Ma kaptam homlokzati, és lábazati hőszigetelésre árajánlatot: 185 homlokzat+40 lábazat full munkadíj színezéssel álványozással együtt 1.55 millió. Szerintetek?
Bocs, nem okoskodni akarok és értem is, hogy ez már megtörtént és próbálod kihozni a legjobbat a dologból, de az nem fér a fejembe, hogy hogy lehet 5 cm-t elszintezni a koszorúnál? Mekkora távolságok vannak a koszorú egyes pontjai között, hogy ez lézer, vízmérték és minden nélkül sem ütött szemet valakinek? Csak hogy értsük, hogy mire gondolhatott a költő, mikor ezt így összehozta?
Egyébként nem vagyok szaki, csak egy másik építkező, de szerintem valamilyen habarcsban kellene gondolkodnod. Mások mondták itt a kisméretű tégla befaragást, de azt úgysem lehet nullára befaragni, azt is habarcsba kellene rakni, akkor nem jobb lenne 100%-ban valamilyen olyan habarcs, ami elbírja az 5cm vastagságot és nem reped ki? De habarcs alatt nem feltétlenül a klasszik falazóhabarcsot kell érteni, hanem valamilyen kenhető anyag, amit pl betonjavításra/betonszintezésre is használnak.
Az ajtó sarkánál az kiváltó probléma. Továbbá úgy tűnik, hogy az ajtó és az ablak közti falszakasz megsüllyedt. Az udvaron nem az az érdekes, hogy úgy általában vizes-e, hanem az, hogy meg tud-e állni a víz az épület mellett, vagy közelében. Amíg nincs meg a süllyedés oka nem érdemes a falakat "fércelni".
Ilyen repedések vannak (még egy pár), mint látható leginkább az áthidalók végeinél, nem nagyok, de ahogy megsüllyedt az egyik sarok az az aljzatban kb 1cm/m lejtést eredményezett, ami elég nagynak tűnik. Jobboldalt egy ablakcsere nyomai, szigetelés előtt egyenlőre így eldolgozatlanul.
Az aljzat jórészt korrigálva lett újrabetonozással, nem kéne, hogy folytatódjon a folyamat. Belül a plafonon is volt elég tisztes repedés. A két éves glettelés/festés után már újra jelentkezik.
Nem vizes az udvar, csőrepedés se volt, ezek itt 40 év "munkái" lehetnek, viszont a talajvíz főleg esős időben feljön 1m-re is a talajszinttől. Inkább az lehetett a probléma, hogy feltöltött a talaj, és nem kellően vették figyelembe az alapnál. 50-60 centiről is jöttek elő béléstest darabok, mikor a csatorna ki lett ásva.
Egy kivitelezővel már beszéltem, elég borsos árakat mond, ezért kéne tájékozódni. A falvarrást (amit úgy látom többen is végeznek) így látatlanba kevésnek tartja.
A talpszelemencsavarok be lettek építve a koszorúba és be vannak kötve megfelelően. A koszorú nem lett jól szintelve a talpszelement körben a cseréplécekkel szintezték ki. A szelemencsavarok elméletileg tartanak, nincs látható elmozdulás, méterenként körben be vannak építve. Én a térköz kitöltést szeretném megoldani, hogy a cseréplécek későbbi esetleges korhadása ne okozzon gondot. Próbálnám a lehető legöbbet kihozni a jelenlegi állapotból. Valószínűleg a kép a hibás, hogy ott nem látszik a csavar alsó rész.
De azért nem ártana megnézni, hogy mi olozta. Legtöbbször csőrepedés, vagy megáll a víz az udvaron. Némi fénykép sosem árt, a repedés mellé téve egy zollstockot. Gipszpogácsával ellenőrizhető, hogy mozog-e még.
Lenne egy kérdésem a házfelújításban járatos kollégáktól. Sajnos a megvásárolt és már javarészt felújított ház egyik sarka némi süllyedést mutat, ami részben a plafonon, falon repedések formájában jelentkezik, részben az aljzat lejtésében.
Látom vannak injektálós technológiák amik az alap alá nyomnak valamilyen megszilárduló anyagot, és esetleg falvarrással kombinálva érik el a megfelelő stabilitást.
Kérdezném, hogy van-e valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata, tud ajánlani kivitelezőt (esetleg délalföldi viszonylatban). Esetleg más módszer?
Felmerült még egy kérdés az aljzatbetonommal kapcsolatban. Mitől függ az, hogy kenhető vízszigetelést kell rátenni, vagy fóliát? Nyilván egyszerűbb lenne jó vastag építési fóliát lerakni, mint kikenni.
De mi a helyzet a széleken? Fel kell húzni a falra a fóliát a vakpadló tervezett síkja fölé, aztán majd a szegélyléc eltakarja, és ott tud szellőzni?
Ha ez fontos: a szóba a sarkon van, tehát két külső fala van, de tudomásom szerint a terméskő lábazat felől sem vizesedik a ház.
Egy átalakítási terv annyira egyedi, hogy sehol másutt nem alkalmazható. Munka sok van és kreavítás kell hozzá, azt illik megfizetni, de ilyen hülyeség, hogy csak egyszer használható fel. Na valószínű a számítógépéből másolta mechanikusan a nagyszerű építész.
Anno régen én is átestem egy átalakításon és bővítésen. Volt egy kollégám, panaszkodott, hogy székláb munkákat kénytelen végezni.. napi 2500 tételes költségvetés kiírás ellenőrzése néha egy olajfogó akna, vagy egy gépalap 12 tőcsavarral mind betonból. Ilyen nyalánkságok. Mondtam neki van egy bővítésem, ehhez kellene egy engedélyezési dokumentum, semmi más.
meállapodtunk az árban, meg hogy mi lesz hogyan.
Majd egy hónap múlva jön nagy büszkén, hogy ő átalakította az elképzelésemet. Csak néztem, de a kölcsön miatt csak nyelni tudtam, a hátáridő szorított.
Tehát a nagy alkotó géniusz átdolgozta.. kibújt belőle az alkotni vágy.
Az építkezés közben egyszer kihívtam, Az ablakokról i s szó esett. Nagy fontoskodva kijelenti, hogy a régi és az új ablakoknak azonosaknak kell lenni.
De hát mondom a régiek 1932 ben készültek ez a mostani meg 1980 -as szociálista termék. Néz néz, kidülled a szeme és ellentmondást nem tűrően kijelenti, hogy kisiparossal kell elkészíttetni.
Na ne 3 x -os áron egy éves határidővel.
Pá !
Láttam nem az én emberem. Úgy gondolkodott mintha egy budavári műemlék lett volna. Nem az, külváros, senki utcája .
Amúgy az átalakításból később erényt csináltam. Alakítgattam. Az eredeti 26 nm -ből mire kész lett lett egy tetőtér beépítés is. , az összes 45 nm + a régi 75.
Tehát a terv egy építkezés elengedhetetlen műszaki része, mint sok más.
Érdekes a gépész, villanyás meg egyéb tervezőnek ilyen eszébe sem jut. Örülnek ha kapnak megrendelést.
Egyébként a művészi tervezés is járható út .
Tessék tervezni, az alapján felépíteni finanszírozni, majd a piacra vinni a portékát.
Az egyik álláspont szerint a terv szellemi alkotás, eddig igaz is . De ha már fizet érte az ember azt csinál vele amit akar. Legalább is a talpra esett ember ilyen szerződést köt.
"és belegondolva teljesen természetes is)"
Már akinek.
De tudod az építészek művészek, érzékeny lelkű teremtvények.
Szvsz ők is ugyanazok mint a házépítés többi szorgos hangyái.
Egy lakóhát / lakás ugyanolyan tömegfogyasztási cikk mint egy jó autó.
Amúgy csak az egyéni építkezéseknél ennyire öntudatosok, egy nagy volumenű, nagy háznál sok sok lakással ott az építész is beáll a sorba és azt csinálja, úgy és annyi és olyan anyagból, amit neki a beruházó diktál.
Érdekes autó, atomerőmű, vasút, repülő és még sok egyéb műszaki alkotásnál nem merül fel ez a probléma. Azokat is teamekben kreálják kevesen sokan, nagyon sokan. Senkinek nem jut eszébe ez a szerzői jogi hercve hurca.
Ja most akár ingyen is letölthetők jobb és még jobb vagy rosszabb tervek.-
Bérelj egy téglavágót és falazd ki kisméretű tömör téglából. Jól ki is ékelni malterrel, meg bontott cserépdarabokkal, ha lenne 5.5 cm vastag bontott tégla is kéznél, akkor vágni se kéne.
Egy ház átalakításába fogtam, ehhez kerestem és egyelőre úgy néz ki találtam is építészt. A kötendő szerződésben van egy ilyen rész:
"Felek megállapodnak abban, hogy a Tervező az elkészült Dokumentációt átadja a jelen szerződésben meghatározott, egyszeri felhasználásra a Megrendelőnek a lakóépület megvalósítása (kivitelezése) céljából,"
Azt szeretném megkérdezni, hogy ennek mi a pontos jelentősége? Utánaolvastam amennyire tudtam, nekem meglepetés volt, hogy a ház tervének szerzői joga van (de most már ezt is tudom :-) és belegondolva teljesen természetes is). Azt nem tudom, hogy ez a fenti pont engem miben korlátoz pontosan? Ha később fel szeretném használni a tervet, mondjuk 2 év múlva egy másik építésszel vagy a kivitelezés után egy másik kivitelezővel egy kisebb módosításnál vagy bárhogy akkor azt nem lehet? Vagy mit jelent ez pontosan?
Ha téglából van mind a kettő, akkor közömbös a tömegarány. A téglák közt a vakolat nem bírja sem a húzást, sem a nyírást. Ha megfelelően (jó erősen, nem átm. 8 vagy 10mm-es vasakkal, akkor esetleg nem gond az összevasalás. De ehhez az is kell, hogy a meglévő koszorút az építés idején úgy megvasalják, hogy bírja majd azt a terhelést amit fog majd kapni. Azt tanácsolom, hogy vagy csak alul, vagy sehol se legyen a kettő összevasalva.
Nézd meg a helyi HÉSZ-ben, mik a beépítési szabályok! Ha zártkert, akkor -gondolom- csak gazdasági épület kerülhet rá, de abból akár lehet kettő is. Viszont ha a beépítési százalék nem engedi meg, akkor simán megvághatnak, illetve lebontathatják.
Mivel tetőcsere is lesz, komplett új KÖZÖS koszorút kapna a régi és új épület, sőt a két épület határvonalán a koszorú vasalásban a futó vasakhoz lehetne betenni plusz szálat is.
Igazából az összekötésre, összevasalásra sok jó lehetőség van, többek között a tetőcsere miatti új koszorú közösítése, meg számtalan helyen lehetne még összevasalni, összekötni csak ott bizonytalanodtam el, hogy mi van, ha a túlzott összekötés esetén az új épület mozgása kárt tesz a régiben? Ez a 70-30 tömegarány a (régi a nagyobb rész) nem nyugtathat még meg?
adott egy belteruleti zartkert, van rajta jelenleg egy30m2 'lakas'. a kerdesem az hogyha onerobol epitenek a telek masik vegebe magamnak egy szinten kb 30m2 lakast sajat penzbol/erobol/sajat felhasznalasra akkor az onkormanyzat megbuntethet -e erte? van kulonbseg ha konnyuszerkezetes hazat epitenek fabol/teglabol?
A süllyedés elsősorban a talajtól és másodsorban a jó alapozástól függ.
42 éve egy akkor 50 éves épülethez toldottam. Volt egy L és oda a konkáv sarokba került egy 30 nm -es toldás, majd ennek később - 5 éven belül a tető tér is beépítésre került
Az alap 85 cm mélyre került, a sarkoknál + 10 cm.
Amikor kész volt a felső a lábazati rész is földdel feltöltve, majd 2 hét iszapolás, kb. 20 m3 vízzel elárasztás, amint ez elült tömörödött a feltöltés , folytava az építés , falak födém stb.
Egy év múlva beköltözés.
Az építmény - az alap és a falak sehol sem lettek összekötve.... ha mozog, had mozogjon.
Semmi mozgás még így 40 év után sem, még csak repedés sincs.
Az általam legjobbnak tartott megoldás esetén szintkülönbség nem alakulhat ki, de az új épület forogni fog a régi és új épület koszorújának a találkozásánál mint forgáspont körül. Ezért javasolt a dupla fal a két épület között.
A dilAtáció biztos, hogy megakadályozza a két épület mozgás-különbségéből adódó károkat. Azonban semmi sincs hátrány nélkül. A meglévő épület felöli oldalon kell egy új fal, különben a résbe beköltöznek a csótányok. A két épület közé is, de ott nem látni. Az új fal számára szükséges alap kiásásakor, ha kiássák a földet a meglévő alap MELLŐL az teherbírás csökkenést okoz amíg nincs bebetonozva. Továbbá a két épület külön mozog, ha a két épületrész között belső átjáró lesz akkor ez probléma. A talán legjobb, de nem a legolcsóbb megoldás az, ha az új épület megfelelően megvasalt koszorúját rátámasztják a meglévő koszorúra, ekkor szintkülönbség nem alakulhat ki a későbbiek során sem. És dupla fallal a régi és új rész között. Az ajtó tokja takarja a dilAtációs hézagot.
Házbővítés/hozzáépítés terén abban egyezik az álláspontja mindenkinek, hogy az új épületrész szerkezetileg önállóan is "álljon meg a lábán", de a régi épületbe való bekötésnél már eltérnek a vélemények.
Számomra a logikusabb az volna, hogy teljes mértékben megpróbálni kapcsolni a két épületet, értve ez alatt azt, hogy az alapba befúrni, betonvasat beragasztani, a falakat bekötni, koszorút is összevasalni, pl a régi és új épület találkozásánál lévő pillért is (ami azért van, hogy az új épület önállóan is álljon) bekötni a régibe és minden lehetséges módon törekedni az egy közös szerkezetre.
Ettől függetlenül tudom, hogy előfordulhatnak repedések, nem garantált a siker.
A másik álláspont viszont ennek az ellenkezője, hogy nem is kell próbálkozni sem az összekötéssel, úgyis el fog válni és inkább el kell diletálni a kettőt. Ezt a leegyszerűsített hozzáállást én elengedném, megpróbálnám mindenképpen összekötni az épületeket, aztán ha nem jön össze maradéktalanul, akkor sem lesz annyi és akkora repedés, viszont van egy olyan veszélyforrás, amivel nem tudom mennyire kell számolni, hogy az új épület el is mozgathatja a régit és az évtizedek alatt beállt épületben még károkat is okozhat.
Kinek mi a véleménye erről, ha arányaiban (tömegben,méretben) 70% a régi és 30% az új épület? Tehát a lényegesen kisebb új építés bekavarhat-e a régi monstrumnak?
Valószínűleg a kép a hibás, hogy ott nem látszik a csavar alsó rész.
