetőség a trend megfordítására.
Igen, de azert azt is hozza kell szamolni, hogy a magasabb eletszinvonal szinte mindenhol a gyerekszam csokkeneset vonja maga utan, kiveve a nagycsalad irant elkotelezetteket. Ezt az elkotelezettseget meg nem igazan lehet tamogatasokkal novelni.
továbbfűzve, a legtöbb elemző nem jut el odáig, hogy megoldást is vázoljon fel, egyszerűen belenyugszanak abba, hogy a népesség fogy és elöregszik. pedig az szvsz nagyon is nyilvánvaló, hogy az eddigi állami ellátó és segélyezőrendszereket nagyjából ki kell dobni a kukába, és valami gyökeresen újat kell kitalálni, mert a mai nem vezet előre.
szerintem megfelelő ösztönzőket ki lehet arra találni hogy a születésszám növekedni kezdjen, igaz, ez nem lesz egy hirtelen folyamat. de lehet úgy alakítani az adórendszert, a járulékfizetés rendszerét, lehet megint bérlakásépítésbe kezdeni önkormányzati részről, lehet propagálni a másfél keresős családmodellt, ahol az egyik szülő csak részmunkaidőben dolgozik és ezt adózáson , stb. keresztül is támogatni, és még lehetne sorolni. igaz, ehhez az kellene, hogy a jóléti kiadások ne a segélyekre, és ne a nyugdíjakra follyanak el.
A 97-es nyugdijrefommal kapcsolatban 1et ertek, sajnalatos, hogy osszparti egyetertesben kvazi parkolopalyara tettek.
A szuletes szam jusztirozasa nem olyan dolog, hogy na, most holnaptol paprikat termelek. Szvsz nincs olyan merteku kedvezmeny, amivel manapsag szamottevoen novelni lehet a gyerekvallalasi kedvet, tehat a demografiai adottsagokat el kell fogadni, es atszabni ra a rendszert. Az atmeneti idoszak csunya lesz.
Megdöbbentő mértékben hiányzik nálunk a bizalom, ami minden tartós gazdasági fejlődés és együttműködés alapja.
A bizalom eselyet az allam kefelte el, hosszu faradsagos munkaval. Tobb nemzedek munkajara lenne szukseg ahhoz, hogy az adozo azzal a tudattal bocsassa az APEH fele adojat-jarulekat, hogy jo helyre kerul.