Következő kérdésem az lenne, hogy mennyibe fáj ezeknek a mozdonyoknak az átalakítása? Mennyire igényel szakértelmet, mert azt már tudom, hogy nálad készülnek ilyen átalakítások, csak még azt nem tudom, hogy tulajdon képpen melyik városban. Megoldható e csomagküldéses módszerrel?
FélreérteTTél, ezeket a Gützold gyártotta régen. Csak olyan panelt nem érdemes belekílódni, mint amilyet a képen látsz, egyszerűbb fixen beforasztani a dekodert, nagyon sok lenne a macera a felsővezetékes üzem lehetősége, meg a teljesen eltérő mechanikai kialakítás miatt.
Igen, a dkoderrel felszerelt mozdonyok mennek aanlóg pályán, hacsak le nem tiltod a programozáskor ezt a lehetőséget. De csak kb. 5-7V fesztől indulnak meg, ekkor "kapnak észbe" a dekoderek, hogy most sima egyenfeszt kapnak, nem DCC sínjelet. Fordítva nem megy, az analóg mozdonyokat nem lehet digitális pályán használni.
Szia! Mindegyik TT modell digitalizálható. Akár úgy is, hogy beépítünk egy foglalatos elektromos panelt (lásd a képen, ami egy olyan gép, mint a dízeled, csak későbbi kiadás), vagy csak simán beforrasztva a dekodert. A két villanygépedet anno a Gützold építette a Zeuke-nek, később a BTTB-nek. Ezekbe nem érdemes panelt építeni.
Lényeges különbség a keTTő közöTT, hogy a Kühn-ben DCC dekoder is van. Történetesen örülök, hogy egyre jobban jönnek elő a TT gyártók modellekkel, de engem speciel a modern, V. korszakos gépek nem igazán érdekelnek, ezért többé-kevésbé lehetek pártatlan.
1 PIKO: ettől a gyártótól a BR182-es "Taurus" járt nálam. Már a H0 testvérétől is kirázott kicsit a hideg, sajnos a TT sem jobb. A motor a TT-ben jobban muzsikál, valahogy jobban eltalálták az áttételt. Ami nem tetszik, az a "konyhaasztalon" színvonalon készült elektromos panel, és a felhasznált műanyagok minősége, különösen a forgóvázról ordít a... nem éppen első oszt. minőség. Nem a kidolgozással van bajom, magával az anyagában színeztett, műanyag öntvénnyel. Hiába na: a PIKO szvsz. nem más, mint egy jól megépített Fuggerth, TT-ben. Mondjuk az ára is megfelelő ennek, és TT-ben nincs más választása annak, aki ilyeneket szeret. A Hercules, az más, abból itt a Kühn is, és meggondolandó a vásárlás!
2 Kühn: Hercules még nem volt a kezemben, de az E11-es, az igen. Mivel a technológia a Kühn modelleknél azonos, így technikailag nem sok különbség lehet a két tipus között. (Nem a hosszra, külcsínre értem, a konstrukcióra!) Nos, a Kühn az nagyon oTT van! Egyszerre fogdoshattam meg a Tillig, és a Kühn E11-esét, és az olcsóbb Kühn nálam nyert! Külcsínre szinte semmi különbség a kettő között, és mindkettő konstrukciója igen jónak, finomnak tűnik. Azóta aztán már járt a műhelyben egy másik E11 is, digizésen esett át, fájó szívvel adtam vissza a tulajának. Rendkívül szép, és precíz modell, ahogy mondani szokták: "anyagból van."
Na most akkor Herculesben Kühn, vagy Piko? Ismereve mindkét cég technológiáját, ennyi pénzért nem kérdés: Kühn! Miért is? Mert egy PIKO az cca 53Euro, ha digizni is akarod, akkor kell bele egy dekoder is, ami ebben a méretben cca 30Euro, vagyis összesen 83, és még vesződhetsz is a beépítéssel, ami ugyan nem nagy kunszt, mert előkészített a modell. Csak tájékoztatásul a dekoderekről: az idehaza nagyon elterjedt ESU LokPilot tipusai nem férnek bele a mozdonyainkba, csak a micro kivitel. A Tillig által is árult LENZ Gold mini idehaza 11-13.000Ft (amúgy intelligens, nagyon jó kis darab), az alternatíva a TRAN DCX74 az nálam 7500Ft körül van, ill. lenne, ha nem késne valamiért a tavaly ősszel megrendelt szállítmányom...:-( A Kühn Herculesében meg eleve benne van a Kühn dekodere, és BeTTina-nál cca 80Euro a modell. Így már kb azonos áran van a két modell, de a Kühn technikája egy osztállyal feljebb játszik, mint a Piko. Persze, aki analógban utazik, annak felesleges pénzkidobás egy dekódernyi árkülönbség. Ha a PIKO egyedül van a pályán, vagy a régi BTTB modellekkel, akkor nem lóg ki a sorból. Egy Tillig mellett már látszik, hogy nem egy osztály.
A fentiek szigorúan a magánvéleményemet tüközik, senki ne vegye szent írásnak!
Két kép két különböző gyártó: Az első kép a Piko 53€, második a Kühn 80€. Kinézetre mindkettő teljesen oké, talán egy hajszálnyit a Kühn részletesebb. A belső dolog más kérdés, nekem igazából nincs tapasztalatom egyikkel sem. Piko Taurusom karácsony óta van, ajándékba kaptam:) Szépen fut a régi sineken, no problémó, bár csak pár köre volt még. Ár/értékben szerintem korrekt.
Hali! Én abszolut laikusként, kezdőként kukkoltam meg, és szerintem nagyon sirály.... A vezérelv is nagyon dícséretes, mert mint ahogyan írtad is, egy kezdőnek, még ha használja is az internetet anyag gyűjtésére, sok időt emészthet fel a keresgélés, a kezdéshez. Így viszont, mindent egy helyen megtalálhat. Remélem, hogy a gyakorlatban is sok mindent tudok majd hasznosítani, alkalmazni.
Adjatok ötleteket mit lehetne még föltenni TT-vel kapcsolatban. Persze ami fönn van eddig, az sem teljes, de dolgozom rajta, csak idő nincs. A cél, hogy TT-vel kapcsolatban egy helyen sok információ legyen. Amikor belekezdtem "újra" a modellvasútazásba, napok mentek el arra, hogy megtaláljak dolgokat... Szerintem ez egy kis segítség lenne a kezdő TT-seknek. Úgy hogy várom az ötleteket, mivel lehetne bővíteni még az oldalt.
Akkor Neked is, meg Nekem is a régi változatú Szergej van, ill. az enyémet Taigatrommelnek becézik, lévén DR-es BR120. Ismerős ez a dolog, de _KERÉK NEM CSÚSZHAT A SÍNEN_ ehhez azért kicsit túl nehéz ez a mozdony (a Tillig majdnem legnagyobb tömegű gépe). Egyébként meg eléggé jó modell, ilyen gondom sose' volt, ha a nem hajtott keék csúszik menetben, ott egy komoly méretű, de banális gond van.
Lemez sineken használom, analóg az asztal. Mondtam is, hogy van egy - két fekszint hiba, elég változatos a terep. Azonban eddig minden mozdony simán elment, még a régi NDK termékek is. A pályahibát eddíg a Piko Taurussal indikáltam, ahol a kocsi leakadt róla, ott a bibi. Sajnos mindíg a legeldugottabb helyeken :-((. A Taurus erre érzékeny, mert a kupplung nem a forgóvázban van, hanem a főkeretben. Ez a Szerdzsó most nagyon kifogott rajtam. Mikor lépésben megy, látom, hogy a belső szabadon futó tengely hol forog, hol nem. Ha nagyon megmérgesít, lehet, hogy a külső tengelyek kerekeihez is szerelek áramszedő lemezt. U.I. A Roco Ludmilla miért tud olyan hibátlan lenni?
Leglassabb döcögő meneten is szépen ment a gép, ha meg gyorsabb, akkor is..
Én az összes kitérőn, angolváltók, kereszten átkergettem lassan is meg gyorsan is, ahol megállt ott a probléma mindig a sinnel volt... Sinradír, újabb próba és máris ment. Általában felkapcsolt lámpa mellett indítottam lassan, ha villogott a lámpája, akkor le a mozdonyt, pályát takaríts és újból lassúmenet.
Lehet, hogy hüjje kérdés, de milyen sínt hasnálsz???
A régi U profilos, kalapos, nem túl jó a digit rendszerekhez....
Nekem van Mákos is meg I profilos Tillig is és ég és föld a különbség a kettő között.. asszem nem meglepő, hogy a Tillig javára.
Szia Csíkos! Megpróbálom két képpel illusztrálni a problémát. Mivel a gép nem a forgóváz közepére támaszkodik, úgy tűnik, alapban az első tengelyre nyomul inkább. A forgóváz hátsó tengelyét kétkaru emelőként egy kicsit megemeli. Az egyik képen alapban van a másik képen a mozdony elejét kézzel megemeltem, hogy a forgóváz a géptesttel párhuzamos legyen. Talán látszik a különbség. Ezt a jelenséget pucolással nem lehet kiküszöbölni. Inkább konstrukciós probléma.
