A sínpályákon szakszonként általában 1 mozdony van, ennek a max fogyasztása legyen 1A, errre méretezd a kábelt a sínpályától a gerincig illetve digitális üzem esetén a foglaltságérzékelőig.... Én erre CAT5 UTP kábel 1 érpárját használom.
Váltóállításnál:
Pl a LENZ LS110es 1,7A max áramot illetve max 3A (20sec) bír kisajtolni magából anélkül, hogy elfüstölne benne valami.... Ez a teljes dekóderre értendő, függetlenül attól, hogy 1 vagy 2 vagy mind a 4 kimeneten folyik áram...
Egy váltóállítómű max 100mA-et vesz fel, ha valami relés sk. kapcsolással kombinálod, akkor mondjuk 250mA-t, padló alatti léptetőmotoros állítómű emlékeim szerint 75mA áramot eszik...
Ebből látható, hogy alapvetően nem kell durva drót ide se....
AMinek viszont vastagnak kell legyen, az a DCC tápgerinc, mert ezen az összes mozdony teljes áramfelvétele átszánkázik....
No de mivel az LV100-as max 3A-t bír el, ezért ennek sem kell túl vastagnak lennie...
(Az LV200 meg 10A-t bír.)
Mindent egybevetve, ha 3nál több mozdonyt akarsz a pályán egyszerre mozgatni, akkor több LV100 kell vagy LV200... Ekkor ha LV100assal dolgozol, akkor szét kell bontani a sinbetápokat több részre.
A csokizás jó ötlet volt, én is így csináltam, csinálom... Sokkal könnyebb így dolgozni vele..
Új asztal építésbe kezdtem, és "mindenre" fel akarok készülni.
Egyelőre analóg lesz a szerkezet, ha nagyon "elvetemülök", akkor digitalizálásra adom a fejem.
Kérdésem, ha nem akarok kábeleket cserélgetni majdan akkor, elég-e a 0,22-es kábel, vagy valami nagyobbal (0,5) zsinórozzam be a művet?
(Váltókat egyesével állítgatom, mert abban van az élvezet, inkább a majdani esetleges dekóderek áramfelvétele lehet a szűk keresztmetszet, ha jól gondolom. Jól gondolom?)
lapon, írd fel a jelző katalógus számát és ballagjál el az Erkel utcába...
Mondjuk ha igazán szép dolgot akarsz, akkor válasz karos jelzőket, ehhez mondjuk cca 6cm mélység kell a szint alatt, mert ekkora az állítómű, de megéri, mert szépen, lassan lehet átállítani őket..
Köszönöm a részletes ismertetőt. Valóban a Kühn már digi, elsiklottam eme "apróság" felett... Így már egész más a leányzó fekvése:) Bár nálam analóg rendszer van csak.
BTTB sínrendszerrel amúgy tényleg nem érdemes digizni? Mi a probléma vele?
A képen látható dízel, és rokonai (V180, NoHAB, BR130) panelestül 2000Ft. Plusz a dekoder, ha kell bele. Van még ilyen panel a BR23 (később BR35) szekocsis gőzösbe, és a BR56 szerkocsis gőzösbe is, ezekbe 2750Ft, beépítéssel.
A többi BTTB modellbe nem éri meg foglaltos panelt tenni, ezekbe be kell forrasztani a dekodert, ennek munkadíja 1000-1500Ft között van.
Lehet postázni, de a postaköltség erre még rájön.
Mint korábban írtam, a szóbajöhető dekoderek: LENZ 521, LENZ Gold mini TRAN DCX74D vagy egyéb, mini kivitelű dekoderek. Tran-t tudok (jelenleg elvileg) adni én is.
Tudnátok segiteni milyen jelzöket jobb lerakni,mármint vasuti fényjelzöt azért mert itthon tt-ben nem találtam.Arra gondoltam HO-s jelzök kicsit lentebb rakva,ja és még valami találtam egy funkcio nélküli jelzö készletet HO-ban.Én nem igazán vagyok elektronikai zseni nekem elég is lenne csak azért kell hogy legyen rajta jelzö.Szerintetek nagyon kokány lenne?Én nem nagyon akarok komolyan belemerülni csak volt néhány régi tt-s cuccom és nem akarom hogy tönkre menjen,ezért épitek egy asztalt csak ugy ,de azért szép lesz
Következő kérdésem az lenne, hogy mennyibe fáj ezeknek a mozdonyoknak az átalakítása? Mennyire igényel szakértelmet, mert azt már tudom, hogy nálad készülnek ilyen átalakítások, csak még azt nem tudom, hogy tulajdon képpen melyik városban. Megoldható e csomagküldéses módszerrel?
FélreérteTTél, ezeket a Gützold gyártotta régen. Csak olyan panelt nem érdemes belekílódni, mint amilyet a képen látsz, egyszerűbb fixen beforasztani a dekodert, nagyon sok lenne a macera a felsővezetékes üzem lehetősége, meg a teljesen eltérő mechanikai kialakítás miatt.
Igen, a dkoderrel felszerelt mozdonyok mennek aanlóg pályán, hacsak le nem tiltod a programozáskor ezt a lehetőséget. De csak kb. 5-7V fesztől indulnak meg, ekkor "kapnak észbe" a dekoderek, hogy most sima egyenfeszt kapnak, nem DCC sínjelet. Fordítva nem megy, az analóg mozdonyokat nem lehet digitális pályán használni.
Szia! Mindegyik TT modell digitalizálható. Akár úgy is, hogy beépítünk egy foglalatos elektromos panelt (lásd a képen, ami egy olyan gép, mint a dízeled, csak későbbi kiadás), vagy csak simán beforrasztva a dekodert. A két villanygépedet anno a Gützold építette a Zeuke-nek, később a BTTB-nek. Ezekbe nem érdemes panelt építeni.
Lényeges különbség a keTTő közöTT, hogy a Kühn-ben DCC dekoder is van. Történetesen örülök, hogy egyre jobban jönnek elő a TT gyártók modellekkel, de engem speciel a modern, V. korszakos gépek nem igazán érdekelnek, ezért többé-kevésbé lehetek pártatlan.
1 PIKO: ettől a gyártótól a BR182-es "Taurus" járt nálam. Már a H0 testvérétől is kirázott kicsit a hideg, sajnos a TT sem jobb. A motor a TT-ben jobban muzsikál, valahogy jobban eltalálták az áttételt. Ami nem tetszik, az a "konyhaasztalon" színvonalon készült elektromos panel, és a felhasznált műanyagok minősége, különösen a forgóvázról ordít a... nem éppen első oszt. minőség. Nem a kidolgozással van bajom, magával az anyagában színeztett, műanyag öntvénnyel. Hiába na: a PIKO szvsz. nem más, mint egy jól megépített Fuggerth, TT-ben. Mondjuk az ára is megfelelő ennek, és TT-ben nincs más választása annak, aki ilyeneket szeret. A Hercules, az más, abból itt a Kühn is, és meggondolandó a vásárlás!
2 Kühn: Hercules még nem volt a kezemben, de az E11-es, az igen. Mivel a technológia a Kühn modelleknél azonos, így technikailag nem sok különbség lehet a két tipus között. (Nem a hosszra, külcsínre értem, a konstrukcióra!) Nos, a Kühn az nagyon oTT van! Egyszerre fogdoshattam meg a Tillig, és a Kühn E11-esét, és az olcsóbb Kühn nálam nyert! Külcsínre szinte semmi különbség a kettő között, és mindkettő konstrukciója igen jónak, finomnak tűnik. Azóta aztán már járt a műhelyben egy másik E11 is, digizésen esett át, fájó szívvel adtam vissza a tulajának. Rendkívül szép, és precíz modell, ahogy mondani szokták: "anyagból van."
Na most akkor Herculesben Kühn, vagy Piko? Ismereve mindkét cég technológiáját, ennyi pénzért nem kérdés: Kühn! Miért is? Mert egy PIKO az cca 53Euro, ha digizni is akarod, akkor kell bele egy dekoder is, ami ebben a méretben cca 30Euro, vagyis összesen 83, és még vesződhetsz is a beépítéssel, ami ugyan nem nagy kunszt, mert előkészített a modell. Csak tájékoztatásul a dekoderekről: az idehaza nagyon elterjedt ESU LokPilot tipusai nem férnek bele a mozdonyainkba, csak a micro kivitel. A Tillig által is árult LENZ Gold mini idehaza 11-13.000Ft (amúgy intelligens, nagyon jó kis darab), az alternatíva a TRAN DCX74 az nálam 7500Ft körül van, ill. lenne, ha nem késne valamiért a tavaly ősszel megrendelt szállítmányom...:-( A Kühn Herculesében meg eleve benne van a Kühn dekodere, és BeTTina-nál cca 80Euro a modell. Így már kb azonos áran van a két modell, de a Kühn technikája egy osztállyal feljebb játszik, mint a Piko. Persze, aki analógban utazik, annak felesleges pénzkidobás egy dekódernyi árkülönbség. Ha a PIKO egyedül van a pályán, vagy a régi BTTB modellekkel, akkor nem lóg ki a sorból. Egy Tillig mellett már látszik, hogy nem egy osztály.
A fentiek szigorúan a magánvéleményemet tüközik, senki ne vegye szent írásnak!
Két kép két különböző gyártó: Az első kép a Piko 53€, második a Kühn 80€. Kinézetre mindkettő teljesen oké, talán egy hajszálnyit a Kühn részletesebb. A belső dolog más kérdés, nekem igazából nincs tapasztalatom egyikkel sem. Piko Taurusom karácsony óta van, ajándékba kaptam:) Szépen fut a régi sineken, no problémó, bár csak pár köre volt még. Ár/értékben szerintem korrekt.
