Itt a suliban volt olyan,hogy a csajnak gépírás közben akadt a billentyük közé,a tanár segítségével kellett kihalászni az ujját,persze a müveletet nagy röhögés kísérte...
Mellesleg a díszmacákat(vagy ahogy a haverom hívja őket:Digitális csajok)Bp.legnagyobb komikusai.Sas Józsi menj nyugdíjba,itt az utánpótlás!!!
Legelső alkalomkor nekem is esküvőre lett csináltatva. Nagyon szép volt, nem feltűnő, nem rikító. Igen ám, de nászút előtti nap, kézzel mostam ki egy-két ruhát. A vízben megpuhult a bőr, és a saját körmöm is. Egy hirtelen mozdulatnál beleakadtam a csap aljába, és leszakadt a műköröm a sajátommal együtt a kisujjamról. Először még nem is fájt, mert nem tudtam pontosan hogy mi történt. A jó mosóporos habos víztől nem is láttam. Nemsokára már zsibbadt az egész karom. És persze sötétedett a világ. Valamennyi bőr még tartotta, így nem lehetett se lekötni, se levenni a körmöt, mert úgy éreztem hogy ha valaki hozzáér, akkor tutira elájulok. Nem is tudtam bevezetni a korházba, mert nem bírtam tartani a kormányt. Nem gondoltam eddig hogy ez így tud fájni. Pedig nem vagyok egy nyafogós fajta. Ez este 10-kor volt. A báttyám vitt be a balesetire. Kapásból kaptam egy-két tetanuszt. Rendesen műtőasztalra kerültem. Még jó hogy nem altattak el.:-)
Az orvos levette az egész körmöt, és pici lyukakat fúrt rá. És visszavarrta!
Szép kék cérnával visszaöltögette. Persze rövidre vágta előtte. Járni kellett volna kötözésre, de másnap már utaztunk Spanyolországba. Végül magamnak szedtem ki a varratokat, és már semmi nyoma nincs. Jó esélyem volt arra hogy soha nem fog kinőni, mert kiszakadt az egész körömágy is. De szerencsém volt. Meg fogtok lepődni, de azóta is van műkörmöm, és szeretem. Meg kell tanulni vele dolgozni.
Legelső alkalomkor nekem is esküvőre lett csináltatva. Nagyon szép volt, nem feltűnő, nem rikító. Igen ám, de nászút előtti nap, kézzel mostam ki egy-két ruhát. A vízben megpuhult a bőr, és a saját körmöm is. Egy hirtelen mozdulatnál beleakadtam a csap aljába, és leszakadt a műköröm a sajátommal együtt a kisujjamról. Először még nem is fájt, mert nem tudtam pontosan hogy mi történt. A jó mosóporos habos víztől nem is láttam. Nemsokára már zsibbadt az egész karom. És persze sötétedett a világ. Valamennyi bőr még tartotta, így nem lehetett se lekötni, se levenni a körmöt, mert úgy éreztem hogy ha valaki hozzáér, akkor tutira elájulok. Nem is tudtam bevezetni a korházba, mert nem bírtam tartani a kormányt. Nem gondoltam eddig hogy ez így tud fájni. Pedig nem vagyok egy nyafogós fajta. Ez este 10-kor volt. A báttyám vitt be a balesetire. Kapásból kaptam egy-két tetanuszt. Rendesen műtőasztalra kerültem. Még jó hogy nem altattak el.:-)
Az orvos levette az egész körmöt, és pici lyukakat fúrt rá. És visszavarrta!
Szép kék cérnával visszaöltögette. Persze rövidre vágta előtte. Járni kellett volna kötözésre, de másnap már utaztunk Spanyolországba. Végül magamnak szedtem ki a varratokat, és már semmi nyoma nincs. Jó esélyem volt arra hogy soha nem fog kinőni, mert kiszakadt az egész körömágy is. De szerencsém volt. Meg fogtok lepődni, de azóta is van műkörmöm, és szeretem. Meg kell tanulni vele dolgozni.
Legelső alkalomkor nekem is esküvőre lett csináltatva. Nagyon szép volt, nem feltűnő, nem rikító. Igen ám, de nászút előtti nap, kézzel mostam ki egy-két ruhát. A vízben megpuhult a bőr, és a saját körmöm is. Egy hírtelen mozdulattal beleakadtam a csap aljába, és leszakadt a műköröm a sajátommal együtt a kisujjamról. Először még nem is fájt, mert nem tudtam pontosan hogy mi történt. A jó mosóporos habos víztől nem is láttam. Nemsokára már zsibbadt az egész karom. És persze sötétedett a világ. Valamennyi bőr még tartotta, így nem lehetett se lekötni, se levenni a körmöt, mert úgy éreztem hogy ha valaki hozzáér, akkor tutira elájulok. Nem is tudtam bevezetni a korházba, mert nem bírtam tartani a kormányt. Nem gondoltam eddig hogy ez így tud fájni. Pedig nem vagyok egy nyafogós fajta. Ez este 10-kor volt. A báttyám vitt be a balesetire. Kapásból kaptam egy-két tetanuszt. Rendesen műtőasztalra kerültem. Még jó hogy nem altattak el.:-)
Az orvos levette az egész körmöt, és pici lyukakat fúrt rá. És visszavarrta!
Szép kék cérnával visszaöltögette. Persze rövidre vágta előtte. Járni kellett volna kötözésre, de másnap már utaztunk Spanyolországba. Végül magamnak szedtem ki a varratokat, és már semmi nyoma nincs. Jó esélyem volt arra hogy soha nem fog kinőni, mert kiszakadt az egész körömágy is. De szerencsém volt. Meg fogtok lepődni, de azóta is van műkörmöm, és szeretem. Meg kell tanulni vele élni.
Lady:
jézusom, tiszta horror! :-O
Csodálom, hogy volt merszed ezek után újra belevágni a körmös-macerába! :-)
Egyébként igazad van, meg kell tanulni vele élni. Nekem amikor felrakták, az első nap iszonyúan "húzott", azt hittem, végig így fog fájni, egészen kétségbeestem. 2-3 nap múlva pedig már olyan érzés volt, mintha a sajátom lenne. De azért a házimunkában és sok mindenben akadályozott. Nem mondom, ha lenne egy házi manikűrösöm, aki 2 hetente töltené, folyamatosan kezelné (mondjuk háznál), akkor talán. De túl sok vele a macera, és hát a bejárónőm is mostanában "egyfolytában szabadnapos"! ;-D
Szóval nem egy ilyen cseléd-élethez való. Meg aztán a férfiak zöme nem is nagyon szereti... valljuk be, a műköröm igaziból csak a barátnők bosszantására lett kitalálva! :-)
Legelső alkalomkor nekem is esküvőre lett csináltatva. Nagyon szép volt, nem feltűnő, nem rikító. Igen ám, de nászút előtti nap, kézzel mostam ki egy-két ruhát. A vízben megpuhult a bőr, és a saját körmöm is. Egy hírtelen mozdulattal beleakadtam a csap aljába, és leszakadt a műköröm a sajátommal együtt a kisujjamról. Először még nem is fájt, mert nem tudtam pontosan hogy mi történt. A jó mosóporos habos víztől nem is láttam. Nemsokára már zsibbadt az egész karom. És persze sötétedett a világ. Valamennyi bőr még tartotta, így nem lehetett se lekötni, se levenni a körmöt, mert úgy éreztem hogy ha valaki hozzáér, akkor tutira elájulok. Nem is tudtam bevezetni a korházba, mert nem bírtam tartani a kormányt. Nem gondoltam eddig hogy ez így tud fájni. Pedig nem vagyok egy nyafogós fajta. Ez este 10-kor volt. A báttyám vitt be a balesetire. Kapásból kaptam egy-két tetanuszt. Rendesen műtőasztalra kerültem. Még jó hogy nem altattak el.:-)
Az orvos levette az egész körmöt, és pici lyukakat fúrt rá. És visszavarrta!
Szép kék cérnával visszaöltögette. Persze rövidre vágta előtte. Járni kellett volna kötözésre, de másnap már utaztunk Spanyolországba. Végül magamnak szedtem ki a varratokat, és már semmi nyoma nincs. Jó esélyem volt arra hogy soha nem fog kinőni, mert kiszakadt az egész körömágy is. De szerencsém volt. Meg fogtok lepődni, de azóta is van műkörmöm, és szeretem. Meg kell tanulni vele élni.
A Te korodban még én is emlékeztem a saját fiatalságomra - mondhatnám, de nem lenne igaz... még a saját koromban is emléxem rá, holott -megmondom neked az őszintét- biza még náladnál is idősb vagyok. Öreg nem, csak idősb. Ez van, a kor nem érdem, de talán nem is szégyen.
S hogy mi volt az én kamaszkoromban? Hát kétségtelen, volt egy-két érdekesség... pl. fekete cipőpasztával kentük a szempillánkat (gyönyörű volt - egészen az első óvatlan szemdörzsölésig, onnantól borzalmas, ijesztő és nevetséges).
A "milyen anya lesz ezekből" gondolatom pedig onnan támadt, hogy ezek a gyerkőcök (nem adtam elő a teljes 20 perces jelenetet) végig a pénzről beszéltek ott a metrón. A harmincezer forintos tökjó kosztümről, amiben XY ballagására/esküvőjére mennek.
Ezeknek a lányoknak csak a szépség-rezsijük kb. 25-30e Ft havonta:
havi 2 db szolibérlet=10.000,-
havi 2 körmészkedés (új+töltés) = 5.000,- Ft
havi 1 kozmetikus + fodrász festéssel (Zsidrónál természetesen) = 10.000,- Ft
hozzá a rucik... kiegészítők... agyonöltöztetett, szénné égetett bőrű és szarrá égetett hajú kis majmok, akik csak követelőzni tudnak, és annyit költenek magukra havonta, mint a törzsasztal tagjainak havi átlag-fizetése. Ismétlem: nem tippelem, hallottam saját fülemmel (mellesleg lerítt róluk).
Lehet, hogy fiatalon mi is követtük a csordát, s ami hülyeség csak elkövethető, elkövettük (bagózás 14-15 évesen a lányvécében), de ez nem került az anyám havi fizetésébe, tudod?!
És megvan a véleményem azokról az anyákról, akik ilyen kis kretén majmokat nevelnek... mert kérdem én: hol az a pasi, aki majd ezt a színvonalat tartani tudja. Speckó van egy kolléganőm, aki szintén erején felül mindent megad a lányának. Ő gyalog (pontosabban tömegközlekedve) jár dolgozni, majd beleszakad a cígölésbe hazafelé, de a 19 éves kiscsajnak vett egy használt kispolskit, nehogymá gyalog járjon a gyerek az egyetemre. És Vogue-t szív, napi egy dobozzal, napi 500 Ft-ért, és ott is megy a havi 2 szolibérlet és Béres Alexandra méregdrága aerobic-stúdiója, és fodrászhoz csakis Vaszilhoz, kerül, amibe kerül. Nem értek egyet ezzel a "mindent-a-gyerekbe" típusú "nevelés"-sel, mert szerintem nem lesz jó vége. Mellesleg butácska kolléganőnk butácska viselkedése nem csupán bennem szült ellenérzést, _mély_megvetés_ kíséri történeteit a többi kolléga részéről is.
"Nem kellene CSAK a külsőségek alapján és nem kellene ilyen hamar véleményt mondani." Szerinted ilyen külsőségekhez miféle "belsőségek" társulhatnak? Ezek a gyerekek már most sem tisztelik a pénzt, igaz, nem nekik kell megkeresni, amíg ilyen szülők léteznek! >:-|
Legelső alkalomkor nekem is esküvőre lett csináltatva. Nagyon szép volt, nem feltűnő, nem rikító. Igen ám, de nászút előtti nap, kézzel mostam ki egy-két ruhát. A vízben megpuhult a bőr, és a saját körmöm is. Egy hírtelen mozdulattal beleakadtam a csap aljába, és leszakadt a műköröm a sajátommal együtt a kisujjamról. Először még nem is fájt, mert nem tudtam pontosan hogy mi történt. A jó mosóporos habos víztől nem is láttam. Nemsokára már zsibbadt az egész karom. És persze sötétedett a világ. Valamennyi bőr még tartotta, így nem lehetett se lekötni, se levenni a körmöt, mert úgy éreztem hogy ha valaki hozzáér, akkor tutira elájulok. Nem is tudtam bevezetni a korházba, mert nem bírtam tartani a kormányt. Nem gondoltam eddig hogy ez így tud fájni. Pedig nem vagyok egy nyafogós fajta. Ez este 10-kor volt. A báttyám vitt be a balesetire. Kapásból kaptam egy-két tetanuszt. Rendesen műtőasztalra kerültem. Még jó hogy nem altattak el.:-)
Az orvos levette az egész körmöt, és pici lyukakat fúrt rá. És visszavarrta!
Szép kék cérnával visszaöltögette. Persze rövidre vágta előtte. Járni kellett volna kötözésre, de másnap már utaztunk Spanyolországba. Végül magamnak szedtem ki a varratokat, és már semmi nyoma nincs. Jó esélyem volt arra hogy soha nem fog kinőni, mert kiszakadt az egész körömágy is. De szerencsém volt. Meg fogtok lepődni, de azóta is van műkörmöm, és szeretem. Meg kell tanulni vele élni.
Legelső alkalomkor nekem is esküvőre lett csináltatva. Nagyon szép volt, nem feltűnő, nem rikító. Igen ám, de nászút előtti nap, kézzel mostam ki egy-két ruhát. A vízben megpuhult a bőr, és a saját körmöm is. Egy hírtelen mozdulattal beleakadtam a csap aljába, és leszakadt a műköröm a sajátommal együtt a kisujjamról. Először még nem is fájt, mert nem tudtam pontosan hogy mi történt. A jó mosóporos habos víztől nem is láttam. Nemsokára már zsibbadt az egész karom. És persze sötétedett a világ. Valamennyi bőr még tartotta, így nem lehetett se lekötni, se levenni a körmöt, mert úgy éreztem hogy ha valaki hozzáér, akkor tutira elájulok. Nem is tudtam bevezetni a korházba, mert nem bírtam tartani a kormányt. Nem gondoltam eddig hogy ez így tud fájni. Pedig nem vagyok egy nyafogós fajta. Ez este 10-kor volt. A báttyám vitt be a balesetire. Kapásból kaptam egy-két tetanuszt. Rendesen műtőasztalra kerültem. Még jó hogy nem altattak el.:-)
Az orvos levette az egész körmöt, és pici lyukakat fúrt rá. És visszavarrta!
Szép kék cérnával visszaöltögette. Persze rövidre vágta előtte. Járni kellett volna kötözésre, de másnap már utaztunk Spanyolországba. Végül magamnak szedtem ki a varratokat, és már semmi nyoma nincs. Jó esélyem volt arra hogy soha nem fog kinőni, mert kiszakadt az egész körömágy is. De szerencsém volt. Meg fogtok lepődni, de azóta is van műkörmöm, és szeretem. Meg kell tanulni vele élni.
Hát, tapasztalataim a műkörömmel hasonlók:egyszer volt, soha többet.
De egy mondatod nem hagy nyugodni:"Fél szemmel a matricás türkiz karmokra sandítottam, aztán elgondolkodtam: Istenem, milyen anya lesz majd ezekből
a tinikből! :-/ " Részemről ez erős volt.Nem tudom, mennyi idős lehetsz, nem hiszem, hogy öreg vagy.De én 35 éves fejjel bizony emlékszem a saját fiatalságomra, a 14-15-16 éves fejemre, amikor a hülyeségben vagy élen jártam, vagy követtem a csordát.Ebben a korban ez a dolgunk.És láss csodát, normális felnőtt ember lett belőlem, nevelem a saját gyerekeimet,boldog kapcsolatban élek.
Nem kellene CSAK a külsőségek alapján és nem kellene ilyen hamar véleményt mondani.A saját kamasz fiaimat a szemem előtt tartva igenis hiszem, hogy ezekből a fiatalokból is normális anyák, apák lesznek.
Üdv.
A metron törtent esetet figyelmesen vegigolvasva teljesen igazat adok Nektek.
Altalaban nekem nem a mükörömmel van bajom, hanem a viselöjevel. Van egy munkatarsam, Neki van mükörme, szep konszolidalt szinüre festve, nem hagyja lenöni, apolja. Tud vele szamitogepezni, mobiltelefonalni. Ugyanugy törödik ezzel, mint azzal, hogy milyen ruhahoz milyen ekszert viseljen. Bar ez abbol adodhat, hogy van agya, es nem az a kimondott cicababa.
Az, hogy ez milyen hatassal van a körmeire, mar mas kerdes, bar Pest is meger egy tödörakot...
A topicnyitoban szereplöket annyira ertekelem csak, hogy mindig mosolyt csalnak az arcomra, majd meg is nevettetnek az - rajtam vigyorog ez a bunko, bazmeg? - hozzaszolassal.
Vince:
hát igen, elég nevetséges! Mert tényleg... a felsorolásból kihagytam: buszon jelezni SEM lehet ezekkel a "gyönyörűségekkel". :-I
Bugi néni:
dettó! :-)
Macs:
"Iszonyúan tönkretette a saját körmeimet a ragasztó, két hónapig
nem is tértek magukhoz." Nekem csak az esküvőn volt, senki sem hitte el, hogy "mű", annyira jól sikerált. Utána még hetekig töltettem, s amikor végre leszedettem, egy valóságos katasztrófa volt alatta. Azt mondtam, soha többé! Nekem is majdnem hónapokig tartott, amíg végre rendbe jöttek a saját körmeim.
bcsi! :-)
Jó bevallom... tényleg nagyon zavar a zipzár lehúzásakor... olyan ügyetlenné válik tőle az ember lánya! ;-)
Hiszen még a "szerelemben" is csak hátráltat.
Vanek kedves:
"a muköröm roppant praktikus. Pl. Wc-n a törlési fáziskor." 5leteid ezúttal is káprázatosak és lélegzetelállítóak! :-)))))))))
Ami engem illet, nemhogy a mű-, de még az igazán hosszú, festett körmöket sem szeretem. A szögletes műkarmoktól pedig a hideg borsókázik a hátamon.
1x egy titkárnőjelölt közölte velem, hogy ő bizony nem fog gépelni, arra van a gépírónő. Meg aztán csak nem gondolom, hogy ő veszélyeztetni fogja a műkörmeit?
Én láttam egy tutijót a multkor a 93 ason
A szöke cica jelezni akart a 10 cantis körmeivel. És teljesen gyakorlott mozdulattal behajlitotta az ujját és a hajlitott ujj "ököl" részével jelzett.
Képzelem hogy számítógépezhet.
Én is az esküvő előtt csináltattam először és utoljára műkörmöket magamnak. (4 nappal az esküvő előtt törött le a sajátom, ráadásul a jobb kezemről) Két hétig bírtam a műkörmöket, utána "leműtötem" őket, mert az agyamra mentek, ráadásul csúnya volt, ahogy lenőttek. Pedig ez is csak egy zselés feltöltés volt. Utána hónapokig csúnyák voltak a körmeim, töredeztek.
Úgyhogy: SOHA TÖBBÉ MŰLÖRÖM!
Egyvalami lemaradt: a férfiak nagyobb része allergiás arra, ha a kedves méteres körmei beleakadnak a pulóverébe. Utálják, azt hallani, hogy "jaj, ne, a körmöm!"
Vanek drága, erősíts meg!
Műkörmökkel nem igazán élvezetes párod hátát karmolászni, bonyolult a számítógép billentyűzetét ütögetni, dobozos kólát nyitni, valamint mosogatni, tésztát gyúrni, stb.
Elég hosszú ideig volt műkörmöm (középhosszú, jobbára fehér, vagy a barna különböző árnyalatai), szerettem őket. A saját körmeim sorozatosan letörtek, beszakadtak, így egy talán három évvel ezelőtti karácsonyi céges bulira csináltattam először. Hatalmas, péklapát kezeim vannak, a hosszú körmök az egészet kecsesebbé tették. Drága mulatság volt. Egész jól tudtam vigyázni rájuk, nem nagyon törtek, kivéve, ha erélyesebben csaptam be a kocsiajtót. Egy éve jött egy olyan időszak, mikor nem futott úgy a szekér, ahogy szerttük volna, így le kellett mondanom a körmeimről. Hagytam lenőni őket, majd leszedtem. Iszonyúan tönkretette a saját körmeimet a ragasztó, két hónapig nem is tértek magukhoz. Azóta inkább vitaminokat eszem. A szolid, rendezett körmök ellen nincs kifogásom, a méteres karmokat viszont gusztustalannak tartom. Nem szeretem, ha valamiről egy fél pillantás alatt lerí, hogy mű. Aki pedig egy (mű)köröm letörését személyes katasztrófaként éli meg, annak az értékítéletével komoly problémák vannak.
Szia CsinnKa!
És ez itt az első nullásom! :-)))
Bocs...
Műköröm... én néha még a sajátjaimat sem bírom elviselni, nemhogy még pénzt is adjak érte... arról nem is szólva, hogy az általad elmesélt formában undorító.
Kört.
