Tegnap üzemeltek be nálam 24 db panelt,invertert.Pont a tegnapi nap lett meg az áramszolgáltatói jóváhagyás,hétfőn postázzák.A rendszernek megvolt a próba üzeme ,rá van kötve a hálózatra...de odavissza mérő még nincs persze.Régi analóg van.A kérdésem ,mert ezt nem mondták,hogy lehet e üzemeltetni míg nincs a mérő lecserélve?
Ehhez nem kell SE sem. Én 1,9-ról indultam, most 2,7van fenn és ~4,7 lesz a vége. Ennyire volt pénzem és ennyi is volt az aktuális fogyasztás.
Ha összekaparom a lóvét a klímára és a maradék 8 panelre akkor bővítek. Úgy néz ki előtte még be fog csúszni egy e-autócska (twizy) is munkába járáshoz.
Egyébként a 5-7MWh óra éves fogyasztás fölött - ha nincs benne fűtés - elég extrémnek számít. Ez már tetőfelületben sem nevezhető hétköznapinak.
Ezért is jó ha valaki SE-t vesz és tudja hogy később lesz bővítve de most nincs pénz csak egy 7-8kwp mezőre, de van 3x25A. 17kw-s inverter elviszi kényelmesen max hatásfokkal a kis mezőt is 26 napelemmel, és ott van hozzá az olcsó inverter ami megy dupla optimizerrel. Később meg ha van pénz igény stb akkor lehet bővíteni 23kwp-ig akár kettesével is a napelemeket, de nagyon könnyen szerelhető és ráköthető az új és még típus megkötés sincs.
A JA még így se, és ez még csak a jéghegy csúcsa. -(
Az alvállalkozó a szerződés megkötése után 1 hónappal lett bejegyezve, 2 hónap alatt jutottak el az igénybejelentésig ( cégen belül) , tájékoztató még a fasorban sincs. Mindez az első érdeklődés után több mint 6 hónappal.
a rugalmasság felárát viszont össze kell vetni annak az esélyével hogy lesz haszna.
pl az emberek kifizetik a felárat a vastag monolit beton födémre, mert akkor oda lehet tenni a válaszfalakat, ahova akarom. utánna meg a köv 50 évben nem tesznek arrébb egyetlen válaszfalat sem.
JAP6-60/4BB 265W
http://en.jasolar.com/site/pdf/542
NOCT 192,39 W
A 12 éves gyári garanciából az Enhome nál már csak 10 marad.
A másik kedvencük a Benq Green Triplex PM0660P00 265W
http://www.benqsolar.com/download.php?file=..%2Fupload%2Fmedia%2Fbenqsolarfile%2Fdatasheet%2FGT-PM060P00_ds_fb_en.pdf
Utóbbi legalább normálisan egyenként van csomagolva.
Alapvetően nem ennek van jelentősége. A konfigurálhatóság szerintem sokkal nagyobb előny. Én pl. feltehetek 6-18 panelt rengeteg kombinációban, 2 tájolásban és - a végletektől eltekintve - optimálisan, de mindig stabilan fog működni. A growattal meg az optimálist közelítő 11 panellel is szívás van a jelek szerint.
Én fronius-sma-abb-se vonalon gondolkodnék. A teljes rendszerhez képest nem jelentős a felár, már ha van egyáltalán.
Megvolt a 4. éves évforduló is, ma átfordultunk az 5. évbe. :) A termelés egy év alatt 5678 kWh, a tervezett 5500 kWh, ez 103,2 százalék, 1234,34 kWh/kWp. Szerintem tökéletes.
A kérdésem konkrétabban továbbra is az, hogy pl. a 80V vs 100V-nak van-e gyakorlati haszna, ha igen mennyivel termelhet többet azáltal h elindul hamarab a stringemmel ami MPPT 247V, (Open Circ:304V)
Tavaly 1414kwh-t termeltem szeptemberben. Idén kb 2800kwh-nak kéne lennie a nagyobb mezővel.
Ehhez képest ez még sehol sincs, 1550kwh van eddig. Tehát már 10 végig napos nap esetén se lesz annyi mint a tavalyi termés és ilyen időről szó sincs a következő 10napban.
Elnézést, elírtam. Nem "különféle bemenő feszültségtartományra készített napelem modulok" hanem "különféle bemenő feszültségtartományra készített inverterek".
Nem marketing. Vannak különféle bemenő feszültségtartományra készített napelem modulok. Aminek alacsony az induló feszültsége, általában a DC csúcsfeszültsége is alacsonyabb.
Inkább a 72 és 96 cellásoknál jöhetne szóba. Azoknak nagyobb az üzemi feszültségük és a régebbieknek az árama is kisebb, így belefér az inverter max. bemenő áramába.
A gyakorlatban mekkora jelentősége van hogy az inverter 80-100-150 Volton indul, ideális tájolás és 2 string/8-8 panel esetén? Vagy ez is csak marketing?
A régi 1 MPPT-s verziókon akkor lehetett szerintem létjogosultsága a párhuzamos sztringeknek amikor még kisebb teljesítményűek (180,200W) voltak a panelek de a sztringfeszültség az megvolt. Meg túlpanelezni is lehet őket normális határokon belül, a 30% ott is játszik. Én úgy 17% túlpanelezésnél tartok és ritka az a nap amikor van egy kis csúcsvágás.
"mindnek van adatlapja csak gondolkozni kell tudni"
Akárhogy erőlködök, az interneten fellehető adatlapok alapján nem jutok dűlőre. Ahhoz a telepített inverter képességeinek pontos ismerete kellene. :-(
Egyébként mindegy, melyik Growatt 3000-es inverterről van szó, a két stringes alacsony feszültségű táplálás nem jöhet szóba, hiába van az inverteren 2 string csatlakozó. :-(
Mihez képest lehangoló? Nem lehet minden nap verőfényes napsütés... :) Számok szintjén egyelőre nincs gond, szeptember 20. van, és eddig a havi becslés 70%-nál jár a termés.
Ahogy itt már a többiek megírták, elvi hibásan van összerakva a rendszered. Habár konkrét panel típust még nem írtál (vagy csak én nem találtam).
ShineDesign -ban összerakva Grovatt 3000TL és 14db mondjuk Amerisolar AS-6P30 260W panel - sehogyan sem lesz zöld. 1 stringen 10-11db panel konfiguráció ami zöldet kap; 2 stringen nincs jó megoldás.
Erre nem emlékeztem, hogy párhuzamosan van kötve, pedig így már rémlik, hogy már annak idején megírtuk, hogy nem lesz jó. Sorba kötve éppen jó lenne. Itt a közelben is van egy 3000-es, ami néha-néha leáll túlfeszültség miatt. Az még a régebbi, aminek a DC csúcsa 500V. Ha bármi miatt újraindulásra kényszerül szikrázó napsütésben és hidegben, 501-509 V-tal kiakad. :-( Nyáron semmi gondja.
Bár a pontos változatát nem tudom, de az újabbaknak 580 V a DC csúcsa.
Ebben a pillanatban pvoutput alapján a DC feszültsége 216V. Úgy emlékszem, hogy 2x7 panel van párhuzamosan kötve így most terhelve panelenként 30,8V oszlik el ami teljesen normális. Ugyanebben a pillanatban nálam 11 panel 338V-ot produkál ez leosztva kb 30,7V panelenként.
Mivel felhős idő van és nincs meleg nagyon részterhelésen mennek az inverterek itt az övé is olyan hatásfokkal termel mint az enyém vagy bármelyik a környéken és ez látszik a listán is. Ilyen időben arányaiban pont ugyanúgy termel mint a többi rendszer.
Viszont nyáron mikor meleg van nála is esik a sztring feszültség ami normális, csakhogy abban az esetben nem éri el a megfelelő feszültséget (250V). A grafikonokat elnézve melegben, verőfényes napsütésben úgy 205V és alatta áll meg a feszültség ami nagyon kevés. Ezért nem fog az invertere max-on termelni mert nem megfelelő rajta a napelem konfiguráció.
Pont szerencsétlen a helyzet mert így ez kevés, ha egy sztringre felfűzné a 14 panelt az meg a felső határát feszegetné a DC bemenetnek de matek szerint még bele kell férnie.
Adatlap szerint a Growatt 3000 Tl teljes terhelésnél megengedett bemeneti feszültség tartománya 250-450 V. Ebbe a napelemeid termelése beleférne. Már csak annyit kellene megtenned, hogy vélhetően maximális teljesítménynél leolvasd a DC feszültség és áram adatokat. Nem ártana hozzá a környezeti hőmérséklet is, de most már egyre hűvösebbek lesznek, ami segít. Ha ezeket látjuk, esetleg rá lehet fogni, hogy valamelyik panel nem dolgozik, be kell jelenteni garanciában. Mérjék ki!
Valahol valami nem teljes, ezt látni régebbi hozzászólásaid alapján is.
Az új OTSZ-t nem nagyon ismerem, de régebben nem nagyon voltak elektromos tűzre alkalmas, TMT-vel rendelkező (Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanusítvány) haboltók. Max csak a halon az, ami után nem megy automatikusan kukába a nem érintett berendezés, mint pölö az oltó por, vagy víz után. Repülőgépeken, szervertermekben is az egyetlen használható oltóberendezés a halon. Hátránya, hogy az oltás kezdetekor nagy levegőt kell venni, és benntartani.
Ja igen, és közben a TMT is megszűnt, helyett lett valami új ÉMI-s, EU-s tanusítvány. (a franc se tudja követni).
Froniusnál ez kapcsolható, 7 W a fogyasztása, ha éjszaka is akarsz róla adatot olvasni. Egyébként meg kikapcsol teljesen, amíg a fentről jövő DC fel nem ébreszi...
Össze sem hasonlítható egy ablak és egy légkollektor, viszont utóbbinak a jól szigetelt, kis hőtehetetlenségű modern házak okozták a halálát.
Egyszerűen nem komfortos a dolog. Nappal ha süt a nap túlfűtöd vele a szobát, este pedig hideg van. Nem szabályozható, stb.
Olyan helyen vált be ahol
- amúgy is nagy a hőveszteség, és ezt tudod vele csökkenteni
- nyaralóknál, ideiglenesen használt épületeknél szellőztetésre, kicsit a fagyveszély csökkentésére. Ha süt a nap egy kicsit emel a ház hőfokán, nem hűl ki annyira.
A mai házaknál, elvárásoknál már szerintem nehezen illeszthetó egy légkollektor.
En nem aggodom emiatt, szerintem ha a lathato feny betalal es eler valami matt feluletet ami nem hofereher, akkor elnyelodik, mas esetben pedig leginkabb mar bent fog ping-pongozni, amig el nem nyelodik, az infravoros meg mar bent marad.
Valoszinuleg az ablaktabla meredek szoge a tetoablaknal az alacsonyan suto nap eseten nagyobb feszteseg mint a belter fenyelnyelo kepessegenek a hianya, de "kutyaolat" nem akarok epittetni.
A feny telen nekem tobbet er mint a kimaxolt napenergia.
A legkollektor nalam kikerul a lakoter futesebol.
Hogy egy modern ablakon mennyi hot veszitek ejszaka a falhoz kepest az jo kerdes, de a kollektornal meg egy laza pillangoszelep fogna az ejszakai hideg levegot, maradok az ablaknal.
Én meg azon gondolkodtam, hogy van két tetőablakom, ami nyáron amúgy is le van takarva, mert dől rajt be a meleg, és van azokon kívül még egy 150X180-as meg egy 90X60-as ablak, hogy a télre belülre teszek valami fekete, fényelnyelő, jól melegedő nemtudommit, és úgy fog működni, mint egy radiátor.
Inverter függő. A Growatt például PV nélkül teljesen halott, arról indul reggel, addig teljesen le van választva a hálózatról, nem lehet semmilyen formában életre kelteni napsütés nélkül.
Okos ember meg kirak egy táblácskát, mert saját érdeke, hogy minél kevesebb kár keletkezzen. Vagy elmondja a tűzoltónak. De még jobb, ha fel sem gyújtja a házaát :D
Jó megoldás, bár nem egészen passzol arra, hogy elmegy tűoltásra való oltóanyagért, de üsse kő. :)
Egyébként pedig valóban az áramtalanítással kezd.
Ha van+megtalálja és még hozzáfér a tűvédelmi főkapcsolóhoz.
Az áramtalanítást a hálózati csatlakozás megszakításával vagy a szigetelt nyelű baltájával gyorsan megteszi, de ezt összemosni a napelemek feszültségmentesítésével több mint apró tévedés.
Soha nem kezdi el keresgélni azt a szar kapcsolót.
A tűzoltó soha nem fog semmiféle tűzvédelmi kapcsolót keresgetni semmilyen tűznél.
Akkor miért mindig áramtalanítással kezdenek? A tűzoltó nem hülye, hogy locsolgasson egy 300V-os napelemrendszert. (némi komolyságot félretéve, DC-vel a tűzivíz hidrogénné és oxigénné bomlik, és kiváló durranógáz keletkezhet)
Na várjá, neked milyen kapcsolód van? Kézzel működtethető, vagy távműködtetésű? De elvileg ennek a vacaknak az lenne a lényege, hogy a napelemhez minél közelebb megszakítsa a DC kábelt. Vagyis valahol a napelem tövében.
Tehát az oltást végző a munkáját úgy kell végeznie a saját érdekében, mint ha nem is lenne kapcsoló, a DC vezetéket áram alattinak kell tekintenie.
Neki ez a viselkedési optimum, ami nagy valószínűséggel igaz is.
Arról nem is beszélve, hogy a tűzvédelmi kapcsoló beépítési kötelezettség csak egy bizonyos időpont után telepített rendszerekre vonatkozik és azok közül is csak bizonyos műszaki körülmények esetén.
Azért több, mint a semmi. Az 56086 hsz-ben linkeltem egy képet, ott van, hogy mennyi látszódhat belőle. De az inverter bemenetére fel lehet tenni egy LED-et, ami jelzi, ha a DC string feszültség alatt van.
Alapvetően nincs sok értelme a jelzésnek, mert előírásszerűen úgy kell működnie, hogy a hálózati feszültség megszűnése után 5-6 másodperccel már ki kell kapcsolnia. Igaz, ennél nem lehet megbízni a kikapcsolásban, mert nem tudjuk, hogy életképes-e benne a kikapcsolásért felelős áramforrás. És ez 70 ezer forint.
Gondolom az oltást végző nem fogja keresgetni hogy milyen készülék, hol van elhelyezve és milyen jelzési állapotban van.
Egy többszintes épület tetején elhelyezett kapcsoló ilyen jellegű jelzését nagy valószínűséggel nem lehet érzékelni, hiába van félméteres betűkkel kiírva a létezése ha nincs visszajelzés a működési állapotáról. Tehát az oltást végző a munkáját úgy kell végeznie a saját érdekében, mint ha nem is lenne kapcsoló, a DC vezetéket áram alattinak kell tekintenie.
Ha a tető ég, akkor igaz, amit írsz. Ha a pincében ég a tűz az inverter mellett, akkor viszont szintén jó lenne megszakítani a DC ágat is, minél messzebb a tűz helyétől. pl itt: http://www.santon.hu/wp-content/uploads/2017/08/haz.jpg
Ha egy szinttel lejjebb ég, ott a tűzoltó mellett, akkor is meg kellene szakítani a DC ágat.
De írtam, az olvadóbiztosítéknál sem kellene ívkioltás, mivel az nem az egyenfeszültségű ágon van, hanem a hagyományos 230V-os ágon, ami a relét tartja bekapcsolva.
Én arról beszélek, hogy az olvadóbiztosítékot a DC ágba kell tenni!
A hőre kiolvad és megszakítja az áramkört.
Nem kell semmiféle relé és kapcsoló.
Az lehet, de ha az inverter is a pincében van, akkor ott lesz a napelemekről lejövő feszültség is a kábeleken.
Miért lesz ott, ha közvetlenül a napelemek kivezetésénél egy-egy olvadóbiztosíték megszakítja az áramkört?
Az lehet, de ha az inverter is a pincében van, akkor ott lesz a napelemekről lejövő feszültség is a kábeleken. De írtam, az olvadóbiztosítéknál sem kellene ívkioltás, mivel az nem az egyenfeszültségű ágon van, hanem a hagyományos 230V-os ágon, ami a relét tartja bekapcsolva.
Az olvadóbiztosítéknak is ívmentesen kellene bontania, és a működéséhez szükséges az is, hogy a környezete égjen. Pedig egy pincetűznél is áramtalanítani kell.
Egyedül a hőmérsékletnek kellene lennie a kikapcsolás okának.
Mindenféle emberi beavatkozás nélkül.
Sőt, ha arra a vezetékre rákötök egy hőre kioldó biztosítékot (egy 100°C-os bimetált), akkor már megvan az a funkció is, hogy a hőmérsékletre is lekapcsoljon.
Ez melyik vezetéken lenne?
A bimetál ívet húz, az olvadóbiztosíték nem egyszerűbb?
Nem igényel energiát a vezetésben tartása, a szétolvadását pedig maga a tűz idézi elő és független minden külső tevékenységtől.
2. AUTOMATA DC ÁRAM LEKAPCSOLÁSAmint a tűzoltó lekapcsolja az AC tápellátást, a DSF érzékeli ezt. Ha az AC tápellátás több mint 5mp-ig szünetel, a DSF automatikusan kikapcsolt állapotba kerül.
A hőfokra kikapcsolás csak extra.
Vagy utolsó energiájával lerúgja a főkapcsolót, ha érzi, hogy merül?
Kérdezem.
Ezt a külső energiaforrást milyen módon lenne jó biztosítani?
A bejövő 230V-os hálózatról, amit a villanyóra-szekrényben meg lehet szakítani. Tegnap mellékeltem egy vázlatot, azon jól látszik. Sőt, ha arra a vezetékre rákötök egy hőre kioldó biztosítékot (egy 100°C-os bimetált), akkor már megvan az a funkció is, hogy a hőmérsékletre is lekapcsoljon.
De nekem sokkal fontosabb lenne, hogy ha a szerkezet nem kap kívülről elektromos áramot, akkor oldjon le, de ne kelljen ahhoz bevinni energiát egy mechanikus szerkezetbe, hogy kikapcsoljon.
Ezek szerint az üzemi állapotát (a zárt állapotot) külső energia tartaná fenn és annak megszűnése esetén a kapcsoló szétkapcsolt állapotba kerülne.
Ezt a külső energiaforrást milyen módon lenne jó biztosítani?
Tehát ha a jég meg a hó leszakítja a távvezetéket, és egy hétig nincs áram, akkor az a kis vacak lemerül, és nem tud lekapcsolni. Vagy utolsó energiájával lerúgja a főkapcsolót, ha érzi, hogy merül?
Igen, meg lehet oldani tárolt energiával, egy jó mechanikus szerkezettel, amiben rugó van, és egy reteszt tartasz egy kis teljesítményű elektromágnessel. A bekapcsoláshoz lehet, hogy kell majd 10-100W, de utána a tartásához más lényegesen kevesebb. De nekem sokkal fontosabb lenne, hogy ha a szerkezet nem kap kívülről elektromos áramot, akkor oldjon le, de ne kelljen ahhoz bevinni energiát egy mechanikus szerkezetbe, hogy kikapcsoljon.
De azért nevetséges, hogy 4000W csúcsteljesítményű napelemes rendszernél azon morgolódik valaki, hogy a biztonsági relének van 10W fogyasztása.
Aztán mielőtt jön az elszámolás az áramszolgáltató felől, hirtelen előkapják az összes olajradiátort, meg hősugárzót és teljesen feleslegesen, csupán azért fogyasztanak, hogy ne adjanak ingyen áramot a szolgáltatónak.
Amúgy santon kapcsoló ott bukott meg, hogy "7. HÁLÓZATI ÁRAM CSATLAKOZTATÁS AC hálózati áram csatlakoztatás a saját áramforrás töltésére"
Tehát ha a jég meg a hó leszakítja a távvezetéket, és egy hétig nincs áram, akkor az a kis vacak lemerül, és nem tud lekapcsolni. Vagy utolsó energiájával lerúgja a főkapcsolót, ha érzi, hogy merül?
Persze, igen szükséges, meg jó dolog, meg ki van találva. Csak megint egy lehúzás, mert túl van árazva.
Ehhez képest egy ilyen képességű mágneskapcsoló tartóárama több. Léteznek bekapcsolás után már nem fogyasztó relék is, de annak a leoldásához kell áram, ami már esetleg nem áll rendelkezésre, mikor ki akarnák kapcsolni. Tárolt energiával meg lehet oldani, hogy a hálózat megszűnésekor automatikusan kapcsoljon le.
A házban beltérben lejövő rész hossza számít, a belépési ponttól az inverterig. A tetőn lehet még 20m vagy akárhány méter mire odáig eljut. Nekem szerencsére 0,5m-t megy a padlástérben és még másfelet a garázsban az inverterig. Eszembe nem jutna ilyen tűzvédelmi kapcsolót beépíteni. Ráadásul SE van ami ha lekapcsol akkor fent se lesz nagyfesz a panelok között(most ne legyen vita hogy marad 20v a vezetékben). Szerintem minden szempontból biztonságosabb ez mint egy hagyományos stringből jövő vezeték az inverterig. Ha szerelni kell vagy bővíteni vagy ha tűz van vagy bármi más, csak lekapcs és max fél perc múlva akár nyalogatni is lehet a vezetéket ha süt a nap ha nem.
A mellékelt képen lévő bekötés tökéletes tűzbiztonságból. Hátránya, hogy áramszünet után kézzel kell visszakapcsolni. Szerintem az első generációs tűzbiztonsági kapcsolók sem voltak ennél bonyolultabbak. A fenti relének kell teljesítenie, hogy ne alakuljon ki ív.
Nekem normál elmü által telepített kétirányú mérőm van. Csak abból van elegem, h ha tudni akarom, menni volt az adott napi fogyasztás, akkor minden egyes nap ki kell botorkálnom az órához leolvasni az adatokat, majd vagy bebotorkálok az inverterhez és leolvasom, vagy felcsatlakozok a netre és leszedem onnan, utána pedig számolgatnom kell még, h megkapjam az eredményt. Minden egyes nap!
Teljesen mindegy hány smile-t teszel, a legtöbb háztartási méretű hegesztő váltakozó feszültségű, nincs benn más csak egy trafó, ergo a nullátmenet önmagában biztosan nem oltja ki az ívet.
:) Fogyj 200VDC-t, egy kapcsolót és egy 100kOhmos ellenállást. Építs belőle áramkört. Kapcsolgasd a kapcsolót, nem fog szikrázni. Próbáld meg ugyanezt úgy, hogy egy 500W-os reflektor van az ellenállás helyett. Melyik esetben fog szikrázni a kapcsoló?
Másik példa: Fogj egy LR27A típusu 12V-os elemet (kapucsengőkben, autó központi zár távirányítójában használják), és egy drótdarabbal zárogasd rövidre. Fog szikrázni, vagy ívet húzni? Most próbáld meg egy 12V-os gépkocsi akkumulátorral.
Ezekben az esetekben a nagy áram miatt szikrázik, húz ívet.
Aztán fogj két gömböt, hozz létre köztük 200kV feszültségkülönbséget, és nézd, ahogy folyamatos ív alakul ki köztük.
Itt csak feszültség van, áram nincs. Akkor most a feszültségtől vagy az áramtól húz ívet valami?
Nem tudjátok, van arra megoldás, hogyan lehetne mérni/kiszámolni az áramfogyasztást napelemes rendszer esetén?
A villanyóra méri a kétirányú áramot ugyan, de az csak a felesleges visszatápláltat nézi, az abból nem látszik, hogy a nap közben éppen termelt energiából mennyit fogyasztottunk?
Másrészt jó lenne ezt vhogy neten nézegetni, mint a termelési adatokat. Nem tudjátok, nincs vmi megoldás erre?
nagyon nem mindegy hogy 1 vagy 100 Amper folyik épp mikor meg akarod szakítani.
Nyilván nem mindegy, de nem az ív nagyságának és a megszakításhoz szükséges erő szempontjából.
Minél magasabb a feszültség, annál hosszabb és stabilabb lesz a keletkező ív is.
Az azon átfolyó áramnak ebben nincsen szerepe, az más szempontból lényeges.
A jelenség szempontjából az mindegy, hogy nyitjuk, vagy zárjuk az áramkört, az általunk napjainkban használt feszültségen (230 V AC) egy általánosan használt kapcsoló érintkezői között szinte mindig keletkezik szikra, vagyis ívhúzás történik addig, amíg a kapcsolóérintkezői az ív kialakulásának kedvező távolságra vannak egymástól. Váltakozó feszültségnél ez az ív önmagától kialszik, mert a váltakozó feszültség nullátmeneténél nincsen feszültség és ekkor nincsen ív sem. A napelemek viszont folyamatos (nullátmenet mentes) feszültséget adnak le, így a kialakuló ívnek nincsen szakadáspontja sem, ezért igen fontos, hogy ennek az állapotnak a fennmaradása a lehető legrövidebb legyen, mert a magas hőmérsékletű ív károkat okoz. (hegeszt)
Az áramkörben folyó áramnak ebből a szempontból van igen komoly jelentősége, de az ívképződés feszültségfüggő.
A gravitációs napkollektorral mi a helyzet? Egész jó áron kapható, de a magasabb áramlási sebességű, karbantartás mentes alkoholos töltet gyúlékony lehet.
Na, elolvastam mégegyszer. Ív akkor keletkezik, mikor úgy bontod a kontaktot, hogy közben folyik az áram. Anélkül csak akkor. Ha átütőd a levegőt párezer volttal.
Amúgy 30 24 Voltnál is lehet szép ívet húzni, ha van kellő áram.
Ezen az összefüggésen erősen elgondolkodva nem tudom megfejteni, hogy hogyan függhet az áramerősségtől az ívhúzás kialakulása, amikor az áram csak az ív kialakulása után értelmezhető, előtte értelemszerűen 0 érték, hiszen az áramkör nyitott.
Az ív zárja azt, és csak akkor folyhat áram az áramkörben, ha az zárt.
Szóval az ív kialakulása a nem létező áram nagyságától függ.
Egészen új összefüggések keletkeznek ebben a topikban. :DDD
Ha összeér a két kábel valahol, akkor megszűnik az áramkörben a feszültség, ezzel megszűnik az áramütés veszélye is.
Az igaz, csak én nem feszültségről beszéltem, hanem áramról. ( az áram mértékegysége az Amper).
Amúgy 30 24 Voltnál is lehet szép ívet húzni, ha van kellő áram. Ha meg két vezeték összeér kis felületen, ott azonnal izzásba kezd, ha ilyen nagy áram folyik.
Egy napelem tud 7-9 Ampert, tíz napelem 70-90 Amper. Ha valahol lent leolvad a szigetelése, összeér a két kábel, akkor csúnya csattogásokat okozhat, esetleg más helyen is meggyújthat akármit.
Ha összeér a két kábel valahol, akkor megszűnik az áramkörben a feszültség, ezzel megszűnik az áramütés veszélye is.
Ha nem előírás a relé, akkor is érdemes beépíteni valamilyen félvezető relét (szilárdtest-relét), azoknál nincs ívkioltási probléma.
Semmiféle ilyen marhaság nem kell a párhuzamosan kötött napelemekhez.
Semmiféle ívkioltási probléma nincsen, ami egyébként sem az áramerősség, hanem a feszültség függvénye.
Ha bármilyen tűzeset van, és áramtalanítod a házat (lenyomod a villanyóránál a megszakítót), akkor még az inverter ad feszültséget, mert a napelemek dolgoznak.
A szigetüzemre készült inverter.
A hálózatra táplálók nem adnak a kimenetükön semmilyen feszültséget a hálózati jel nélkül.
Egy napelem tud 7-9 Ampert, tíz napelem 70-90 Amper. Ha valahol lent leolvad a szigetelése, összeér a két kábel, akkor csúnya csattogásokat okozhat, esetleg más helyen is meggyújthat akármit.
Ha nem előírás a relé, akkor is érdemes beépíteni valamilyen félvezető relét (szilárdtest-relét), azoknál nincs ívkioltási probléma.
Egyébként a tűzvédelmi kapcsoló nem feszültségmentesíti az áramkört, a DC kábelekről leégő szigetelés miatt a csupasz vezetékek között - a kapcsoló két oldalán -ugyanolyan veszélyes feszültség mérhető.
Annyit tud javítani a helyzeten, hogy az inverter DC kapcsain megszűnik a feszültség, lesz egy feszültségmentes szakasz, ami a kapcsoló és az inverter kapcsa között jön létre.
A napelemek kivezetésein és azok közvetlen közelében megmarad a napelemek feszültsége a tűzvédelmi kapcsoló aktivizálódása esetén is.
Ha bármilyen tűzeset van, és áramtalanítod a házat (lenyomod a villanyóránál a megszakítót), akkor még az inverter ad feszültséget, mert a napelemek dolgoznak. Ha lekapcsolod az invertert is, akkor még a napelemekből lejövő vezetéken ott a feszültség, 10 sorbakötött napelemnél ez 300-400V is lehet. A tűzvédelmi kapcsoló arra szolgál, hogy közvetlenül a napelemnél szakítsa meg a lejövő kábelt. Alapvetően elég lenne egy 600V DC-re való relé ívkioltással, amit odateszel a napelem tövébe, és lentről ki tudnád kapcsolni, csak hát az nem szabványos, nem lehetne pénzt lehúzni az emberekről.
Külső levegősnél szép, hogy szellőztet, de az esetenként -X fokos levegőt kellene szobahőmérséklet fölé hoznia. A szúnyoghálós is szépnek tűnik, de a csövesnél a kollektor levegője nem keveredik a lakás levegőjével, így az is részben hőszigetelésként működik.
Kosz a külső levegősnél csak ott fordulhat elő, ahol nagy port vernek fel a járművek, pára nem fordulhat elő. Belső levegősnél a duplakamrásnál (külső légtér-csövekben áramló levegő) nem jellemző. A nyitott légtérűnél (trapézlemez, szúnyogháló) a hideg külső felületekre csapódhat pára. Kosz a lakótérből kerülhet a rendszerbe. Beszívó oldalon alkalmanként tisztított szűrő megteszi.
Ha jól dolgozol, nem kell ragasztó a sörcsövek összeállításához. Az elosztó már problémásabb. Vagy nagyon precíz munka kell, vagy valamilyen ragasztóval elfoltozni az illesztési hibákat. Akár agyag is megteszi. Az legalább természetes, nem büdös, nem mérgező. :-)
Most nem tudok sokat foglalkozni vele, de annyit találtam hogy a PC borításnak az átlátszó/rekeszes esetén az átlátszó nyer, valamint érdemes külső levegősre csinálni így szellőztet is a légkollektor, valamint nincs páralecsapódás.
A lecsapódó pára és a felgyűlő kosz olyan hosszabb távon jelentkező probléma, amit a sörkollektor-láz idején nem említett senki.
PC(UV védett rész kifelé, ívelt a szerkezeti stabilitásért)+légrés+szúnyogháló festve+légrés+trapézlemez(alu, 0.4mm) festve+légrés+alu hővisszaverő+gyapot. A venti és a hőátadó közeg felülete minnél közelebbre vigye 30 fokos kilépőhöz, efölé engedve nagy a hőveszteség kifelé.
A levegő-elosztó nekem az eredeti koncekpcióban sem tetszett, itt nincsenek csövek, az elosztás nem tudom pontosan hogy történik, enélkül gondolom a levegő a legkisebb ellenállás mentén fog áramlani, ergo nem lesz jó a hőátadás, viszont ahol nem áramlana, ott melegebbé válna a kollektor, és a konvekció elszállítaná a meleget amíg az nem találkozik az áramlással, megoldva a problémát.
Mindenképp utánanézek még, de körbejárom az anyagárakat, tüzép, OBI, helyben.
Abszolút nem off, nyugodtan toljátok itt, legalább feldobja egy kicsit a hangulatot. Sok értelmes dologról sajna nem folyik mostanában vita, szájkarate van.
Itt egy elképzelés egy törölt nicktől, itt trapézlemezes a kollektor, de a hálónak is van szerepe (elnyelés plusz mégegy pofon a kifelé tartó hőnek vissza):
A működési elv: a levegőjáratok úgy vannak kiképezve, hogy a levegő egy része a trapézlemez mögött áramlik, a többi pedig a trapézlemez előtt kb. 25mm-re elhelyezet hálón keresztül, elviszi a a PC borítás mögött kialakuló pangó meleget. A háló szerepe: a beérkező sugarak kisebb része a hálón hasznosul (a háló is Solkote festékkel festve :D) a többi pedig a tr. lemezen. Az a sugárzás, ami lemezről visszaverődik annak egy része újból a hálóba, ütközik, és az is hasznosul.
Nem offolnék ennyit, elég tág topic, ha valakinek van kedve, indítsunk egyet itt.
Egyelőre ebben a topicban találtam, sajnos a sorkollektor.hu alatt már nem a közösség van.
Először végigfutok a kereső találtatain a "szúnyoghálóra", aztán majd visszalapozok az első hsz-hez hogy lássam kontextusban is, esetleg privi a még aktív nikcekre.
Tetszik az ötlet és amennyi műszaki ismeretem van (+középiskolás fizika) brilliáns.
a sörösdobozos megoldás már nem az én idegeimnek való. Anno fiatalon csináltunk párat, jó buli volt. Vettünk pár tálca sört, gyorsan megittuk, közben gyártottunk :-)
Rákerestem, a szunyoghálós ötlet szimpatikus, szivesen eljátszom vele, a sörösdobozokkal pepecselés nem az én világom, és a ragasztókipárolgást egy kenyérpirítóból sem viselem jól.
Homor urat ismerem személyesen, jó szakember de nagyon TV-shop szintű marketinggel nyomul, nagyon sarkít. Az Unical kazánok épphogy a nemzetközi űrállomás-on nem bizonyítottak, és mindenben sokkal jobbak mint a konkurencia :-)
Ez a réteg tárolós külső hőcserélős cucc valóban jobb mint a belső hőcserélő, de gondoljunk csak bele a valóságban hogy is megy ez:
Tételezzük fel hogy az esti fürdés előtt tele volt a tároló melegvízzel. Este kifürödjük a felét, aminek hatására az alsó fele 30 fok körül lesz reggelre, mivel a tetejéről vettük ki a vizet, és az alján engedtük be a hideget.
Ez várja reggel a napkollektort. A vezérlő akkor kapcsolja be a napkoli szivattyúját ha 5 fokkal melegebb a napkoli teteje mint a tároló a csőkígyónál. Azaz 35-40 fokos napkolinál már indul a cirkuláció, és töltődik a puffer. Nyoma sincs forró víznek a nnapkoliban amíg melegszik át a tároló.
Vannak előnyei is annak hogy elnyújtod a csőkígyót függőlegesen, segíted a rétegződést, csökkented a keveredést. Hiszen ahogy halad lefelé egyre hűl a víz a kígyóban, viszont egyre hidegebb is van a tartályban is, így megvan a deltaT a hőcserélő és a közeg között.
Egy példa hasonlóra:
Fűtési pufferben ha átfolyó HMV készítés van (azaz a puffer vize a kazáné, és a hőcserélő sprirálban megy a HMV áfolyósan) a spirált betekerhetnéd a tartály tetejére is, de akkor a puffer vizét összekevernéd, mivel a belépő 15 fokos víz elhűtené a puffer vizét és leszállna az a réteg az aljára.
Emiatt az aljától a tetejéig kell elnyújtani a spirált, és alul bevezetni a vizet.
Nekem egy nagy pufferem van, a kazán gravitációsan áramlik a tetejébe, és az alsó 1/4 körül megy a visszatérő vissza.
A lassú gravitációs áramlással nem keveredik a puffer vize, gyönyörűen rétegződik. Begyújtás után fél órával van melegvíz fürödni is, pedig csak a tetején van egy réteg melegvíz. Amikor szivattyú volt rajta akkor keveredett.
A HMV spirálom az előbb leírt szerint van, a fűtési hőleadók felé pedig 1/3-2/3 között van.
Így a fűtéssel ha kihűtöm a puffer alját, a tetején még marad víz fürödni.
Sokat töröltem anno a kísérletezéssel, magam sem gondoltam volna mennyire működik ez a rétegződés.
ne tévesszen meg az, hogy alsó harmad! azért olyan "sok", mert a csőkígyó nem elég egy körben, semmi meleget nem adna át. ha ezt a kígyót hőátadó lemezkék borítanák, akkor még lejjebb lehetne vinni. ugyanis a cél nem az, hogy (mint írtam) csináljon egy kis meleget a tartály tetején, hanem az, hogy az egészet melegítse meg:) felül úgyis melegebb lesz mindig.
a te elgondolásod szerint (láttál már ilyet, de lehet hogy "rosszul" volt kötve) elég volna negyed akkora tartály, hiszen csak a felső része lesz úgyis meleg. hát beteszel egy kisebbet, de annak is a teteje lesz melegebb... :D
ha meg azt szeretnéd, hogy rögtön vehess ki belőle meleg vizet, akkor nyugodtan told kollektorral a felső részt, de tudd, hogy vannak hátrányai:)
Ez is egy lehetséges kapcsolás, viszont figyeld meg hogy nem az aljába érkezik a napkollektor vize hanem a közepébe.
Ezt azért szokták csinálni hogy a napkoli elő tudja melegíteni a vizet a kazánnak ősszel, télen. A kazánnal csak a felső felét melegíted fel, így van mire dolgoznia másnap a napkolinak, az alja nem melegszik a kazán által csak a nap által.
Nyáron viszont az egészet át tudja melegíteni a napkoli mivel a meleg felfelé száll, és az ő hőcserélője van alul.
Ne keverd össze a hálózatra dolgozó naperőművet egy cekászra kötött napelemmel. Az előbbi 11 év, az utóbbi 20 év volt. Nem mindegy, mire van használva a napelem. Ennyi.
Én is egy árajánlatról szeretném megkérdezni a véleményeteket.
Canadian Solar CS6K-270P 270W polikristályos napelem, 10 év gyártói termék garancia: 8 db
Szerelőkeretek Alumínium / rozsdamentes acél anyagú keretrendszer 8 db napelemhez
Fronius Galvo 2.0-1 light
Santon 2P DFS-1 tűzvédelmi leválasztó kapcsoló egy napelem mező leválasztásához
Napelemes rendszer villamos összeszerelő anyagai és védelmei Speciális szolár kábelek, hagyományos vörösréz vezetékek, áramköri elemek, Csatlakozók, túlfeszültség védelmek, egyéb szerelési- és segédanyagok.
Összesen bruttó 1 229 000 + 45.000,- az áramszoltáltató felé a csatlakoztatási dokumentáció és terv elkészítése
Ajánlat a lent megnevezett anyagokra és mennyiségekre érvényesek. Magában foglalja a tervezést, kivitelezést és az áramszolgáltatói ügyintézést, engedélyeztetést, a rendszerhez szükséges összes anyagot és alkatrészt. Az inverter 5 év gyártói garanciával rendelkezik mely felárral, 10/15/20 évre hosszabbítható.
A közösség tagjai ányergeltek napelemre, elég olcsók lettek.
Anno tökélyre lett fejlesztve a levegős napkoli sok újítás nem volt rajta már. Én is építettem párat, olvass vissza egy évtizedet a szúnyoghálós részhez, az vált be leginkább.
Működik pár még az ismerettségi körben, nyaraló penészmentesítésre, ilyesmire.
A cekász egy pontszerű valami, a csőkígyó pedig felülről lefelé nagyobb magasságot lefed.
Ha fentről lefelé keringetjük a napkollektor vizét benne akkor az fokozatosan hűl le, a csőkígyó (és a benne lévő víz) fentről lefelé egyre hidegebb lesz.
Cekásszal ezt nem tudod megtenni.
De tényleg értelmetlen a vita, hiszen nem hajlandóak utánanézni hogyan működik millió napkolis rendszer, és ezt állítják szembe egy olyan fantazmagóriával amiről nincs gyakorlati tapasztalatuk.
Kipróbáltam mindkettőt, ezért vetettem fel a kérdést az elején, érdemes válasz nem jött rá.
Valahol láttam egy számítást, hogy akkor érdemes vele foglalkozni, ha nincs délre néző ablakod, amúgy sose térül meg. De nem tudom már hol, és ki írta.
" A melegvíz-tárolók szerkezeti kialakítása" részben írja a rétegződést.
Ehhez viszont kell a jó hőszigetelés is, mert ha a felső, külső felület hűlni kezd, akkor az megindul lefelé, egyfajta áramlást megindítva. Több elektromos fűtőbetét esetén a betétek mellé hőérzékelőt kell tenni, és ha eléri a beállított hőmérsékletet, akkor át kell adni a feszültséget az alatta lévőnek.
cekásznál nem keringeted a vizet, míg egy puffer esetében igen:) lesz hőfokkülönbség mindkét esetben. de felülre tenni cekászt, meg hőközlő kígyót, szerintem továbbra is értelmetlen. ha rövid ideig süt a nap, akkor így jártál.
ne 5 liter meleg vizet akarj, hanem 50 litert. különben minek a nagyobb tároló?
Előbb válaszolj a feltett kérdéseimre. De látom, amihez Ohm törvényére is szükség van, az meghaladja csekély értelmi képességeid. Eddig egyetlen képletet sem írtál, amivel igazolhatnád azt a sok fizikai képtelenséget, amit állítasz. Az áramgenerátorról meg azt hiszed, az aggregátor magyar neve.
nem gyalázás, oka van, nem magyarázom, van aki tudja. ettől a lényeg nem változik, de ha zavarja a szemed, görgess át rajta. még mindig jobb, mint mobilról elküldeni, tele helyesírási hibával, elütéssel.
Ha kíváncsi vagy rá, nem keveredik össze. Nem én döntöm el és nem is a 2. Főtétel.
Rétegődik a víz és kész.
Az nem jelenti azt, hogy nem melegszik át az alja is.
A napelem+fűtőszál kombónál foglalkozni kell vele hogy legyen elég energiád az egész tárolót felfűteni, mivel az aljára vagy kénytelen tenni a fűtőszálat.
Nem vagy kénytelen.
Rakhatod felülre is, akkor hamarabb lesz meleg a víz.
Ettől függetlenül mára nem biztos hogy megéri anyagilag a napkoli,
Azt rá kellene bízni az érintettre, hogy ezt eldöntse.
Annyi napelem kell hogy egy gyengébb napon is fel tudd fűteni a teljes tárolót
Nem kell.
Amennyi van, annyival kevesebbet kell a hálózatról szedett villannyal melegíteni.
vagy valami okosabb vezérlés több magasságban elhelyezett fűtőszálakkal.
Aztán mi a fenének csinálna bárki is ilyen ostobaságot??
Ha középre teszed akkor megfelezed a tárolót kapacitását.
Ami megoldás lehet a több fűtőszál.
Na ráhagytam, tényleg hidd el, nem fog lefelé melegedni a tároló. Próbáld ki, én megtettem többször is, nagyon jól jön sokszor a rétegtároló, főleg vegyestüzelésnél.
A napelem+fűtőszál kombónál foglalkozni kell vele hogy legyen elég energiád az egész tárolót felfűteni, mivel az aljára vagy kénytelen tenni a fűtőszálat.
Azt hittem nem csak elméleti hanem gyakorlati tapasztalat beszél belőled.
Ha kíváncsi vagy rá, nem keveredik össze. Nem én döntöm el és nem is a 2. Főtétel.
Rétegődik a víz és kész.
Szóval visszatérve az elejére, egy dolgot mindig kifelejtenek azok akik szajkózzák a napelem VS. Napkollektor kérdést.
A napelem+fűtőszál kombónál foglalkozni kell vele hogy legyen elég energiád az egész tárolót felfűteni, mivel az aljára vagy kénytelen tenni a fűtőszálat.
A napkolinál pedig simán csinálsz 100liter melegvizet egy 300literes bojler felső 1/3-án.
Ettől függetlenül mára nem biztos hogy megéri anyagilag a napkoli, de nem árt tisztában lenni vele hogy a direkt napelemes melegítés sem olyan triviális dolog.
Annyi napelem kell hogy egy gyengébb napon is fel tudd fűteni a teljes tárolót (ez jelentős drágító tényező), vagy valami okosabb vezérlés több magasságban elhelyezett fűtőszálakkal.
Nem mer rá válaszolni, mert ha azt mondja, hogy a feszültség nulla, akkor a P=U*I szorzat nulla lenne, akkor pedig el kellene számolnia, hová lett a napelem által termelt energia.
fölül fűtőszál, és hogy ne kapcsoljon le a védelem, ezért a hőfokszabályzót leteszed az aljára. már rotyogni fog a vized, mire lent langyos lesz... és még nem kapcsol le:)
Esetleg az alul lévő fűtőszál fölé egy belső csövet rakni, amin keresztül feláramolhat a felmelegített víz a bojler tetejére, de nem keveredik közben a többi réteggel. Így lehet alul a fűtőszál, és lesz egyből forró víz is a tároló tetején. Problem solved. :)
Szerintem játszik az is a témában, hogy "200-300 ezret rá tudnék szánni, de egy 1,4 millás projektre nincs pénzem"
A napkollektor felszerelése amatőr szinten lényegesen nehezebb, mint egy napelem felszerelése. Napkollektor: rögzítés, rézcsövezés (keményforrasztással), hőcserélős tartály, keringetőszivattyú, fagyálló.
Erre majd jön egy olyan válasz, hogy ez nem egy reális üzemállapot, és nem kell vele foglalkozni.
Vedd csak meg a 24V-os fűtőszálat. Mindegy milyen teljesítményű, csak 24V-os legyen, az a lényeg!!! A mai 24V-os fűtőszálak 24V-ot tartanak a kapcsaikon, mindegy mit kötsz rájuk. Bámulatos ám a tudomány és technika fejlődése!
Pedig baszik elkeveredni a víz egy pufferben ha magára hagyod és nem kevered. A tetejét felfűtöd (pl kazán csőkígyó) és az alatta lévő rész napok múlva is hideg. A tetején ne kikapcsol a fűtőszál mert elég meleg az ottani víz.
Ki is szokták használni ezt a jelenséget, akár olyan puffer is van hogy a tetején a HMV, alul a hűtési víz van rétegezve. Nálam van egy 3000 literes puffer, amennyit belefűtök a kazánból olyan vastag forró vízréteg van a tetején, nem kell az egészet felfűteni. Persze ehhez az is kell hogy kis sebességgel menjen be a tetején a víz.
Tehát továbbra sem értem nálad a tartály tetején lévő fűtőszál hogy melegíti át a pangó vizet? Van HMV cirkulációs ágad? Mert akkor az valóban összekeveri.
Sajnos mire felérne a melegvíz a fűtőszáltól addigra elkeveredik, nem fog rétegződni. Azaz az eredeti felvetésre: ha van egy 50%-os napod napközben, akkor a bojlernél (ahol alul van a fűtőszál) lesz egy bojlernyi langyos vized, a napkolinál fél tartálynyi meleg. Utóbbiban tudsz fürödni este...
Ez az amit szerintem nem hangoztat senki amikor a napelem VS. Napkollektor vita zajlik...
Ha felül van a fűtőszál akkor viszont felmelegszik a felső réteg és kikapcsol a termosztátja. Azaz nem látom át hogyan melegszik át lassan az egész bojler ahogy nappali mondja, de majd kijavít ha valamit nem jó látok.
Nem vitázni akarok csak kideríteni pro és kontra az érveket.
Benne hát. Mint korábban írtam (amire persze nem válaszoltál), ha pl rövidre zárod, és kiteszed a napra, akkor 0 villamos teljesítményt szedsz ki belőle, olyankor mind benne marad.
(Mielőtt belekötsz, hogy még az energiamegmaradás törvényét sem vágom, lefordítom neked: Természetesen nem raktározza az energiát a napelem, amit villamosan nem veszel ki belőle, az távozik hőenergia formájában. Csak ugye a napelemnél nem az a cél, hogy a környezetét fűtse, hanem az, hogy minél több elektromos energiát nyerjünk ki belőle.)
Mondhatjuk úgy is, hogy 10-15% átlagos veszteségért cserébe nem kell megvásárolni az MPPT-t a konvertert, meg nem tudom még mi minden volt felsorolva korábban.
Mondhatjuk úgy is, de minek? :)
Semmiféle veszteség nem keletkezik, semmiféle MPPT és konverter nem kell ehhez.
Mondhatjuk úgy is, hogy 10-15% átlagos veszteségért cserébe nem kell megvásárolni az MPPT-t a konvertert, meg nem tudom még mi minden volt felsorolva korábban.
Akár meg is érheti ...
De lehet tényleg meg kéne nézni a kollektorokat, az legalább nem ráz, és munkapontja sincs. :)
Munkapont helyére helyettesítsd be az optimális munkapont kifejezést, és a helyére kerül minden.
"Hová lesz az "elveszett energia"?"
Nem nyerjük ki a napelemből. Kijön valamennyi villamos energia adott időpontban belőle, de optimális munkapontban terhelve több is kijöhetett volna. Ezt te nem tartod veszteségnek, pedig az.
Napelemekkel kapcsolatban nem szállok veled vitába, mert nem értek hozzá, de azt nem gondolhatod komolyan, hogy a világ összes villanybojlere hibás konstrukció, mert alul van bennük a fűtőszál.
Az üresjárati feszültséget nem szabad összeszorozni a rövidzárási árammal! Azt a teljesítményt nem fogja tudni, az azt jelentené, hogy az üresjárati feszültségnél le tudja adni a maximális áramot, ami nem igaz.
Nézd meg a jobb oldali diagramot, a teljesítménygörbe azt mutatja, mekkora feszültségnél mekkora teljesítményt lehet kivenni,
Az áramgörbe mutatja, mekkora feszültségnél mekkora maximális áram folyik :
A közös pont a feszültség.
Az jól látszik, hogy a példában mutatott napelem 30,5V-nál adja le a teljesítménymaximumot. Az ehhez a feszültséghez tartozó áramot kell megkeresni, és a kettő szorzada adja a teljesítményt, a kettő hányadosa pedig az ehhez szükséges ellenállást.
Nekem az a grafikon mond többet, ami azt mutatja, mekkora áramnál és mekkora feszültségnél van adott besugárzásnál a teljesítménymaximum.
A pdf-ből kikozmetikáztam, csak a teljesítményt hagytam bent, és megpöttyöztem a teljesítménycsúcsokat. A pontokhoz tartozó feszültség és áramérték leolvashatók. A kettő hányadékosa megadja az ellenállásértéket. Kiszámolva látszani fog, hogy ami jó 1000W besugárzáshoz, az nem jó 800W besugárzáshoz.
Látszik, hogy minden besugárzásnál más ellenállást kell mutatni a terhelésnek, hogy kivegyük az ÉPPEN lehetséges max teljesítményt.
Ezt a trükköt (változó terhelő ellenállás) adja elő az MPPT áramkör...
Legyen a cél most az, hogy a cekasszal is ami fix terhelő ellenállású!!! mindig kivesszük a teljesítményt...
A fenti 3 besugárzási esetben a vitázók szerint
- hány Ohmos cekasszal
és
- mekkora teljesítményt
lehet kivenni ebből a napelemből és miért annyit ?
(Adott a feltétel, hogy: a cekasz elbírja a napelem által (nálunk reálisan) maxban kiadott Watt menyiséget is !!! azaz legyen mondjuk 400 Wattot és 10 Ampert is kibíró cekasz)
Attol fugg hogy hol van a homero ami vezerli a melegitest.
Nalam 300l-es tartaly van, kb 2/3 magassagban jon be a kazanbol a forroviz, homero fent van. A teteje meleg, az alja hideg, ki tudok venni durvan 100l melegvizet, utana hideg.
És ezen az oldalon van egy karakterisztika, amiről már napok óta papolok.
A piros vonal az ellenállás U/I karakterisztikája, a kék a napelemé különböző besugárzásnál, a zöld pedig azt a vonalat jelöli, ahol a maximum teljesítménye van a napelemnek.
úgy nem is csoda, mert mire a spirálon leér a tároló aljára a vized, addigra le is hűl, annak a hőmérsékletére, vagy annak közelébe. cserébe fent hamarabb lesz melegebb.
de elvileg a kollektor vizét a tároló alsó részébe kellene elhelyezni, kivenni meg fentről... asszem:)
A kérdés nem ilyen egyszerű, ezért lennék kíváncsi gyakorlati tapasztalatokra.
Napkoli esetén a spirál jóval nagyobb magasságot fog át, fentről lefelé megy a melegvíz benne a napkoliból, így faszán rétegződik. Ez tapasztalat.
A bojlernél meg van alul egy fűtőszál, kis felülettel, és szerintem ott nem alakul ki rétegződés, mert elkeveredik az onnan felszálló melegvíz. Legalábbis a régi hajdunál nem figyeltem meg ilyet tizenéve.
De jó lenne hallani olyat akinek van ebben tapasztalata.
Napkolinál egy hőcserélő spirál van a HMV tároló aljában, (abban kering a forró fagyálló), ami pont úgy melegíti a vizet mint a cekász, akkor ugyanúgy rétegződik vagy nem rétegződik a melegvíz.
Mi a gyakorlati tapasztalat a cekász VS. Napkoli ügyben?
A napkolinál (ha jól van megépítve) szépen rétegződik fel a tartály tetejére a melegvíz, azaz egy 50%-os napon félig lesz melegvízzel a tartály, az alja hideg marad.
Ha jól sejtem a cekásznál ilyen esetben van egy tartálynyi langyos vizünk ugye?
Előbbim van, utóbbin agyalok, de ez tűnik logikusnak a működést átgondolva.
Azért ez még nincs kőbe vésve. Egyébként jelenleg is drágulásnak indultak a napelemek, mert kína meg más nagyobb piacok elszívják mindenhonnan. Ember szól hogy lassan drágulnak majd a panelek.
Pár napja történt egy kis érdekesség a monitoring oldalamon.
A 10.-ei termelés 222kwh lett ami ugye lehetetlen, 111kwh a reális, valamiért megszorozta kettővel.
Már nap közben is végig a dupláját számoltam, elfelejtettem az inverter képernyőt fotózni, de másnap megnéztem és stimmeltek az adatok a magasabb termeléssel. Nem tudom mi történhetett, de azért bosszantó, mert eleve nem az inverter adataira támaszkodok, az ugye cserélve volt.
Írtam nekik, mára ki is javították 111 lett az aznapi termelés a monitoring oldalon, de a havi(alul már jó a havi) és az összes se stimmel még.
Szóval időnként eddig is felírtam az állásokat meg csináltam reportot, de ezen túl lehet gyakrabban fogok reportot menteni.
Úgy van ahogy írod, csak gazdaságilag mégis irracionális.
1) megveszed a 2500Wp visszatáplálós napelemet egy milláért, és megvan igyen a melegvized.
2) megveszed ugyanazt, plusz veszel egy villanyboylert meg kérsz csúcskizárt áramot hozzá. Ez plusz százezer. A melegvized belekerül évi 2500x26=65000 forintba, viszont a rendes villanyszámlád évi 2500x40=százezerrel csökken. A különbség az első három évben kiadja a villanybojler árát, onnantól évi 35ezerrel beljebb vagy, mintha az egyest választod.
3) ha netán gázzal fűtesz, akkor az egyeshez képest 150ezerért csináltatsz indirekt tárolós melegvizet. Évi 260x130=34ezer forinttal nő a gázszámlád, de évi százezerrel csökken a villanyszámlád. Bő két év alatt bejön az indirekt tároló költsége, és onnantól évi 66ezerrel beljebb vagy.
A hármast nem választhatod, ha nincs gázfűtésed. De miért választanád az egyest?
Nem kell semmiféle amerikai vagy bármilyen fűtőszál ehhez, már teljes zagyvaságba vitték a kérdést.
Kapható 24V-ra készült fűtőszál.
Kapható 24V-os napelem.
A termelési és fogyasztási feszültségek azonosságán túl ekkor csak arra kell figyelni, hogy a termelői oldalon ne legyen magasabb a teljesítmény, mint a fogyasztói oldalon.
Ezen belül annyi napelemet lehet alkalmazni, amennyit akarunk, mind működni fog.
Ezeket természetesen párhuzamosan kell összekötni és úgy táplálni rólul a bojlert.
Ennél egyszerűbb felhasználását a napelemeknek elképzelni sem lehet.
Most ott tart a topik, hogy azt próbálja magyarázni és bebizonyítani a magát hozzáértőnek nevező olvtársunk, hogy más-más fűtőszáaet kell kiválasztani, ha egy, vagy kettő napelemet akarunk alkalmazni.
Ha arra adjuk a fejünket, hogy bővítünk a teljesítmény oldalon, akkor megint másikat kell vennünk.
Aztán egy másik nagyon okos olvtársunk ennek a végtelenül egyszerű beruházásnak a megtérülésére húsz év fölötti eredmnénnyel eteti az olvasókat, és úgy tűnik, hogy olyan meggyőzően adja elő a marhaságait, hogy el is hiszik neki.
Egy táblára 1,2 Ohmos betét kell, a minimális feszültsége pedig 35V kell legyen.
A következők jók hozzá: 35V 1000W
48V 1920W
110V 10083W
Ezeknek mind 1,2 Ohm az ellenállásuk ( a képlet P^2/R vagyis Pénégyzet per eR)
Az 1,2 Ohm meg azért kell, mert a példának hozott napelemtábla teljesítménycsúcsa 31V-nál van, és ott ha 800W besugárzással számolunk, akkor 6,5A folyik.
Persze működik más fűtőbetétekkel, csak akkor előfordul, hogy a legnagyobb napsütésben a 250W-os táblából csak 130W jön ki (pl egy 48V1500W-os betéttel, vagy egy 24V360W-os betéttel)
Ebben egyetértek. 120l-es gázbojlerünk van, 4 felnőtt meg egy baba, és 30-35m3 gáz szokott elmenni havonta, vagyis napi 1m3 (ebbe benne van a főzés is)
Sokszor van az, hogy pl hogy nyáron nem 10 fok a viz hanem 15 fokos igy elvileeg akkor kevesebb kell, télen lehet hogy 10 fok alá is bemegy a bojler viz, ha sokat vételezünk ki. Biztos egy egy átlag amivel éves szinten számolnak a hozzáértök. Talán a 100 liter 60 fokos viz elég a 4-5 fös családnak ez a szokásoktol függ.
Nos a lényeg azt hiszem az , hogy kb 2200-2500-3000 Kwh lehet az éves melegviz áram fogyasztása, ami egy 2500W vagyis 10 db napelem hálózatba visszatáplálos módszerrel megtermel. És ez a cucc kb 1 Mill forintért kulcsra készem megvan.
Ha csak nappali tarifa van, akkor kb 3000Kwh áramot váltunk ki vele. Vagyis 3000*38 Kb 114000Ft évente. Igy a cucc kb 9-10 év térül meg. Olcsobb tarifa kiváltása esetén 24Ft pedig kb 14 év. Persze ha az energia változatlan és nem emelkedik . Ezt nem tudhatjuk. Viszont ha van ilyen napelemes cucc , akkor ha van többlet termelés az besegithet az egyéb villanyszámlákba is egy kicsit.
Mai árakon már nem nagyon éri meg szerintem 3Kwp alatt beruházni. Érdemes min 4Kwp ami még esetleg adómentes is lehet. S igy már jut ármara is belöle. Söt mindig érdemes tulméretezni az invertert. Vagyis egy 4Kw inverter ami még adomentes lehet, azt akár 20-30%al tulpanelezni. Szerintem az adomentesség az inverterre értendő, nem arra, hogy hány panel van fenn. Az áramszolgáltatót csak az inverter érdekli, hogy hány panel van a tetön, az senkit nem érdekel.
de nem használsz napi 200liter 55 fokos vizet. mire 40fokra hígítod az már 300liter, ha naponta ennyit használnál havi 9m3 lenne csak a fürdés-kézmosás-mosogatás. vagy tényleg havi 20m3 vizet használsz?
lehet találni példát arra is, hogy valaki csak a melegvíz miatt vezeti be a gázt, csak ez nagyon ritka.
ugyanígy a 300ezerben (napkollektor költség) nem hiszem hogy benne volt a tároló, hiszen az maga 100ezer. úgyhogy a tároló az plusz költség akár gáz, akár napkollektor.
nagyon régi téma ez, de aki komolyan kiszámolja, annak mindig az jön ki, hogy a napkollektor csak a villanybojlerrel versenyképes. ha megvan a gázkazán, akkor az a nyerő.
Azon gondolkodtam, 200 liter vízhez 9-10kW kell, hogy 15-ről 55 fokra melegítsük. Ez havi 300kW, szemben a 6000Ft-os, közel 550kW-al szemben. Lehet, egy szigetelés megtérülne arra a villanybojlerre?
Minek kínlódnál vele? Amerikában 110V-ot használnak. Abból 800W-os kellene, és semmi tartalék nincs benne. Ugyanezt tudja az itthoni 2000Ft-os betét. Ami itt számít, az magának a betétnek az ellenállása. Ami még fontos, a betét nagyobb feszültséget kibírjon, mint ami a napelemből ki tud jönni. A 110V-os betét nem komálná a 124V-ot.
A gázos melegítést is ki kell építeni a közműhozzájárulástól a kéménybélelésig. A tárolós és átfolyós vízmelegítés között is olyan a komfortbeli különbség, hogy van, akinek az átfolyós szóba sem jön. Tudod, mint az automata váltó.
Bár sokan le fognak hurrogni de nézd meg a cser Kft napkollektor felhozatalát. Kis barkácsolással magad is megépítheted, és nyárra meg is van a melegvíz.
8 éve termel nálam gond nélkül, árpilistól-szeptemberig onnan van melegvíz.
És mi van, ha nincs gáz és véletlenül van napelem is, de nem akarsz túl drága napelem rendszert (pl egy 5kW vs 10kW-os inverter csere) + ha a 4 kW felett tényleg adózni kell majd... és ha még helyszűkében is vagy?
Egyébként milyen karbantartással kell számoljak, ha fagyállóval lesz feltöltve a rendszer?
Ez igaz, csak a 750e az nem 300e, ezzel az erővel kiválthatom a teljes áramszámlám is kétmillióért, és körbe is értünk. Egy bojlert be tudok kötni, 3-4 napelemet fel tudok csavarozni, termel amikor termel, kis beruházás, gyors megtérülés.
De egy komplet rendszert visszatáplálós inverterrel, papírokkal miegymással nem tudok kivitelezni, és ha tudnám se hiszem hogy szabályos lenne, elvégre nincs róla papírom.
4 tábla elfér a garázsajtó felett mint egy előtető, a többit a tetőre kellene rakni, az meg nekem nagyon magasan van.
Szóval ha nem lehet csak új összedrótozni a napelemet meg a bojlert, akkor inkább el is engedem a témát.
Nálam pont ezek az életvédelmi okokból még mindig a napkollektor a nyerő. 300e-ből kijön egy 3m2 -es ami kb 2MWh-nyi meleg vizet tud előállítani egy évben.
Ha egész nap 800W/m2 a napsütés, akkor óránként 800W-ot (táblánként 200-at). 10 óra alatt 8kW, de ahhoz forognia kellene. Mivel változik a napsütés erőssége, és nincs rajta optimalizáló, így én egy 5-6kW-ot saccolnék, ez nyár közepén akár meglehet a 8 is.
Ott a fűtőbetét teljesítménye adott feszültségen, számold ki az ellenállását, aztán számold ki, hogy mekkora áram fog folyni a 3 darab 24V-os napelemedből. Utána, ha már tudod az áramot meg a feszültséget, akkor a teljesítményt is ki tudod számolni. De mielőtt Te lemarházol engem, végezd el a fenti számítást, de itt vezesd le!
Igazából nem a betét feszültsége, hanem az ellenállása határozza meg, hogy mekkora feszültséget kell rá kötni ahhoz, hogy a napelemekből a legnagyobb teljesítményt kivegyük. Persze ez a feszültség nem haladhatja meg az adott fűtőbetét maximális feszültségét. Én mindenhol 800W/m2 besugárzással számoltam, ahol a legnagyobb teljesítményhez 6,5A tartozik 31V mellett.
R = U^2 / P (a fűtőszál megadott feszültségének a négyzete osztva a teljesítményével)
A szükséges feszültség a napelemektől:
Un = R * 6,5A
A szükséges napelemek száma: Un/31
Minél kisebb a fűtőbetét ellenállása, annál kevesebb napelem kell hozzá. A napelemek számát lehet csökkenteni, ha több fűtőbetétet párhuzamosan kötünk.
4 napelem (1000W) alatt viszont nem ad annyi energiát, hogy fel tudjon fűteni öszi / tavaszi időszakban egy 100 literes bojlert.
A 230 Voltos feszültségre méretezett fűtőszál működéséhez 230 Volt feszültség szükséges!
Ú basszus, ezt el is felejtettem. Hogy én mekkora marha vagyok! Bele sem gondoltam, hogy mi történhet, ha egy 230V 3000W-os fűtőszál csak fele akkora feszültséget kap. Ezer bocs mindenkitől, sztornó az egész!
Nem kell 230V-nak lennie. A 3000W-os fűtőszálnak pont akkora az ellenállása, hogy ha rákötsz 4 napelemet sorban, akkor a napelemeken 31V feszültség lesz, és 6,5A átfolyó áram. Ez persze a zöld vonalra vonatkozik. A fűtőszálon csak 124V lesz, ami ad 800W teljesítményt, ez a legtöbb, amit 800W/m2 besugárzás mellett le tud adni a napelem.
Mint a számolásokból kiderült, egy 230V 3000W fűtőszál pont a munkapontján dolgozik 4 sorbakötött táblának 800W/m2 besugárzásnál.
A napelemek bármelyik feszültség értéke munkapont. Azon dolgozik éppen.
Feltételezem, hogy a maximális munkapontra gondolsz, amikor ezt hozod elő.
Azért nekem nehezen jön össze, hogy 4 db napelemnek hogyan lesz 230 Volt a maximális munkapontja, amikor sorba kötve a névleges feszültségük 96 Volt lesz.
Némi költségcsökkentés: Mint a számolásokból kiderült, egy 230V 3000W fűtőszál pont a munkapontján dolgozik 4 sorbakötött táblának 800W/m2 besugárzásnál. A 230V 3000W fűtőszál pedig 2000Ft, és életvédelmileg tökéletes. Ez így 30e minusz, és máris csak 4 év 9 hónap :)
Ha meg már nem kell fűteni a bojlert, mert meleg benne a víz, akkor lehet másra is használni a napelemet (pl éjszaka világítani vele :) )
A testzárlat elleni összeföldelés alapvető, de mivel az ilyen felépítés újdonság az életvédelem szempontjából, egy szakember meglátásai döntőek lehetnek.
Nálunk a mosogatós vizét melegítgetik a napelemek, de ez nincsen összefüggésben a HMV bojlerével.
Viszont mivel vitáztok munkapontokról, amikhez én nem értek kivárom kinek lesz igaza.
Ebben az esetben ennek nincsen jelentősége.
A bojler napelemekkel történő, direktben történő melegítése a világon a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldása.
Ha elkezded mindenféle fölösleges cicomázással terhelni (MPPT és DC/DC koönverter) akkor csak megdrágul a dolog és rosszabb is lesz, mert ezeknek mindnek van hatásfoka, ami nem 100%.
ja! Ha este 5-kor nincs meg a hőfok, ne kelljen már kézzel kapcsolgatni. Bár én alapból 2 tartájt tennék be, egy 80asat a villanyfűtéssel, meg elé egy 200-ast a napelemeknek.
Én még továbbra se értem ebben a hozzászólásban, hogy ha egy ellenálláson 28.57V feszültség ráadására 44,64A folyik (I=U/R R=0,64ohm), akkor a napelemtábla hogyan képes fenntartani a 28.57V-os feszültséget, hogyha ennek az áramnak csak a hatodát képes biztosítani.
Az élettani hatása a DC-nek egészségtelenebb. Már 60V fogása is más, mint a feszültségmentes vezetéknek, és hatása nem jelentkezik azonnal, mint a váltónak.
A relé és a mágneskapcsoló majdnem ugyan az, de a felépítésük miatt ez utóbbi alkalmas a két hálózat közti biztonságos átváltásához.
Amúgy csak 125VDC az egyenfeszültségű oldal.
Majdnem. A napelemek összekötésénél figyelni kell arra, hogy ha szerelés közben nap éri, akkor ráz. Egy darab még nem vészes, de a másodiknál akár halálos áramütés is lehet, mivel az már 50V fölött van üresjáratban. A 4 együtt meg simán ledob a tetőről, főleg, hogy egyenfeszültségről beszélünk, ami veszélyesebb a váltónál. Kell bele biztosíték, szakszerű földelés.
A bojler saját termosztátját fel lehet használni.
Az átkapcsolás csak mágneskapcsolóval ajánlott, a kis relék nem erre valók, még ha bírnák is az áramot, feszültséget.
Mivel a fűtőbetét 230V-os, így ugyanaz fűthet mindkét áramforrásról.
Ezt a rendszert csak egy az egyben összekötöm és kész?
Hogyan lehet megoldani, ha nincs napsütés napokig? Össze lehet hozni, hogy ilyenkor a hálózatról fűtsön ugyan az a fűtőszál? Nem lesz baja a napelemeknek?
Ami fix 2 felnőtt + 2 kicsi jelenleg napi 80 l HMV éppen éppen elég (+ legalább 1 gyerkőc lesz még :) )
Tehát legalább 200 l -es tárolót szeretnék (vagy 300 l) és ami azt a leggazdaságosabban megtermeli (gáz nincs). Napelem lesz, de azt is minimalizálni szeretném (4kW-os törvény + inverter drágaság...).
Igen ez a lényege a napelemeknek, náhány egyéb fontos jellemzőjük mellett.
A 900 W-os fűtőbetét hány ampernél adja le a 900 W-ot?
Ez előbbiekból kifolyólag: 24V-on 37,5 Amperrel kell terhelni ehhez.
Ez lehet a méretezés alapja, és tekintettel arra, hogy egy-egy napelem maximum ~8 Ampert képes produkálni, ezért erre a fűtőszálra 4 db ilyen napelem direktben ráköthető.
A szélső esetben sem fogják a fűtőszálat a megengedettnél magasabb áramerősséggel terhelni.
Ehhez nem kell semmiféle MPPT, a DC/DC konverter pedig egyenesen butaság, mert a fűtőszálnak nincsen szüksége szabályozott és stabil értéken tartott feszültségre.
A villamos energia hővé alakítása pedig hivatalból 100%-os hatásfokú.
Akárki akárhogyan cifrázza, nem fogja levezetni, és bebizonyítani, hogy a 250 Wattos napelemtábla 30 Watton fog üzemelni, ha 800 Wattos besugárzást kap és van rajta terhelés.
Nos ez attól függ, hogy ... mekkora az a terhelés Ohm-ban.
4,2 X bojler űrtartalma X hány fokkal elegíted és elosztva 3600 = ennyi kWh kell.
Konkrétan 100 literes bojlernél ha elhasználod az összes vizet, és 15 fokosról 55 fokosra melegíted, akkor:
4,2 x 100 x (55-15)/3600= 4,6kWh.
Ha teljes teljesítménnyel fűt a betét, akkor 5 és 3/4 óra alatt fog felfűteni.
A fűtőbetét kényes kérdés, mint itt látszik, el kell találni, hogy milyen betéttel lehet a munkapontján járatni a napelemet. A betétet hol találtad olyan olcsón?
Miért ne üzemelhetne 30W-on? Áramgenerátoros jellegű a szentem, ha épp egy 0 ohmos ellenállást kötsz rá, akkor rövidzárási áram folyik rajta, nullára esik a feszültsége, azaz pont nulla teljesítményt ad le, pedig 250W-os a panel, és még be is van sugározva minta'zállat. Ilyenkor hol van a 250W teljesítményed? A villamos kapcsok közt ugyanis sehol. Ugyanezzel a logikával túl kis ellenállást rákötve simán lehet a leadott villamos teljesítmény 30W, hisz a maximális áram adott (legyen mondjuk 8A), az ellenállás adott (mondjuk 0,47 Ohm), akkor a feszültség maximum csak 8Ax0,47Ohm=3,76V lehet (hisz a rövidzárási áramánál többet nem fog kitolni magából). Így adódik, hogy a pillanatnyi maximális villamos teljesítmény ebben az esetben 3,76Vx8A=30W.
A napelem nem adja le automatikusan a maximális villamos teljesítményét, ahhoz azt a megfelelő munkapontba kell vinni, és a változó körülményekhez (besugárzás) alkalmazkodva ott is kell tartani. Pont ezt csinálja az MPPT áramkör, amit jól lehurrogtál még pár napja. Egy jól megválasztott adott fix értékű ellenállást rákötve csak egy bizonyos besugárzásnál fog tudni maximális teljesítményt leadni a napelem, minden más besugárzásnál lenne ideálisabb munkapontja, ahol nagyobb villamos teljesítményt tudna leadni.
Nem "teljesítménygenerátoros" jellegű forrás. Ha az lenne, nem kellene MPPT sem.
Érdekes a számolásotok, engem is érdekel a téma, mert mindenki le akar beszélni a napkollektorról. Már csak bekerülést kellene számolni egy ilyen rendszerre és lenne egy jó összehasonlítás a napkollektorral szemben, persze éves teljesítményt is figyelembe véve.
Kb:
4 db 250W panel 200e Ft (elég óccón)
4 db panel rögzítése + kábelezés ??? Ft
2 db 800W-os fűtőbetét 2e Ft (ha jól értettem)
HMV tároló ha van 0 ha nincs használtan 10-20e Ft (200l)
Fűtőbetétek bojlerbe applikálás ??? Ft
Így ez a rendszer, ha jól értettem 500W teljesítménnyel bír? Így mennyi lehet éves szinten a hozama?
A 900 Wattos fűtőszálra kötött 1 db napelem is leadja a maximális teljesítményét, az összes lehetséges energiát 100%-ban hasznosítani lehet.
Akárki akárhogyan cifrázza, nem fogja levezetni, és bebizonyítani, hogy a 250 Wattos napelemtábla 30 Watton fog üzemelni, ha 800 Wattos besugárzást kap és van rajta terhelés.
Ez egy marhaság, nem kellene erőltetni.
Szerintem megjöttünk, abból a fűtőbetétből kettőt sorba kell kötni!
Nem kell sorba kötni semmiféle fűtőszálat, nem tudod, hogy a napelem hogyan működik.
A bojler közvetlen napelemekről történő üzemeltetése során nem szükséges semmiféle MPPT-s eszköz és töltő használata, a külön DC/DC konverter meg egyenesen sötét marhaság.
Ezek nélkül is 100%-ban hasznosulni fog az összes napenergia.
Nyugodj meg, tökéletesen értem, mit jelent az áramgenerátor.
Beer Monster 900W-os fűtőbetétje 1 táblával a belinkelt napelem szerint 800W/m2 besugárzásnál 7A-t fog kapni U=7*0,64=4,48V feszültség mellett (31W), két táblával 14A-t, U=8,96V (125W) , 4 táblával 28A-t U=28*0,64=17,92V feszültséggel (501W). A feszültséget az ellenálláson folyó áram fogja meghatározni. Viszont maximális besugárzásnál kb 8,7A / tábla (34,8A) folyik, az 34,8*0,64=22,27V, ez 775W, így a fűtőszál még biztonságosan üzemel, az egy másk kérdés, hogy nem lesz 100%-ra csúcsra járatva.
Az ideális egy olyan fűtőbetét, aminek az ellenállása 1,15 Ohm, ezzel tudná a maximális hatásfokot kivenni 800W/m2-en. (a 4 tábla kb 830W-ott adna le)
Ideális ellenállásértékek besugárzásonként:
1000W 0,933 Ohm
800W 1,19 Ohm
600W 1,55Ohm
400W 2,38 Ohm.
Jól látható, hogy ha egy besugárzási értéknél kivesszük a max teljesítményt, akkor más értékeknél nem lesz ideális.
A napelem a rövidzárási áramánál többet nem képes leadni.
A maximáklis, feszültségre értelmezett munkapontja fölött pedig éppen fordítva van, mégpedig erősen csökkenő, zuhanó áramok tartoznak a magasabb feszültségekhez.
Ha egy 24V 900W-os betétre 35V-ot kötsz, akkor az már 1900W lesz, amit nem fog kibírni.
Akkor újból.
Nem a feszültség, hanem az áram erőssége melegíti és terheli a fűtőszálat.
Valamilyen okból kifolyólag az áramot mindig ugyanannyinak tekinted, aztán felszorzod a feszüéltséggel és levonod a következtetést, hogy feszültségfüggő.
Továbbá magának a fűtőszálnak van egy maximális árama, amit károsodás nélkül el tud viselni,
Akkor miért égne szét 30 Volton?
Ha egy 24V-ra tervezett fűtőbetétet 30V-al hajtasz, jelentősen csökken az élettartalma.
20 éve foglalkozok elektronikával :) a fűtőbetét mindig annyit ad le, amennyivel terhelik.
Ennek így semmi értelme. A fűtőbetétet nem terheled. A fűtőbetét maga a terhelés.
Továbbá magának a fűtőszálnak van egy maximális árama, amit károsodás nélkül el tud viselni, ez elsősorban a szál vastagságától függ. Ha egy 24V-ra tervezett fűtőbetétet 30V-al hajtasz, jelentősen csökken az élettartalma.
Az értelmezés teljesen hibás, azt jelenti, hogy az adott napelem képes leadni 7 ampert akármennyi feszültségen, kivéve amikor meghaladja a görbén eséssel kjelzett feszültséget.
Pedig így van, 0-28V-ig képes leadni a 7 Ampert (feltételezve a 800W besugárzást). Épp ez az áramgenerátoros üzemmód lényege. Persze ez függ a terhelő ellenállástól, értelemszerűen egy ellenállásértékhez egy feszültség tartozik.
Ha egy 24V 900W-os betétre 35V-ot kötsz, akkor az már 1900W lesz, amit nem fog kibírni.
A 900 W-os fűtőszál 24-28 Volton is leadja a 900 W-ot, ha megfelelő áramerősséggel hajtják.
Egy 0,64 Ohm ellenállású fűtőbetét 28V-on hány ampernél fogja leadni a 900W-ot? (Beugratós kérdés!)
Nincs semmi baj az értelmezéssel, csak a fűtőbetét 24V-on adja le a 900W-ot, 30V-on meg szétégne.
A 24 V-os fűtőszálnak nem lesz semmi baja 30 Volton, még 35-ön sem.
Azonkívül 28 Volt után a napelem áramerőssége zuhanásszerűen csökken.
Az értelmezés teljesen hibás, azt jelenti, hogy az adott napelem képes leadni 7 ampert akármennyi feszültségen, kivéve amikor meghaladja a görbén eséssel kjelzett feszültséget.
Akkor nem tudja.
Olyan fűtőbetét kellene, ami 30V-on adja le az 900W-ot, és akkor jobban ki lenne használva.
Ennek nincsen értelme, a fűtőbetét mindig annyit ad le, amennyivel terhelik. (Nyilván a működési tartományán belül)
A terhelhetősége nem a feszültségre, hanem az áramra vonatkozik.
A napelemeknél értelmezhető egy maximális munkapont, ahol a teljesítményének a maximuma van, aminek egy fűtőszál esetében nincsen jelentősége.
A 900 W-os fűtőszál 24-28 Volton is leadja a 900 W-ot, ha megrelelő áramerősséggel hajtják.
Nincs semmi baj az értelmezéssel, csak a fűtőbetét 24V-on adja le a 900W-ot, 30V-on meg szétégne. Olyan fűtőbetét kellene, ami 30V-on adja le az 900W-ot, és akkor jobban ki lenne használva. A 24V 900W-os betétnek kisebb az ellenállása, mint a 30V 900W-osnak, így előbb, alacsonyabb feszültségnél viszi a napelemet áramgenerátoros üzemmódba.
Az SE inverterből volt hiány, atállás volt a HD re.
Márciustól még nem készült el? Kötbér ketyeg, utána lehet érdemesebb felmondani.
Nálam az 2 hónapjukba telt, hogy az ELMÜ nek beadják az igényt, pedig a szerződéskötés előtt megvolt a műszaki felmérés, amit utána megismételtek. Szerintük a Műszaki tájékoztató kiadása akár 8 hét is lehet. Nekem mindegy, még van 43 munkanapjuk a 90 ből. Állítólag mostanában már 180 munkanapra vállalnak! Pár éve voltak ilyen horror várakozási idők.
Én is vakartam a fejem, a 24V 900W-os fűtőszál ha kanthal huzal, akkor elvileg végig 0,64 Ohm az ellenállása. Adott besugárzásnál a hozzátartotó áram négyszeresét kapja (a négy napelemből), és U=R*I tehát valahol 7 Amperrel számolhatott (7*4*0,64=28)
Töltésvezérlő különböző terlejsítményekben kapható, 10, 20 és 30 Ampreres változatok vannak a piacon.
Amennyiben nincsen akkumulátor, akkor nincsen értelme használni, mert az alapfunkciójuk az akkumulátor töltésének felügyelete és megvalósítása.
A méretezést mindig a szélső értékre kell elvégezni, azonkívül a hozam és a teljesítmény egymástól teljesen független fogalmak.
Aki arra építve választja meg az eszközök teljesítményét és terhelhetőségét, hogy a szélső értékek ritkák, az igencsak hibás műszaki ismertetekkel rendelkezik.
Aki pedig az egyes eszközök szükséges teljesítményét a hozamra próbálja méretezni, annak egyszerűen noincsen fogalma arról, hogy mit beszél.
A teljesítmény egy pillanatnyi érték, a napelemek teljesítménye többek között függ a külső hőmérséklettől is.
Ha télen megsüti egy-egy a tiszta napon az a verőfényes téli napsütés, akkor a napelem képes leadni a +20 fokra megadott teljesítméynének a 115-120%-át is.
A +25 fokra és NOCTL-re méretezett eszközök ekkor nyilvánvalóan túlterhelődnek.
A hozam optimalizálására nincsen töltőeszköz, a töltésvezérlők az akkumulátor töltési folyamatának felügyeletére és szabályozására készültek, semmi közük a nyakatejerten levezetett hozammaximumhoz.
Egy bojler napelemmel történő üzemeltetéséhez pedig semmi köze a töltésvezérlőknek és a hozammaximumnak.
Ez esetben egyedül arra kell ügyelni, hogy a bojler fűtőszálát a napelemek ne tudják túlterhelni.
Ezen túl a napelemek a lehetséges maximumot fogják adni, mindenféle MPPT és töltő nélkül is.
Sziasztok! Tegnap volt nálunk az első leolvasás a szaldós órán. Kapok valami visszaigazolást, hogy milyen értékeket tartanak majd nyilván? Mert a leolvasó kicsit nem volt képben, csak remélem, hogy jól csinálta. Hol ellenőrizhetem, mit visznek majd be a rendszerbe?
Az ELMŰ honlapján már nem működik a hozzáférésem ehhez a felhasználási helyhez, így ott sem tudom ellenőrizni.
Ebből az adatlapból 6 ohm-os ellenállás tűnik célszerűnek, hogy a legnagyobb besugárzásnál is közel legyen a munkaponthoz, meg fele olyan erősnél is még, így csak alatta kezd eltűnni a teljesítmény.
Vagy legyen nagyobb ellenállású, hogy gyengébb fényben is maradjon feszültség?
Nálam márciusba szerződtünk. Elvileg augusztusba lett volna a telepítés. Azonban mostanáig készlethiányra hivatkozás miatt nem telepítettek. Az Enhome szerintem túlvállalta magát valamint kevesebb a telepítőjük mint amennyi szerződést köthetnek.
Valamint alvállalkozókkal csináltathatnak mindent.
Megnéztem az inverterem adatait. Nálam az egyik kör 300V körüli a másik körön 360V körüli a feszültség. Egyik körön 10 265W a másikon 12db 265W Americell panell van. Ebböl ha elosztom a panelokkal, akkor ez 30V panelenként. Akkor ez hogy is van? A normál üzemi feszültség akkor nálam 30V ? Jol gondolom?
Úgy nem tudja kalkulálni, mert a 45 V-ot semmilyen körülmények között nem éri el a napelem feszültsége, az üresjárati feszültségen, ami a legmagasabb, ott pedig nincsen áramfelvétel.
Egyébként a fűtőszál nem képes magasabb áramerősséget felvenni, mint amennyit a napelem képes adni, hiába nagyobb a terhelhetősége.
A napelemet nem lehet túlterhelni még zárlattal sem.
24 V-os fűtőszálat vegyél a bojlerbe, akkor jó lesz.
A legnagyobb kapható teljesítményűt 900 Wattosat láttam.
Azt egy napelemre direktben rákötheted.
A napelem üzemi feszültsége a besugárzás és a terhelés mérlegének függvénye.
A 0 és az üresjárati feszültség között bármilyen értéket felvehet ezeknek a változásával.
A 0 feszültség a besugárzás mentes állapot, ez jellemzően éjszaka áll elő.
Az üresjárati feszültség akkor mérhető, ha van besugárzás és nincsen terhelés.
Ekkor viszont nincsen áramfelvétel sem.
Ez a feszültség egy általánosan elterjedt 250 W-os napelem esetén 33-35 volt.
Az üzemi feszültség 22-28 volt közé esik, ezzel lehet számolni.
A 900 Wattos fűtőszál 24 V-on 37,5 A áramot venne fel, ha tudna annyit a napelem.
A 250 W-os napelem az olvtárs által is belinkelt adattábla szerint max. 8,3 A, a gyakorlati értéke (NOCT) 6,7 A.
A 900 Wattos bojlerre tehát 4 db. napelem is ráköthető párhuzamosan, az igénytől függően, nem tudják túlterhelni a fűtőszálat.
Természetesen a kisebb teljesítményű fűtőszál jóval olcsóbb is.
Vezérelgetni és szabályozni nem kell, a bojler hőmérsékleti kapcsolójának viszont működnie kell a magasabb áramra is, mert annak hiánya életveszélyes állapotot hozhaz létre.
Így igaz, valóban a töröt a földön hever. A két panel párhuzamosan van kötve. Azon gondolkodom, lehet hogy a két bemenetes inverterek bemenetei belül csak párhuzamba vannak kötve?
Jönnek ma leolvasni pár órán belül, persze hiába tudtam meg a leolvasó számát, nem volt hajlandó időpontot mondani. A többletem szépen lassan fogy, ma kora délután(14h) 88kwh volt még.
Most bekapcsoltam a medence fűtőket maximumra és a télikert klímát de elfogyni nem fog, legalább 50-70kwh-s többlet fog maradni. Aránylag jól jön ki a végére. Leolvasás után le is kapcsolom a med fűtést , nem bírja fűteni 24 fokos a víz, takarás nélkül ilyen időben(tagnap 16fok volt, éjszaka 10fok), nem tudja tartani a hőfokot. Azt kell mondjam a gáz hatékonyabb, de azt nem lehet megtermelni.
Nyáron azért aránylag jól fűtötte végig 29 fok legtöbbször meg volt.
Jövőre takarás ha esik ha fúj, legalább a nagy részét, meglátjuk úgy hogy bírja.
Én se gondoltam volna , hogy működik, de legalább így a törött panel is hasznos tagja a mezőnek, negyedével növeli általában a jobb alsó 260-as ameri termelését. Ha elfér akkor el van a többi mellett akár a földön is valamivel alátámasztva.
De azért látszik a példádból, hogy ilyen törött panelért nem szabad pénzt adni, nem éri még a negyedét se egy hibátlan panel árának.
Sziasztok, olyan kérdésem lenne, hogy bővítésre kerül a napelemes rendszerem, csak más típusú paneleket hoztak, van-e valami akadálya a különböző típusú panelek összekötésére, az meglévő az 255 W-os, a mostani az meg 275 W-os, kérdésem, hogy a csatik azok típusonként változnak-e vagy sem, és én házilag meg tudnám-e oldani a dolgot, kell-e valami speciális beavatkozás, beállítás, stb, esetleg hogyan kell csinálni, mert a felszerelésre olyan határidőt mondták, hogy addig lejár a garanciája is.
Én azt gondolom, hogy ez azért kerül ennyibe, mert a tartókonzol valami jó drága rozsdamentes cuccból lesz összeszerelve. Külföldön meg el lehet adni talán sok mindent horror árréssel az embereknek. Nem annyira árérzékeny a piac mint a magyar. Gondoljatok bele, nálunk is 2002-2007 ig azért sok mindent el lehetett adni jo árrésekkel az átlagembernek
ABB inverter kb 750Eur a 10db benq 327w meg 2020eur, legyen 2900eur leszállítva
Erre jön a szerelés meg a többi sallang ami nagyságrendileg még kb 1000eur az már mindennel együtt nagyon bőven számolva. Kérnek 9300-at nettó tehát bőven több mint 5000eur a hasznuk a szereléssel együtt.
Én láttam olyan ajánlatot is, ahol az elméleti várható értéket adták meg és nem a tényleges Kwp értéket. 5Kwp rendszer pl abban ahogy irtad 20db 250w ost illik adni, ami nálunk M.o-on 5500kwh éves termelést ad. Viszont van olyan ajánlat is, ahol 5000kwh a várhato termelés és ezt adják meg, de ez a system csak kb 18db 250-es panelt ad, de ugye ez elméletileg 5000Kwh is termelhet. Nyilván a 18 db olcsobb lehet mert kevesebb a panel meg a rögzítö sinek esetleg az invertes is kisebb lehet.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat. Teát akkor a kWp az elvi csúcsteljesítmény. Igazából csak azért kérdeztem, mert több helyen is láttam ezt, mint jellemzőjét a rendszernek, így legalább tudom, hogy hová lőjekk be egy-egy rendszert. Akkor az 5kWp-s rendszer pl 20db 250W-os napelemből áll . A többi az tiszta, hogy miért nem fog csúcsteljesítményen járni.
Nem jellemző, csak kivételes esetekben megy 5kw-al egy 5kwp-s mező.
A legjobb ha megnézed mennyi az adott panelok NOCT teljesítménye, ez egy 260w-os panel esetén 190w, ennyit tud általában nyáron 1 panel tartósan, tehát kb 3600-3800w-al fog termelni folyamatosan az 5kwp mező.
De nincs jelentősége mert az évi 1200kwh/kwp a lényeg ideális tájolás esetén, ezzel kell számolni nem azzal hogy éppen mennyi a termelés.
Ez függ az invertertől, a stringek számától , a hőmérséklettől meg még egyebektől is!
Ha telibe süti a nap, akkor melegszik a panel igy romlik a hatásfok. Jun.jul,aug a nagy melegben nekem pl személy szerint ha telibe sütötte a nap kb 4kwh a termelés vagyis 2 orán keresztül 8kwh. Ugyanez májusban, áprilisban amikor a hőmérséklet 20 fok, akkor 4500-4600 wattal is megy az inverter, vagyis akár 2 orán keresztül 9kwh is lehet a termelés.
Nálam 2 string van és két tájolás. DK és DNY. A két string nem egyszerre éri el a csúcspontját. Ezt az inverter adataiból szépen lehet látni. A DK oldal kb 10 -11 óra tájban van csúcsponton mig a DNY 13ora környékén. Pont ezért lehet túlnapelemezni pl nálam. Ha csak egy munkapont lenne , valószínűleg az inverter a max értékénél vágna a déli órákban. Az én inverterem 4600w -nál vág, viszont 22db x260w(=5720wp) van a tetőn és reggel meg késő délután még árnyék is van bizonyos paneleknél. Anno nálam is a SE-t javasolták még 2015-ben , de akkor az még nagyon ujdonság volt és jo drágán mérték. Ezért vártam vele kb egy évet, de akkor sem lett sokkal olcsóbb a solaredge. Azért inkább a solaredge áráért feltettem jóval több panelt, mert ez igy még árnyékban is többet hoz, mint a solaredge hozott volna. Vagyis elvileg a megtérülése jobb volt így, de majd kiderül pár év múlva.
Véleményem szerint addig amig az éves szaldó elszámolás van, nem azt kell nézni, hogy napi szinten mit termel vagy 2-3 órán át mit termel, hanem azt, hogy 1 év alatt mit hoz.
Igy utolag most már azt mondom, hogy az SE hatalmas előnye nem is árnyék , hanem az, hogy később egyszerűbben bővíthető. Az invertert már úgy célszerű méretezni, hogy később is nagyjából jó legyen. A későbbi bövítésnek az a hátránya a hagyományos cuccoknál, hogy nem fogsz már ugyanolyan panelt kapni csak jobbat nagyobb kapacításut. Bár elvileg ráteheted szerintem pl a jövőbeni 260w helyett pl a 280-290 wattosat is, csak nem fog annyival menni.
Olvastam valahol hogy van már olyan kütyü amit az inverter elé kell tenni ( SE Safety & Monitoring Interface 130000ft környékén van) + az optimizerek és akkor elvileg pont olyan lesz mint egy SE rendszer. Ekkor már tetszőlegesen lehet bővíteni a rendszer pont úgy, mint ha SE lenne. De én nem vagyok ebben szakember meg még az is kérdéses, hogy megéri -e az árát.
Most már úgy látom elindult a solarweb adatgyűjtés, de nálam hiányoznak az elmúlt napok 09.01-től. Az ios app továbbra sem megy, csak az online adatot mutatja.
Nálam is elég gyatra volt a termelés. De a borús idő az ilyen. 5.72Kwp mezőről 11.4Kwh jött le. Ez elég gyenge napi termelés a nyári megszokott értékektől. :(
Holnap remélem tudok egyeztetni időpontot a leolvasásra, mert nagyon fogy a többletem, 1 órája néztem és csak 312kwh volt. Vissza is vettem a medencét napi 12 órás üzemre 15-ről. Nem sok értelme van fűteni ilyen hidegben, mert úgysem tudja tartani a hőfokot, péntek délután 28 fok, tegnap 27 fok, ma 26 fok a napi 15 óra fűtés ellenére is. Jövőre le fogom takarni a nagy részét, nincs más lehetőség, amikor nem használjuk hidegebb vagy szeles idő miatt akkor takarva lesz, ha meg meleg van akkor nem lesz takarva akár hetekig.
Rossz látni a sok szép eredmény után az ilyen gyatra termést. Összerázva azért nem rossz.
Két hete voltunk Zetelaka mellett, a Hargita hegyei közt. Ott a csúcsok miatt később kél és korábban nyugszik a nap. Nyilván nem a legjobb órákat viszi el, azért éves szinten valószínűleg számottevő hiányt okoz.
Mert elég lett volna annyit írni hogy Fronius Primo inverter, ugyanis az abban különbözik a light-tól, hogy benne vannak ezek. Külön megvéve drágább a modul mint eleve a nem light ot kérni.
