Most azonban rátérnék egy olyan vár kitárgyalására, amelyet a legtöbb Topiklakó előtt nem kell bemutatni. Következzék Füzér jelene és jövője, a KÖH honlapjára felrakott legutóbbi építészeti tervek alapján:
Halkan azért megjegyzem, hogy 6,5 millió forint, több, mint a semmi...
Persze tudom, hogy régen is sokba került egy-egy várépítés {akkor sem volt minden földesúrnak!}. Napjainkban pedig a várhelyreállításokhoz kell{ene} sok-sok zsáknyi arany.
Én is ezt vallom! Ezért inkább középkori várnak nevezem az ódon romokat, amelynek egykori földesura sokféle nyelvet beszélhetett. Egy volt a lényeg: a várúr a várban lakott, míg a jobbágy lent a faluban.
Véletlen bukkantam erre az oldalra. Engedje meg, hogy bemutassam röviden a várainkkal kapcsolatos "szélmalom harcunkat" a reménytelen küzdelmeinket, váraink sorsát és jövőjét. 2001. évi bejegyzésünk óta küzdünk a településünkön található 2 db. romos várunk megmentése érdekében . Alapítványunk legfőbb célja a várainkból megmaradt falak konzerválása, állagmegóvása, -pályázati és egyéb támogatásokból - a régészeti feltárásuk, a helyreállításuk és a bemutatásuk. Célunk továbbá a térség turisztikai vonzerejének a növelése a váraink bemutathatóvá tétele és hasznosítása. Két várunk közül az egyik - középkori eredetű - részben a helyi önkormányzat és a Magyar állam tulajdonában, a másik - Árpád kori - állami tulajdonban, a Duna Ipoly Nemzeti Park területén helyezkednek el. Kiemelten közhasznú civil szervezetként nagyon nehéz és hosszú folyamat - nem saját tulajdonú - műemlékek megmentése érdekében eredményeket elérni. Ki vagyunk szolgáltatva a korlátozott számú pályázati támogatásoknak, mert az egyéb támogatásokból szinte semmit nem tudtunk megvalósítani. Megmentésük érdekében sem állami, sem önkormányzati támogatásban nem részesülünk! Ez idáig az 1 % gyűjtés sem hozott eredményt. A hazai támogatások közül a Nemzeti Kulturális Alap 4,5 millió Ft. támogatásából és a hozzáadott közel 2 millió Ft. önrészből sikerült az elmúlt évben az ipolydamásdi középkori várunkban az un. "bástyatorony-rom állagmegóvását részben elvégezni, amelyet a 2. ütemben folytatnunk kellene. Az utólag finanszírozott pályázati támogatások miatt szervezetünk és a váraink sorsa bizonytalan. Jelenleg forrás hiányában az állagmegóvási munkálatokat nem tudjuk befejezni. Minden igyekezetünk ellenére, csak kicsi lépésekben tudunk előre haladni. Eredeti terveink szerint szeretnénk legalább a középkori várunkban elvégeztetni a régészeti feltárásokat, a falak rekonstrukcióját, a vár bemutathatóvá tételét, történelmi kulturális rendezvényeket szervezni, kiállító, bemutató helyet a kutatási eredményekről, történelmi kutató és helytörténeti tábort kialakítani, turisztikai szolgáltatásokat létrehozni, ...stb. Mindezek csak akkor valósulhatnak meg, ha sikerül uniós pályázatot beadnunk, nyernünk. Addig azonban csak álmodozhatunk a váraink megmentésén. Nyolc évi áldozatos munkával és szakmai kapcsolatokkal sem sikerült látványos eredményeket elérnünk.A beadásra váró pályázatokhoz a 30 % önrész előteremtése a mindennapi működési gondok mellett szinte lehetetlen. 2008. évben 650 db. adománykérő levelet küldtem el, de csak 2 - anyagjellegű - felajánlás érkezett, amelyet sajnos ismét a pénzügyi gondjaink miatt nem tudunk igénybe venni. Ha Ön és hasonló gondolkodású honfitársai tudnak, vagy szeretnének segíteni a sanyarú sorsú várainkon, akkor jelentkezzenek! Bármilyen támogatást,segítséget, önkéntes munkát, bontott építőanyagot,pénzt, 1 %/-ot,..bármit szívesen fogadunk. Rövidesen elkészül a honlapunk, amelyen keresztül többet megtudhat a Börzsöny várairól, műemlékeiről, védelemre és megmentésre szoruló kulturális értékeinkről. Segítő szándékát előre is köszönjük. Tisztelettel: az alapítvány főtitkára. Adószámunk: 18693018-1-13.
Mivel néhány "építő jellegű" kritikát kaptam a vármentésen, visszatérnék a magyarországi várakhoz, azzal a kikötéssel, hogy uborkaszezon idején tovább fogok barangolni Dalmáciában! :-)
Szádvári Csiga, a magyar Angkor. Az ötödik képen jól látni amint a fa gyökere bemegy a falba, és távolabb újra kijön. Jó példája hogy a természet miként hódítja vissza egykori területét.
Szádvár után - ahogy az már nálunk hagyomány - ismét elvártúrázgattunk északnak. Sajnos az időjárás miatt csak három napig bírtuk - ime egy kis izelitő:
Ezúttal főleg minimálvárakat vettünk sorra (általam alkotott főbb tipusai: vakondvár (=csak a föld alatt..), bokaerőd, stb..), a látványos óriásromokat majd nyáron, szép időben nézzük (Barkó, Csicsva, Jeszenő, Vinna), valószinüleg a júliusi munkák előtt vagy után. Jó lenne, ha csatlakozna, aki tudna!
1.-2.: Eszkáros vára (Skároš Hrad):
Gyönyörű helyen van, a falu végén II. Vh emlékmű, T-34 és egyéb harci cuccok. A várba jelzetlen ösvény visz a falu feletti rét végén lévő pihenőből. Hangulatos a hely, látványosak a sáncok is, plusz három helyen is látható falmaradvány.
3.: Csak fanatikusoknak: Parustyán vára (Hrad Braničev, Backov), kb hat kilométeres gyaloglás után, mélyen az erdőben.. sajnos az út sorompóval le van zárva, gyalogolni kell. Szép hely, jól végigkövethető az alaprajz, falnyomok, alapfalak szinte mindenhol vannak.
4.: Bacskó (Backov), várkastély. A nyomokból itélve a háborúban pusztulhatott el (1944-ben a két falut partizántevékenység támogatása miatt a németek felégették).
Komor rom, gazzal benőve - a falu közepén, kertekkel körülvéve.
5-6.: Régóta terveztük Berzétét (Brzotin hrad) - most sor került rá. Egyetlen fotó (távolkép) alapján sikerült elsőre megtalálni - a gondot ugye a folyó okozza, gyors és széles, nem ajánlott az átlábalás rajta. Mi Slavec falu végétől földúton haladtunk, át a hidon a szántó széléig. Onnan gyalog. A gát és az erdő találkozásánál jelzetlen ösvény indul a folyó felett. Ahol balra lent forrást látunk, az út mellett pedig kötörmeléket, ott a vár. Továbbhaladva, balról tudjuk kerülni a szikláját.
A másik mód: Berzéte falu végénél földút indul át a mezőn. A folyón csővezeték halad át a vártól kb 500m-re, ennek traverzén át lehet mászni.
A közelmúltban új kommunális és közhasznú eszközöket szerzett be Regéc Önkormányzata egy az Abaúj – Hegyköz Kistérség égisze alatt futó pályázat segítségével. Az eszközök között szerepelnek kéziszerszámok, fűkasza, motorfűrész. A leglényegesebb viszont az a fűnyíró kistraktor, ami ilyenkor télen a község utcáit takarítja a hótól. A gép ugyan aprócska, de máris bizonyította, hogy hasznos eszköze lesz a településnek azzal, hogy nem csak a falu utcáiról tolta le az idei első havat, hanem a várba vezető 2500 m hosszú utat is remekül megtisztította a téli csapadéktól. Ennek köszönhetően gyalogosan jó körülmények között elérhető a téli időszakban is Regéc Vára, autóval maximálisan mintegy 1000 méterre közelíthető meg a műemlék.
A legfrissebb hír:
Bár az időjárás nem a legideálisabb napjainkban a kiránduláshoz a sok csapadék miatt, de bízunk benne, hogy az előttünk álló ünnepi hétvége kellemesebb időt hoz és ennek következtében sokan akarnak kirándulni, nevezetességeket látogatni. Ennek szellemében Regéc Vára „kinyit” és megkezdi a 2009. évi idegenforgalmi szezont. Március hónapban a hétvégéken látogatható a műemlék belépődíj ellenében, áprilistól a korábbi években kialakult rend szerint minden nap. A belépők díjai nem változtak, így a tavalyi áron (felnőtt: 350 ft, diák – nyugdíjas: 200 Ft) válthatóak meg. Szeretettel várjuk Önt is a Rákócziak egykori sasfészkében!
A híradás utolsó mondata azon megállapítását, hogy "a törökkor idején Eger előváraként kapott jelentős szerepet" elmondhatták volna 1596-ban Kótaji Benedek és Helmeczy János várnagyoknak és akkor talán nem vonulnak ki ostrom nélkül a várból...
Egyébként a már tavaly ősszel beszámolt a média az örvendetes hírről (www.mult-kor.hu).
Igen hangulatosra sikerültek a fotóid, amit még az aláfestő zene fantasztikus mértékben felerősített. Gratulálok, ismét remekművet alkottál, amit persze ilyen remek csapatból nem nehéz kihozni! :-)
Bizakodom benne, hogy az újonc vármentők közül néhányan csatlakozni fognak nemes célunkhoz legközelebb is.
