Nem örülnék, persze tudom, hogy te a Beatles együttes elkötelezett rajongója vagy, de ettől függetlenül a Sgt Pepperen összkét jó szám van, a többi ilyen túlprodukált töltelék, és nem szeretném, ha a Smile, amire 37 éve, 1967 óta várok, szintén ilyen lenne. Kérlek toreláld ezt
hát, már majdnem 24 óra eltelt, és én egy kicsit tanácstalan vagyok, egyrészt azért, mert még egyetlen kurva ftp szerveren sincsen fent a tegnapi koncert, meg azért is, mert a levelezőlistákon a rajongók persze teljesen el vannak élvezve, és Wilsont Gershwinhez meg hasonló régi faszikhoz hasonlítgatják, de az angol kritikák eléggé szkeptikusok úgy általában, a Times pl. csak 4 pontot adott a koncertre (5-ből), és a cikkíró megjegyzi, hogy a Smile kétségtelenül érdekes lábjegyzet Wilson karrierjében, de a koncertre a California Girls és a Wouldn't It Be Nice meg a többi "pop-gem" miatt volt érdemes elmenni.
Én azért bízom benne, hogy a befejezett Smile nem úgy végzi, mint a Sgt. Pepper, ilyen túlírt és túlproducelt fosadékként, de erre csak 19-20 napon belül tudok választ adni. Addig is szia
... és vége. Az első reakció az nme.comról viszonylag pozitív, remélem holnap ilyenkorra már le is tudom tölteni valahonnan
ALL SMILES IN LONDON
BEACH BOYS star BRIAN WILSON has played the 'lost' album 'SMILE' for the first time ever in LONDON.
The singer played the first night of a residency at the London Royal Festival Hall this evening(February 20), the first dates on a tour which will visit other cities throughout the UK this month.
The gig itself was split into two sections. The first opened with a fifteen minute acoustic set, followed by a Greatest Hits show. During this, Wilson, backed by an 18-piece band, performed a number of songs from Pet Sounds, including God Only Knows and Wouldnt It Be Nice.
After a short interval Wilson then returned to the stage where Smile was played for the first time in full.
The concept album was originally intended for release in 1967, around the same time The Beatles put out 'Sgt Pepper'. However, Wilson had a breakdown and the album was never finished, giving it almost mythical status amongst fans.
Throughout the performance Wilson appeared in good form, leading the band through songs like Heroes And Villains and Vegetables, that saw each member of the group playing multiple instruments in the same song, while making use of more unconventional items such as hammers and saws. The set ended with a storming run through Good Vibrations
Jah, csak hirtelen felindulásnak köszönhető. Lekéstem Brianről, pedig meg akartam tőle kérdezni, hogy rendben van-e a jövő heti randi, de végülis nem gond, megvan a száma majd felhívom és egyeztetünk.
Bassza meg, én ezt el se hiszem, de ma este meg fog változni a poptörténelem, a világ először hallgathatja meg a világ 13 legtökéletesebb popdalát. (Mármint nem az egész világ, egyelőre csak a szemét mázlista londoniak, de 19 nap múlva én is) Ennek örömére itt egy cikk, ami a mai LA Times-ban jelent meg. Bocsánat a béna fordításért
Nem tudja visszafojtani mosolyát
37 évvel ezelőtt Brian Wilson eltemetett egy mesterművet. Kétségei mára elmúltak, az egykori Beach Boy felelevenítette és újraformálta a dalokat.
Randy Lewis cikke
Az észak-hollywoodi stúdió környékén nincsen tengerparti homok, nincsenek little deuce coupe-ok és csak néhány kaliforniai lány lézeng. Odabent a Good Vibrations, a Fun Fun Fun és a Surfin' USA 61 éves megalkotója sztoikus nyugalommal ül orgonája mögött, kisebb hadseregre elegendő zenésszel körülvéve, és az egyik video-monitort figyeli.
A dalszövegek lassan vánszorognak keresztül a monitoron, miközben a zenésztársak, akiknek nagy része még nem is élt, amikor Wilson dalai négy évtizeddel ezelőtt a listák csúcsán tanyáztak, a bonyolult vokálharmóniákat és a szivárványszínű zenét szolgáltatják.
Wilson csak ritkán tekint a monitorokra, és időnként ki is kapcsolja őket, mégis szereti a közelében tudni őket, mint afféle védőhálót.
Ki hibáztathatná őt ezért? A dalok, melyeket próbálnak, nem azok az az ismerős napfényes popslágerek, amelyek a dél-kaliforniai életet mint a tökéletes hullámok, menő autók és szőke szépségek birodalmaként mutatták be.
Nem, Wilson jelenleg éppen azokon a dalain végzi az utolsó simításokat, melyeket 38 évvel ezelőtt, a Beatlesszel való kreatív versengése csúcspontján alkotott meg.
Évtizednyi depresszióval való küzdelem, drog- és alkoholfüggőség után, és miután fél életén át megpróbálta elfelejteni hírhedt mesterművét, Wilson végre képes újra mosolyogni.
"Nagyszerű érzés", mondja egy riporternek az ülés végeztével, "annyira jó, hogy el se tudom hinni."
Ma este Wilson leleplezi a Smile-t Angliában, ahol rajongói körében már régen kivívta magának ugyanazt a mitikus státuszt, amit a Beatles Amerikában. A hat teltházas Royal Festival Hall-beli fellépés egyikén a pletykák szerint csatlakozik Wilsonhoz Paul McCartney is.
A következő három hét során Wilson 16 Smile koncertet ad Angliában, Belgiumban, Hollandiában, Németországban és Franciaországban. Az őszre Egyesült Államok-beli turnét tervez, amely egybeesik majd a legendás lemez kiadásával.
A tény, hogy Wilson befejezi a Smile-t, több tízezernyi poprajongó számára éppen olyan izgalmas esemény, mintha valaki felfedezné Schubert Befejezetlen Szimfóniájának egy befejezett partitúráját.
"Már alig várom", mondja Rick Rubin, többek között Johnny Cash, a Red Hot Chili Peppers és a Beastie Boys producere.
Wilson rendszeresen turnézik 1998 óta, ami már önmagában is kisebb csoda a poprajongók számára, ha figyelembe vesszük a poptörténelemben legendás labilitását. Most végre meghallgathatják azt a zenét, amelyről legtöbbjük még álmodni sem mert volna.
A Beatles riválisai
Wilson 24 éves volt, amikor elkezdte a munkálatokat a lemezen, amelyet "Istennek szóló tinédzser-szimfóniaként" jellemzett. Az eredetileg humoros és spirituális témái miatt Dumb Angelre keresztelt lemez címe hamarosan Smile-ra változott.
1966-ot írtunk, és a közel kéttucatnyi sláger és a 10 addig elkészült nagylemez a hawthorne-ból származó Beach Boyst addigra a Beatles elsőszámú riválisává tette a listák élén. A popzenében változások történtek - a háromperces kisleme helyett hirtelen a teljes hosszúságú LP lett a domináns formátum.
Wilson akkor már évek óta művészi kihívásként tekintett a Beatles lemezeire, a két együttes kölcsönös hatást gyakorolt egymásra.
A Beatles 1965-ös Rubber Soul című lemeze arra ösztökélte Wilsont, hogy lépjen túl a korai Beach Boys-lemezek tini-egyszerűségén, a végeredmény pedig a Pet Sounds érett zenéje és minden korábbinál érzelmesebb szövegvilága lett. A Pet Sounds ambicionista zenéje segített a Beatlesnek abban, hogy következő lemezükön, a Revolveren még tovább merészkedjenek.
Wilson eltökélten felül akarta múlni vetélytársait a Smile-lal, melyről kijelentette, éppen akkora előrelépés lesz a Pet Soundshoz képest, mint az volt elődjéhez, a Summer Dayshez képest.
A lemez megjelenését 1966 végére tervezték - éppen arra az időre, amikor a Beatles elkezdte a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band felvételeit.
A Pet Sounds elkészülte után Wilson megalkotta a Good Vibrationst, amely a Beach Boys addigi legnagyobb slágere lett, bizonyítva, hogy Wilson mind bonyolultabbá váló zenéje kommerciálisan is sikeres lehet.
Wilson további előrelépésében sokat segített kollaborációja Van Dyke Parksszal, a Mississippi-államban született énekes-dalszerző-billentyűs-hangszerelő-producerrel, aki az ötvenes években költözött Dél-Kaliforniába.
Parks erős irodalmi jelleget adott a Smile dalszövegeinek, melyeket Wilsonnal közösen az amerikai történelemben, kultúrában és zenében gyökerező alkotásokként képzeltek el, nagy adagnyi abszurd humorral nyakon öntve, afféle reflekcióként a közelgő pszichedelikus korszakra.
Parks impresszionista szövegei azonban komoly nézeteltérésekhez vezettek a Beach Boyson belül. Az együttes frontembere, Mike Love értelmetlennek tartotta Parks szövegeit, az együttes más tagjai pedig az miatt aggódtak, hogy a Smile szofisztikált dalai túl bonyolultak lesznek a rádióadók számára. Ekkorra Wilson végleg maga mögött hagyta a háromakkordos dalstruktúrát a szokatlan dallamok, akkordváltások, és váltakozó zenei textúrák kedvéért.
Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, a Beach Boys elindította saját kiadóját, a Brother Recordst, és e mozzanat részeként beperelték a Capitolt.
A Capitol félmilliónyi Smile-lemezborítót nyomtatott ki, és 1966 őszére várták a master elkészültét. Wilson azonban sorra lépte túl a határidőket, miközben folyamatosan polírozta a felvételeket a stúdióban, miközben társai turnéztak.
A késedelem legfőbb oka talán a többi Beach Boy szkepticizmusa volt. De hasonló szerepet játszhatott a Capitollal elhúzódó per, és Wilson folyamatos harca zsarnokoskodó, gyalázkodó és féltékeny apjával, Murryvel.
A végső csapás 1967 júniusában érkezett, a Sgt. Pepper megjelenésével. A riválisok lekörözték Wilsont, aki azonnal szemétre dobta a Smile-t. Az együttes később kiadott ugyan egy sebtében felvett lemezt Smiley Smile címmel, de az nem volt több Wilson eredeti zenei víziójának halvány másolatánál.
Mítosz vs. tények
A Smile halála legendává vált. Noha a világ nagy része soha nem hallotta a lemezt, befolyásos zenészek és újságírók részt vettek néhány session-ön 1966-67-ben. Az elképzelés, hogy a popzene akár művészet is lehet, nem pedig puszta szórakoztatás, abban az időben még nevetségesen hangzott. És mégis, nem kisebb kiválóság, mint Leonard Bernstein fejezte ki elismerését Wilsonnak a Surf's Up (a Smile egyik központi darabja) kifinomultsága miatt.
Eltérően a fiatalon meghalt rockzenészek körüli találgatásokkal (vajon milyen zenét csinált volna Jimi Hendrix, Buddy Holly vagy Jim Morrison, ha nem halnak meg olyan korán?), a Smile-ról való álmodozások többek voltak puszta vágyálomnál.
Amikorra Wilson félbehagyta a projektet, a Smile legtöbb dala már szalagra volt véve. Évtizedeken át többszáz méternyi szalag várt arra, hogy alkotójuk összefűzze őket. Az évek során csupán darabkák kerültek nyilvánosságra, hivatalosan és kalózlemezeken. Wilson azonban gondolni sem volt hajlandó a Smile-ra.
"Kb három évvel ezelőttig meg sem lehetett neki említeni a Heroes And Villainst" (a Smile egy másik központi dalát), mondja Wilson életrajzírója, David Leaf, aki jelenleg egy, a Smile befejezéséről szóló dokumentumfilmen dolgozik.
Wilson hozzáállása csak néhány évvel ezelőtt, a H&V 2001-es élő előadása utáni lelkes reakciók hatására változott meg. Nem pusztán leporolta a Smile-hoz felvett dalokat, újra felvette a kapcsolatot Van Dyke Parksszal, hogy újrastruktúrálja a Smile darabkáit egyetlen háromrészes pop-szvitté, és hogy néhány új dalszöveget és zenei linket írjon vele.
A fény az alagút végén
Wilson saját elmondása szerint azért volt képes visszatérni élete talán legsötétebb fejezetének dalaihoz, mert végre "érzelmi biztonságban" van. Ezt a védelmet feleségétől, Melindától, három örökbe fogadott gyereküktől, és a UCLA szakavatott orvosi teamjétől kapja, akik folyamatosan segítik őt, hogy úrrá legyen depresszióján.
A Smile halála után a Beach Boys továbbra is adott ugyan ki kritikailag nagyra tartott lemezeket, de soha többé nem voltak kommerciális tényezők a popzenében. Wilson visszavonult a világtól, zenei hozzájárulása a lemezekhez évről évre minimálisabbá vált. Melinda Wilson szerint férje egy diagnosztizálatlan depresszió csapdájába került, s ez okozta menekülését a külvilágtól: "Mint sok más depressziós, aki nem részesül megfelelő kezelésben, ő is a drogoktól várt segítságet".
Melinda férje Smile-hoz való visszatérését apró lépések végeredményeként jellemzi: az egész a 98-as fellépésekkel kezdődött, majd egy jóval ambíciózusabb turnéval folytatódott 2000-ben, melyen Wilson és zenekara teljes egészében előadták a Pet Soundsot.
Wilson jelenleg azt mondja a Smile-ról, amit korábban "egyszerű ballépésként" írt le: "életem legjobb munkája". Az új Smile nem a 37 évvel ezelőtt eltervezett lemez rekonstrukciója lesz. "A dalok azt fejezik ki, amit most érzek", mondja Wilson. És vajon mit érez most? "Azt, hogy az egész teljesen tökéletes".
Wilson rövid válaszokat ad a zenéjét firtató kérdésekre, igen, nem, erre nem tudok válaszolni. (Arra kérdésre, hogy hogyan alkották meg Parksszal a Wonderful című dalt, amely teljes egészében elveti a konvencionális akkord-szerkezetet, annyit felelt: "Erősen koncentráltunk".)
Melinda szerint ezek a válaszok is a benne rejlő félénkséget tükrözik. Mégis, a két vele készített interjú során adott válaszokból azt érzem, Wilson szerint a zene számít, a verbális fejtegetések szükségtelenek.
Sem Wilson, sem környezete nem aggódik az miatt, vajon három és fél évtizednyi elemezgetés, spekuláció és pletykálkodás után nem fogja-e a mítosz beárnyékolni a zenét.
"Sokkal jobb, mint gondoltam volna", mondja Wilson gitárosa, Jeffrey Foskett. "Úgy gondolom, az első 10 lemez tette sztárrá a Beach Boyst, a Pet Sounds tette őket nagyszerűvé, és a Smile tette Brian Wilsont legendává. Bízom benne, hogy a lemez befejezése végre lelki békét ad majd neki, és segít, hogy végre túltegye magát mindenen, ami vele történt."
A Pet Sounds egyik egyértelműen önéletrajzi jellegű dalában Wilson azt énekli: "azt hiszem, rossz időben születtem". Most mosolyogva csak annyit mond: "azt hiszem, az idő végre alkalmas".
you don't have to be ashamed or feel any sorrow - everybody makes mistakes sometimes, y'know. It's a shame but I've never heard of those people you mentioned in your post - are they my Rumanian fans?
Well, sorry but now it's time for me to go, I've just arrived to London, tonight's gonna be the first show of my SMiLE tour at the Royal Festival Hall. Man, I'm really excited, there are butterflies in my stomach. Please keep yr fingers crossed for me.
Dear Brian, I sorry. I thinked you is somebody other I didn't knowed you is the real Brian. i thinked somebody other people is make fun. maybe fatharang or megatron or darkmavis.
Dear Brain, I've heard about your brother's tragic death, it is a very sad thing. My mother always says: don't go into the deep water if you're not sure you can swim. And if one even drinks some alcohol, the tragedy is guaranteed. You know, the people here in Hungary drink too much alcohol, they're drunk every day.
Dear MacTron, it's too bad to know that one of my fans is an alcoholic. I'm sure you know that my brother Dennis was an alcoholic too and he was drunk when he drowned into the Ocean in 1983. I felt shocked when I heard about his tragic death. I had very serious problems in the past, too, but it's over now. Thanks god.
Dear Brain, I'm mea culpating even instead Thomas Who, he doesn't know, what he says, I think he's drunk. Please feel welcomed in our little message board. How happy the topic-opener will be, when he realizes that you are here!
The Man Who, my dear brother, I don't understand your uncouth comment, I thought you guys were all my friends here on this board. Why don't you go and get screwed instead of messin' up the message board of my Rumanian fans? You fuckin' little sonofabitch.
Dear MacTron: thank you for the respect you feel for me, just remember: I keep sending the best-best-best vibrations I can to all my fans, continuously, 24 hours a day.
Dear Benedek: tanks for the congratulation, it's such a great feelin' havin' a little baby in my mansion again, it really blows me out.
Hi fans, this is Brian Wilson from the warm Southern California where the sun always shines and the surf is always up. I really feel honored 'cause of this Rumanian Beach Boys message board, and it really really blows my mind every time I read it. Sure, I don't understand a goddamn word from it (I can't speak your language, gee whiz!), but I'm sure you all have a good time in this board. By the way, have you heard I'm going to England real soon? I hope I can bring some SMiLE to all the guys over there. After London, Bristol, Birmingham, Manchester and Liverpool, I'm gonna play gigs in Hannover, Amsterdam, Paris and Frankfurt too. I hope it's gonna work out pretty well. I also work in my home studio with my band, we're gonna make a brand new album with groovy rockers and some nice, girly ballads too.
Well, that's all, and a big thank you to all of you, my loyal fans there in Rumania, and please don't forget - I love makin' records for you all and I aim to entertain you and please you with my craft. I am proud to share with you my music, because I believe music is god's voice.
Kedves Megatron,ellinkeskeded a választ és nem is értékeled művészi ambícióimat! Pedig most éppen a nagysikerű SURF,SURF,SURF! lemezborítóját tervezem (saját magam&mavis gyönyörködtetésére) és mindenféleképpen összhangot akarok a külső,belső alkotás között!
Kedves Rita, én próbáltam, a dó, az nekem olyan türkizkékes, a ré világosbarna, a mi tölgyfalevél-zöld, és így tovább. Szerintem mindenki próbált már hangokhoz színeket párosítani. Viszont arra vigyázni kell, hogy a hangokat ne érje hátrányos megkülönböztetés a színük miatt.
(elnézést,hogy belerondítok az eszmefuttatásba,de mostanában újra kezd feléledni bennem a kreativitás,ezért egy lényeges kérdést,ha megengedtek...)
Próbáltatok már a hangokhoz színeket párosítani?
