Most jutott eszembe a vasuti (lend)kerekek felesleges koptatasa fekezeskor.
Ha megsporoljuk a vasuti kocsik tomeget es csapagyazasat egy konnyebb es erosebb jarmuvet/kocsit kell epiteni kis gordulesi ellenallassal. Vas a vason, vagy maglev.
A sok gumipor, kopott gumi is szennyezo, a gumibelapulas okozta deformacio energiazabalo.
És ha az autót nem visszük, csak az embereket, akik az autóval utaznáűnak, akkor még jobb a helyzet.
Autós utaztatással kapcsolatban volt egy öteletem: a hét végi M7 tumultus csökkentése érdekében lehetnének autó szállító vonatok forgalomban. Másnak is eszébe jutott, persze. Nem tudom, lesz.e belőle vmi egyszer.. (Bp-Balaton és vissza)
"Lithium ion batteries typically cost up to $80 per kw/hour of storage. The new battery costs under $6 per kw/hour in its most basic form, and approximately $20 per kw/hour when outfitted as part of a total system—a price point. Bill Gates and Jeff Bezos have invested. They have already forged deals with some utilities, such as Great River Energy in Minnesota."
Az usaban mar harminc eve is draga penzt fizettek azok akik megtehettek, hogy par peec autozas utan a konditeremben fel egy orat tekerhessek a szobakerekpart majd hazaautozzanak. Mondjuk olcaobb lett volna venniuk egy valodi kerekpart es korbetekerni a varosban.
A Black Mirrorban mutattak is pont egy ilyen társadalmat.
Abban a nagyobbik része a társadalomnak ül a bicikliken, és termeli a delejt. Ezért kap pontokat, amiért aztán mindent vehet - sok felesleges dolgot is.
Az emberi energia az meg nincs kihasznalva. Egy ember kerekparozva szaz vatt teljesitmenyt kepes kifejteni akar egy ket oran at. Ha kiosztunk kb egy millio aramfejleszto szbakerekpart, az reszben egeszseges mert a csalad minden tagja edzzhet, es energiatermelo is csaladonkent napi ket ora tekeressel 200 vattora energiat termelnek ami boven eleg a mobilok feltoltesere, es orszagosan napi 200 megawattora energia. Ezzel mar egy tiz megawattos eromu teljesitmenye is megsporolhato.
Egyetlen dolgon áll vagy bukik a dolog. Ez a lényege. Lent és fent van -e hőmérséklet különbség. Ha van akkor ez egy másodfajú perpetuum mobile. Hani nincs akkpor nem. A számítógépes szimuláció azt mutatja van. Hamarosan egy mérés fog összeállni ami kimutatja az effektet vagy sem.
"... the Orbital O2 consists of a 73m long floating superstructure, supporting two 1 MW turbines at either side for a nameplate power output of 2MW, at a tidal current speed of 2.5 m/s. With rotor diameters of 20m, it will have a 600sq meter rotor area, the largest ever on a single tidal generating platform to date. The blades on those can rotate a full 360-degrees. This will allow the O2 to generate power from currents without having to move entirely when they change direction. And in the future, the company will also be able to switch to a larger rotor to provide more power. ..."
"... Another groundbreaking element of the project is that the O2 will provide power to EMEC’s onshore electrolyzer to generate green hydrogen that will be used to demonstrate decarbonization of wider energy requirements. ..."
Ez a zöld hidrogén szerintem nem annyira jó irány, de talán mégis.
"A lényeges eközben, hogy összességében hőáramlás történt az alacsonyabb hőmérsékletű "T1" hőmérsékletű testről a magasabb hőmérsékletű"T3" testre, és közben semmiféle plusz energia befektetés nem történt, elméletileg."
Hosszadalmas, ámde marhaság a lényege. A vákuum sincs ingyen.
1. Rohadtul nem olcsóbb (eleve akkor alkalmaznák, de valamiért nem, kb sehol.... persze nem csak az ára miatt sem, hanem csak hátrányos tulajdonsága van egy sima vastartályhoz képest nulla előnynel). Főleg nem egy ilyennek a teljes kivitelezése, ami x ember x napi munkája x m3 beton és alapanyagainak odaszállítása, kiásás földmunka, bezsaluzás, kiöntés, ezek mind nem ingyenes és emellett elég időigényes dolgok. Még akkor sem ha te csinálod hetekig hónapokig. Egy vastartályt kihoznak letesznek, kész 5 perc alatt olyan csonkokkal és csatlakozásokkal ami kell.. Itt még egycsonkot is elég nehéz kivitelezni normálisan macerás megcsinálni rendesen légtömören mindenféle plusz egyéb szerelvény anyag stb kell. Értelmesen rendes bemászónyílást megcsinálni légtömören, ha be akarsz menni, és leemelni párszáz kilós fedelet, már nem egyszerű móka, kell egy bográcsgulyás az utca összes lakosával. Ez is sokkal egyszerűbben megoldható vastartály esetén (bár nyilván a legjobb, ha soha nem kell bemenni.Azt meg se említem, ha utólag akarsz egy ilyen tartályra ráfaragni valamit mert jött az új ihlet, vastartálynál simáén megteszed egy kis lakatosmunkával, betonnál nemigen.
2. A betonba ugyanúgy kell vas főleg ha nyomástartó akkor még több is akár mint egy vastartály esetén. Merthogy az egész betont össze kell húznod és tartanod vele. AZ hogy a föld tart az oké, csak enm annyira, hogy en repedezzen el az egész ebben az esetben.
3. Nem hónapok hanem órák alatt elszivárog a levegő egy ilyen betonból önmagában, már ha eleve kibírná a 10 bart. Persze lehet tenni rá légzáró szigetelést magára a betonra, akkor nem fog szivárogni, cserébe ennek komoly ára lesz és brutális szerkezet mögötte.
4. Az hogy föld megtartja valamennyire egy dolog, még ha be is tömöríted mellette rendesen, akkor is repedezni fog, annyit mozog az egész, ami épp elég. 10 bar baromi nagy erő ám ekkora felületen, és magának a talajnak is van ám valamekkora mozgása víztartalomtól hőmérséklettől stb. függően.
6. Azért a korróziós probléma simán megoldható, megoldották már vagy 60 évvel ezelőtt is. ne jellemző hogy a sűrített levegős rendszerekben a tartály olyan nagyon korrodáljon. Nem is nevezném problémának. A titka a levegő előkészítés és kezelés, ez ma már minden rendes levegős rendszerben ott van. Kivétel persze ez alól a 30ezerért vett barkácsáruházas kompresszor amit használunk alkalmi céllal, illetve az ilyen kis mobil kézi kompesszorok, oda értelme nincs ilyet tenni.
7. Ha ciszternát akarunk építeni miért szívassuk magunkat egy sokkal rosszabb helykihasználású sokkal nehezebben macerásabban megépíthető tartállyal, amikor harmad áron is meg lehet ezt építeni ehhez képest? Marha macerás megcsinálni egy hengeres vasbetont tartályt egy sima kockához képest. Ez kb az az eset, mint székely asztalos vicc, hogy kivágunk egy fát hogy csináljunk egy fa asztalt, ha nem sikerül jó lesz fogpiszkálónak is.
De én szurkolok ténylrg a dologhoz. Vsjon más azért nem csinált ilyet mert nem jutott eszébe (mondjuk egy komplett iparágnak), vagy teljesen más az oka?
hirtelen extra ötlet: beépíteni a tartályba egy lapradiátort, és fűtés csövezést
ki lehet egészíteni a cuccot egy napkollektorral, ami szimplán vizet keringet a lapradiátor felé, és a tárolt sűrített levegőt felmelegíti, így amikor expandál az egy magasabb hőmérsékletről kezd el hűlni és több munkát végez
azért gondolom hogy olcsóbb, mert oldalirányba a föld veszi fel a tartályban lévő levegő nyomásából fakadó erőt
a tetejét pedig szintén le lehet terhelni, hogy a felette lévő föld/beton fejtsen ki nyomóerőt
az pedig szerintem evidens hogy ugyanazt a teret olcsóbb vasbetonnal körbekeríteni mint acéllal (ami ráadásul korrodál, a felszínen pusztán az acél tart ellen a nyomásnak)
az pedig kb mellékes hogy szivárog-e, mert nem cél hónapokig tárolni benne a nyomást
ha pedig mégis borul a mutatvány, és nem lesz alkalmas sűrített levegő tárolására, még mindig lehet belőle ciszterna
