Nem a költség, az idő meg a sok víz zavar kifejezetten... Ha a téglafugák rendesen tömítve vannak, a hanggátlástól eltekintve, el mernéd hagyni a vakolatot?
A purhabosan rakott téglában humoros mód én nem bízom:)
A mélyalapozás mindenképp kell, egyszerűen a ragasztók tapadása miatt. Purhabnál ez nem feltétel, tudomásom szerint, csak a portalanítás. A saját ragasztós fugázásról nem hallottam még, jó tudni, de azt jelenti, vmi műgyanta származék lehet...
Re: Külső vakolás - Nem emlékszem melyik cég hőszigetelő rendszerének a technológiai leírásában olvastam, hogy a tégla és a hőszigetelés közé csak a szigetelés saját ragasztójával a téglák fugáit kitöltő kenést alkalmaz felületi előkészítésként. Száradás után mélyalapoz és rakja fel frissen kevert ragasztóval a táblákat - külön leírva hogyan kell elhelyezni a ragasztót a sarkoknál, a dűbelek alatt stb.
Felteszem van ilyenetek a választott szigetelőanyaghoz?
Értem. Akkor viszont japofoné az aranymalter, tekintve, hogy párafékező fóliát javasolt, így csak a gipszkarton tud szívni, azt viszont szárítja a szellőztető.
Viszont ha végigondolod, a vakolat még rontana a helyzeten, ha ennél a szivacs hasonlatnál maradunk... Hacsak nem műgyanta vagy mittoménmi.
Így értem is, stimmel is, de a szabvány filces alátétnél lényegesen jobb eredményt adna a profilok rögzítésénél? Igen, ez így van, de azt hiszem ezt a vakolat réteget inkább feláldozom, csak a téglafugák "tökéletes" tömítésére törekednék... A párazáró fólia az gondolom a gyapot és a gipszkarton közé kerül, ugye?
Elismerem, nem tűnik okos dolognak a hagyományos vakolás kihagyása. Ennek ellenére szinte minden modern? épületkonstrukciónál a teljes lelki nyugalommal való nélkülözését látom, kívűl-belül, szerintem érthetően is.
Amit nem igazán értek, az eps-re kerülő vakolat nem váltja ki a tégla külső vakolását?
Ez jogos , magam is ezzel szenvedek az élet más területén . Viszont az érdekelne a hogy kolléga esetében , hogyan alakul a falazat páratechnikai jellemzője , mert adott egy fal , amelyik a lakótér felől szivacsként szívja magába a párát , míg a külvilágnál ott lesz egy vastag hungarocell réteg bevakolva , színezve .
(Ez így van, kifogáskeresés zajlik leginkább minden szinten, valós problémamegoldás helyett... Nekem is úgy kellett időnként kőművest vizest gázost szétválasztani... Vagy magamról lekaparni...:) )
Én naponta találkozok azzal az épitkezéseken, hogy az idő 95%-át arra forditják, hogy ócsárolják a másik szakmunkást/tervezőt/épittetőt az elbaszások és problémák miatt.
Tegnap egy 65 éves megrendelőnek üvöltöttem le a fejét, hogy fejezze már be a vonyitást, és koncentráljunk a probléma megoldására, mert én nem nyugdijasként baszom a rezet, nincs időm Ádámtól-Évától meghallgatni mindent (feleslegesen). Érdekes módon 10 perc alatt meglett a probléma megoldása, bár vérig volt sértődve ő is, meg a lakatos is, mert merészeltem célirányosan haladni.
És egyébként egyre jobban frusztráltak az emberek, mindenki pattanásig van befeszülve...
:)) én díjazzok bármilyen nézőpontot, max nem feltétlen hallgatok rá... :) szal ezt a vakolás mániát nem értem. Egy egész falat összekoszolni, telivizezni... Minek?
marha, elkúrás, vazze .... stb ezek a politika fórumon szokásos fordulatok.
itt (ha ragaszkodsz hozzá) úgy kell mondani, hogy "tapasztalt szakemberek már rájöttek az NF rendszer ezen tulajdonságára, amit öbbféleképpen is lehet orvosolni" Bár néhány szóval hosszab, de
1. fennmarad a felnőtt emberek közötti értelmes beszélgetés lehetősége
2. a már megtörtént dolgok ócsárlása helyett a cselekvésre helyezi a hangsúlyt
meggyőző bizonyítékok mutatják, hogy a problémákkal találkozva a cselekvő attitűd egy ország sikerének a kulcsa (ezzel szemben hibáztató attitűd pedig lecsúszáshoz vezet). van mit tanulnunk, a magyar felnőtt lakosság 11%-a cselekvő (a skandináv országokban 70% fölött).
mivel tömködést írsz, feltételezem már meglévő szerkezetről van szó.
ha nem laktok benne a házban, és van lehetőség, akkor a gipszkartont le kell szedni, le kell vakolni a falakat.
ha már benne laktok, és ahogy írod van 3 cm légrés, és vakolni nem tudtok/akartok, akkor keress meg valami jó szakembert, hogy milyen megoldást javasol.
Laikus (más szakterületen dolgozó mérnök vagyok), tehát lehetnek megfontolások amiket én nem tudok figyelembe venni, de a saját házunk miatt mostanában elég sokat mókoltam Winwattal.
Nem tudom, hogy hanggátlásban mennyit számít 3cm, ezt a nálam okosabbak majd megmondják, de ha simán egymásra pakolom a rétegeket, nem látok páralecsapódásra veszélyt a szerkezetben.
A csillapítási tényezőn kívül semmi sem változik jelentős mértékben a számítás szerint, a hőátbocsátás pl 0,15-ről 0,14-re. Szerintem sima kőzetgyapot tekercset betömködni egyébként elég hálátlan meló a gipszkarton mögé. Gipszkarton falazatok hanggátlására létezik táblásított kőzetgyapot anyag (pl. Airrock ND ami kapható is 3cm-es vastagságban és biztosan nem fog megrogyni sem.
Ha csak tervezed a kivitelezést, akkor szerintem hanggátlás ügyében jobban jársz ha a grafitos polisztirol helyett táblás kőzetgyapotot használsz - bár kétségtelenül drágább. Ha utólagosban gondolkodsz, akkor persze más a helyzet.
Van 15 cm grafit, tégla, gipszkarton előtétfal (3 cm légréssel). A kérdésem, hogy ebbe a légrésbe tömjek e kőzetgyapotot, vagy ne? Igazából csak hangszigetelésnek gondolnám. Ha tömök, ez okoz páratechnikai problémát? vagy a 3 cm elhanyagolható?
Jól gondolod. Már most sem szabadna átlapolva lennie a gerincen a tetőfóliának. Nem nedvesednek a szarufák? Ha nem, akkor szerencse, hogy csak kevés pára jut el odáig.
Tető utólagos szigetelésének esek neki. Jelenleg: cserép - cserépléc - tetőfólia - szarufa (ellenléc nélkül). A szarufák között raknám fel a páraáteresztő fóliát, úgy, hogy a tetőfólia és a páraáteresztő fólia között legyen 5 cm rés (azt gondolom, eddig ez helyes, nagyjából így olvastam a fórumban).
Kérdéseim:
- a páraáteresztő fóliát elegendő-e, ha kárpittűző géppel rögzítem a szarufához (vagy ez hülyeség-e....), vagy inkább cserépléccel fogassam oda?
- ha jól sejtem, akkor a 2 fólia közötti légrésben az eresz felől a gerinc fele kell huzat legyen, de jelenleg a tetőfólia a gerincen át van lapolva. Jól gondolom, hogy a gerincnél a tetőfóliát ki kell vágjam, hogy legyen huzat? (kb. 5 cm rést gondoltam).
Hőszigetelő cég tanácsadója azt mondta, hogy a lábazatnál az XPS lapokat egymáshoz pur habos ragasztóval illesszük, és akkor lehet több réteget beépíteni.
Ne cementes ragasztóval rakjuk össze, és akkor vízfelszívási probléma sem jelentkezhet...
A statikai kiviteli terv csak arra elég, hogy a vasalások meglegyenek a monolit szerkezetekre, de még az én statikusom se gondolkodik "hőhidassági" fejjel, mert egyszerűen ez egy totál más szakma.
Mindig minden statikai szerkezetnél én adom meg a méreteket, amibe bele KELL férnie. Ha nem megy, akkor más megoldást kell találnunk, mert a hőszigetelésnek (és vizszigetelésnek) mindenhol meg kell lennie.
Emiatt sokszor 3-4x is újra kell rajzolni/számolni egy adott szerkezetet, mert minden módositás értelemszerűen kihatással van a teljes teherhordásra is. És sajnos van olyan, amikor csak úgy tudja megoldani, ha az én szerkezetembe is belepiszkál, pl kér egy vb pillért, vagy hasonló.
Az XPS zárt cellás szigetelőanyag, igy nagyon csekély mennyiségű vizfelvételre képes. Magyarul felesleges körbekenegetni, mert önmagában vizzáró EGYRÉTEGBEN rakva.
Vagy az van, hogy kihozod falsikba a szerelőbeton szélét, vagy 25-ös téglával inditasz.
Volt már úgy az elmúlt kb18 évben hogy kérdeztem itt-ott más témákban. Olyan azonban még sohasem fordult elő, hogy ennyi szakszerű, kimerítő, érthető választ kapjak. Ráadásul még azt sem éreztetik velem : micsoda egy gyökér vagyok, mert még ezt sem tudom.
Sehogy nem tudod megakadályozni. Előre kell gondolkodni, és kiszerkeszteni, hogy egy darabból álljon.
Most mindkét megoldás szar, mert ha függőlegesen osztod ketté az XPS-t, akkor alulról tud kapillárisan nedvességet felszivni, ha vizszintesen osztod ketté, akkor meg a vizszintes vágat a csapóesőtől kaphat vizet, amit besziv(hat). Utóbbi mondjuk szerintem jobb, mert az esetleges, a talajpára pedig többször van.
A vizszigetelést én LEFELÉ is le szoktam hajtatni, azaz az alapozás vállától indul függölegesen felfelé a lábazaton, végig az XPS mögött.
Hogy lehetne megakadályozni hogy felszívja a vizet? Illetve attól hogy felszívja a két XPS réteg közti ragasztó a vizet teljesen elvesztené a Hőszigetelő képességét a külső XPS lap?
Talajnedvesség elleni szigetelés két rétegben készül a szerelőbetonra, kívül meg a lábazati részen (ameddig lesz az XPS) fel lenne hajtva. Érdemes addig felhajtani vagy nem? berajzoltam egy kék vonallal.
A felső belső réteget érdemes felhajtani belül is? láttam ilyen csomóponti rajzokat. ?!?
"Azt írják 0.039 W/mK a hővezetési tényezője. Ezt hogyan kell értelmezni? Watt per méter, és mi a K betű?"
A hővezetés fizikai jelenségénél fagypont alatt nehéz lenne negatív számokkal számolni,
ezért az ilyen értékeket néha kelvin fokban szokás megadni celsius helyett (kelvinnél nincs mínusz),
ez a lényegen nem változtat,
tehát a fenti érték azt jelenti, hogy az a hőszigetelő anyag olyan jóságú, hogy amikor a két oldala között éppen 1 fok a hőmérséklet különbség, akkor 1 méteres vastagság esetén négyzetméterenként 0,039 watt hőt enged át magán.
Sajnos a való életben a lakás és a külvilág között nem egy, hanem átlagosan 17 fok a téli hőmérséklet különbség, ami 17-szeres szorzót jelent a fenti értékhez képest,
és a házad hőszigetelése sem 1 méter vastag, hanem mondjuk a tizede ennek, ez újabb 10-szeres érték-rontó szorzó,
tehát 10 centi ilyen gyapot hőszigetelésen át télen átlagosan 170-szer több, négyzetméterenként 6,63 watt (=0,00663kW) hő szökik meg.
Ezt megszorozva egy 4800 órás fűtési szezonnal és a (gázzal előállított) 16 Ft/kWh hő-forintokkal,
pl kijöhet az, hogy a fenti 10 centis hőszigetelésen át évente négyzetméterenként kb 500 Ft hő távozik a házadból.
1 méter vastagon rakva 1 nm felületen 0,039 W a hőátvezetés teljesítménye a két oldala közt mérhető minden egyes Kelvin fok különbségre. A Kelvin fok helyett a Celsius fokban mért különbséggel is ugyanazt adja...
Ebből 10 centi vastag anyag 20 fok különbségnél 7,8 watt hőteljesítményt vezet át négyzetméterenként.
A másik adat 1 nm felületen 2,3 Watt átvezetés szintén Kelvinenként. Ott a vastagság már adott ezért van nm. 20 fokos különbségnél 46 watt...
0.039 watt méterenként és kelvinenként. a kelvin az most ugyanaz mint a celsius.
tehát 1méter vastagon téve egy m2 felületen ha 1 fok a két oldal hőmérsékletkulonbsege akkor 0.039W a veszteseg. ha tizede a vastagsag akkor tizszerese, ha nem 1 fok a homersekletkulonbseg hanem 3 akkor haromszoros, es ha nem 1m2 a felulet hanem x akkor xszeres.
a harom parameterbol (felulet, vastagsag, homersekletkulonbseg ha a vastagsag adott, akkor azzal mar el lehet osztani, igy kapsz egy W/m2K alaku mennyiseget, amit mar csak a felulettel es a homersekletkulonbseggel kell szorozni.
Üveggyapot tekercset kínál az egyik barkácsáruház. Azt írják 0.039 W/mK a hővezetési tényezője. Ezt hogyan kell értelmezni? Watt per méter, és mi a K betű?
Ezután továbblapoztam és az acél biztonsági bejárati ajtóknál ezt olvasom: kőzetgyapot szigetelés 2.3 W/m2K . Segít nekem valaki ezt értelmezni?
Szia, az általad leírt helyes megoldást ismerem, de a kis faház esetén túlzásokba sem szeretnék esni. A falakban és a tető alatt 5cm hely lesz, ezzel kellene gazdálkodnom. Melyik lenne vajon a jobb megoldás?
1. 5cm légrés a falakban és a tető alatt is, kiszellőztetve
2. 2cm szigetelőanyag, fölötte 3cm légrés (esetleg fordított arányokkal)
Én "garázs"t csináltam OSB+üveggyapot+OSB "fallal", a teteje bitumenes hullámlemez. Első nyáron majd' megdöglöttem bent, télire tettem a tető alá 10cm üveggyapotot, alá 8mm OSBt, következő nyáron már elviselhető volt, legalább 5 fokkal volt "hűvösebb".
Köszönöm szépen.
És bocsánat, de előjött pár hiba, nincs 150 ezrem feltörni az egészet.
Megy a 3-4 mm-es bitumenre a grafitos, bár az sem lesz olcsó...
Apropó, nincs leírás, hogy kell letenni, halós felulettel felfelé? Öntapados, de azt mondták perzseljunk oda neki, mert annyira nem ontapado... az illeszteseket elég osszemelegiteni? Egy-két reteget ír, egy rétegbe szánom. A végén meg kiderül, hogy a feltörés nem sokkal drágább...
Na és a másik, ha nem sürgős, akkor a bitumenes tekercset ha leteritem, hagyhatom úgy? Vagy tegyek ra foliat? Ha pl. a régi padloszonyeget visszateszem, nem fog beleragadni? Festő a letrajaval nem sérti fel?
Mi számít jo árnak grafitosra, akciók mikor vannak?
Gyerekeknek szeretnék majd építeni egy kis faházat: faváz, kívül lambéria, belül pedig lambéria vagy MFP borítás, tető bitumenes zsindely. A kérdésem, hogy a nyári meleg szempontjából mi lenne a jobb megoldás, ha a vázat kitölteném hőszigeteléssel (falakat és tetőt is), vagy mindenhol átszellőztetett légrést alakítanék ki? Vagy ekkora méretben tökmindegy, mert mindenképpen szauna lesz bent, ha odasüt a nap?
A statikusnak nem kell, hogy tetszen. Indokolja meg rendesen, miért nem jó.
Én keresztre feszitem a statikusomat, ha valamelyik állitását nem tudja számokkal igazolni, hogy miért nem fog megfelelni...
Erről a csomópontról konkrétan tudom, hogy abszolút semmi probléma nincs vele, mert a 25 cm szélesség még bőven teherhordó, a P44T pedig kellően nagy szilárdságú falazóelem, nem úgy, mint a korábban használatos Ytongok (alsó sornál).
Most pl egy 3 szintes ház fog egy ilyen csomóponton ülni.
Szóval mutasson egy számitási ábrát arról, hogy akkorák a lefelé jutó terhek, aminek nem felel meg ez a tégla.
---
A két részből álló lábazati hőszignek az lehet a baja, hogy a két réteg között vizfilm tud kialakulni a talajpárából, ezáltal csak a belső réteg szigetelése ér valamit.
statikusnak nem tetszik annyira ez a thermo tégla hosszában ötlet...
Ez lenne a minimál, amit megcsinálnánk amit rajzolgattam...
Ez a jelenlegi tartószerkezeti kiviteli tervvel összhangban van.
Remélem érthető amit összemókoltam, 5 cm vastag XPS és 8 cm vastag XPS lapokból lehetne itt összehozni a dolgot.
Vagy keresek valamit, ami 25 cm széles, és az alsó 1 vagy 2 sort azzal csináljuk, felette meg indul a 30 cm-es fal (jelenleg az eredeti tervvel vagyok jóban)
Sok variáció nincs: 25NF tégla, 44 Thermo hosszában, vagy Ytong Start 25cm-es...
Ezekben az esetekben nem kéne az 5 cm-es kitöltő XPS, hanem egy tábla elég lenne, talán vágni se kéne nagyon.
Az energetikai osztalyba sorolast legfokeppen a haz hulofelulet/futott terfogat aranya hatarozza meg, utana jon csak a szerkezet milyensege, tajolas, illetve a futes es HMV mikentje.
mit jelent az, hogy hosszába fordítva? a porotherm téglák nyomószilárdsága csak a "normál" beépítésnél érdemes számítani. amelyik az irányban jól hőszigetel, könnyen roppan.
Létezik valamilyen durva módszer arra, hogy egy ház energia besorolására következtessünk az éves gázfogyasztásból és az alapterületből (vagy esetleg légköbméterből)?
Most még az merült fel bennem, hogy az első sor tégla hosszába fordítva lenne 44 thermo, hőhídmegszakításként, az 25 cm lenne így pont mint a zsalukő, és akkor egy tábla XPS a sávalapról indítva pont elfér. Vagy felezve 125/2 ha úgy jobban jön ki.
23+15+25 cm = 63 cm
Így csak 23 cm-ert van szint alatt, de a hőhídmegszakítás miatt jó lehet ez a megoldás.
Ja ha a a rajz alapján épül meg akkor meg azt csinálnám, hogy a zsaluköves betonos részt beragasztanám olyan vastag anyaggal, hogy pont síkban legyen a téglával és utána ragasztanék egy réteget némi átfedéssel, ha úgy jön ki elvagdosva az anyagot a lábazati rész tetejéig.
A lábazat úgy lesz 45 centi, hogy egy sor tégla is beleesik a szerelőbetonon kívül?
Én a föld alatti részt inkább zsalunak raknám, ha jelentősebb mélységbe lemegy.
Ha csak 15 centire, ami nem sok, de nem is feltétlenül kell több, akkor utólag kényelmesebb felrakni. Egyébként olyat is lehet, hogy ha mélyebbre akarsz menni, akkor a mélyebb rétegbe raksz vékonyabb XPS-t és csak a fölső 60 centire vastagabbat (mondjuk lentre félbe vágva X vastag lapokat -45 és -15 centi közé zsalunak aztán -15 és 45 centi közé meg ragasztasz utólag 2X olyan vastagokat..). A föld alattin megtakarított vastagságot inkább érdemes a föld fölöttihez hozzátenni, ott nagyobb szükség van rá.
Csak arra gondoltam, hogy a 3 rétegű ablak vagy üveg alatt 3 üvegréteget szokás érteni, nem szokták a rétegekbe a levegőt beleszámolni, ezt tenni inkább megtévesztésre jó.
- Hőátbocsátási tényező: U Normál egyrétegű fal esetén: U=2,7-2,8 W/m2K Kétrétegű fal esetén légrés nélkül: U=1,8W/m2K Kétrétegű fal esetén 20cm légréssel: U=1,4W/m2K
- Hangszigetelés: 40-42 DB - Fényáteresztő képesség : értékét nagyban befolyásolja a minta, szín és az utólagos felületkezelés (savmaratás, homokfúvás). Értéke 50%-80% közé esik.
- Tűztani tulajdonságok: Tűzgátlás: 30-60 perc Tűzállóság: 15 perc Magasabb tűzállósági illetve tűzgátlási értékű üvegtéglák is létezek, melyek a tervezés igényeihez igazodnak.
Most nem akarom 100%-ra pontosan meghatározni, hanem csak a
Érdemes gondolkodni rajta vagyHagyjuk a fenébe kérdés eldöntendő
Az eldőlt, hogy érdemes gondolkodni.
Ha máshogy nem is, legalább a vályog részen.
A vályog rész eleve kisméretű téglával aláfalazott (harmadik elem :-) ), a szilikát részen az épület fele tároló + 35m2 garázs,azt nem kellene úgysem szigetelni. A maradék rész konyha (ott már K1.0 ablak van) + spajz + fürdő.
A vályog részen akkor födém szigetelés, fal szigetelés , ablak csere.
Az energetikai tanusitvanyban amit te kapsz, abbol nem latod a szerkezetek valtozasait, valamint elegge kb adatokkal szolgal csak.
Rendes hoigenyszamitassal lehet megterulest szamolni.
(japofan altal beirt szamitasi modszer csak majdnem jo. Nem szamol hohidassagi tenyezokkel, valamint a padlo hovesztesege nem csak a feluleti hoveszteseg, hanem van vonalmenti is, ami fugg a labazat magassagatol, hoszigeteltsegetol, es ertelemszeruen az epulet keruletetol.
szoval ha teljes epuletre kell megterules szamitas, akkor winwatt, egyebkent kulon falszerkezetre nagyjabol jo a kezi modszer.)
Pont ez a dilema nálam is, hogy szigeteljek, vagy ne. Pontosabban, hogy homlokzatot szigeteljek-e, vagy ne. A födémbe/födémre került 30 cm 0.039-es "olcsó" üveggyapot, az ablakok 3 rétegű üvegűek. A fal vegyesen vályog és ytong, tehát csak ásványi homlokzatszigetelést tehetek rá, műanyagot nem. Ha egy fűtési szezon alatt 50 000 Ft-ot takarítok meg a szigeteléssel, ami nem valószínű, inkább 30 000 a reális, tekintve, hogy az idei télen még nem fogyott el 900 m3 gáz HMV-el együtt, akkor is több, mint 10 év a megtérülés. Persze ez akkor igaz, ha nem emelkedik drasztikusan a gáz ára.
Azt értem, de egész más a megoldás, ha az a helyzet, amit KömKel mondott, és csak a felverődő eső okozza, mert akkor az XPS és a lábazatvakolat megoldja a problémát. Azonban ha a homokágyból jut oda a víz, akkor azt kell elszeparálnom a faltól. De az még ekkor is kérdés, hogy kell a gv lemez csík, vagy elég egy XPS csík, vagy a majdani lábazat szigetelés XPS-ét elég leengedni a régi járda szintjéig.
Nem jut oda eső közvetlenül, legalábbis normál eső esetén a fal melletti járdalap teljesen száraz. Arra gondoltam, hogy esetleg a homok "odavezeti", és felszivárog a vakolatban. Azért gondoltam, mert mert ahol még nincs járda, ott nincs ilyen jelenség. Arra lettem volna kíváncsi, hogy kellene-e, vagy kellett volna-e esetleg vízszigetelés a járdalap és a lábazat közé? Pl egy csík gv lemez L alakban odaolvasztva, vagy felesleges?
A padló alatt van vízszigetelés, teljesen új aljzatot csináltunk. Sajnos a padló alatti hőszigetelés nem lett elég vastag, csak 7 cm lett, lehetett volna a duplája is, ha időben kapcsolok. A fal alatti vízszigetelés a régi "kátrány papír", így nem sikerült teljesen összehozni az újjal, de elég magas a lábazat, bízom benne, hogy ott nem lesz gond.
Ősszel készítettünk "ideiglenes" járdát, a régi, részben töredezett járda tetejére kb 5 cm homokrétegbe 40x40 cm-es járdalapokat fektettünk, kb így néz ki most:
Sajnos a télen a lábazati részen "sókiválás" jelent meg, gondolom víz hatására. Korábban a terméskő lábazaton ilyet nem tapasztaltam, vagy legalábbis nem vettem észre (2 éve vettük a házat, nem laktunk benne korábban).
Mit módosítsak a rétegeken (lehetőség szerint kevés bontással), hogy ha majd lábazati hőszigetelés kerül fel, akkor ez ne ismétlődhessen meg a hőszigetelés alatt, vagy kívül, a lábazati vakolaton.
Ki kell szamolni a konkret hulo feluletekkel Winwattban a haz max hoigenyet, ebbol kell szamolni egy eves fogyasztast, majd ezt megnezni kulonbozo hoszigetelesekkel is.
az eves fogyasztas valtozas es a hoszig koltsege megadja a megterulest.
Ehhez nincs kalkulator, rendesen vegig kell szamolni minden epulet eseten kulon.
Az érdekelne, hogy vanvalamiféle kalkulátor stb. amivel számszerűsíteni lehetne, hogy szigetele-nemszigetelek
fűtés most és szigetelve stb Megtérülés kb 5 év .
Remélem érteht.
Mert mindenki mondja, hogy ha szigetelsz akkor kevesebbet fűtesz,de mennyivel?
Most a ház F besorolású, a tanusítványban azt írták,hogy x cm szigeteléssel és ablak cserével akár B is lehet.
Mikorra fog ez megtérülni?
Mert most nekiálok profin szigetelni 10 helyett 20cm kőzetgyapottal, 2 helyett 3 rétegű üveggel 2 helyett 5 millából, akkor elgondolkodok, hogy 5 millából az F-esházat még pár télen azért tudnám fűteni.
azt mondja az ablakos, hogy háromrétegű üvegezés Ug 0.5 lenne. nézem, az üvegezés vastagsága kb 35 mm (vonalzóval néztem, szóval pluszmínusz 1 mm).
ezexerint az üvegezés baromi jó hőszigetelő: a 3.5 centiméternyi ablak majdnem annyit szigetel, mint a 8 centi szürke EPS, amit felragasztottam a házra. A rétegrendet ismételgetve tíz centiméteren már meg lehetne közelíteni a 0.1-et. viszlát PIR-hab, viszlát vákuumos aerogel és társai.
Az ablakok esetében egyértelműen fel van tüntetve, hogy 3 réteg.ezek szerint kamu? Ezt az EPS dolgot kifejtenéd konyha nyelven? Ha túl keveset rakok fel akkor párásodni fogok, ha túl sokat akkor meg soha nem térül meg?
Ha 30 NF-ből van akkor nagyon kevés EPS szigetelést nem célszerű rá tenni páratechnikai okokból sem, mivel a páradiffúziós ellenállása az EPS-nek párszor több. Ha a ház várható élettartama indokolja, legalább 0,3 lambdájú EPS-t érdemes lehet rátenni, de több évtized lehet az anyagi befektetés megtérülése.
Az ablakok kétrétegűnek minősülnek ha 4-16-4 -esek, de a cseréjük korai lenne, mert ott a megtérülés még hosszabb.
A kőzetgyapotozást mindenütt érdemes volna vastagítani és a tetőtéri falakat szigetelni a fűtetlen oldalon.
A fűtéstechnikával érdemes foglalkozni, sok múlhat rajta. A kandalló tűztér mérete samottozása lemezvastagsága, jellemzi kb a terhelhetőségét. Ha normális égés mellett a füst ami távozik belőle elég forró, és a huzat túlzottnak mondható, akkor van lehetőség további hőelvonásra.
Sikerült hellyel közzel kiderítenem pontosabb paramétereket a 63975 -as hozzászólásban említett ingatlannal kapcsolatban.
Az már biztos, hogy a homlokzat durván 170m2 30NF téglából épült. Ebből durván 130-150m2 körül lehetne szigetelni.
A nyílászáró felületek durván 25m2 -t tesznek ki. Panorama 2000 típusú ablakok vannak beépítve 3 rétegű (4-16-4mm) kivitelben, megfejelve float + LOW-E rendszerrel aminek köszönhetően 1.3 -1,5 w/m2K az ablakok U értéke.
Sikerült megnéznem nagyjából a födém szigetelést is. Tetőtéri beépítés révén vannak ferde felületek, ahol a szarufák között kőzetgyapot van. Viszont nem láttam semmi hőtükröt és záró fóliát sem a cserepek felől. Csak "flegmán" a szarufák közé van berakva a szigetelő anyag és gipszkartonnal van lefedve. Nem értek hozzá, de lehet ez a normális rétegrend?
A tetőtéri lakrészt határoló függőleges falak viszont nem voltak szigetelve. Ahogy kibújtam az egyik kis ajtón a padlás térbe láthattam a cserepeket amiket valamilyen fólia szerű anyag takart el, viszont a lakrészt határoló tégla falakon nem volt semmi szigetelés. A tetőtér feletti padlás is hasonlóan volt megcsinálva. Ott is a szarufák közé volt lerakva a kőzetgyapot kb. a szarufák magasságában (12-14 cm) és volt rajta valamilyen fólia. A felület nem volt járhatóra megcsinálva szabadon volt a szigetelő anyag (leszámítva a fóliát).
Konyha nyelven ennyi. :)
A kazán egy régi turbo-s Vaillant 26kw-os gázkazán amit kiegészít egy Seguin Privilege kandalló. Sajnos a kandalló tűztér adatait nem találtam meg. Jó lenne látni a kw-ot és azt is, hogy lehet e valamilyen hődobot csatlakoztatni hozzá.
Kb. ezek a paraméterek. Ezekkel kell valamit kezdenem ,hogy javítsam a gáz fogyasztást. Pontosabban csökkentsem kb 30% -al.
Ami még megfordult a fejemben, hogy korszerű fűtés vezérléssel is lehet esetleg javítani. Egy okos időjárás függő thermosztát is javíthat ha megfelelően van elhelyezve és beállítva. Mit gondoltok?
Csináltatok kiviteli tervet, épp ezért kérdeztem mástól is, mert itt is látom, hogy 1-1 problémára nem csak 1 megoldás van (ahogy Te is rögtön több verziót is felvetettél).
dolgozni kell vele, a vas penzbe kerul, a beton dragabb minta habarcs es tobb is kell belole. egyszerre nem tudsz egy egesz hazat kionteni, vagy kifizeted tobbszor a betonpumpat, vagy kezzel keversz folyamatosan amihez sok kez kell.
Ja, ez lehet gond. Bár 20cm betonból ha zsalú belső fala (2-3cm?) kiesik itt-ott egy pici csíkban még nem tűnik veszélyesnek, de nyilván van erre szabály, hogy lehet-e vésni.
Az előtétfal már nem nyerő.
Mindegy, ha tényleg nem éri meg árban, nem érdemes vele vacakolni.
Ó! A vasalás és a beöntött beton ennyit dob rajta? Amit hirtelen találtam ott 3900/m2 volt a B30 és PT30NF is, a puszta zsalukő meg 2400/m2. Hogy jön ez ki ilyen drágára? Az ár, amit írtál már komplett (EPS-sel szigetelt) falat jelent?
A 30-as zsalukő fal 14000 Ft/m2-be kerül, a 20as ~11000 Ft/m2.
A porotherm 30as fal 7000 Ft/m2.
Szóval lehet variálni a végtelenségig, csak nem éri meg. Egyáltalán nem véletlen, hogy a vázkerámia tégla falak a "nyerők". Olcsók, egyszerűek, könnyen kezelhetők.
A 20 centis betonfalba nemcsakhogy nem leanyalom vesni, hanem statikailag nem is biztos hogy megengedett.
Vannak otletek, hogy belul pl tegyunk ra 6cm valaszfalteglabol elotetfalat, es abban elfer a gepeszet, de akkor lottek a meses hotarolotomegnek, es a falvastagsag is visszahizot..
Köszönöm itt a tömörtéglafal miatt gondoltam, hogy nem ez kell nekem. Ez a leginkább megfelelő?
Egy kivitelező mondott olyat, hogy valami újfajta előírás miatt xps-sel kellaz ablakkávát körbevenni (annyival nagyobb kivágás kell), és abba kerül a tok, persze erre is ráfed a külső szigetelés, mint a rajzon. Ennek lehet értelme?
Ugyan csak közvetve hőszigetelés, de talán ehhez áll a legközelebb.
Adva van egy 3,5 m2 alapterületű zuhanyzó+wc. Zuhanyozáskor rengeteg pára képződik.... Szeretnék ide födém áttörésen keresztül egy elszívó ventilátort beépíteni, olyan formában, hogy egyrészt ne legyen az elszívó cső a kicsapódó párától gombatelep, másrészt, hogy ha nincs bekapcsolva a ventilátor, akkor valamennyire zárt legyen a légcsatorna.
Ha leszigetelem a csöveket teljes hosszban, a padlástérben fordítok rajta min 90°-ot, hogy minimum vízszintes legyen, és erre a szakaszra beépítek egy kondenzvíz kivezető csövet, a légcsatornát pedig kivezetem a tetőn kívülre, az jó lehet? A használaton kívüli zárást valamilyen zsalus szerkezettel gondoltam megoldani.
Hasonlítsuk össze a 16 cm polisztirol hőszigeteléssel ellátott és vakolt zsalukőből (20cm) készült falat, valamint az ugyanilyen U-értékkel bíró Porotherm 30 falazóelem + 12 cm EPS (expandált polisztirol hőszigetelés) kombinációt! Az eredmény az, hogy a belső vakolat felszínére kiszámolt hőmérsékletek szinte hajszál pontosan megegyeznek, -2 C külső és 20 C belső hőmérséklet mellett a fal belső oldala 19,39 +/- 0,01 C hőmérsékletű."
A beton így 36cm vastag falat ad, gondolom jóval olcsóbb, hőtárolásban, hanggátlásban sokkal jobb és földrengés állóbb is. Főleg vasalva.:D Belevésni a belső szerelvényeket nem lehet egy leányálom.:DDD
Köszi. Igen jó és érdekes oldal. Kicsit hosszú és vontatott a folyamat, de egy építkezés ilyen. Azt hiányolom, hogy nem tudok a képekre ránagyítani ill. nincs túl sok magyarázat. Mit miért... Pl. ha jól látom Ytong a falazat és elé betonvas háló kerül, amit gondolom valahogy betipliznek az Ytongba, majd a külső kőfal habarcsa a kőfalat a rácsra/hoz ragasztja. Az alap szélesebb, mint az Ytong, az tartja a külső falat is. Ez a betonháló nekem egy jófajta hűtőbordának tűnik, de végül is nem ér be a belső térig. Aztán van ahol műanyag lemez is van az Ytong és a rács között, gondolom a csapadék alászivárgás ellen, de csak a fal felső részén. Na most ez egyrészt zárja a belső falat páraügyileg, de ki is van lyukasztva, valamint levezeti az esetlegesen bejutó csapadékot az alsóbb részre, ahol már nincs ilyen védelem. Ezt nem értem teljesen.
Az ablakoknál ráforduló kőfal van ráforduló szigetelés helyett.:D
30-as PT N+F falazat és 14cm grafitos EPS falszerkezet mellett, 3 rétegű üvegezésű műanyag nyílászáró esetén milyen kávakialakítás a leginkább megfelelő? Egy régi hozzászólásban ezt találtam, de konklúziót nem leltem: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=99207858&t=9084059
Azt szeretném kérdezni, hogy ha van egy lebetonozott vasbeton padlás födémem.
Ami nincs szigetelve, de le szeretném.
Nem szeretném bebordázni és hajó padlózni az egész 100nm felületet, csak azért, hogy a teljes padlástér kb. 1/3-ban tárolt ezt az kemény felületen legyen.
És feleslegesen sem szeretnék pénzt kidobni.
Hogy oldjam meg, csináljak " csapásokat" ahol járkálok, elég egy tábla osb sor járdának a szigetelés tetejére?
Mondjuk ahol járkálok oda lépésállót rakok, és a tetejére osb, vagy nikecell?
Nem lesz lezárva a kőzetgyapot az egészségre ártalmas lehet, ha szabadon van vagy, túl van ez a téma lihegve.
Az annak látszót úgy gondolom, hogy nem kőtömbök csak kő lapok. Amire te gondolsz, az jó belül (klasszakat lehet látni a neten), de ahol időjárás viszontagságait kell elviselni, szerintem hamar gagyi felületté válna.
Valóban? Pedig pont a költséghatékonyságát szokták kiemelni. Bár a gyorsabb technológia is előny lehet az építésnél (ha elő vannak készítve a panelek) ill. nem kell várni heteket itt-ott a száradásra az egyes technológiai lépések között.
Mi a legjobb ár/érték arányú szerkezet? Beton+hab? Így van hőtárolás meg szigetelés is.
A kőről nem mondanék le. Láttam ilyen falat építeni, de részleteiben nem figyeltem meg sajnos. A tengerpart közelében új építésű házat húztak szendvicsben (falazóblokk+hab+kőburkolat). Olyasmi burkolatra gondolok, mint az udvarokban szokott lenni, csak a külső felület rusztikusabb. Tehát az egyik oldal "pattintott", a másik vágott. Szerintem az bőven befér 5-10cm-be. Ha be kell rögzíteni a falba, nem kell, hogy megálljon magában, sőt a vékonyabb jobb, hiszen könnyebb lesz, nem?
Persze akármilyen vastag is a kő, nem valószínű, hogy egy könnyű panelre ráterhelhető nehezebb díszítés oldalról, tehát könnyűszerkezet+kőburkolat nagyjából kilőve, marad a "hagyományos".
Költségben ugyanaz kb, mivel a készházas panelt nem csinálhatod meg magad, hanem ÉMI minősitésű szerkezet kell hozzá.
Hangszigetelésben a tégla jobb, hőszigetelésben a másik.
Viszont olyan nincs, hogy "5-10 cm kő". Még a tégla is minimum 12 cm szélességben áll meg előtétfalként, és azt is helyenként be kell kötni a főfalba (rozsdamentes acél kampókkal).
Kőfal szerintem 25-30 cm-nél keskenyebben nem áll meg.
Ha nehéz kőburkolatot akarsz a falra rakni, akkor kell segédtartó szerkezet, vagy pedig a szélesitett alapra kell leállitani (de ekkor is bizonyos db/m2-ként be kell kötni a főfalba).
"Nagyobb lapokkal burkolt nagy felületeknél a megnövekvő súly miatt legalább szintenként a födémszakaszoknál acéltartók közbeépítése szükséges."
Ez mit jelent? Az eredeti falfelületbe kötött, tehát a szigetelésen átnyúló kiváló fém hőhíddal tartsuk meg a burkolatot szintenként?
Ha mondjuk terméskő/annak látszó burkolatot akarok a hőszigetelésre tenni, akkor támaszkodjon szélesebb alapra (jelentősen megdobja az alapozás költségét) vagy hogyan érdemes a talaj szintjétől elindulni?
>A javaslatod viszont érdekelne, addig is ameddig nem oldódik meg vhogy a probléma, amit a belső szigeteléssel, párazárással kapcsolatosan írtál. Azt csak teljesen kívül száraz falnál lehet?
Azt akkor lehet, ha a nedvesedés oka a páratechniailag hibás hősigetelés, tehát a belső párazárással a fal kiszárad. De ha fel is szív nedvességet, akkor ugye nem. Ez a módszer akkor nem jó, mert az alufólia alatti tapétaragasztó a nedvességben elrohad, elenged => előbb-utóbb leválik az egész párazárás. Meg lehet persze oldani máshogy-drágábban, pl. plafonig csempézed a falat vagy kátrányos technológiával- de nem érdemes, a falat kéne kiszárítani inkább.
Ahogy derülnek ki a dolgok, kezd egészen máshová helyeződni a probléma. Először azt hittük, hogy elsődlegesen a hőszigetelés páratechnikailag hibás, és víz is megy mögé, az a baj. Aztán kiderül, hogy ez ugyan igaz, de a fő probléma a főfalakon kapillárisan felszívódó víz. Most meg kiderül, hogy a belső válaszfalak áznak, és valószínűleg ez a forrása a padló alatti nedves talajnak. Vagy nem, menjünk sorba...
-Ha nem rajzolod le a lakást, annyira nem jön át pár mondatból, hogy akkor most hol van válaszfal, külső fal vizesedés, szóval tudatlanul okoskodom.
-"csak ők kedvezőbb helyzetben vannak mint én, mert nem szemétdombon , ill töltésen vannak, mint írtam" - ennek pont az ellenkezője igaz, a magas lábazat szárító hatású. Amíg nem volt kátránypapír, a lábazat védte a falakat a talaj nedvességétől. (Amúgy a lábazat is gázbeton vagy az kő?)
Szóval most úgy látom a helyzetet, hogy valami folyamatosan áztatja a földszinti lakásotok alatti részt.
A. a belső esőcsatorna-ejtőcső valószínűleg egy 90 fokos könyökben végződik, valahol a lakásotok alatt a mélyben, ott hibás a tömítése. Az ethenit cső gyakorlatilag örökös, de a toldásoknál használt gumigyűrűt vagy eleve kihagyták, fordítva tették be (kónuszos) vagy elöregedett-elporladt. Ez nedvesíti a feltöltést, a közfalak pedig ezt szívják fel.
B. A közfalakban lévő víz/szennyvízvezetékek hibásak, ez nedvesíti a közfalakat és az alatta lévő feltöltést.
C. A szenyvízcső toldásainak is lehet hasonló inkontinenciája.
D. fentiek tetszőleges kombinációja. B.-t valószínűleg a Te feladatod megcsinálni, a többi társasházi ügy.
Talán segít a Pitralon-teszt. Amelyik a leggyanúsabb, szagosítsd meg Pitralon arcszesszel, és ha napok múlva érzed, akkor ereszt az a cső. Pl. kérj meg valakit, hogy öntse be a tetőn abba a lefolyóba az üveg Pitralon, ami a lakásotokon megy keresztül. Vagy ha a mosógép a gyanús, akkor annak a lefolyójába öntsd, stb.
>Az ablakpárkány alatt jön be egyértelműen a dohos szag, szerinted ez mitől lehet?
-Ezt nem egészen értem, elvileg az ott zárt. Gyakorlatilag persze nem biztos, sőt ez arra utal, hogy ott tömítetlenség van. A szag amúgy a légárammal együtt jön-megy. Gondolom nyílt égésterű gázkazán van, ha bekapcsol szívja be a levegőt a kéményen távozó pótlására. Az elavult-elterjedt módszer erre az, hogy a nyílászárók rosszul tömítettek, és a réseken jön be a levegő. A cirkó bekapcsolásával megjelenő szagra megoldás lehet, ha a réseket tömítitek és beszereltek egy szellőző ventilátort, ami a cirkóval együtt kapcsol be és nyomja be a kinti friss levegőt (bár tulajdonképpen egy nagyobb PC-tápventilátor méretű ventilátor folyamatos üzeme (30 légköb/óra) pont kellene fejenként, ha egyébként tökéletesen tömített a lakás. Ebben az esetben mindig enyhe túlnyomás van bent, tehát a doh-szag nem tud bejönni.
Létezik az aljzatbeton nélküli parketta, de nem 1980-ban. Van egy 1914-ben épült lakásom, ott homokfeltöltésben vannak vastag párnafák, azon keresztbe vékonyabbak (még mindig a homokban), azokon meg a parketta.
Nem jó ötlet a lambériát bent hagyni a gyapot közepén!
Köszönöm a választ, én is ettől tartok, de igazság szerint van egy olyan baj, hogy az egész tetőt (kb 180-200 m2) ki kéne cserélni (több okból is).
Erre azonban sajnos belátható időn belül nincs pénz, meg télen amúgy sincs fűtve a tetőtér, de a tetőtér egy kb 18 m2-es felületen egybe van nyitva a földszinttel, és ezen a részen akarom megfogni, ahogy megy felfelé a hideg...
Mi lesz ott a lambériával a gyapot közepén? Elkezd rohadni?
A táblás kőzetgyapotok, mint nobasil mpn, vagy a 30 Kg/ m3 körüli testsűrűségű tekercses üveggyapotok, kőzetgyapotok. Tekercsesnél kellően szorosan is kell álljon a két határoló réteg között, hogy a hullámosodás miatt ne tudjon összébb rogyni. A nagyon kis testsűrűségű anyagok már neccesebbek, a névleges vastagságnál többet kell belőlük bepréselni a kellő tartáshoz adott vastagságra.
Ez a történet elég durva. Jellemzi az általános etikai szintet egyik másik résztvevő hozzáállása, meg hogy több adás-vétel során képes egy ilyen átverés húzódni. Persze a pénz nagy úr, de a becsület nem kéne eladó legyen....
Én is azt mondanám, hogy egy közös falátvágásos szigetelés és közös műszakilag korrekt hőszigetelés tehetne pontot az ügy végére.
Talán egy jó vastag előfalas függőlegesen átszellőztetett kőzetgyapot lenne a legbiztonságosabb megoldás, megfelelő esővédelemmel,
Ha már nem vizesedik az épület, és a pára megfelelően kiszellőztetésre kerül, akkor akár egy nagyon vastag és precízen felrakott EPS is működhetne talán, de ilyen előtörténettel ezt nem merném javasolni jó szívvel.
A leírás alapján a per is indokoltnak tűnik a következetesen becstelen eladókkal szemben.
Bár a szakértő az injektálást javasolja, a BME Magasépítési tanszék vezetője szerint pedig a falátvágásos módszer sokkal jobb, és nem is annyira drága, a salakbeton pedig szte nem biztos hogy elbírná a nyomást amivel a vegyszert benyomják, és a végeredmény sem biztos. Na meg a kohósalakot állítólag nagyon könnyű vágni. Ma megtudtam azt is, nemcsak mi ázunk, hanem a felsőbb szintek is, a közös képviselő kikotyogta na nem nekem hanem a férjemnek. Szinte mindenki penészedik Kivéve azt a 3. emeleti lakót, akik tőlünk vették meg a lakást. Mi fent az É-i falat hőszigeteltettük, gyapottal, légáteresztő vakolattal vakolták, kőműves aki csinálta, az másképp nem is vállalta, ennek lassan 8 éve, és semmi gond vele. Teljesen felújítottuk azt a lakást, akkor 5 millió ft volt! De mondták a melósok, hogy teljesen új lakás lett belőle. És egy millióval olcsóbban adtuk el, mint ezt vettük, de a szívem miatt már nem bírtam felmenni a harmadikra, most meg itt döglök meg ebben a szarban. Mi lehet az oka, hogy az ablakpárkányok alatt jön be a dohszag?
A szomszéd lakás is ezé az orvos házaspáré volt, az övéké is rohad, de nem érdekli őket, pedig adtam egy példányt a véleményből nekik is, mivel náluk is mért a szakértő asszony. Szóval az övéké ugyanígy körbe lett szigetelve polisztirollal, nőneK ki az ágak a falból, mondtam nekik a vízszigetelést, meg hogy ők is szóljanak hozzá a hőszigetelésük miatt, de őket nem érdekli, inkább nem fűtenek, mert akkor nincs szag . Szerintük én sokat fűtök, nem lehet 22 fokot csinálni, mert attól van a szag, Egyem meg őket. Most adjál el 18 millióért a szart, kedvem lenne szólni a vevőnek, mire számíthat. Egyébként az előttem levő 2 lakónak is volt szakértői véleményük, ezért adták el a lakást. szte ez már bűncselekmény. Az őket megelőző tulaj mondta, ő is hívott szakértőt, és alulról ázik az egész azért adta el. Ezek meg beszigetelték. Ő mondta, hogy tudja, hogy az orvos házaspárnak is volt ilyen véleménye, és a peren kívülin a férfi beismerte véletlenül. De nem bírták a bűzt és elhúztak.Nem nagyon akartam én sem ezt az egészet kikiabálni, de vhogy meg kell védeni magam, és csak ezzel tudok érvelni. De úgy látom nem sok eredménnyel. A közös képviselőnek mondtam, tán a szomszédnál is ugyanígy le kéne zárni a csapadék útját, ahogy nálunk, de minek ha nekik nem okoz gondot mondta. Hát lehet onnan is átjön mégis a víz? Két lakás van egy szinten.Apropó ! Fölnyitottam, ill megemeltem a kisszobába a parkettát, és nincs alatta semmi!! Nincs alatta beton! Ez létezik? Gyorsan visszanyomtam, mert az egész elmozdult, és azóta még jobban árad a doh szag alóla! Csak földet láttam meg valami habarcsfélét, lehet ebbe van belenyomva simán a parketta? Azóta a parkettaszegélyek helyén sorba földgöröngyök jönnek elő, nem győzöm porszívózni, kérdezte a férjem mit csináltam én itt , és mi ez? Sztem föld mondtam én semmit nem csináltam! Létezik nincs semmi a parketta alatt, és csak a földön járunk? 1980-ban így építkeztek? Az a baj, úgy van lerakva, hogyha egyet megmozdítok, jön az egész! N amindegy próbálom a vízszigetelést megbeszélni a férjemmel, meg bemegyek az önkormányzatra az építéshatüsági osztályra. és leteszek egy példányt a szakvéleményből, és bemószerolom a közös képviselőt, hogy miket csinál. Hátha segítenek.
Ne haragudj, hogy nem válaszoltam tegnap, de ideültem a gép elé. és mikor már mindent leírtam másik kedves topiktársamnak, akkor vettem észre csak hogy Te is jelentkeztél. Ekkor már hajnali 4 óra volt! Igen, a szakértői véleményben benne van az is, hogy a többi földszinti lakás is ugyanolyan nedves, műszerekkel azokat is bemérték,náluk nem vett mintát, mivel én rendeltem a szakértőt.csak ők kedvezőbb helyzetben vannak mint én, mert nem szemétdombon , ill töltésen vannak, mint írtam. A felső bádogot kicseréltettük, alatta ameddig a kűműves be tudott nyúlni, benyúlt, és kiszilózta, amennyire csak lehetett, ahol nem volt bádog, meg több rétegű azt hiszem akril szilot rakott.Aztán vakolta, ha jól tudom, és visszazárta rendesen a bádogot. Tehát elvileg több csapadék nem juthat be a két fal közé. Azután fél méterenként szellőzőrácsokat tett a 10m hosszú északi falba, és a másik 2 oldalon is szintén fél méternként szellőzőrács. Csak sajnos nem 2 sorba ahogy a szakértő javasolta, hogy alul felül fél méterenként, hanem csak 1 sorba, mert a közös képviselő nem engedte, mert ahhoz már közgyűlési határozat kellet volna, mert az már nem a házi pénztárból ment volna, mert csak100.000 ft-ig lehet anélkül Ráadásul felülre kellett volna mindenféleképpen, mert a pára felfelé száll. Szóval a gyerek azt mondta, majd befelé kiszellőzik, ha nem kap utánpótlást. De viszont az alsó XPS nem lett leszedve ahogy írtad, és esténként ahogy körbemegyek, kívül a házon a külső lábazati hőszigetelő totál nedves.kívülről. A javaslatod viszont érdekelne, addig is ameddig nem oldódik meg vhogy a probléma, amit a belső szigeteléssel, párazárással kapcsolatosan írtál. Azt csak teljesen kívül száraz falnál lehet? Mikor már nincs pára?Most beindítottam a páraelszívót, abban a szobában már csak 48% a pára. Mindenesetre ez ijesztő, hogy az XPS még jobban lefojtja a párát, akkor lehet attól is vizesedik a lábazat. A vízszigetelés után remélem megoldódik. Vhogy megfenyegetem a közös képviselőt, bemegyek az építéshatósági osztályra az önkormányzatnál, és leadom a véleményt hogy mit reagálnak rá. Tuti, hogy ilyen vizes falakra, ha felteszik a polisztirolt akkor mindenki rohadni fog. Ezt meg fogom akadályozni, pedig a szigetelés nagyon kéne. Ráadásul a közös képviselő feketén működik, nem adózik, tanfolyama sincs, csak ezt sajna most tudtam meg biztosan. Az ablakpárkány alatt jön be egyértelműen a dohos szag, szerinted ez mitól lehet? Mind a 2 kisszobában ott jön be,a nappali az egyetlen hely, ahol egyik oldal sem érintkezik a hőszigetelt fallal. Itt nincs büdös, de azért van, mert az egyik kisszoba ajta folyamatosan nyitva van, és innen kiszivárog. Az erkély, vmint a szomszéd nappalijának a fala, ill a másik kisszoba válaszfala határolja, az előszoba falat meg kiszedtük, és így egy 7, 5 x 5-ös nappali lett. Tehát itt nincs ami bepárologjon. Viszont itt áll középtájt az esővízcsatorna, ami az előszobai szekrénybe volt, azt kőzetgyapottal körbefogattuk, hogy ne sérüljön, és gipszlartonnal körberaktuk, most úgy néz ki mint egy ókori görög oszlop.Csak az a baj, hogy nem vagyok biztos benne, nem szivárog e vhol. mert akkor azi is a parketta alá szivárog, hiszen 34 éves eternit csőröl van szó. Könyörögtem, hogy cseréljék ki, mert úgyis szét van verve a lakás a költözés előtt, és itt ömlik 3 emelet esővize, de nem, és nem.Ugyanez a helyzet a szennyvízcsővel is. Na meg ami már biztos, hogy a mosógép használati vize a háló parketta alá megy, legalábbis a szakértő azt írta hogy a válaszfal a fürdő és akiszoba között csak attól lehet 89% ig nedves, vagyis gépészeti problémának írták, ugyanez vontkozik a konyha és a Wc fala közötti falra, ott meg a mosogatógép van bekötve valószínű rosszul, mert az a válaszfal is 82% ban nedves, Ahogy beindul a cirkó, azonnal bűzlik minden, hiszen semmi nem megy kifele a polisztiroltól, de sztem a legnagyobb baj a vízszig hiánya.
>Szakértő szerint ha vízszigetelés nélkül lesz hőszigetelés, akkor a víz a kapillárisokon akár a 3. emeletig felmehet.
-Ez nagy valószínűséggel nem igaz. A kapilláris emelkedésnek van egy határa, ami a nedvesítési szögtől és a kapilláris méretétől függ.
Ha egyáltalán nincs párolgás, akkor sem emelkedik a nedvesség ennél feljebb. Ez "téglaszerű" építőanyagok esetében nem több, mint egy emelet, 1,5-1,9 méter. Úgy lehet ennél több, ha nagyon kicsi a hajszálcsövek-üregek átmérője, pl. a fa szálirányban magasabbra is felszívja a vizet. De a nagy páraátesztő képesség nagyméretű pórusokat jelent, az meg nem szívja fel a vizet, mint pl. a homok önmagában alig szív fel vizet. (Ha ez egy homogén jellegű beton, akkor igaz ez a gondolatmenet) Mondjuk ettől még mondhatod a feletted lakóknak, hátha ettől jobban átérzik a problémát.
> és felvázolt egy másik verziót, ami szerinte is kevésbé hatásos.
Ja, amit írtam, azzal vissza lehet jutni arra a szintre, ahol a többi földszinti lakás van jelenleg. De ahogy írod, azok is nedvesek sajnos. Az XPS tényleg párazáróbb, mint az EPS:
De hiába mondom ennek a buta embereknek, hogy mindenki úgy jár mint én, nem értik, csak isszák a pályázatíró -nem tudni mlyen végzettsége van -szavait, aki a közös képviselővel együtt hülyeségnek tartják a véleményt, amit el sem olvastak.
En csinalnek annyit, hogy fogom a szakertoi velemenyt, ahany lako van a hazban, annyi peldanyban lefenymasolni, teljes terjedelmeben, es minden egyes lakonak eljuttatni belole egyet a postaladajaba, esetleg a kritikus reszeket elore szovegkiemelozni nekik. Meg akar a postaladas kezbesites helyett a szemelyes atadas sem lehet egy hulye otlet, akkor tudsz rola beszelgetni is. Neked egyaltalan nem a kozos kepviselot kell meggyoznod (ha nem lakik ott, akkor meg szavazati joga sincs), hanem a lakokat, ugyanis a felujitasba torteno belevagasrol es annak mikentjerol a lakok dontenek, nem pedig a kozos kepviselo.
Köszi az infókat. ténylegesen ez van leírva majdnem szó szerint a szakvéleményben is.Ehhez a munkához azonban el is kéne költöznünk albérletbe, mivel a parketták, és az egész padozat, magyarul az egész lakás bontása, a feltöltött réteg egy részének elhordása óriási munkákkal jár. Az 1, 5 millió forintot komolyan írtad a 60 nm2-es lakásra? És akkor abban már a padlófűtéses padló csövezéssel együtt benne van? Mert akkor nem érdekel a többi földszinti lakó, nekivágok. A szakértő ugyan kizárólag injektálásos vízszigetelést javasol, gondolom ez függ a ház statikai állapotától is. Az albérlet csak egy kis kitérő, az a legkevesebb. Az hogy ilyen helyzetbe kerültünk, az egyedül a férjemnek köszönhető, mert én azonnal akartam perelni és, előző tulajt, de ő azt mondja, úgysem nyerünk. El is indítottam, de a peren kívülinél megrekedt a dolog, mivel egy ügyvéd nem vállalja, ha csak egyedül szállok harcba, mivel 50-50-%. a lakás tulajdonjoga. Az előző tulaj az első peren kívüli után úgy megijedt, hogy felajánlott 2 milliót, de az én ügyvédem azt mondta, a teljes vételárat kérjük vissza, vagy per. Na mármost én egyedül a fent vázolt okok miatt nem tudok perelni, a 2. peren kívülinél meg visszaléptek mindenféle ürüggyel időhúzással, mivel látták ügyvéd nélkül vagyok . 3 ügyvédnek így is kifizettem 100.000-ft-ot hogy meghalgassanak, és 2 eljött velem a peren kívülire. De persze ők csak pereni akarnak, ami 4-5 év, és én már a beköltözés utáni 4, napon súlyos allergiával kórházba kerültem, majd 3 hónap alatt még 2x életveszélyes állapotba. Nagyon haragszom az előző tulajra, aki ráadásul orvos és tüdőgyógyász.A férje meg a légimentők főnöke.Szóval ez az egész amit itt felvázoltál az 1, 1,5 millió ft? Pont 60 nm2-es a lakás. Ennyi talán még van rá, a hőszigetelés meg úgyis csak utána jön. A szakértő azt is leírta hogy a vízsszigetelés és a hőszigetelés között min 1 évnek kell eltelnie. De ezek a barmok ezt nem értik meg, hogy ha nincs megfelelő vízszigetelés, addig nem lehet hőszigetelés.Szakértő szerint ha vízszigetelés nélkül lesz hőszigetelés, akkor a víz a kapillárisokon akár a 3. emeletig felmehet. Persze A közös képviselő meg ha az előző tulajnak megengedte, hogy minden hozzájárulás nélkül így tegyen fel hőszigetelést, és nem bontatta le vele, akkor én is nekivágok saját költségen a vízsigetelésnek. A többi fszti lakás is erősen nedves, de ők ugyanúgy mint a férjem inkább nem vesznek róla tudomást, mindenféle laminált padlót,tesznek a parkettára, ami még továbbront a helyzetükön. meg hasonló ökörségeket csinálnak, de az ő helyzetük annyival jobb, hogy nem magas lábazaton vannak, tehát nincs feltöltés. Mivel az egész ház csúsztatott, eltolt szintekkel épült. Vhogy így nevezik ezt. Budakeszin van egyébként, ahol meglehetősen hegyes völgyes terepviszonyok vannak. Persze teljesen igazad van, hogy a ház dolga lenne a vízszigetelés is, mivel ha a tető ázik, az is közös tulajdon, meg a parketta alatti rész is ugyanúgy. De sajnos lépnem kell, arról nem is beszélve, hogy 3 milliót már idáig is ráköltöttem, falbontás teljes festés mázolás, falazás, parketta csiszolás lakkozás, teljes vezetékcsre, villany, víz, plusz egy radiátorral több , redőnyök stb. 17 millióért vettem, most adjam el 12-ért?Lehet ez a legjobb megoldás, de félek akkor is perelnének, és hajléktalan leszek.Az AzXPS valóban lezárja még jobban a párát? Mert látom másik nagyon kedves topiktársam ezt írta, és felvázolt egy másik verziót, ami szerinte is kevésbé hatásos. Bocs, ha hossszú voltam! És köszönök minden infót!
Ja, bocs, látom az EnerLogic-ot kívülre teszik, úgy már jó lehet. De tudni kell, hogy sötétebb lesz tőle, mert kb. a látható fény 20%-át elnyeli, továbbá ősszel-tavasszal nem tudunk a besütő nappal fűteni, mert az hőenergia kb. felét elnyeli.
>Szóval az ablak aljában megjelenik a pára. Ha én ezt el akarom kerülni milyen megoldások jöhetnek szóba.
-Gondolom az üvegen jelenik meg. Miért zavar? :) Csak drága és soha meg nem térülő beruházások jöhetnek szóba.
EnerLogic fólia, ha tényleg igaz a reklámvideó, RONT a helyzeten. Ha visszaveri a hősugarakat = nem nyeli el = hidegebb lesz az üveg. Ez hőveszteség szempontjából jó, de a páralecsapódás intenzívebb lesz a hideg üvegen (el is rontva ezzel a fólia hatását, mert a víz már nem hőtükör).
magastető ügyben van egy remélem egyszerű kérdésem:
befelé szeretném vastagítani a ferde részt, de nem akarom leszedni a régi lambériát, mert a rejtett szögelés miatt roncsolásmentesen úgysem tudnám leszedni és újra felhasználni, meg akkor a nyakamba hullana a régi 10 cm vastag (szúrós) kőzetgyapot...
Ezért gondoltam, bent hagyom a régi lambériát, alá jönne az újabb 15 cm réteg, majd arra az új lambéria. 18 m2 összesen, az olcsóságnál fontosabb a minél kevesebb macera...
Nem okozok ezzel valami kárt?
Mert hogy az új réteg egyik irányban sem fog tudni szellőzni, felül is - alul is lambéria + fólia venné közre...
Talán még drágább is, mert a belső tíz centis válaszfalaknak gyakran nincs alapjuk, a jelenlegi aljzatbeton tartja őket, tehát azt elbontva a vékony válaszfalaktól is megszabadulunk.
További kérdés, hogy van-e korábbi problémamentes állapot, amihez vissza lehetne térni. Azaz a hőszigetelés előtt problémamentes volt-e a lakás, vagy van-e más hasonló földszinti lakás, ami nem ilyen nedves.
Ha a magas lábazat XPS-sel lett burkolva, ami még az EPS-nél is párafékezőbb, az okozhatja a fal aljának vizesedését, mert a kapillárisan felszívódó nedvesség nem tud kiszellőzni útközben.
A 60-65%-os pára az ember szempontjából tényleg nem sok, de a falszárításhoz célszerű lenne a 40%-ot megcélozni.
Olcsóbb (de nem biztosan hatékony) problémamegoldási akcióterv:
Azonnal:
- Szárítógéppel tartani a 40%-os benti páratartalmat
- Megoldani, hogy ne jusson csapadék az EPS mögé. A gyorsjavítás is jobb, mint a semmi, tehát elő a PUR-habot, sziloplasztot, Disprobit-ot, aztán lezárni a tetején az összes rést, és ahol nincs bádog, ott Disprobit-tal lekenni fentről (több rétegben). A tartósabb javítás nyilván annak függvénye, hogy mit lép a társasház.
-A lábazati XPS szigetelés padlószint-60 cm alatti részét eltávolítani: szellőzzön a lábazat.
Május1 és a fal belső oldalának kiszáradása után:
-belső oldali párazárás: üvegszövetes vékonyvakolat (XPS ragasztóval, nem gipszes glettel!), simára csiszolni, arra vastag (grill) alufólia tapétaragasztóval (nem átfedéssel, mert a két alufólia közötti ragasztó nem gyorsan szárad ki), az illesztéseket párazáró ragasztószalaggal ragasztani. Erre normál tapéta (tetszés szerint sima vagy festhető).
A párazárás miatt páratechnikailag rendbejön a szerkezet (nem tud belemenni a falba a pára, így le sem csapódik), ráadásul a doh-szag, spórák, miegymás is megszűnik, mert ez egy légmentes lezárás. (kivéve a sarkoknál, de remélhetőleg, miután kiszárad a falazat, a szag i eltűnik majd, tehát valószínűleg elég ennyi, nem kell a plafonra-padló alá ráfordulni a párazárással.
A következő üvegezésű műanyag nyílászáróim vannak.
alba glas 4-16-4 Low-e K=1.1. 2004-es.
Nos ahogy nézem ezzel az üvegezéssel 50%-os páratartalom és belső 22-23 fok esetén gyakorlatilag már 0 fok környékén kicsapódik a pára. 45 % alá nem tudom nyomni nagyon a pára tartalmat.
Szóval az ablak aljában megjelenik a pára. Ha én ezt el akarom kerülni milyen megoldások jöhetnek szóba. Most nem a szellőztetésre gondolok mert az van, mármint kézileg.
1. Nyílászáró csere 3 rétegű-re ami nemesfém vázas.
Ez 10 db nyílászáró és kb 22mĄ2 felület ebben a tok is benn van. A nappaliban 15mĄ2 a felület.
Mennyi idő alatt térülne meg a nyílászárók cseréje. Olyan érzésem van hogy értelmetlen.
2. Ablakfólia
EnerLogic fólia segítene a pára lecsapódási problémában ? Információt nem találtam mennyibe kerül ez a fólia.
Nem kéne bontogatni, hamar meglenne. Persze az is kérdés, hogy a fólia bírja-e a tisztítószereket.
Jelenleg 60-65 % a pára, mert erősen fűtök, nyáron 85-90% volt. Az erős fűtés persze csak 22%-ot jelent Van egy ipari teljesítményű páraelszívó gépünk,TROTECT típusú, a nyáron az első napokban állandóan 20 lt vizet szívott 24 h alatt. Most a férjem nem engedi használni, mert szerinte ez már jó páratartalom. Nekem meg magas. A lábazat is hőszigetelve van, de nem EPS-el, hanem ami a lábazatra kell, dehát az is műanyag. Óránként, félóránként szellőztetek, de huzamosabb ideig nem, mert akkor meg nagyon kihűlnek a falak. A kőműves gyerek azt mondta, állandóan használjam, és fordítsam a falak felé. Dehát ebből meg családi vita van. A szakértő azt mondta, hogy azt követeljem ki a társaságtól, hogy páraszámítást, páraforgalmat is végezzenek. Nagyon félek, hogyha ezt a vizes felületeket beburkolják, akkor nem lehet lakni a lakást. Így is az van írva, hogy életvitelszerű használatra alkalmatlan. De hiába mondom ennek a buta embereknek, hogy mindenki úgy jár mint én, nem értik, csak isszák a pályázatíró -nem tudni mlyen végzettsége van -szavait, aki a közös képviselővel együtt hülyeségnek tartják a véleményt, amit el sem olvastak. A pofa azt mondja, hogy a gyapotot nem szívesen használják a kivitelezők, mert nagyon tűzveszélyes. Azt hittem, leesek a székről a közgyűlésen. Meg is mondtam Neki, hogy akkor ne haragudjon, de nem sokat ért a dologhoz, mert a kőzetgyapot A kategóriájú, azaz nem éghető osztályba van sorolva. Ahogy Te is írtad, ezért előnyös a több szintes épületekhez. Ha a parkettát felszedetem, azzal nem sokra megyek ugye? Már arra gondolok, hogy párazáró vmit tenni alá, úgy újra betonozni, szigetelni. De sztem a talajból a víz áztatja a falakat akkor ez sem megoldás, vagy rosszul gondolom? Sajnos eladni nem tudom a lakást, mert félek perelnek, amikor én vettem fél évig akkora volt a festék, és a lakkszag, mivel nem tudott és még mindig nem tud száradni ki rendesen.a festés. Akkor azt gondoltam, mivel fel lett újíva, majd kiszárad, és így lekéstem a perelést.Ill elkezdtük, de az eladó húzta , halasztotta, és elévült az egész. Már csak azt nem tudom ezt a véleményt hol lobogtassam, hogy a közös képviselő magához térjen, ő is kapott egy pédányt, de neki csak a 4 millió jár a fejében, amit a teljes renoválás után visszakap a kivitelezőtől vagy kitől. Szóval akik csinálják.
Ja, még valami: mekkora a páratartalom? A digitális műszerek megbízhatalanok, mutatóssal mérd, de még jobb, ha szerzel kölcsönbe (valakitől, aki tetőtérben lakik) egy mobil klímát, aminek van párátlanító funkciója (jellemzően van) vagy egy párátlanító gépet. Ha sok víz jön belőlük, akkor érdemes használni őket tél végéig: tüneti kezelésnek jó, mert szárítja a falat.
Az épület felsőbb szintjeinek hőszigetelése AKÁR lehetséges is lehet EPS-sel, de ezt mindenképpen előzze meg egy páratechnikai számítás. A modern vázkerámia téglákkal (=sok benne a jó páraáteresztő üreg) hasonló a probléma, van egy vastagság- tartomány, ami nem mehet rá. Már eléggé párafékező, de még nem elég meleg a falazat belső oldala a párakicsapódás elkerüléséhez. Miután a nagyon vastag hőszigetelés problémás, (drága+túl vastag lesz a fal), nagyobb páraáteresztő képességű EPS Open-t használnak (ez lényegében "kilyuggatott" EPS) vagy vakolható gyapotot, ami drágább, de az a hangszigetelésen is javít. (és még jobb páraáteresztő) No meg tűzvédelmileg is jobb többszintes házaknál főleg.
Az a magas lábazat, ha hidrofóbizált, de páraáteresztő, akkor jellemzően ki szokta szellőztetni a hibás vízszigetelés által felszívott vizet. Szóval TALÁN egy víztaszító szárító vakolat a lábazaton megoldja a vízszigetelést. A nedvesedés a szegélyléc alatt valószínűleg lecsapódó pára. A hőszigetelés gondolom véget ér a padlószintnél - a hőhídhatás miatt így az alsó perem hideg, ott kicsapódik a pára. De lehet persze beszivárgó csapadék, csőtörés, szivárgó szennyvízcső eredetű is, ill. ezek sajnos nem zárják ki egymást...
Amit a szakértő leírt, az a biztos megoldás. Ami nem azt jelenti, hogy máshogy nem oldódna meg, de arra nem mer garanciát vállalni. Mi meg innen távolból, a helyzet pontos ismerete nélkül bátran adunk tuti tanácsokat, mint a viccbéli rabbi :)
A szakértői vélemény szerint Kohóhabsalak beton. A szakértő és a kivitelező kiszállva a kocsiból alányúltak a hőszigetelésnek,újjal, és rájuk, és a járdára zúdult szó szerint a víz a két fal közül. A növényzet ott alkult ki ahol egyáltalán nem volt bádoggal odarögzítve a fölső szinthez a polisztirol, és egyáltalán nem is volt semmi bádog ott, vszínű elfogyott, az előző tulaj szabadulni akart tőle minnél előbb, gondolta, ha szigeteli nagyobb pénzért adja el. A műag ablakpárkány alatt is nőtt növényzet, oda elvileg nem süt a nap.
Az új hőszigetelő csak szálas anyag lehet, mivel a kohóhabsalak betonnak nagyon nagy a páraáteresztő képessége. A burkolat mögötti víz csapadékvíz befolyásból, de a falazaton áthaladó pára, és annak lecsapodásából ered.A hőszigetelő bevonat mögé nézve a szakértő kivitelezője gombatenyészetet állapított meg, gombás, mohás felület, de már növényzet is nőtt. A téli időszakra tekintettel azonnal páraszellőzőket kellet beépíteni, tavasszal azonnal leszedni, és a felületet fertőtlenítettni, újravakolni. Mivel a két fal között pangó víz gombatenyészetté alkul, a párával a gompaspórák a beltérbe jutnak, ezért egyértelmű a dohszag, a fellépő asztma, allergia.Mivel az ablakpárkány keskenyebb az előírtnál, innen is a csapadékvíz a polisztirol mögé folyik. A tárgyi lakásnál épület aljzat szigetelés hiányosság áll fenn! Ez érvényes a többi földszinti lakásra is!
Javaslom tervezésre egyedüli lehetőségként a BME magasépítéi Tanszékét, csak szálas hőszigetelő anyaggal. Tárgyi lakásnál a falazat, és a lábazat alap szigetelésnél kivitelezési hiányosság jött létre, áll fenn. Mindezeket a véleményből írtam ki, hozzáteszem a kohóhabsalknak 18x naqyobb a páraátersztő képessége int a panelnak. Olyan mint a szivacs. Való igaz, hogy 34 éves épületről van szó, 2 rétegű kátránypapír volt a vízszigetelés, ma már nincs semmi. Ezt a falazatból, a padozatból vett mintákkal állapították meg. Azóta több szakértőt megkérdeztem, mind azt mondta, kóhóhabsalakbetonra csak szálas anyagot lehet tervezni. Sajnos a saját bőrömön érzem is, hogy nem az van. Az adatokat a vélemény alátámasztásához a szakértő különböző műszeres vizsgálatokkal végezte, ill frakcionális fal és talajminta vétel történt amit laboratóriumba vizsgáltatott be! Ráadásul magas lábazaton van a lakás 1, 52- 195 cm ig, ami altt nem tudni mi van , sittel, szeméttel feltöltve, de mivel honvédségi lakótelpről van szó, kiskatonák építették, elképzelhető, hogy autógumi, és egyéb lejárt vegyszer, építéskezésnél használt festékes vödör tartalommal együtt van ott.Na ebből a véleményből semmit nem hajlandóak figyelmbe venni. Szerinted vízszigeteléssel meg lehet az alapproblémát oldani? Mert ez a szakértő azt is leírta, hogy előbb vízszigetlni kell, csak rá 1 évre szálassal hőszigetlni, mivel annak jó a páraáteresztő képessége! Mit gondolsz erről?
Kohósalakból nem lehet házat építeni, gondolom salakbetonra gondoltál. Azon belül lehet salakblokkos, csúszózsalus, gázbeton stb. a salak is lehet kohósalak vagy kazánsalak, szóval nem tudtunk meg eleget. A páraáteresztésük is eltérő, de extrém jó (kb. mű=3-5) páravezetési tulajdonságai csak a gázbetonnak vannak. Ez alumíniumpasztával felhabosított beton, amiben lehet adalékként akár pernye is, de nem tudom, hogy gyártottak-e ilyent. Mindenesetre a gyakorlati tapasztalat, hogy ahol van EPS szigetelés, ott nedves alatta, erre utalhat, de gyanús, hogy ez inkább az aláfolyó víztől van.
>a lakás párája a falon távozik
-Még a kiváló páaráteresztő falazatoknál se nagyobb ez az arány 5%-nál, ha megfelelő a légcsere.
> és visszaverődik az eredeti falra,
Mondjuk ilyen nincs, nem pingponglabda az. Kondenzáció következik be a falazatban, esetleg. De ha elég vastag az EPS, akkor a falazat annyira meleg, hogy nem kondenzál ki a pára, lényegében semmi gondot nem okoz. Ez alól lehetnek kivételek, mondjuk ha nem kohósalak, hanem kazánsalak, stb.
>nálunk már növényzet is nőtt a két fal között
-És honnan kap napfényt? Vagy csak a gyökere van ott?
>A ház vízszigetelése egyenlő a 0-val
-Itt mire gondolsz, a tetőre vagy a lábazatra? Hogyan jut/juthat nedvesség a falazatba?
Szóval így látatlanban az a véleményem, hogy a jelenlegi problémát az aláfolyó víz okozza.
Végülis jó 6 év elteltével már illett reagálni valamit :-))
A dologban van valami. Én is hasonló problémával küzdök a padláson. Sok múlik azon, mekkora érték vagy mennyire hasznos dolgok tárolódnak fenn, meg azon is mennyi is a veszteség a padláson keresztül.
A logikához ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy ha négyzetméterenként X Ft áron megoldható a járhatóság, akkor X Ft/nm áron kap az ember egyfajta raktárhelyiséget persze bizonyos korlátokkal (súly, gyúlékonyság, hőingadozás...).
Ilyen négyzetméteráron egy tárolóhelyiség által elfoglalt földterület négyzetmétere sem vehető meg urbanizáltabb vidékeken, magyarul ha a tárolt holmikat kihajítja az ember az udvarra, akkor is drágább helyen tárolja, mint a járhatóra megcsinált padláson....
Ilyen esetben a pszichológiailag helyes megfogalmazás:
"a 100 m2 padlást le tudjuk hőszigetelni 100 ezer forintból, de ha hozzáteszünk még 100 ezer forintot, akkor maradhatnak a kacatok is"
Ez a gondolatmenet általában még a nemnagyon gondolkodó emberek fejében is beindítja a számológépet: vajon mekkora érték megőrzésért is kellene most 100 ezer Ft extra pénzt kifizetnem?
Tud nekem valaki segíteni hőszigetelés témában? Kohósalak társasházban lakom 34 éve. Akkor épült. Az előző tulaj a lakást nekem 1 éve adta el, azelőtt is ebben a házban laktam, csak a 3.-on, most a félemeleten. Kívülről a tulaj saját maga polisztirol hőszigetelőt hordott fel, rendkívül szakszerűtlenül, a fölötte lévő szinttől bádoglemezzel zárta, amit nem rögzített rendesen oda, és a hőszigetelt és az eredeti fal közé 8 éve szüntelen beesett a csapadék, a bádog végig sem ért rendesen 2 m szakaszon. A kohósalak tulajdonsága hogy rendkívül nagy a páraátersztőképessége, a lakás párája a falon távozik, de mivel előtte van a műanyag, nem tud átszellőzni, és visszaverődik az eredeti falra, ott penész, salétrom, nálunk már növényzet is nőtt a két fal között. Igazságügyi szakértőt hívtam az elviselhetelen bűz miatt,mivel a dohos és festék szag befelé jön több mint egy éve, mióta itt lakunk, a lakásban lévő melegebb levegővel, illetve fűtéssel, azonnal indul a sarkokból a bűz. A szakértő szerint kohósalakra csak szálas anyagot lehet tenni, sőt ezt több szakértő is megerősítette, mert csak ez szellőzik, ereszti át a párát megfelelően.Most az egész házat polisztirollal akarják szigetelni az otthon melege program keretében. A polisztirol lefojtja a párát, hiába mondom, senki nem figyel rám, a hivatalos Igazságügyi szakértői véleményt, mivel magánemberként kértem, figyelembe sem veszik. A ház vízszigetelése egyenlő a 0-val, és a szakvélemény szerint vízszigetelés nélkül semmit nem szabad a falra tenni. Ki mit tud ehhez hozzáfűzni, mit tehetek, Várom a segítő javaslatokat! Köszi előre is!!
Úgy általában a hőcserélős rendszereknél a megtérüléssel van bajom.
Vegyünk egy példát az általad linkelt oldalról, HR30, ami 70eFt.
Kisebb fokozaton 10W a fogyasztása, ezzel kb. betermeli egy ember szellőzőlevegő-igényét, 35 köbmétert / óra. A levegő hőkapacitása 0,33 Wh/(m³K). Ha kint 3,5 fok van (jellemző átlagérték), bent 20,5 fok, akkor ez 17 K különbség, tehát óránként visszanyer a berendezés 70%*0,33*35*17= 137Wh energiát. Fogyaszt 10Wh-t, de elektromos áramból, ami többszörösébe kerül, mint a gáz. Gázár alapon átszámolva kb. 100W a nettó nyeresége. Ez 24 órával és 182 fűtött nappal számolva 437kWh/év, azaz 1572 MJ/év. Ezzel spóroltunk a gázkazán hatásfokától függően 4-5eFt-ot évente. Megtérülés optimális esetben 15-17 év, de
-a hatásfok nem 70%, hanem AKÁR 70%. Valószínűleg az van, hogy ha párás a benti levegő, és az kikondenzál, akkor ilyen körül lehet, de melegebb időben / kisebb benti páratartalomnál kisebb.
-2 év csak a garancia, és ugye akkor 15 év a megtérülés, ha utána sem kell költeni karbantartásra, javításra. De nehezen tudok elképzelni olyan ventilátort, ami 8 év folyamatos üzemelést kibír úgy, hogy még hangos sem lesz közben.
Mi volna ha szakemberre bíznátok ezeket a kérdéseket és tervezőasztal mellett dőlnének el a dolgok, nem pedig "úgy nézte" alapon? Vízszigeteléses konkrét kérdésedre a válasz egyébként: a lemezalapot telibe, a szélén lehajtani 50 cm-t, majd mivel a szigetelő 1m széles ezért amikor a fal megépül akkor el kell osztani az 1m-t, nálunk 50 cm lefelé, 50 cm felfelé a lemezalap síkjától.
az alapon 2 sor zsalukő+12 cm beton +1 sor tégla (ez 30 as ) majd 38 as -van benn egy lépcső ezt azért csinálták így a szakik annak idején hogy a lábazatra is vastagabb szigetelést tudjunk tenni! 1 sor zsalu tűnik el majd a földbe ! meddig kell vízszigetlni? úgy néztük a férjemmel hogy a lábazat vonalát viszont lehoznánk a betonig (ahogy számolom 35 cm látszó lábazat)
Nagyon korrekt vagy ki leszek képezve ..jobban mint a szakik !:))))
Ha már itt tartunk a zsaluköveket bitumenes lemezzel vízszigeteljük majd a z xps-t ragasszuk rá --a hozzávaló ragasztóval ---de ugyebár ezt itt nem lehet dűbelezni mert kilyukad a bitumenes lemez! nem baj ha nincs benne dübel???? vagy van rá más megoldás ???? mert a lábazatra is valami kő menne! a lábazat magassága 60 cm felette lenne a homlokzat!
Köszönöm Mester a kimerítő és szakszerű útmutatást! A másik oldal kinyitásának szükségességét sejtettem, de most hogy megerősítettél benne, megcsinálom. A többihez is nagyjából megvannak a hozzávalók, PUR hab pisztoly is még megvan a házszigetelésből, - már csak neki kell állni...
Köszönöm szépen a kielégítő választ! Még egy kérdés merült fel! Akkor a kőzetgyapotra nyugotan lehet kőburkolatot is ragasztani vagy oda az az xps kell?
Lehet vegyíteni a két rendszert? Ugy értem hogy a szomszéd és utcafront felől gyapot a többi meg eps?
Mondjuk a lábazaton mindenhol úgy is xps lesz a sávalapig!
nekem mar folyamatban van a dolog, eppen azon oknal fogva, mert nem tudtam 100 % osan megbizonyosodni.
a nagy szamokbol arra akartam utalni, hogy soksok ezer haz felepult ezzel a rendszerrel, es en meg nem lattam, hallottam konkret problemat ezzel kapcsolatban.
15-25 ezer Ft amirol szo van egyebkent, ennyiert kiszaloja neked szakember.
van itt 1 talan 2 szakember, akik a sajat szubjektiv velemenyuket fogjak neked prezentalni.
hozzateszem, semmilyen szamitast nem csinalnak, csak elmondjak, hogy ok hogy gondoljak ezt neked.
szamitashoz az osszes beepitett reteg kell, konkret anyagmegnevezesekkel, egyebkent eleve csak talalgatas.
Kedves Tamás! Én azért vagyok itt mert gondolom van a témában itt hozzáértő szakember, aki ész szerű magyarázattal alátámasztja, hogy melyik megoldás a jobb ! Igen sok ház felépült 38N+f téglából de attól még nem muszáj eps-t rátenni mert 99% ba azt raktak, persze ha az a jobb megoldás akkor rendben, de gondoltam megkérdezem a hozzáértőket!
Amúgy ahogy olvasgattam te sem tudsz eldönteni ezt -azt ----TE MIÉRT nem mész el a terveződhöz és számoltatsz vele nem sok pénzért!
Elég új vagyok itt azt hittem segítséget kapok.....
Ha annyira komolyan veszed, akkor pedig keresd meg az epiteszt, aki tervezte a hazat, hogy csinaljon neked egy paratechnikai szamitast, vagy csinaltasson mas szakemberrel, ha o nem tud/szokott. Persze fizetni kell erte, de nem olyan draga.
38NF, regota hasznalt tegla, az ilyen hazakon 99% ban hungarocell van, ha van egyaltalan.
Szerintem 10 cm grafitos tokeletes, a tablakat ne csak pogacsazzak, hanem kenjek meg korben is. Illetve ti most elotte ahol lattok nagyobb reseket, problemakat, kenjezek ki elore, csemperagasztot hallottam, de gondolom a kivitelezeskor jo lesz a + ragaszto is.
Nem tudom ez mennyire számít amúgy, elvileg páraáteresztő a ragasztó, kisebb a páraellenállása mint a kőzetgyapoté tehát kijön belőle pára nem pedig befelé. Az, hogy a tetején kicsapódik gondolom üzemszerű, hiszen akár meg is ázhat.
Hát nekem nem pergett le pedig ott állt egy évet. Rendesen volt benne cement, kulccsal alig bírtam megkarcolni. Ja nem zsákos, ott keverték, de szerintem a zsákos is lenne ilyen jó. Azóta rákerült a kőzetgyapot.
Par napja irtam rola, hogy a program szerint a kozetgyapot eseten a harmatpont a kulso retegben megjelenik. Konkretan a ragaszto es a vakolat retegeben.
most kaptam a napokban ajanlatot kulso vakolasra, az egyik egy fel centis alapvakolat, erosen feltetelezem, hogy kezi. ez is eleg draga, 1200/ m2 anyaggal.
masik vallalkozo allitja, hogy fel centit nem szabad felrakni, mert megeg, lepereg Stb...
Fél centi vakolat, csak hogy teljesen sima legyen, aztán kőzetgyapot. A 10 cm az fizikailag annyi vagy elférne több is de ez van a terven? Ha elfér több is akkor rakj rá 12-t, kutya nem veszi észre neked mégis jobb :)
Párakicsapódásra hivatkozó embernek teljesen igaza volt. Amire még figyelni kell, hogy a ragasztó is kőzetgyapothoz való legyen, a tüzépen se értenek hozzá, rád akarják majd sózni az olcsóbbat merthogy "mindenki azt viszi kőzetgyapothoz is"... no comment.
Sziasztok! Véleményt szeretnék kérni a következő esetben: A házunk 38-as N+F téglából hőszigetelő falazóhabarccsal épült 2 éve belső oldalon gépi pucolás, idén kerülne fel a ház külső hőszigetelése!
Mit javasoltok rá? A szomszéd felől 10 cm lett elhagyva neki a többi oldalon vastagabb is elfér! A bejáratnál valami kőburkolatot lenne a szigetelésre,a többi helyen valamilyen vakolat! Azért dilemmázok, mert több kivitelezőt kérdeztünk mindenki mást mondott
-az egyik azt mondta hogy 10 cm hungarocell és teljesen jó!
-a másik azt mondta hogy a tíz kevés lesz az nem elég
- a harmadig jött valami pára kicsapódással, hogy csak kőzetgyapotot rakassunk ,mert csak az a jó!
-volt olyan is ,hogy mindenképpen pucoltassuk be sima vagy hőszigetelő vakolattal aztán szigeteljük!
Most tanácstalanul állunk(mi nem értünk hozzá), nem tudjuk mi a legjobb választás! Pénzünk meg van rá (fundamenta:))
Kérem a hozzáértő urakat mondják meg a legjobb megoldást!
Kérdezni szeretnék ha lehet. Adott egy fűtetlen, sík palatetővel fedett udvari garázs. Belülről 5cm vastag EPS lapok vannak a fagerendák közé felrakva. Évek óta visszatérő probléma, hogy amikor kicsit megenyhül az idő és el kezd "izzadni" a palatető, csurom vizesek a gerendák és csöpög a víz a garázsban.
Mit lehetne ez ellen tenni?
Néhány éve próbálkoztam azzal, hogy a garázsajtó felett szabaddá tettem a hullámpala - fal csatlakozást, (rovarháló) hátha tud valamelyest szellőzni, de nem sok eredménnyel jártam.
Vagy hővisszanyerős szellőztető rendszer aminek nem látom esélyét hogy ki tudom építeni vagy a másik amit olvastam hogy faláttöréssel van hővisszanyerős szellőztető. Beépített ventilátorral. Be lehet állítani a kívánt pára tartalmamat. Ha jól tudom úgy 70 K körül mozog az ára.
Van ezzel kapcsolatban valami tapasztalat ? Jók ezek a rendszerek?
A nyílt égésterű gáz kazánt azért cserélem le mert olyan helyen van ami kapcsolatban van lakótérrel, így folyamatosan hideg van ott a légbeejtő miatt. . Maga a kazán is 12 éves és HMV ellátás sem megfelelő számomra szóval cserélnem kell. Ráadásul ha elindul remeg rajta minden lemez. Ajtón keresztül is hallható. A zárt égésterű sokkal szimpatikusabb.
Tud valaki egy megbízható, igényes gépészmérnököt ajánlani, aki szívesen elvállalja a ház hőigény kiszámítását és elkészíti a gépészeti tervet. Felületfűtéssekkel szeretném megoldani.
"A fenti R=2,8 hőellenállásnak az 1/5 tehető rá belül a falra MAXIMUM, büntetlenül pluszban." Mi a büntetés? Penészesedés ?
A 2cm gyapot nem fog bepárásodni a a két gipszkarton réteg között? Illetve az öntapadós szivacs elviseli 34mm gipszkarton súlyát?
Egyébkén 1év alatt kb 1 esetben zavart hogy "bejött" a hang.
A ház 12 éves érdemes a hőszigetelésen javítani?
"Így valahol R=2,8 körül lehet a komplett falazat >> ~U=0,36 W/m2K"
Éves fűtés 22-22,5 fokos belső hőmérséklet mellett 100m^2 3-3,5méteres belmagassággal 1200m^3 gáz nyílt érésterű kazánnal. Tervezem a cseréjét kondenzációsra.
Ablakkal mit csináljak hogy nem csapódjon ki a pára? 50-55% a páratartalom. 50 alatt irritálja az orrom.
A belső hőszigetelés jó megoldás a következő problémára:
Az egyik szomszédunk a temető. Könnyű szerkezetes a házunk belülről kifelé a következő a szerkezet:
Gipszkarton
Párazáró fólia
15cm üveggyapot szigetelés
Légáteresztő hőtükör fólia
2 cm légrés szigetelés kiszellőztetésére
Osb lap
1cm hab - üvegkáló+festés
Hőérzettel és komforttal és fűtés számlával nincs nagy gondom. Viszont a hangszigetelés nem túl jó. A temető kb 4 méterrel van a házamtól. Ha vannak a temetőben (nem gyakori) hallom a beszéd hangját. Nem érthetően de hallani. Kívülről nem akarok szigetelés rakni mivel a 2cm légrésen kiszellőzik a 15m üveggyapot így elméletileg a külső réteg nem tud már szigetelni, főleg hangot nem. A hang a tető szellőztetés alsó légbeömlőin keresztül bejut a 2 cm légrésbe. Nem látom ezért értelmét a külső szigetelésnek.
Arra gondoltam, hogy belülről raknék 5-8 cm szigetelést. Pl amit reklámoznak Multipor szigetelő rendszert. Ez segítene érdemben a hangszigetelésen? Lehet hogy még a hőszigetelésen is dobna.
a nappaliban kb 25-30 m^2 ablak felület van. Az ablakok mind műanyag ablakok és dupla rétegű üvegezés van benne (1.1). A ház könnyű szerkezetes a falban 15 cm üveggyapot a padlóba 4cm a tettőrérben 35cm szigetelés.
Rendszeresen szellőztetünk a pára tartalom 55% fölé nem megy. Van pára mentesítő is amit ruha szárításkor vagy egyéb esetben megy. Viszont nagy hidegben mikor a külső hőmérséklet - 5 vagy hidegebb a pára kicsapódik az ablakokon még 50 % páratartalom mellett is. redőnyt is használunk. A belső hőmérséklet 22-23 fok. Gondolom az ablak a leghidegebb felület. Ezzel lehet valamit csinálni?
A három rétegű ablakon gondolom nem csapódik ki a pára mivel a belső ablak réteg már kellően meleg, hogy ne legyen rajta pára kicsapódás. Elég nagy költség lenne emiatt lecserélni az ablakokat.
Ezek szerint nem biztos, hogy érdemes kifizetni valaki olyannak ennyi pénzt aki nem ért hozzá csak van neki! Teljesen másra használják a kamerát csak "rájöttek", hogy ezért a funkcióért is lehet pénzt elkérni.
Ha megcsinálja a képet és kapok grafikont, számokat...stb ki tudjuk értékelni?
Hőkamerás mérést 10e Ft-ért találtam. Mondjuk a telefonban azt mondták, hogy kívül, belül (a belült nem igazán értem). Ha csináltatok egy ilyet akkor mit fogok látni? Megmutatja, hogy a külső homlokzati felületek milyen hőmérsékletűek? Mennyire kell, hogy szakember csinálja? (egy hölgy vette fel a telefont :) )
A penészedésnek nincs semmi köze a műanyag vagy fa témához, csak ahhoz, hogy a légtömör ablakokon keresztül nincs folyamatos szellőzés, amit valahogy pótolni kell, rendszeres nyitogatással, résszellőzővel, aereco párafüggő szellőztetővel, vagy más akár hővisszanyerős szellőztetővel.
A műanyag annyival jobb a fánál ilyen szempontból, hogy ha sikerül megpenészíteni, akkor legalább nem rohad el...
Északi falra vastag szigetelést amennyire lehet, legalább 10-12 centit valamilyen EPS-ből, nyilván az egyéb körülményektől is függően.
Azert ne csodalkozz majd, ha olyan 'valasz' kerdeseket kapsz, hogy
- autovasarlas elott allok, 4 kereku lesz, olyan hosszu utakon fogok vele menni, milyen szinu autot vegyek ?
:-)
DE most komolyan
Ha epitkezes elott allsz, es tudod, hogy szíp hosszu eszaki fala lesz, akkor gondolom van terv, azt megtervezte valaki....Na az mint gondol/mond ezekrol a dolgokrol ?
Vagy nem is 'epitkezes' hanem felujitas lesz ??? egy meglevo hazon ?
Ha meg elhiszed a muanyag ablakos sztorit a peneszrol, akkor van meg mit olvasgatni !
Üdvözletem! Segítséget kérnék. Teljesen laikusként építkezés előtt állva gondolkodom a ház külső hőszigetelésén. Az egyik oldal teljes egészében -jó hosszan- északi. Milyen szigetelést ajánlotok? Az ablakok kapcsán is nagyon lesen az ajánlatokat de nem tudom mire figyeljek nagyon, hogyan tudom kiválasztani a megfelelőt. Pillanatnyilag fa nyílászárós lakásban élek, ahol igencsak húznak a nem túl régi ablakok, ettől az érzéstől szívesen megszabadulnék, de rengeteget olvasok a műanyag nyílászárókról és a penészedésről. Tud valaki tanácsot adni? előre is köszönöm
Az a helyzet, hogy ilyen célra ideális a könnyűszerkezetes nagyobb hőtároló tömeg nélküli épület. De ha ez már nem az akkor nincs mit tenni így kell megoldani.
Az infrasugárzókat azért javasoltam, mert azok tudják pótolni a falból jövő infra sugárzás hiányát. Nyilván nem tudom miképp mozogsz ott, mekkora az épület milyen a tagoltsága stb, de lehet ügyeskedni biztosan valamit.
A hőingadozás nem tudom mennyire tesz rosszat, de ha van rendesen hőtároló tömeg, akkor nem lesznek olyan hirtelen ingadozások, amikből baj volna, mivel nincs jelentős páratermelés penész sem valószínű, ha meg nem gond az a pár tízezer forint, akkor lehet magasabban tartani is az átlagot...
Mondjuk azt nem tudom még, hogy mi rosszat teszek egy immáron hőszigetelt homlokzatú háznak, ha állandóan felfűtöm - majd hagyom kihűlni; és ez megy egész télen...
Ha ritkán használod, akkor az a gazdaságos, ha a temperált hőmérséklet a fagymentes minimális és amikor odamész, akkor valami nagy teljesítményű fűtőművel bedurrantani emberesen.
Igen, de mire a fal felmelegszik, már megyek is haza (hétvége), hideg fallal meg szar a hőérzet.
Most azon filózok, hogy le kéne szigetelni, mert bár soha meg nem térülő beruházás, ugyanazon fűtési költséggel nem 10-en, hanem mondjuk 15 fokon tudom tartani, és onnan sokkal gyorsabban felmelegszik az egész (főleg, hogy ugye akkor már le van szigetelve a homlokzat.)
Az XPS-t lehet tenni akár a föld alá is. Az a nagyon fontos, hogy az utólagos szigetelést nem szabad áthidalni semmiféle olyan anyaggal, ami nem vízzáró. Az XPS inem vezeti föl a vizet, de pl a hagyományos ragasztó igen. Ez azt jelenti, hogy azon a környéken purhabbal érdemes ragasztgatni, vagy légrést hagyni, de azt biztosítani kell, hogy ott kondenzátum vagy egyéb víz ne gyűlhessen össze, mert akár az is gondot okozhat.
Igazából a talajvíz vagy belvíz is ha jól sejtem akkor okozhat gondot, ha a belső oldalon megjelenik és nyomást fejt ki, miközben a külső oldalon nincs jelen.
amit meg kerdesenek erzek, kicsi a tapasztalat a kozetgyapot homlokzati hasznalataval, abszolute eps egyeduralom van. Emiatt az esetleges hibak is csak kis szamban jelentkezhetnek.
ha 10 cm kozetgyapot szigetelest rakok, akkor ha a fene fenet eszik is, az u-wert.net kalkulatorral a kuslo vakolat mindig vizesedest mutat, azaz a harmatpont mindig oda esik.
A helyzet az, hogy a tél nagy részében nem lesz ott harmatpont.
Játszadozz a belső párával és hőmérséklettel illetve a külsővel is.
Azokon a téli napokon pedig, amikor igen... nos akkor a nemevakolat+glett réteg
mivel a LEGKÜLSŐ réteg >> SZÁRADNI fog >> nem lesz gyapot elázás e miatt.
Mivel kívül gyorsabban tud száradni, mint ahogy belül nedvesedik
így egy jó program (pl. WinWatt) NEGATÍV feltöltési időt ad meg :-)
Azaz,
- jön a pára kifelé a gyapotban
- neki szalad a hideg és kevésbé páraátersztő nemesvakolat+glett rétegnek
- amiben kínjában lecsapódik és vízként bediffundál a rétegbe
- a réteg azonben kívűl SZÁRAD és így a nedvesség pár mm-el odébb már el is párolog
- megíndítva ezzel a folyamatos kifelé áramlást....
Mivel gyorsabban szárad, mint ahogy az utánpótlás érkezik
- a gyapot száraz marad
- a nemasvakolat+glett viszont nedves lesz ezeken a napokon
Az XPS-sel főleg akkor lehet probléma, ha nem elég vastag. A jó párazáró tulajdonsága azt is jelenti, hogy nem is indul meg a szerkezeten keresztül erős páraáram a külső belső páranyomás hatására, legfeljebb csak az illesztéseknél. Ha talajnedvességgel érintkező felületre kerül, akkor mögötte a felület kb be fog állni a talajnedves állapotra. Ha maradunk a levegő levegő esetnél, akkor az elég vastag és hőhídmentes XPS mögött maradhat nagy a páranyomás, ha a hőmérséklet is elég magas marad. A feldúsult nedvesség az XPS szigetelőértékét nem rontja csak a falazóanyagét így az egyensúly helyreállítása felé mozdítja a rendszert.
Én sejtem miért adja ki ezt a program. A kőzetgyapot és a tégla jó páraáteresztő ezért a meginduló páramozgás elég jelentős. A legnagyobb páradiffúziós ellenállást éppen a vakolat fejti ki vastagságához ill szigetelési értékéhez képest, tehát ott lesz az, hogy a belső felén a páranyomás még elég jelentős miközben a belső hőmérséklete szinte a külsővel egyenlő. EPS-nél ez a jelenség csökken, mert ott az EPS is nagyobb ellenállású így a vakolatra jutó páranyomás jóval kisebb.
Vagy esetleg ha van vezetekes telefon, akkor venni egy telefonra kotheto termosztatot, aztan odaerkezes elott kello idovel odacsorogni a termosztatnak, hogy durrantson mar be (ertelemszeruen a futendo terulet merteken, az odamenes ritkasagan, es az ottartozkodas idejen mulik, hogy ez egy realis megoldas lehet-e), aztan megerkezni a mar felfutott nyaraloba.
Inkabb atjovok ide a passziv hazas topikbol, nem akarok ott tovabb offolni.
Tovabbra se talalok megoldast a kovetkezo problemara:
vazkeramia tegla falra 30-asra, most hogy nf vagy k mind1.
ha 10 cm kozetgyapot szigetelest rakok, akkor ha a fene fenet eszik is, az u-wert.net kalkulatorral a kuslo vakolat mindig vizesedest mutat, azaz a harmatpont mindig oda esik.
a 10 cm szigeteles fole szamolok egy 5 mm-es ragasztoreteget haloval es egy 2-3 mm-es vakolatot.
Ha tud valaki ajanlani szakembert, aki epuletszerkezet meretezessel/tervezessel foglalkozik, megkoszonnem.
Ha ritkán használod, akkor az a gazdaságos, ha a temperált hőmérséklet a fagymentes minimális és amikor odamész, akkor valami nagy teljesítményű fűtőművel bedurrantani emberesen. Ha légfűtés, akkor 25 fokra felnyomni legalább, de még jobb több hősugárzó vagy infrasugárzó, ha a villanyóra elbírja.
Mondjuk ezt a falat érdemes lenne hőszigetelni... 8-10 cm habbal legalább.
Azaz U=0,40 körül adódna, ami 80% körüli megtakarítás és 4-5 tél alatt megtérülne.
...igen.., de:
- nagyok az üvegfelületek (régi, gáz nélküli)
- szarul van szigetelve a tető
- sehogy nincs szigetelve a padló
Ebből az üvegeket / nyílászárókat tudom emberi áron megoldani.
Ha odamegyek, a 10 fokból viszonylag gyorsan csinálok 20-at, mármint hogy annyi lesz a levegő az asztalon lévő hőmérőn, de mivel minden felület (fal, padló, üveg) rohadt hideg, fázom rendesen...
Nyilván kéne valami optimumot találni, azaz meg kéne emelni a temperált hőmérsékletet, hogy ne hűljenek ki annyira a falak, de ne is legyen fullra fűtve egy viszonylag ritkán használt ház...
A hőtükörnek szerintem ott van értelme, ahol infravörös sugarak formájában terjedő hőnek kell útját állni. Nem tudom, hogy a betonban ez hogyan terjedhet...
Betonfödémen nagyon kevés pára jut át, a leggazdaságosabb ha semmiféle fóliát nem raksz sehova.
Ha mindenáron le akarod teríteni por ellen, akkor lehet rá páraáteresztőt...
Annyiban igazad van, hogy a földhő temperáló hatását nem vettük figyelembe. Ez a padlón keresztül jelentkezik. Ha lábakon álló nyaralóról van szó, akkor nincs, ha földbe van ásva, akkor jelentős. Attól is függ mekkora az alapterülete a teljes határoló felülethez képest, van-e szigetelés a padló alatt. Durván megállhat az a 25 ezer Ft körüli összeg, de nyilván nem szentírás.
Ha ismert lenne fűtés nélkül hány fokon alakul a nyaraló átlaghőmérséklete fűtés nélkül a fűtési szezonban, ahhoz kéne viszonyítani.
adott egy "nyaraló", aminek télen az átlagos havi fűtési költsége kb. 15.000-. Ft kemény 10 fokon tartva (tapasztalati adat) gázfűtéssel, radiátorokkal.
Meg tudom én saccolni, mennyi lenne a havi költség, ha mondjuk mindig 15 fokon tartanám?
Olvasom mindenhol ezt az 1 fok -> + 6% ökölszabályt, de gondolom ez ebben a tartományban nem érvényes.
(Falak, nyílászárók U értéke 2,0-2,5 körül lehet a számításaim szerint, tehát szar.)
Érdemesebb kivezetni a szabadba, mint a padlástérbe, vagy legalább olyan helyen kivezetni ahol rögtön el tudja hagyni a padlást a pára. Bármilyen kis hőtehetetlenésgű cső megfelel csak körbe kell tekerni pl üveggyapot paplannal.
Páraelszívó elszívócsövének kivezetése padlásra van tervezve. A flexibilis csövet szeretném ott leszigetelni, hogy minimális legyen a lecsapódás benne. Milyen flexibilis csövet vegyek (alu/műanyag) és mivel/mennyire szigeteljem, hogy ha lehet, minimális legyen a lecsapódás?
Akkor szerintem lehet tenni XPS lapokat a terepszint alá is. Érdemes purhabbal ragasztani, az biztosan nem hidalja át a vízszigetelést.
Nem biztos hogy követendő példa de én bár sehol nem javasolták, EPS-sel szigeteltem a házunk falait, ami a lábazat fölött pár sorig tégla utána vályogtégla.
Semmi gond nem adódott az elmúlt 2-3 év alatt ebből a vályog EPS társításból, reméljük nem is fog. Minél vastagabb a szigetelés annál kisebb a párakicsapódás veszélye a szerkezeten belül.
A kőzetgyapotba nem akartam belevágni, mert drágább is, nehezebben kezelhető, erősebb rögzítést igénylő, egészségre is ártalmasabb vele a munka stb.
Tűzvédelmileg és páratechnikailag ettől függetlenül jobb, de aránytalanul vesződségesnek és költségesnek tűnt.
Elvileg 2006-tól 0,45 az előírás külső falakra a 30 NF pedig 0,49 kétoldalt vakolva, tehát ha minden igaz 2010-ben is már csak szigeteléssel lehetett volna belőle építeni.
A 3000 m3 elég tetemes különösen az utóbbi teleket tekintve, ha még kandallóval is rásegítenek, akkor végképp. Ezt mindenképpen érdemes lefaragni.
A 130 nm külső falra éves szinten kb 7500-szor a fal fajlagos hőátbocsátásának megfelelő KWh teljesítmény veszteség esik. Ha 30 NF a falazat, akkor 3750 KWh környékére jön ez ki, ami kb 400 m3 gázt elégetését jelenti, ha B30 akkor valahol 1000 m3 körül. A maradék 2000-2600 m3 gáz plusz a kandallóval elfűtött kevéske fa még mindig elég jelentős tétel. Ekkora gázfogyasztásnál azért nem zárnám ki teljesen a B30-at sem, még ha 2010-ben már nem is lehetett abból építeni szigetelés nélkül (bár talán 30 NF-ből sem). Persze a tetőtér, a szellőztetés, a nyílászárók is sokat jelenthetnek. De majd kiderül....
Igaza van 0l0-nak tényleg érdeklődöm kandalló átalakítással kapcsolatban. A házat egy turbó kazánnal fűtik és csak akkor kandallóznak ha van kedvük. Sikerült kiderítenem, hogy az ingatlan éves szinten kb. 3000m3 gázt fogyasztott el. Ezt szeretném majd csökkenteni. Igazából nem tudom, hogy milyen irányba induljak el.
1. vagy szigetelek. de hogy olvasom ez nagyban függ attól, hogy 30NF vagy B30. (de szinte biztos vagyok benne, hogy 30NF)
2. átalakítom a kandallót vízteressé amivel rásegítek a gázos fűtési rendszerre.
3. bízom benne, hogy fűtés korszerűsítésre írnak ki pályázatot és beruházok egy kondenzációs kazánra és az emeleten növelem a radiátorok méretét (lent padló fűtés van)
A legjobb lenne mindhárom, de ahhoz egy vagyon kell :(
Ha eddig nem vizesedtek föl a falak, akkor nem hiszem, hogy gondot okozna az XPS, ha nedvesedtek, akkor valamelyest esetleg emelheti a nedvesség szintjét. A járda felé nem nagyon tud kiszáradni a talajnedvesség egyébként sem....
Az a régi szigetelés teljesen jó lehet, ha a falak nem vizesek. Úgy is mondhatom, hogy ha rossz lenne, akkor majdnem biztosan vizesek lennének a falak...
Egy ismerősöm teljes felújítás miatt most vágatta körbe a házát. 100 éves ház a szigetelés is 100 éves akkori csúcstechnológiás volt. Előtte morfondíroztunk, mert nem volt egyértelmű, hogy a nedves helyeken a szigeteléssel volt a baj, vagy azzal, hogy a padló alá rakott földdel áthidalták plusz telerakták lommal. Nem volt idő kivárni, hogy kiszárad-e ezek felszámolása után, a biztonság kedvéért megcsináltatta. Akik csinálták egy fugával föntebb rakták az újat és egy falnál ahol lejjebb kellett menniük szedték csak ki a régit és azt mondták szerintük teljesen rendben volt az is, valószínűleg hozzá sem kellett volna nyúlni.
Nálunk is 100 éves a ház a szigetelés viszont legalább 50 éves utólagos (kézzel fűrészelték át az öregek) szintén elég régi. Földbe 20 centit leengedtem az XPS-t onnan felér az 1 méteres lábazat tetejéig. A szigetelést nem hidaltam át ragasztóval és nem jött föl a víz sehol, pedig a lábazat nem nagyon tud most már szellőzni 2-3 éve.
A fal belső oldala kész van, ott lakunk... nagy kínlódás lenne utólag átvágni. Szerencsére ez csak a ház egy részén van így.
Ha az XPS-t ledugom, akkor nem fordulhat elő, hogy a talajpára a falban felfelé indul a rossz/hiányzó vízszigetelésen át? Ha nem lenne XPS akkor oldalra is ki tudna áramlani jobban. Nem?
A járda kicsit magasabban van, a falban a vízszigetelés régi, valószínűleg NEM funkcionál. A fal jobb oldalán minden rendben. Ez esetben mehet az XPS a padlószint alá, lenyújtva a földbe? A külső falra azt hiszem az egyetlen ami szóba jön, az az elülső légréssel átszellőztetett kőzetgyapot... mondjuk pallóváz között, deszka vagy másmilyen előfallal.
Főleg terhelhetőbb és nehezebb, de sokkal kisebb mértékben a szigetelési értékben is lehet ill van különbség. A gyapotokban is a levegő szigetel a szálak csak akadályozzák a mozgását. Az adatlapokról általában kiderül mekkora a vezetési tényezője egy gyapotnak, a testsűrűségét néha elfelejtik írni.
Folyik a lakásfelújítás nálunk és a padlófűtés kiépítése hamarosan elkezdődik.
Egy kb. 100 éves ikerházról van szó (az I. VH előtt épült), az egyik szobában sajnos vizesedik is a fal, egyelőre nem tudni, hogy az aljzatbeton hiánya miatt vizes -e a fal vagy az alap vízszigetelése sérült -e meg. Erre megoldásként azt olvastam, hogy a falba be lehet fecskendezni egy vízzáró réteggé kristályosodó anyagot. Ez vajon jó megoldás tudna lenni az én esetemben?
És a fő kérdés:
Mennyi és milyen hőszigetelést tegyenek a padlóba? Milyen rétegrend ajánlott?
Itt nem esett róla szó, de párhuzamosan a cserépkályha topicban folyik a kandalló vízteressé tételének vagy cseréjének és központi fűtőműként való alkalmazásának megvitatása, ezért számoltam fával, meg nekem könnyebben is megy, mivel magam nem tüzelek gázzal, ráadásul a jó hatásfokú fatüzelés (amivel számolok) olcsóbb mint a gáz és így biztos nem becsülöm alul a megtérülési időt...
Annyival kevesebb értelme van akkor a hőszigetelésnek, hogy a 30 NF alapból úgy szigetel, mint egy B30 kb 5 cm polisztirollal szigetelve.
Konkrétan 0,5 W körüli a veszteségi tényezője szemben a B30-as 1,4 W értékével, ami harmada annyi veszteséget jelent alapból.
Ha teszel rá 15 cm EPS szigetelést, akkor ez leküzdhető 0,15 W körüli értékre, 10 centivel 0,2 W körül lesz. Ez az általam számolt 1 Wattos csökkenésnek csak harmada körüli érték, vagyis a megtakarítás is kb harmadannyi és a megtérülés is kb háromszoros. Ha több évtizedre tervezel a házzal és olcsón meg tudod csináltatni attól még kifizetődő lehet. Különösen ha figyelembe veszed az idő és kényelmetlenség megtakarítást, ami a kevesebb fa eltüzelésével jár, a tüzelőberendezések csökkenő amortizációját a fűtésrendszer olcsóbb ésszerűsíthetőségét és a környezetvédelmi szempontokat.
Addig nem kell válogatnod a sok lehetőség közül, amíg nem tisztázod az épület paramétereit. Falak szerkezete, tetőtér határoló elemeinek rétegrendje ilyesmik. Ha megvan mi miből áll és milyen a jelenlegi hőátbocsátása, akkor esetleg el lehet kezdeni elmélyülni a választékban. Ki fog kristályosodni mit érdemes egyáltalán felrakni és honnan érdemes megvenni.
Khm... khm... keress csak rá a 30nf téglára itt balra a keresőben :D lehet meg sem éri szigetelni, vagy ha igen, jó drága lesz, és nem grafitos, hanem gyapot...
Eszembe jutott, hogy mi a helyzet a tetőtérrel. Tetőtér beépítéses a ház de lövésem sincs, hogy ott hogyan van megoldva a szigetelés. Ez is fontos tényező lehet..a meleg itt is elég könnyen el tud szökni.
Nagy gyorsan beütötte a googliba, hogy szigetelő rendszerek. Elég komoly a választék! Nem lesz egyszerű megtalálni a megfelelőt.
Bakker! Le a kalappal! Nem gondoltam volna, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen szintű használható segítséget kapok! Köszönöm !
A téglát kiderítem, hogy B30 vagy 30NF. Ha 30 NF akkor gondolom borul a számítás...De azt hiszem ettől függetlenül szigetelni kell és lehetőség szerint min 12cm grafitossal!
A felület méretétől nem függ kifejezetten megéri-e megcsinálni. A veszteségi teljesítmény asszem a B30-as esetén 1,4 W /m2K, vagyis a 130 nm-re kb 200W teljesítmény kell a hőntartáshoz minden egyes fok különbségre a benti és kinti hőmérséklet közt. Ez kb 20 fokos különbségnél 3-4 KW teljesítmény vagyis óránként legalább 1 Kg fa elégetése kell a veszteség pótlására.
Már 10 centis sima EPS-sel is ötödére lehet csökkenteni ezt a veszteséget, vagyis napi 20 Kg fa (vagy ennek megfelelő gáz) megspórolható 0 fokos kinti átlagnál 20 fokos szobahőmérsékletnél.
Az éves megtakarításhoz kb 60 ezres szorzót szoktak alkalmazni, vagyis ha 1 watt-tal csökken négyzetméterenként a veszteségi teljesítmény fokonként, akkor 60 KWh éves megtakarítás keletkezik négyzetméterenként. Ez kb 20 Kg fával számolva piaci áron legalább 500 Ft-os megtakarítás minden négyzetméterre. Kb 10 év megtérüléssel lehet számolni utána a szigetelés "termeli" a pénzt.
A reális munkadíj kb 2000-3000 Ft/nm körül lehet szerintem, de több tényezőtől függ, és persze olcsóbban vagy drágábban is meg lehet csináltatni a minőségből viszont nem érdemes sokat engedni.
10 centit legalább érdemes feltenni ahova elfér, de lehet 15-20-at is...
Sima vagy grafitos EPS-sel költséghatékony csinálni, 5-6000 Ft-ból munkadíjjal kihozható korrekten egy ilyen rendszer.
A ragasztók közt vannak jelentős minőségbeli különbségek, de a márkásabbak mind jók.
Ha már úgyis kell festeni, akkor érdemes felrakni a szigetelést!
ÜDv. Egy tetőteres láncház szigetelésével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Láncház révén két garázs között helyezkedik el az ingatlan. Előzetes felmérés szerint tervek alapján kb. 130 m2. a szigetelendő és színezendő homlokzati felület. (+-20%)
Az első kérdés az, hogy ilyen "kevés" felület miatt érdemes e szigetelni? El lehet e érni akkora megtakarítást amire már azt lehet mondani, hogy megéri a befektetett munkát és pénzt. B30 téglából épült a ház ami ha minden igaz akkor kőporos vakolattal van ellátva szigetelés nélkül. (építés éve 2010)
Ha nektek is az a véleményetek, hogy van értelme a szigetelésnek akkor az a kérdésem, hogy mi tekinthető reális óradíjnak (polisztirol felrakása + hálózása + színezése)
A következő kérdés, hogy hány cm vastag szigetelő anyag, milyen márka...stb. ár/érték arányban mi tekinthető jó vételnek? Festékből milyet érdemes venni? Van ebben is valami olyan ami jól bevált tartós megoldás lehet? - Ezeket hol érdemes megvenni?
Ha csak festés szigetelés nélkül akkor mi a reális óradíj ?
Előre is köszönöm a válaszaitokat! (remélem nem hagytam ki semmkit, hogy érdemi segítséget kapjak)
Biztos nem megfelelő, mert stukatúros mennyezetem van (alul deszkás, felül deszkás+sárréteg).
Mindenhol azt javasolták, hogy az üveggyapot alá nem kell párazáró réteg. Nem is raktam, mivel jelenleg még csak 10cm került fel, azzal nem biztos hogy el tudtam volna kerülni, hogy az esetleges párazáró fólia ne érje el a harmatponti hőmérsékletet.
Ez komoly? Ez volt az? Ezt én írtam! Akkor én is hibás vagyok? Nem volt szándékomban csapdát állítani.
Az önként az mit jelent? Kérted a nicked törlését? Nem lett volna elég töröltetni azt a két hozzászólást?
Egyébként egy másik topikon ajánlotta valaki, utánaolvastam, megnéztem itt, mivel nem találtam róla semmit (Kömkel válasza után már értem miért), ezért beraktam, hogy talán tudjanak róla az emberek, mert nem tűnik korrektnek.
Valaki megmagyarázhatná, hogy miért is nem lehet valamit vagy valakit normális stílusban kritizálni. Főleg, ha a tények is mást mondanak, mint amit a reklám állít. A Fogyasztóvédelem mit szól ehhez? Lehet futok egy kört náluk.:D
Ja nem is kell, mert már ősrégi a sztori. Az egyik forgalmazó már évvekkel ezelőtt bírságot kapott miatta.
Engem arról győzött meg a mérnök ismerősöm--idős és tapasztalt szakember-, hogy a régi technológiát az ujjal nem jó keverni.
A pára természetes körforgását a lezárja a fólia, s a benti pára a hideg fólián csapódik le... ennek értelmében a szigetelés sem tölti be igazán a szerepét
Mi lehet a gond, ha az üveggyapot tetején levő páraáteresztő fólia alján gyöngyökben áll a víz? Stukatúros a födém, viszont a tetőtér jól átszellőzött, szóval hideg van fenn. Annyi pára mehet fel, hogy a hideg fólián lecsapódik? A fóliát jól raktam le.
Kömkel és Vundergraf már adott hasznos válaszokat, de minden hozzáértőt kérdeznék:
Adott egy jelenleg (még) beépítetlen nyereg-tetőtér. Pár hete volt egy kis hó, és (már javában ment az olvadás) amikor valamiért felmentem a padlásra a következőket fényképeztem:
Ázás a tető gerinc közeli részénél a DNY-oldalon.
A másik oldal (ÉK) nem ázik, itt régebbi nyomok vannak
Hó már nincs, csak nagy vizesség. PáraÁTERESZTŐ fólia van, az alsó és felső kiszellőzés jelenleg még nem jó, a napokban fogja egy tetőfedő megnézni és módosítani. (korábban írtam, hogy mi a baja)
Kérdés: Ez az ázás valójában páralecsapódás? Ez így szokott lenni? Mennyire károsítja a fóliát? Ha meglesz az átszellőztetés, akkor ez is megszűnik? ( jelenleg felül csak a kúpcserép alatti és egyéb réseken tud menni a levegő)
Természetesen hőszigetelésről csak az átszellőzés rendes kialakítása után lehet szó. Köszi!
Tetőfóliát kell feltenni. Most hogy az vízzáró-e, vagy csak részben, azt nem tudom, de árthat a gyapotnak. Másrészt meg vannak rétegrendek, amik ha a szigetelt cseréptetős házra jó, akkor jónak kell lennie palára is.
Garázsoknál fő gond, hogy a pára lecsapódik a belső felületen.
Garázsom tetejét szeretném szigetelni, a teteje féltető és palával van befedve! A gerendák 15cm vastagok és a tetejükön keresztbe stafni van amire a pala le van szögezve!
Elvileg nem tud, bár a rétegrend nem szerencsés - itteni tanulmányaim alapján.
Ugyanis alulról felfele:
- gipszkarton
- párazáró
- 20 cm gyapot
- deszkázat
- beton.
Erre a beton felett gurítottam még 10 cm gyapotot, így van összesen 30 centim. Remélem, a 10 cm javít valamit és nem lesz páralecsapódás a deszkázaton és a betonon alul. A párazárót tisztességesen rakták, de jobb lenne, ha a teljes szigetelés a beton felett lenne. Mindegy, ez van.
a padlásfeljárónál mélyen be tudok nyúlni a szigetelés fölé, ott tök száraz a deszkázat.
igen, nekem is volt sejtésem, de csak érzés.... Meg tapogatásra sem nyirkos a gerenda, 20 foknál más mennyiségű vízgőz lenne nyilván a 83%. Kérdés, hogy a harmatpontot minek a hőmérséklete éri el, mert ugye ott kicsapódik. Eddig azonban semmi, csak az ablakon belül, de így résnyire nyitva még ott se.
Ha valaki megtenné, akinek üres padlása van, lemérné, mennyi ott a rel. pára azt megköszönném - kíváncsi lennék rá, másnak mennyi. Zsindelyes, palás és cserepes is írhat bátran, nagyon kíváncsi lennék. Köszönöm.
Kösz, megnézem, de szerintem valószínű megbízható, a szobában 52-54%-ot mutat, szellőztetéskor nagyon hamar 40%-ra visszaesik. Ha jó a páramérő, az azt jelenti, jó kis dunszt van odafent. Egy jól átszellőztetett padláson gondolom annyi lenne a páratartalom gyakorlatilag, mint kint.... Ennek ellenére nincs vizesedés sehol.
ez tegnap volt, bent volt 8 fok C a páratartalommérő szerint, kint kb 2-3 fok volt, szóval radikális hőmérsékletkülönbség nem volt. Az egyik oldalon van a tetőn 2-3 szellőző fent, de azt gyanítom, ez a zsindely rendesen fogja a párát, meg rés sincs sajna a deszkázat és a zsindely között. Biztos nem építem át a tetőt, gondolom, azt tehetem, hogy résnyire nyitvahagyom a 4 ablakot és oldalt 1-2 téglát kiütök. Meg néha kinyitom azt úgy hagyomegy napra....
Pár napja nézem folyamatosan, 83% körül volt végig belül. Elég száraz az idő errefele mostanában, szél is van. Nyitva volt a 4 ablak 1 órát tegnap, így lement 72%-ra, lehet, hogy egy napig is nyitva kéne hagynom, aztán marad résnyire nyitva megint?!
Madár ellen milyen háló bizonyult kevésnek? Én eddig nem láttam olyan házat, ami rendesen be lett volna vakolva, és a madarak szétszedték a szigetelést... a felragasztott/felbübelezett de csupaszon hagyott EPS táblán még a macsek is elkezdi a körmét élesíteni, de azon nincs vékonyvakolat ugyebár...
Pince nincs és a fal alatt nincs szigetelés, az aljzatbeton alatt van sok réteg ami szigetel, de nem nevezhető az sem vízszigetelésnek. Ilyen formán a falon lévő kőzetgyapot szigetelést meddig lehet/tanácsos leengedni, hogy a pára még ki tudjon szellőzni?
A rétegek úgy alakulnak, hogy van 20cm XPS amin egy szerelőbeton terpeszkedik amin az összes víz/villany/fűtés el van vezetve, majd ezekre még 10cm EPS és az aljzatbeton padlófűtve. Az XPS a talajon fekszik, és természetesen a technológiai fóliák ott vannak ahol kell. Ez a párát szerintem fékezi de nem vízszigetelés. Az agyaghabarcsos kőfalat meg gyakorlatilag lehetetlen vízszigetelni. Láttam sokakat akik a lábazatot is leszigetelték de ezek szerint nem tanácsos csak a falat.
Tervben van idén a ház részleges külső hőszigetelése és nyílászárók cseréje. Mindenhol olyan vastag grafitos EPS anyaggal, amivel csak lehet. Ez 15 és 27 cm között változik (a 27 cm esztétikai okokból kell, nem volt épp igényes az előző tulaj, mikor épített a ház mellé még 2 szobát, jelentős a falsík beli eltérés). Kérdéseim a következők:
- Megéri-e a plusz pénzt az automata résszellőzős ablak? Van egy helyiség, ahol nem megoldható a kereszthuzatos szellőztetés hőigényes állat tartása miatt, illetve a szülők lakásrészében télen a szellőztetés ritkaság, aminek az okát nem tudom, de ők így csinálják. Emiatt gondolkodtam rajta, valamit azért is, mert ha nem vagyunk otthon egész nap, akkor is képződik pára az akvárium által, és ilyenkor nincs, aki szellőztessen. Megoldás ez a problémákra, vagy pénzkidobás?
- Egy barátoméknál a szigetelést kikezdték a madarak elég durván. Elkerülhető ez azzal, ha a felső 20 centit lábazati anyaggal oldom meg? Vagy van erre valami egyéb megoldás? Sajnos az ismerősöknél a háló kevésnek bizonyult.
100 nm-es üres padlásteremben 8 fok van és 83%-os a páratartalom a mostani mérés szerint. A gerendákon, padlón nincs páralecsapódás, 4 db tetőablak résnyire nyitva, most mondjuk kinyitottam teljesen, hadd szellőzzön. Sajna bitumenes zsindely van fent, jó tömött tetőlécen, légrés nemigen van. 30 cm gyapot van a padlón egyébként. A tetőablakok belül párásak voltak, illetve fagyott pára volt rajtuk, amíg zárva voltak, most, hogy résnyire nyitottak, most nem. Mondjuk az, hogy fagy a padláson zárt ablakkal, azt jelenti, hogy jó a födém höszigetelése :)
Azt gondolom, hogy nagyon sok a 83%, a kérdésem, hogyha egyébként a 4 ablak résnyire nyitva van és (sorház egyébként) az egyik oldalon lyukak vannak a téglák között akkor foglalkozzam-e továbbra is a kérdéssel, vagy ha megmarad ez a szellőzés akkor páralecsapódás sem lesz a gerendákon? (okoskodásom alapján akkor hűl lejjebb csak a gerendák hőmérséklete, amikor a réseken amúgy is hűvösebb levegő jön be, tehát nem alakul ki harmatpont - gondolom én)
Szerintetek a Multipor jó kémény utólagos külső hőszigetelésére? Most olcsó a Baumaxban, a habarcsra eleve van 70% diszkont, aminek a 60%-át kell kifizetni (azaz 0,3*0,6-tal szorzódik az eredeti ár).
Azt tudom, hogy nedvesen nem fagyálló.
Lapos tetőn lévő kéményről van szó, jelenleg évente javítani kell a fúgákat, gondoltam kapna még +7,5 centi Multiport, hálózással, vakolással, alul meg kátrány kenést a felcsapódó-folyó víz ellen, felül meg valami bádogperemet eső ellen. Vagy kellene még rá hidrofobizálás? Vagy eleve hülyeség, mert a béleletlen kémény eleve nagy páraterhelést jelent?
én kiszedttem ezeket. Az így keletkezett vályút körben feltöltöttem isocellel (darált papír), amit zsákban préselve lehet kapni. Amikor kiszedd belőle, kitágul, és egy kézzel nagyn jól bedolgozható "habod" lesz. Ez tökéletesen kitölti a rést, amivel a szarufák miatt nehéz dolgozni. Nekem akkor már fent volt a homlokzatimszigetelés, így avval is szépen összedolgozta, egységes burokká. Aztán ha evvel beton szintbe hozod, akkor már csak egyenes felületen kell teríteni a gyapotot.
A válaszolónak erős hőszigetelési fóbiája lehet, valamint még néhányszor részt kéne venni épületfizikai órákon...
Alap dolog, hogy lábazatot CSAK akkor hőszigetelünk, ha van a fal alatt vizszigetelés rendesen.
A felszivárgó kapilláris nedvesség TALAJPÁRA, és nem tud olyan megnövekedett terhelést tenni a vizszigetelésre, amitől az funkcióját vesztené.
Ráadásul ugye a terméskő lábazat hőszigetelése zártcellás habbal történik, ami által a csapóeső már nem fogja áztatni kivülről ezt, tehát sokkal kevesebb vizet fog kapni.
Tegnap volt egy kis időm és olvasgattam lábazat-szigetelésekről.
Belefutottam egy "kérdezzük meg a szakértőt site"-ba. Bemásolom a kérdést, választ:
Kérdés:
"A családi házam lábazata 1,25 m magas és terméskőből készült vagyis a felülete nagyon egyenetlen, ezért a kérdésem a következő: Hogyan készítsem elő a lábazatot a szigeteléshez, milyen anyagokkal és mi módon szigeteljem?"
Válasz:
"Legelőször is a lábazatszigetelés szerepét kell tisztázni. Általában a lábazat nem éri el a lakás belső padlóvonalának a magasságát, 10-15 cm-el annak alatta van, így nincs egyenes kapcsolatban a lakás légterével. Amiért mégis javasolják a lábazat szigetelést az a szigeteletlen lábazat miatti belső padló alatti feltöltés lehűlése lehet, ami tovább hűti a padlószerkezetet, és így a lakásbelsőt is. De ez a lehűlési intenzitás nagyban függ a talajon fekvő rétegrendtől. Ha van a padló alatt valamilyen hőszigetelés, akkor a lábazatszigetelésnek nagy szerepe nincs. Különösen akkor nem ér semmit ha az csak a terepszintig engedik le a hőszigetelést. Ez esetben a talajszintnél a teljesen szigeteletlen lábazat lehűl és a lábazat anyagától függő intenzitással vezeti fel a hideget a padlószerkezetbe és a falakba. Sajnos az igen agresszív reklám elérte azt, hogy gondolkodás nélkül rakják fel a hőszigeteléseket a ház minden részére, épületfizikai számítások nélkül , de sok esetben a ezen számítások ismeretének teljes hiányában hoznak döntést a hőszigetelésekről. Terméskő egy természetes anyag, melynek a kő fajtájától függően van valamekkora vízfelszívó képessége. De ezzel nincs semmi baj, mindaddig, míg a mostani agymosás eredményeként rá nem rakják a páradiffúzióra teljesen képtelen műanyag rendszert. A kő természetesen továbbra is felveszi a talajpárát, de a lezárás miatt már nem tudja a szél kiszárítani, így a nedvesség feldúsul a kövekben, továbbítva azt a belsőoldali földnek, falaknak. Az épület szigetelésére a feldúsult nedvesség hatására nagyobb igénybevétel adódik , így elképzelhető, hogy a hőszigetelés előtti száraz falak fokozatosan nedvesednek, és megindul a penészesedés. Ez a folyamat különösen fel tud gyorsulni, abban az esetben, ha az oldalfalakat is lefojtják műanyag szigetelőrendszerrel. Nem lehet olyan indokot, érvet találni, amiért a terméskő lábazatot érdemes lenne hőszigetelni. "
Több kérdés is felmerül bennem:
- "ha padló alatt van valamilyen hőszig., akkor nincs nagy szerepe a lábazatszigetelésnek" - miért nincs? A két szigetelt réteg között (homlokzat és padló) nem fog a beton/kő lábazat egy nagy hőhidat okozni?
- "akkor nem ér semmit ha az csak a terepszintig engedik le a hőszigetelést. Ez esetben a talajszintnél a teljesen szigeteletlen lábazat lehűl és a lábazat anyagától függő intenzitással vezeti fel a hideget a padlószerkezetbe" - hogy? Ha nincs leszigetelve, akkor nem hűl le? Vagy nem értem...
- "A kő természetesen továbbra is felveszi a talajpárát, de a lezárás miatt már nem tudja a szél kiszárítani, így a nedvesség feldúsul a kövekben, továbbítva azt a belsőoldali földnek, falaknak." - Ha van vízzárás, miért venné fel a talajpárát? Ha eddig felvette a talajpárát, akkor az nem csak kifelé, hanem befelé is nedvesítette volna a falat, tehát vizesedne, salétrom"virágok" már jelentkeztek volna.
- "Nem lehet olyan indokot, érvet találni, amiért a terméskő lábazatot érdemes lenne hőszigetelni. " - valahogy nem győzött meg a szakértő...
Mindkettot elkerulnem, ha van olyan megbizheto megoldas, amivel kis nyilasokon befujnak valami szigeteloanyagot - habrol, cellulozrol hallottam, de semmit nem tudok roluk.
Sziasztok! Lenne még egy technikai kérdésem a födém szigetelésének megkezdése előtt. Adott a stukatúr födém, aminek a felső részén a deszkákon van még 5cm beton. A beton maradni fog és arra fogom kiteríteni a gyapotot. A födém szélén körbe van egy téglasor. (egy síkban a födémmel) Ez zárja körbe a födémben lévő gerendák közötti légréseket. (remélem nem írtam túl nagy marhaságot.) Ezek a téglák viszonylag egyszerűen kimozdíthatóak a helyükről. Mi a véleményetek felszedjem a födém széléről a téglákat szigetelés előtt? Azért gondoltam jó ötletnek, mert egyrészt így könnyebben vissza tudom fordítani a gyapotot a födém tetejétől az ereszdeszkához, másrészt ha van értelme, akkor ameddig a kezem könnyen be fog érni benyomnék gyapotot a légrések szélére. Kvázi két oldalról "ledugóznám" a gerendák közötti légréseket és utána még rá is hajtanám a gyapotot amit le fogok teríteni. Teljesen elvetemült/felesleges az ötletem? A válaszokat előre is köszönöm!!!
A terasznál és a bejárati ajtónál van két szép hőhidam, elég hideg szokott itt lenni a padló a padlófűtés ellenére. Az ajtók a BELSŐ falsíktól kb. 5cm-re vannak, tehát kívülről van kb. 30-35cm beugró (45-ös tégla). Azon gondolkozom, hogy amikor szigetelünk, ezt a beugró részt feltörném az ajtókig (tehát az ajtók alatt nem), lefektetnék 10cm XPS-t, dupla háló + glett, és vissza a burkolat. Szerintetek kivitelezhető lenne ez így? Illetve van értelme, érezhetően csökkentené a hőhidat?
Ujpesten zaraskor volt meg 30-40 guriga a Knaufbol, meg legalabb 20 az isoverbol. Tablas nincs. Gepekbol (furo, koszoru, dekopir, ilyesmik) semmi, vagy csak a nagyon alja. Sarga meg szurke cso meg volt, kicsi vizes szerelvenyekbol meg hegyek (de ezeket gondolom nem foleg itt vettek sem a szakik, sem a jonep, mert mashol olcsobb). Kadbol lattam meg sokat, meg ha esetleg haromfazisu 200 ezres betonkeverore vagysz, abbol is volt egy par :) Kezelt, kezeletlen tetolecbol is volt meg, meg volt vastagabb epitolec is. PVC/PC hullamlemez meg ureges is volt meg boven, ha epp ilyen kell a kertbe, teraszra/anyamkinja, arra esetleg erdemes ramozdulni, mert aranyaron vannak az ilyenek.
Nekünk egy rakat dolog kéne, de hétvégéig akkor ezek szerint nem tart ki az árukészlet, meg gyilkos tempóra számíthatunk... a végén még piszkosul megszedi magát még egyszer utoljára a baumax :D
Én holnap akartam menni, de olvasva a cikkeket erről, inkább kihagyom... a Brico megszűnésekor már voltam egy ilyen kamikaze akción, most nincs kedvem/időm hozzá, pedig kéne pár dolog.
Elotte neten korbeneztem, 290 alatti arat nem talaltam, es jellemzo volt a 300 feletti, ugyhogy belevagtam (nyilvan amikor gyorsan kell donteni, akkor nincs ideje alaposan utanajarni/kerdeznie az embernek). Vettem meg egy bala EPS-t is (~2600 penz), ugyis kell az oromra galler belulre. Azt a negyed orat, mire sikerult ezeket belegozni az autoba sokkal jobban utaltam, mint a sorbanallas negyed orajat :) Bejutasnal egybol volt taligam, nem kellett soban allni, hogy beengedjenek, szoval nem kellett belehalnom semmibe, teljesen standard vasarlas feelingje volt, csak egy alaposan tobben voltak a boltban.
Pár napja nézegetem az ide vonatkozó topikokat, az alábbi téma érdekelne. Az ablakaim felújítását tervezem tavasszal, de a csere / műanyag, fa /, csak az utolsó megoldás lenne. Kérdezném, hogy az ablakszárnyak szilikon gumival való szigetelése vagy az ablakszárnyak üvegének cseréje hőszigetelt /hungaropán üvegnek nevezték/ kivitelűre, hoz e valami kézzelfogható eredményt. Vagy mit javasoltok?
Működőképes megoldás az, ha a lábazat hőszigetelésénél a mellette lévő terasz elbontása helyett csak kb 10 cm szélességben felvágjuk a betont, csákánnyal vagy keskeny lapáttal kitermeljük a ház és a terasz közötti földet, majd ide pur-habot fújunk? (így megspórolható a fél terasz újjáépítése ill. újraburkolása)
'89-es építésű ház, akkori sztenderdek szerint relatíve tisztességesen összerakva. Pince-földszint-tetőtér. Padlófűtés mindenütt. Homlokzati hőszigetelés a jó idő elérkeztével felugrik.
1. kérdés: milyen megoldással szabad szigetelni a földszinti födémet alulról, azaz a pince mennyezetét?
Meglévő rétegrend: járólap + csemperagasztó + aljzatbeton (5cm - benne a fűtéscsövek) + isolyth hőszig. (6cm) [mondjuk ezt nem értem, ezzel a puha izével hogyan lehet beton alá szigetelni...] + vasbeton födém (19 cm)
A pince télen is átszellőztetett. (Ezt lehet, hogy télen nem kéne..? De egyelőre az egyik, utólagosan kialakított pince helyiség eléggé ázik, így nem akarom megszüntetni a légmozgást.)
Autóutat hogy pontosabb legyek :D feliratkoztam a hivatalos útdíjas bizbaszra, hát még a spammerek sem küldenek annyi szemetet, mint ezek az éppen aktuális változásokról :D egy hete jött egy, hogy itt a fix, már másnap két módosítást küldtek :D
A levelezőprogram meg szó szerint ezt írja a leveleikre:
Azért lehet ám sokkal tisztességesebben is válaszolni, nem ilyen bunkó , ordenáré szleng kivitelben. Én csak segíteni akartam, és nem azt hogy átküldjél másik topikba. Azt hiszem hamarabb itt vagyok én , mint ahogy te érkeztél
Ha már a fal hőmérsékletét akarjátok emelni, van egy jobb ötletem ennél a festék hülyeségnél. Ugyanis hiába van sokszor kívülről 10-15 cm-es hőszigetelés a téglán az mégis letud hülni egész könnyedén. Ugyanis a hőhid nincs megszakítva az alap és az első sor tégla között. amint a hideg áthalad a lyukacsos téglán, a hiányos ragasztó, vagy habarcs réteg sem tudja felfele haladását megakadályozni. Passzív építészek ezért szigorúan a beton alapra foamglas perrinsul téglát ragasztanak indítónak. Szinte ez az egyetlen igazán jól szigetelő, nedvességtaszító megoldás. Azaz fekete színű habüveg, mely kíválóan terhelhető. Sajnos a magyar kereskedelem kihasználja a konkurrencia hiányát és van pofájuk, 5cm vastag 30*40 es darabjáért 3500 ft-t elkérni. Azaz ha csak a főfalak alá építi be ezt az ember, akkor is 350 000 FT alaphangon egy 10*10 es ház indítója. U értéke 0, 05 tehát valóban hőhid megszakító
Valami ilyesmit akartak rásózni a kollégámra , hogy garantáltan két fokkal emelkedik a fal hőmérséklete , ha ezzel festi le a falat . Mondtam neki , hogy ha annyira hinni akar ebben , akkor fesse le vele a fal egyik felét , majd mérje meg a két falszakasz felületi hőmérsékletét (ráragasztva egy-egy akváriumi hőmérőmatricát ) . Végül is drága kísérletnek ítélte a dolgot.
A sztori már lassan 2 éves... nopánick-al együtt reagáltunk egy ezt a festéket reklámozó hozzászólásra, kérdőre vontuk az illetőt. Kibontakozott egy szócsata belőle.
Mivel nekem publikus az elérhetőségem, éjfél körül csörgött a vezetékes telefon, és közölték velem, hogy ha sokat ugrálok, akkor be lesz verve a pofám, mivel tudják hol lakok... A durva nem ez, hanem hogy akkor volt 7 hónapos terhes az asszony, és végstádiumos rákos is volt a családban.
Szerinted mire gondol az ember, amikor éjjel megcsörren a vezetékes telefon?
Nem kicsit elhajtottam a jó anyjába az illetőt, erre a reakciója az volt, hogy álnickekkel reggelre teleszórta a fórumot, hogy a cégünk szar munkát végez, és senki ne dolgoztassunk velünk (hibásan leirva a cégnév :D).
Mindegy, reggel a modok kiirtottak mindent, ami ezzel kapcsolatos volt. Sajnos az igaz hozzászólásokat is, amik a festékre vonatkoztak.
Hohó, először nem láttam az ötösd a neved után, majd amikor írtál, megjelent :D
Most meg van egy ilyen izzéééé... ,,negatív jelentés értékelés leadása'' :D a pozitív még nem működik :)
És ki fenyegetett meg, a gyártó? Durva, mondjuk nem meglepő. Én fussak a szakik meg a szolgáltatók után ha akarok valamit... úgy tudtam egy piacgazdaságban a szolgáltatók versenyeznek az én kis pénzecskémért :D
Kurvajo azért, hogy nem lehet egy termékröl leirni, hogy jozan ésszel is beláthato mekkora átbaszás... mondjuk én is kussolok, miota legutobb telefonon megfenyegettek ennek kapcsán :/
Mondjuk a koos.hu-n van fent jo cikk rola, azt be kell linkelni hozzá "némán".
Az enyém is elég karcos, de eddig még nem töröltek, max tiltottak néhány napra egy-egy topikból. Amúgy tényleg nem értem a dolgot, rendes segítőkész embernek ismertem meg.
Ahogy ír, megismerem, melyik szakember a 2 közül, nem írom le a nevét, mert lehet, hogy baja lenne belőle. De miért törlik félévente a Nickjét? Fáj valakinek, hogy mennyit és milyen profin segít mindenkinek?
Természetesen használható. Mindenféle padlásfödémre, mindenféle kőzet és üveggyapot használható.
A lényeg, hogy nem szabad hagyni, hogy mindenféle állat rajtuk tanyázzon vagy beléjük költözzön, nem szabad összetaposni, és a nedvességet kell távol tartani, illetve olyan rétegrendben kell felrakni, hogy több nedvesség tudjon távozni belőle, mint belé jutni...
A beton erősen párafékező, ezért meg egyébként is alá semmiféle fóliát nem érdemes rakni.
Fóliát esetleg így is csak páraáteresztőt szabad rakni rá ha nagyon ki van téve porolódásnak, vagy hóbefúvásnak... máskülönben legkifizetődőbb nem tenni rá sem semmit.
Ja és a gerendák közé befújt verzió valóban páratechnikailag a betonnal együtt nem megfelelő, szigetelési értékre gyengébb, hőhidasabb és azon az áron már a felületi kőzetgyapotot is meg lehetne csinálni járhatóra...
Attól is függ milyen körülmények közé kerül. Minél olcsóbb (illetve gyengébb szerkezetű) annál többet veszít általában idővel is és már a kitekeréskor sem feltétlenül adja ki a névleges méretet. A 0,044-es gyapot méréseim szerint kb 14 centit ad ki hosszabb távon 20 helyett és nem is érdemes sokat egymásra fektetni, mert a saját súlya alatt is roskad, de a macska általi járkálást és belefekvést is jelentős összemenetellel hálálja meg, ezeket nem javasolnám bár az áruk kedvező. A 0,39-esek elvileg már sűrűbbek szoktak lenni és jobban kirúgják magukat. 20 centis vastagságnál azért nem érdemes túl drágát venni. A táblásból inkább csak a legolcsóbb lehet kifizetődő, és az is inkább arra az esetre, hogy pallót vagy táblásított anyagot rádobva lehessen rajta járkálni. Annál azt is figyelembe kell venni, hogy ha valahol letaposódik, beszakad, akkor nem rúgja ki magát, amíg ez nem történik meg addig alaktartóbb a tekercsesnél ésszerű teherelosztásos terhelés mellett is. Ha nagy egybefüggő felületed van, és nem akarsz járkálni rajta, akkor a tekercses jobb lehet, mert nem kell annyit illesztgetni, kevesebb hőhíd lehetőséget is nyújt és olcsóbb ugyanaz a vastagság. A járkálásra könnyebb dolgok pakolászására fenntartott részt lehet táblással csinálni. Kb 25-30 cm szélességben lefedve deszkával pallóval még nem párásodik alá nagy hidegben sem tapasztalataim szerint, de szélesebb járó/pakolófelülettel is el lehet látni különösen alkalmi jelleggel, akkor sem fog elázni alatta a gyapot.
Még egy dologban segítsetek kérlek. A gyapot (vastagsága) nem esik össze idővel? Ezáltal romlik a szigetelő képessége! Érdemes drágább, sűrűbb, akár táblás gyapotot venni, hogy ez ne forduljon elő?
Az olcsóbb megoldás két szempontból is jobbnak ígérkezik. Ja, nem, három :)
-A beton párafékező, azaz kifelé haladva a betonig viszonylag magas a páratartalom. Ha a hőszigetelést még a beton elé teszed, akkor a beton hideg lesz: kicsapódik ott a pára, ami visszanedvesíti az üveggyapotot. Meg megeszi a gomba a fagerendákat és leszakad. Javítható a dolog, ha kilyuggatod a betonfödémet - de az meg munkaidő és fúrószárigényes, nem éri meg...
-A beton hőtároló tömegét ezzel kizárod. Mondjuk most is csak másodlagos szerepe van a légrés miatt, de azért a nyári felmelegedés ellen jobb a beton tetején lévő üveggyapot.
-A fagerendák hőhídként viselkednek, ha a jól szigetelő réteg a gerendák között van.
Szóval az áron kívül ezek szólnak még a befújós hőszigetelés ellen :)
Amúgy nekem is van egy ilyen lakásom, amit felújítanék, ha ráérnék, de nem érek rá. Ott nem beton van legfelül, hanem kiszáradt sár. Arra gondoltam, hogy helyenként fentről befúrok koronafúróval, és porszívóval befújatok EPS-őrleményt. (SK gyártva EPS-hulladékból komposztaprítóval- na ez az, amire nincs időm, vásárolt EPS gyöngyökkel vagy perlittel meg már nem éri meg a dolog.) A lyukak utána maradnának páraszellőzőnek, bár valami tűzvédelmi lezárás azért menne rá (perem-fedél páros, mert a pára tud kanyarodni, de cigicsikk nem)
Sziasztok! Szeretném a stukatúr födémemet leszigetelni. 20cm gyapotot fogok ráteríteni. (0,039 értékű) A födémen felül van 5cm betonréteg. Az előző kérdésemnél azt a tanácsot kaptam, hogy nem kell felbontani, csak figyelni kell, hogy ne lógjon ki sehol a beton a széleken. Kértem ajánlatot egy olyan cégtől aki utólagos szigeteléssel foglalkozik. Befújásos technológiával üveggyapotot fújnak be a a fa gerendák közötti légrésbe. Kétféle anyaggal dolgoznak. Az egyikkel 0,034-es a másikkal 0,039-es lambda értéket érnek el. A légrésbe 14cm vastagon menne be a szigetelés. 120m2 a födémem. A házilagos megoldás kb. 150ezer forintból van meg, a befújásos technológiával készült 0,039es értékű kb. 350ezer forintba, a 0,034es 450ezer forintba kerül. Úgy csinálnák, hogy a födém szélén lévő téglasort felszedik és onnan oldalról töltik fel a légrést anyaggal. Mi a véleményetek? Azon kívül, hogy járható marad a födémem megér ennyivel többet költeni rá? Sokkal hatékonyabb így a szigetelés? Lehet egy kb. %ot mondani rá, hogy mennyit spórolhatok meg a gázfogyasztáson ha a "jobb" módszert választom? Egyáltalán spórolok annyit "havonta"/"évente", hogy ez a + 200,300ezer valaha is megtérül? A válaszokat előre is köszönöm! (a házam alul és oldalt szigetelve van, a födém egyelőre nincs, a nyílászárók cserélve vannak és így a decemberi hónapban a napi átlag gázfogyasztásom 13,5m3 volt, ezt nagyon sokalltam, ezért akarom "felülről" is szigetelni a családi házat)
Szevasztok olyan problémám volna hogy a homlokzat le van nikecelezve ,vakolva vödrös vakolattal 2008 -ba.Szerintem az eső kimosta a szinét mert át üt a szürke ha nedves!Az lenne a kérdésem hogy át lehet festeni vagy újra kell kőporozni az egészet (Graymix Coral)ez a bűnös!?
Telekhatáron van a ház, még meg kell beszélnem a szomszéddal, hogy egyáltalán beleegyezik-e a 10cm-be a falon.. A lábazat más kérdés, ott ugye le kellene vinni a földig, ott még látványosabb neki ugye hogy átlóg a telkére...
Egy olyan ablakvan , ahol lesz sima külsőtokos (vakolható elméletileg), oda megy toktoldó is. A 2 ablaknál viszont felsőtokos redőny lesz (ha már ott van már az a nagy üreg...)
Hamarosan aktuális lesz az ablakcserénk, már voltak is méretet venni az ablakosok. Ősszel majd szigetelés is kerül a falakra (38-as tömör tégla, 10cm grafitos).
Úgy terveztem, hogy majd a szigetelés fordulna rá majd az ablaktokra. Viszont most beszéltem egy építésszel, aki azt javasolta, hogy az ablakkávát körben 5cm-es habbal borítsuk, és annyival kisebb ablakokat rendeljek.
Tudom hogy ez lenne az ideális megoldás, de vajon mennyivel rosszabb lenne az egyszerűbb megoldás? Sokkal nagyobb esélye lenne hőhídasságnak, vagy egy átlagos szigeteltségű házhoz megfelelő az egyszerűbb beépítés?
Van egy müanyag kétszárnyas teraszajtóm, és sajnos zsalugátert raktam fel kivülre.
A zsalugáterre szeretnék valamit felszerelni, de nem találtam még meg a megfelelő anyagot. Valami kemény műanyag lapra gondolok. Célom egyrészt a hőszigetelés, és az esőállóság.
Minden gondolatot örömmel fogadok, Rákospalotai vagyok.
Biztosan, csak más néven és más cég forgalmazásában. Gyöngyszemek vannak a prosiban. Ja nem csak ott, a termékben is: "Új generációs nanotechnológiás hőszigetelő bevonat kerámia mikrogolyókkal".:DDD
Lambda: 0,003W/mK és 1mm vastagság. Olvassátok és okuljatok. Ez a jövő hőszigetelése!:D
Igen, drága lesz. Ja, a kész burkolatot ne felejtsd el megvibrálni, láttam már érdekes dolgokat...
3. Szegélykő: ház melletti szivárgóhoz (fű-kulé elválasztás) elég a két vége alá 1-2 lapát beton. Járda, kocsibejáró mellé telibe, masszív koszorúval (asszimmetrikus, kívül magasabb). Földnedves kell! 1 fm-hez kb. 40 l. Ha van kb 20 fm-ed, lehet érdemes készen hozatni platnis kisteherrel, csak hordani kell.
Ragurigatsz minima 10, de inkabb 15 centi gyapotot, a lomot lehordod a padlasrol, es ha a cserep alatt nincs folia, akkor paraatereszto foliaval veded a gyapotot. Ez a leggazdasagosabb megoldas. Ha van kemeny, tetokibuvo, es emiatt biztositani kell a jarkalast egy utvonalon a padlason, az arnovelo tenyezo, mert ott lehet OSB lappal jardat csinalni, meg fabol alatamasztast takolni ala. Leven mar van fent 10 centi eps-ed, akkora nagy ugras mar nem lesz abban amit megfogsz, mint az elso 10 centi lerakasakor, tippre 6-8 ev alatt fog megterulni.
Visszalapozol vundergraf egy hasonlo szamitasahoz es azt felhasznalva valoszinuleg ki tudod szamolni, vagy esetleg majd o kiszamolja es kiderul, hulyesegeket beszelek-e ;)
Égyébként valamikor sokat számoltunk / hosszú távfűtő vezetékeket /, majd úgy tettünk mintha számoltunk volna, a végén már nem is immitáltuk. Gondolod, hogy ha a vezetékre csak 10 cm szigetelést tesznek mindig, akkor van értelme a számolásnak.
Saját magam csinálom, ezért is gondoltam hogy nem EPS-ből készítem hanem faváz közé táblás gyapot, az könnyebben megy nekem. Az anyagár kb egál volt az EPS-sel.
Akkor az itt leírtak okán a kéményt egyenlőre kihagyom, aztán majd megpróbálok valami keretet csinálni ami nem ér hozzá a kéményhez. Gondolom 5 cm távolság elegendő a kémény és a fa között, ha közte Rockwool Multirock-kal kitöltöm.
Na igen , nálunk a "jépésálló" vagy "terhelhető" EPS , az vicc kategória. Ugyanis összenyomható, puha anyag a jelenben is, terhelten a jövőben meg az isten sem rudja megmondani mennyit megy össze, lefeleződik -e pár év alatt.??
90 -ben épített házamhoz tudtam a DÉLÉPtől szerezni valódi lépésálló EPS-t azóta sem láttam sehol olyan kemény fehér színű anyagot
A házam 70'-es évek beli kockaház. A födém az akkor szokásos fagerendás, alul deszka és vakolat, felül deszka és 5cm salakbeton.
Erre a salakbetonra felrakásra került kb 10 éve 2x5cm EPS táblák a padláson lévő lomokkal leterhelve.
Anno ez jelentős hőenergia megtakarítással járt.
Véleményetek szerint technikai és megtérülési szempontokat figyelembe véve hogyan érdemes ezt a födémszigetelést fokozni?
A falakon (38-as kismértetű tömör tégla)5cm EPS van az ablakok 1,2 K-értékű Low-e üvegekkel.
Ezeken még egyenlőre nem akarok változtatni, így a födém szigetelésen (gondolom én) érdemes javitani.
Ha olyan adatokkal tudtok szolgálni hogy a jelenlegi födémem hő átbocsájtása x watt/m2 és ha ráteszek pl 10 cm eps-t akkor lesz y watt/m2 és ha még 10-et akkor z watt/m2 az számomra bőven kielégitő, abból már tudok számolni.
Azt mondta, hogy táblás gyapottal fogja csinálni, de ha faszerkezetbe akarja rakni, akkor nem hiszem, hogy egy 3-4 szer drágább vakolható anyagra gondolt....
Nagyon köszönöm a részletes rétegrendet és leírást. Ez nagyon úgy tűnik, hogy szakembert fog igényelni. Viszont az a kérdés merült még fel bennem, hogy a házunk alaprajzi elrendezése lehet, hogy nem fogja lehetővé tenni azt, hogy egyedül a fürdőszobában csináljam meg az aljzat szigetelést.
A probléma ami felmerült bennem, hogy a fürdőszobánknak csak egy külső fala van vagyis a másik három oldala belső határoló fal. Ha megcsinálnám a fürdőszoba szigetelést a javasolt rétegrend szerint, akkor ugye ott lejjebb kerülne a vízszigetelés vonala. Nem okozhat ez gondot olyan szempontból, hogy a másik három szomszédos helyiségnél marad a vízszigetelés az eredeti szinten? Vagyis ez a kialakuló szintkülönbség a belső falaknál megszakítaná a vízszigetelés egybe függőségét. Ez nem okozhat problémát? Vagy oda is kellene valamilyen speciális megoldás? Remélem sikerül értelmezni, amit megpróbáltam megfogalmazni. :-)
minden kapocs (IGEN!!!), minden illesztés leragaszt kis aluszalag négyzetekkel, minden perem a környező szerkezethez a megfelelő anyaggal tartósan légmentesen (nem szilikon stb.)
Mondta ,hogy megfelelő minőségű táblát fog használni. És számolgatni is fog.
Ja lehet cifrázni is. A nagyobb falfelületet EPS -sel szigeteli, a kémény mezőnél pedig ásvány vagy üveggyapot.
Miből gondolod hogy nem megfelelő minőségű anyagból készítené ?
Egyébként ha véletlenül úgy adódott hogy kis sűrűségű az anyag, azt is fel lehet használni. Necces, de azért nem kell kidobni. A falba furatok, azokba dübelek, majd abba tűskék , rászúrjuk az anyagot, lágyvas huzzallal felkötözzük. pl. X hálósan, majd a vakolat rögzítő anyag és arra a vastag vakolat. Az iparban valamikor így csinálták.
Nem lesz szép, de egy padlástérben elmegy.
És akkor számoljunk vastagságot ??
de számolgatni kell hol, mi mennyi...
ha natúran hagyja az a legócsóbb,
ha az egészet EPS -sel borítja, valamivel drágább, /igaz katasztrófa védelem macerálja /
Vegyesen készíti akkor még drágább,
ha az egészet megfelelő minőségű vakolható szálassal készíti -tovább drágul.
Legdrágább ha mindezt idegen vállalkozóval készítteti.
Sziasztok! Egy '70-es évek elején épült kockaházban szeretném a fürdőszobát felújítani. Arra gondoltam, hogy ha már felújítom, akkor tennék az aljzatba hőszigetelést. Viszont a meglévő padlószintet szeretném megtartani. Kérdésem, hogy ilyenkor lehet-e "büntetlenül" felvésni az aljzatot és a szükséges kimélyítést elvégezni? Kívülről úgy láttam, hogy a vízszigetelés elvileg az akkor szokásos kátránypapír. Ha ezt felsértem a bontásnál, akkor hogyan lehet/kell a vízszigetelést megoldani? Egyébként a padlószint kb 0,5 méterre van a talajtól és nem egy talajvíz veszélyes hely. Köszönöm előre is.
Én helyedben valamilyen tűzgátló anyaggal szigetelném a kéményemet,mert a Katasztrófásoknak és a kotróknak nem tetszene ha habbal szigetelnéd ,mid ahogy lejjebb javasolták.
Igen úgy érdemes. A hőhíd olyan részt jelent a szerkezetben, aminek a hőátbocsátása a környezeténél nem elhanyagolható mértékben nagyobb. A hőhíd annál jelentősebb, minél nagyobb ez a különbség a környezethez képest és a felülete.
Akkor ha nekünk nincs semmi szigetelőanyag beletéve sehova, akkor különösen kell figyelni majd a szigetelésre?
Ez a hőhíd is egy kicsit homályos nekem, bár utánaolvastam...
Jól gondolom, hogy a falon lévő szigetelésnek, és tetőn lévő szigetelésnek találkoznia kell, és akkor nem lesz hőhíd? Becsomagoljuk, mint egy dobozt...
A kéményt a fűtetlen oldalon szintén érdemes leszigetelni. Ha sima tégla kémény, akkor szerintem lehet bele rögzíteni, csak nem szabad átlyukasztani, de megoldható úgy is, hogy a kéményt nem furkálod, csak a környező falhoz rögzítesz. Egyáltalán milyen anyaggal akarod csinálni a szigetelést? Táblás gyapottal vagy polisztirollal? A polisztirolnak nem is annyira célszerű vázat csinálni, érdemes felragasztani és kész.
Az ajtónál a nyitás miatt kissé ferdére kell vágni a szigetelés szélét. Az igénybevétel miatt XPS a jobb megoldás, abból ráadásul kisebb vastagság is elég. 5 centinél vastagabb nem igazán indokolt egy ajtóra.
Fűtetlen padlás és fűtött lakótér közti falat szeretném szigetelni. A padlás felől raknák fel táblás hőszigetelést stafni váz közé. Viszont a falban van egy kémény is, mely a fűtetlen tér felé lóg, de egyik fele a fűtőt térrel határos. Mit lehet a kéménnyel szigetelés szempontjából csinálni?
Ha ezt is érdemes lenne szigetelni, egyáltalán felfúrhatom-e a kéményre a stafni vázat vagy inkább pur habbal ragasszam fel? A kéményt jelenleg nem használjuk, de a használat lehetőségét nem szeretném végleg kizárni.
A másik kérdésem, hogy ugyanezen két tér között van egy hagyományos belső szigeteletlen fa ajtó. Ajtó csere nélkül mit javasoltok az ajtó szigetelésre. Ha az ajtó lapra ragasztok hungarocellt a nyitás lehetőségének meghagyása miatt nem tudnám hézag nélkülire elkészíteni. Van valakinek ötlete hogyan lenne érdemes kialakítani?
Amit hungarocellnek (ez egy márkanév, amit mostanában a boviracell használ) neveznek EPS (expandált polisztirol) , a vízhatlan zártcellás verziója az XPS (extrudált polisztirol - ezek sárgásabb vagy kék színűek általában). Víznek kitett helyeken ilyet kell tenni, mert a sima EPS felszívja a vizet és ezzel romlik a szigetelő értéke és a mechanikai tulajdonságai is.
A koszorút és más betonelemeket szokás eleve úgy beönteni, hogy pár centis XPS, heraklit vagy más szigetelő réteg képezi a zsalut, a beton ugyanis különösen a manapság használatos tégláknál lényegesen rosszabbul szigetel. Az ilyen elemek miatti hőhidak szoktak lenni az esetleges penészedés kialakulásának gócai, ráadásul extra hőveszteséget is jelentenek.
"Ha a betonelemeken, áthidalókon és a koszorún nincs semmi bennmaradó szigetelő zsaluzat, akkor ott érdemes vastagabb (+ esztétai élmény) vagy jobban szigetelő anyaggal dolgozni a hőhidak elkerülése végett."
Ezt nem annyira értem. Szerintem nincs. Hacsak az nem, hogy a szélső kefniken betömték a lyukakat hungarocellel, hogy ne folyjon be oda a beton. ?
A lábazat elég magas, 2-3 lépcsőfok. Mi az az XPS? Olyan mint a hungarocell, vagy nikecell?
Én úgy gondolnám, hogy a 30 centi a mennyezetre elég lesz, a falra mehetne kicsit több is mint 10 cm, de az is elég mivel a tégla is jól szigetel. A padlófűtés alá minél vastagabban, legalább 20 centit szoktak javasolni, és a többi helyen is a padló alá mehet szigetelés 10 centis vastagon, hogy ne fázzon fel senki. A lábazatra is a falihoz hasonló (esetleg valamivel vékonyabb) vastagságú XPS-t érdemes rakni, ha a lábazat alacsony akkor a föld alá is érdemes lemenni ízlés szerint pár 10 centit. Ha a betonelemeken, áthidalókon és a koszorún nincs semmi bennmaradó szigetelő zsaluzat, akkor ott érdemes vastagabb (+ esztétai élmény) vagy jobban szigetelő anyaggal dolgozni a hőhidak elkerülése végett.
Nem vagyok szakértő, majd mások megerősítik vagy sem ezeket a javaslatokat.
Beleolvasgattam a topicba, de úgy látom, itt inkább meglévő problémákat próbáltok orvosolni.
Én ezt szeretném elkerülni, ha lehet. :)
A mi házunk novemberben került telő alá.
Így készült:beton alap, GV3 fedlemez, Leier NF 38-as tégla, VB gerenda, kefni, beton koszorú, felbeton, fa tetőszerkezet, ecoroll tetőfólia, leier betoncserép. A tetőnél a terasz fölött egyelőre nincs belambériázva hogy szellőzzön még ki a tető, meg a fal és a lambéria közt is van még 10 cm rés, a majdani szigetelés miatt.
A további tervek:válaszfalak, villany, víz, fűtés (nappali, konyha, étkező, padlófűtés, többi radiátor) szerelés, vakolás, nyílászárók (műanyag) burkolás és végül a szigetelés, (tető, fal).
Szigetelés szempontjából mit ajánlotok, mit, hova kellene raknunk? Csak egy normál, mai házat szeretnénk, a falra 10 cm-es hungarocellt gondoltunk, a tetőre meg 30cm-es üveggyapotot. A padlófűtés alá hungarocell meg zárófólia. Szerintetek így megfelelő lenne?
1. szerintem egy magyiterrán cseréptetőt is meg lehet csinálni normálisan úgy, hogy ne ázzon be. Mindössze azt kéne tudni, hogy a cseréphez előírt minimális dőlésszöge megvan-e a tetőnek, és ellenőrizni kell, hogy a cserépfedés és a bádogos munka normális-e. Ennek köze nincs a szigeteléshez.
2. októberben nem lesz hőhidas "beázásod", azok ott átvertek.
A beton esetedben egy párafékező réteg, ami ha eddig nem okozott gondot, akkor ezután sem szabad, hogy bajt okozzon.
A viszonylag jó páraáteresztő fa födémre helyezve a hozzá képest párafékező és párazáró rétegek veszélye az, hogy mivel a hideg oldalon vannak lecsapódhat rajtuk a pára visszaáztatva a födémet.
Ha eleddig a betonnál ez nem történt meg, akkor a szigetelés nem növelni hanem csökkenteni fogja a veszélyét, mivel a beton mostantól melegebb lesz a rá kerülő szigetelésnek köszönhetően.
Azért kell minél vastagabb szigetelés komolyabb hőhidak nélkül, hogy a beton alatt még az eddigi páralecsapódás veszély is töredékére csökkenjen mindenütt.
A kőzetgyapot üveggyapot közt nincs jelentős különbség ugyanabban a testsűrűségben.
Olyat válassz, ami a legjobb ár/hőszigetelőérték arányú. A kis testsűrűségűeknél számítani kell rá, hogy a névleges vastagságát (és a névleges hőszigetelő értékét) nem tudja tartani. Pl nálam a legolcsóbb legkisebb testsűrűségű ekoroll barna üveggyapot az elméletileg 20 centi vastagság helyett jó ha 15 cm-t kiad. Ettől függetlenül talán még mindig ez a legkedvezőbb megoldás, csak számítani kell erre.
További párazárásra legfeljebb csak a plafon belső oldalán lehet szükség, ha a járható felület alján mégis megjelenik nedvesség a beton fékező hatása ellenére.
Szia, köszönöm! Kőzetgyapotot célszerű használni, vagy megteszi az üveggyapot is? Ha megmarad a beton a födémen, akkor ugyanúgy nincs szükség párazáró fóliára?
Szia/Sziasztok! Kérlek szépen segíts/etek nekem! Stukatur födémet szeretnék leszigetelni úgy hogy járható legyen. Abban a hozzászólásban amire most válaszoltam megtaláltam azt a módszert nagyon részletesen leírva, amit meg szeretnék valósítani.
Nekem a födémen felül kb. 4-5cm vastag, fényes, sima felületű valamilyen "beton" van. Azt is érdemes lenne felbontani? Mennyivel romlik a hőszigetelésem ha azt nem bontom fel? A technológián kell valamit változtatnom, ha az a réteg rajta marad vagy mindent csinálhatok ugyan úgy mint a leírásban van? A választ előre is köszönöm!
Nem látok nagy ellentmondást ebben. Nekem az jött le, hogy vissza akarta csinálni, de mivel kiderült, hogy macerás és a már befizetett 30%-ra éveket várhatott volna végül kifizette és inkább megpróbálja helyrehozni. Ettől még ha a kivitelező/eladó esetleg átverte, illetve kivitelezési hiba miatt kára ill. többletköltsége keletkezik, akkor azt nem feltétlenül kell benyelni szó nélkül.
Egyébként ha véletlenül az általam javasolt szellőzési lehetőség megoldaná a problémát, akkor az 1,1% letétbe tett pénz fedezhetné is a költségeket. Ha alaposan megnézi egy hozzáértő (nem csak szakértő) a helyzetet, egyből megmondja hogy ez segít vagy sem.
"a párazárófólia találkozásokhoz betettünk hungarocell darabokat kvázi szellőzőnyilásokat kialakítva"
Lényegében hasonlót csináltak nálunk is anno eredménytelenül (igaz a gerinc átfóliázása miatt nem csoda hogy nem tudott járni a levegő), de ez a talpszelemen környékére szerintem nem nagyon lesz hatással. Nálatok legalább a gerincnél már van lehetősége mozogni a levegőnek, csak alul kéne valami hálós megoldás nagy felületen végig a szelemen fölött a 30 négyzetcentiméteres kis nyílások helyett.
Alul az a 3 szarufánként 2x15 cm nagyon kevés. Teljes hosszban a szarufák teljes vastagságában szabadon kéne legyen, akkor biztosan lenne annyi légmozgás ami kell.
Másutt csinálhatsz akármekkora nyílást, nem fogja megmozgatni ott lent a levegőt.
Nálunk a mesterek eljátszották annak idején, hogy lefóliázták a tetőt, de még a gerincen is átkanyarodtak a fóliával (én még akkor nem voltam jelen...). Alul lelambériáztak mindent, hogy véletlenül se szellőzzön. Egyszer a feleségem visszahívta valamelyiket, mert vizesedett az összes szarufa. Az ember csövecskéket dugdosott a fóliák közé. De mint később kiderült, annyit ért, mint halottnak a csók. Én később a szigeteléskor megbontottam a lambériázást, de mint később kiderült önmagában ez is kevés volt. Padlásszigeteléskor vettem észre, hogy még mindig vizes a szarufák felső része.
Ekkor néztem föl és vettem észre az áthajtott fóliát. Ez nem volt túl régen valamelyest végigvágtam, de szélesebben is ki akarom vágni...
A padlás egyik végén egy ajtónyi nyílás van szabadon évek óta a másik végén pedig kis szellőzőablakok tehát tud járni a huzat mégsem volt elég, hogy a szarufáktól kihordja a párát.
Hát Te nagy gázban vagy olvtárs az biztos.Ha kiderül valami okosság,hogy mi okozza akkor írd azért meg !Jó ügyvédre biztos szükséged lesz.Innen a távolból nehéz olyan tanácsot adni,hogy próbálj -e az egészből kifarolni ,vagy csak gariba megcsináltatni ,mert ehhez szumma kéne látni az egész problémát.Remélhetőleg ami publikus azt a SZAKIK itt IS megosztják ,mindenkinek tanulságul szolgálva.
A járda kicsit magasabban van, a falban a vízszigetelés régi, valószínűleg NEM funkcionál. A fal jobb oldalán minden rendben. Ez esetben mehet az XPS a padlószint alá, lenyújtva a földbe?
Ázás a tető gerinc közeli részénél a DNY-oldalon.
A másik oldal (ÉK) nem ázik, itt régebbi nyomok vannak
Hó már nincs, csak nagy vizesség. PáraÁTERESZTŐ fólia van, az alsó és felső kiszellőzés jelenleg még nem jó, a napokban fogja egy tetőfedő megnézni és módosítani. (korábban írtam, hogy mi a baja)
