Ez remekül hangzik, de nem tűnik helytzállónak - legalábbis a magyarországi felsőoktatás vonatkozásában. Ugyanis a hazai felsőoktatásba való bekerülés pontszámainak túlnyomó részét a középiskolai teljesítmény, középiskola általi értékelése adja. Ebből következően egy gyenge középiskolában könnyebb a felvételi pontokat összegyűjteni. A jó középiskolának az a szerepe, hogy a gyerek benn is maradjon a képzésen, ahová bejutott.
"Az meg természetes, hogy az idegen nyelvek idegen szavait használják is, főleg a fiatalok. Lehet ezt kvázi szolgaságnak hívni, de szerintem ez fura értékrend..."
Ez nem szolgaság. Ha valaki _bármilyen_ nyelven beszélve, indokolatlanul és szükségtelenül az adott nyelvben idegen szavakat fűz a mondataiba, az az adott nyelv tudásának fogyatékosságát jelzi.
Feleségem pedagógus, viszonylag jól rálát a magyar oktatási rendszerre is, illetve volt szerencséje pl a "bezzeg" Finn oktatással is megismerkedni. Nem kicsit más... De kishazánkban (s úgy szerte a világban) sajnos már az iskola előtti alapokkal is gond van.
Franciaországban élő barátaink a gyermeküket horror árú magániskolába voltak kénytelenek beíratni, mert a normál állami iskolákra még s gyatra jelző sem írja le a valós színvonalat. Ott az is durva, hogy szülés után pár héttel már mehetnek vissza dolgozni az édesanyák.
A francia rendszert ismerem, maga a rendszer rossz. A tanár dönti el, hogy az adott tárgyból mikor és mit tanít. Az általános és középiskolában! Ugyan így nem jó a bolognai rendszer a felsőoktatásban. Kétszer tanítják az anyagot. Egyszer felületesen, utána részletesebben. A hatásfok vitatható.
Mindenhol vannak jó és rossz iskolák. Még külfölfön is...
Elég csak megnézni kishazankban pl egy gimnáziumi rangsort. Nem véletlenül megy a harc egy-egy jobb iskolába való bejutásért. Jobb gimnázium - magasabb oktatási színvonal - nagyobb bejutási esély egy jobb egyetemre.
Az oktatás színvonala sok mindentől függ. Ahogyan szerte a világban és kishazankban is nőnek a vagyoni különbségek, nőnek az iskolák tudásátadasbéli különbségei is. Bár szerencsére vannak kivételt jelentő orszagok is ez alól.
Nemzetünk nagyjai mind-mind több nyelven is beszéltek, írtak-olvastak. Ez bizony nem véletlen... Az sem, hogy sokan két vagy többlaki életet éltek.
A világból akkor tudsz sok mindent megismerni, megtanulni, ha képes vagy az anyanyelvi környezetedtől eltérő tudáshoz, információhoz is hozzájutni. Túl kevesen vagyunk mi, magyarok... Valamint ha csak azokat az infotmaciómorzsákat szedegeted fel, amit eléd vetnek (jellemzően manipulatív céllal a kormányhű média-papagájok) te magadat is kényszerpályára veze
Az meg természetes, hogy az idegen nyelvek idegen szavait használják is, főleg a fiatalok. Lehet ezt kvázi szolgaságnak hívni, de szerintem ez fura értékrend...
Gyarmatosítás áldozata az, hogy pl angol nyelven néz tévét, olvas könyvet valaki? :))
Az emberek egyre inkább tudatában vannak annak, hogy kicsi ez a golyóbis, nem szabad begubózódni.
A külföldre kivándorló fiatalok (s kevésbé fiatalok) nem idegen érdekek kiszolgálói, hanem jól felfogott anyagi és erkölcsi érdekük, értékrendjük miatt (végett:) ) hozzák meg ezt a döntést.
Nem akarok politikai témájú mutogatásba kezdeni, de oka van annak, hogy 2010 utan sokan szedték a cókmókjukat.
Pedig ezeknek a munkakerejére, tudására, "genetikai örökitőállományára" kishazánkban is nagy szükség lenne...
Milyen kivándorló családunk? Mennyi mindenki vándorolt ki? :)
Aki kint dolgozik, az nem kivándorló. Sőt az sem, aki világot lát, utazgat.
Ha megérthetem belőle hogy azt az egyetlen gondolatolvasót hogyan sérthetnéd meg azzal ha ide azt írod hogy ő nincsen is.. szóval akkor idézd kérlek. :-))
Ami a vonatozást illeti - nem maradt el, csak késik tíztizenöt percet. :-(
Széles vállú, sovány, kismellű, keskeny csípőjű, vékony combú.. érdekes hogy csak a frizura, az arc és a mosoly ami vonz engem, de ennyi elég hogy tetsszen.