A váltó ill. egyenáramú kapcsok összekötése azt a célt szolgálja, hogy az elektromos berendezéseket a vonat a kapcsolósín segítségével tudja kapcsolni. Alapállapotban nem szükséges...
Két dolgot néznék meg: az egyik: a CsíkosháTTú által betett elvi kapcsolási rajzon látható, a trafó két kivezetése közötti kötés megvan-e, illetve, hogy ha sorba kapcsolod a váltók visszavezetéseit, lehet, hogy a hátrébb álló váltókra nem jut elég áramerősség, mert azért a vezetékeknek is van ellenállása.
Ezt már ismerem. Ez egy kellemes játék. Arról van szó, hogy valahol szorulás van a mechanikában. Ez lehet az elhajlott összekötőrúd, az alaphoz hozzáérő csúszka, morzsa a mechanikában, vagy csak a váltó saját, rendes belső surlódása is. A lényeg, hogy terheletlenül még meg tudja mozdítani magát a hajtómű, de ha rajta van a hasznos terhelés (a váltó csúcssínjei), akkor már nem moccan. Megoldás: a surlódás felderítése és megszüntetése, pl. a mechanika levegőbe helyezése (a mozgó alkatrészek alatt kivésni az alapot, hogy ne az alapon csússzon az összekötőrúd és a csúszka), kipucolni a váltót, stb. Ez persze nem biztos, hogy eredményre vezet, mert lehet, hogy nem a terhelés nőtt meg, tehát új surlódás került a rendszerbe, hanem az elektromágnes gyengült el, és nem tudja már az üzemszerű terhelést sem megmozdítani. Ilyenkor eldobós, vagy a Börzén pl. Kardos Józsival lehet jutányos cseréhez folyamodni.
Lehet, hogy rosszul fogalmaztam az előbb. Megpróbálom mégegyszer. A következő a felállás: van 13 db váltó. A bekötés a következőkép történt. A trafó egyik kimeneteléből húztam egy szálat amit bekötöttem az első váltó „visszavezető” csatlakoztatójába, majd onnan a következőbe és így tovább az utolsóig. A trafó másik kivezetését bekötöttem a TT kapcsolópultba. Onnan minden váltóhoz húztam 2 vezetéket (egyenes vagy kitérő kapcsolása). Ez eddig rendben is van. Forrasztani nem kellett, mert ez mind régi Zeuke váltó, amin ugye mindegyiken kis kapcsocskákkal lehet rögzíteni a vezetékeket. A hiba jelenség, hogy van 3-4 váltó, ami hol csak egyik irányba hajlandó váltani, hol egyik irányba sem, de van, hogy tökéletesen működnek. Viszont ha kiveszem és egymaga ráteszem a trafóra egyedül bekötve a kapcsoló pultba, akkor váltogathatok 100-szor is, működik tökéletesen…
Nnna üdv TT-seknek iTT is! (Még jó,hogy rátaláltam, azt hiTTem, hogy nincs külön topicunk...)
Igaz ugyan, hogy nem váltó, csak jelző, de az elvi megoldás ugyanaz. Nem értem a sorba kötést, a kapcsolópoltról egy-egy vezeték megy a váltó egy-egy állítótekercsére, és egy közös madzag megy közvetlenül a trafóra. (A trafó másik kivezetéséről értelemszerűen a kapcsolópultra megy a drót.)
Mi az, hogy + szál? A váltók minden áramirányban, vagy váltóárammal is üzemelnek. Csak közös és vezérlő vezetéknek van értelme. Két bekötés lehetséges: 1) A közös vezeték a középső kivezetés (ez a legtöbb váltónál házra kötött). Az összes váltó közös vezetékét párhuzamosan kapcsoljuk, és egybe vezetjük a trafó valamelyik kimenetére. A másik kimenet a kapcsolópultba megy, amin minden váltóhoz két gombot rendelünk: az egyik egyenesebe, a másik kitérőbe állít. Így két független drót megy a váltóhoz (és a közös). Buktatók: a házat egy műanyag lap szigeteli a tekercsek érintkezési pontjaitól a hajtómű belsejében. Ez a lap legtöbbször hiányzik, rövidzár csak az asztalon kereletkezik, mikor a csavarral leszorítod a hajtóművet. 2) Az egyenesbe állító, illetve a kitérőbe állító vezetékek vannak közösítve az összes váltón, és a középső papucsot választod a kapcsolópulton. Tehát lesz egy közös váltóállító gombod egyenes irányba, egy közös váltóállító gomb kitérő irányba és minden váltóhoz egy szelektor, egy egyedi állítógomb (KA-69 bekötés). Ez a fentinél kevesebb kábelt és kapcsolót kíván, de nem lehet használni a visszajelentő kimeneteket. Buktatója: a váltók egy része elé diódákat kell beépíteni, ennek hiányában minden össze lesz kötve mindennel.
Nálad melyik bekötés van, és pontosan mi a hibajelenség? A közvetlen táplálást a kivezetéseken vagy a hajtómű tetején levő rögzítőpeckeken csináltad? A kapcsolópult milyen rendszerű? Forrasztást hogyan végezted, hol forrasztottál? A kapcsolópulthoz hogyan kötötted a kábeleket?
Az irodalom alapján egy váltóállítómű működése közben 0,8 A-t vesz fel. A trafó teljesítménye alapján meghatározható, mennyi az egy gombnyomással egyszerre működtethető váltók száma. Ha ettől többet raksz egy gombra, akkor fordul elő, hogy nem működnek megfelelőképpen. (bár lehet, hogy nem ez a helyzet van nálad, mert nem gondolom, hogy az _összes_ eszközt _egyszerre_ működteted.)
Az első részt most nem értem, késő van. Hány váltót akarsz _egyszerre_ üzemeltetni? 3-4 a maximum.
A második:
Szvsz mindkét megoldás megfelelő. A sinek elvágása nincs igazából helyhez kötve, ezért talán többcélúan alkalmazható, mint a vágánycsatlakozásokba tett tüskék. Itt figyelni kell, hogy a két elválasztott vágány ne csúszhasson össze. A BTTB erre a közepén kis orrokkal rendelkező plasztikcsatlakozókat gyártott, ami a fém csatlakozók helyére volt betehető.
Mi lehet a probléma akkor, ha a váltó önmagába, ha csak a trafóval próbálom, akkor jól működik, de ha be van kötve a többi váltóval a kapcsolópultba, sokszor csak egyik irányba, vagy egyik irányba sem vált, de van hogy 4-5-ször egymás után teljesen jó. Már próbáltam másik pultot is, de ugyan ezt csinálta. Ezek régi váltók, de soha sem voltak használva, új állapotban vannak. ( Annyi infó még, hogy a + szál egy vezeték, azon vannak sorba kötve a váltók. Lehet hogy ez a gond ? )
Másik kérdésem, hogy ha két külön áramkör lesz, két külön trafóval irányítva, akkor hogy érdemes a két kört külön választani egymástól ? Vágjam át a sín mind két oldalát, vagy az illesztésnél rakjak műanyag tüskéket ? Hogy érdemes ezt megoldani ?
A Dragon cég 1:144 - ben gyárt német harcjárműveket. Bár ez elég nagy eltérés az 1:120 - tól, de egyelőre nincs jobb. Azt hiszem a Vaterán árult Tigrisek is ilyenek lehetnek. http://www.dragon-models.com/html/modelnews.html
gerade - egyenes
