kenéz: a szláv "knyáz"-ból jön, de elsősorban a középkor alatt a szervezetten Erdélybe betelepített vlachok elöljárója (mint a soltész a felvidéki szászoké, a geréb meg az erdélyieké, később bíró itt)
Az építőipar a tapasztalatom szerint nem használ zúzottkövet a beton előállításához, csak sima szélű kavicsot, legyen az folyami vagy bánya.
Gondolom ennek több oka is van. Egyrészről a szemeloszlás, azaz milyen méretű szemekből áll a sóder/kavics. A mm-nél kisebb részek is számítanak, s ez nehezebben megoldható a zúzott anyagnál. Másrészt a kevertbetont el is kell juttatni a helyére és itt a zúzottkő éle a szükségesnél jobban karcolhatja a szállítóeszköz felületét.
De korábban létezett úsztatott beton, amikor is a még képlékeny friss betonba akár nagyobb méretű zúzottkövet raktak már a végleges helyszínen. Ez általában épületalapnál fordult elő jellemzően a kalákában épített épületeknél anyagtakarékossági okok miatt.
kenéz : valamiféle tisztség volt a honfoglalóknál. (Csehül a kníže herceg).
kaszli : nahtkaszli 'éjjeliszekrény', de 'karosszéria' (kaszni) értelemben is használják, ezen kívül van olyan, hogy bekaszliz 'bezár, bebörtönöz. Nyilván a német Kasten 'doboz' -(e)l kicsinyítőképzős származéka magyarosodott.
Hát ha "hegyes, szögletes kőtörmelékből" (= zuzalék, pl. murva) készítesz betont, akkor a kívánságod szerinti breccsát kapod. Csak a mi égtájunkon, ahol leginkább Duna-kavicsból készül a beton, "gömbölyded" a mátrix közrefogta töltelék.