HONGRIE 1 - 3 BELGIQUE (45: 0 - 1, 90:1 - 3) Les buts 9 HOUET VICTOR 0 - 1 64 ADAMS FERDINAND 0 - 2 80 THYS IVAN 0 - 3 86 JENY 1 - 3 Les arbitres Arbitre HIRRLE J. SUI BELGIQUE Entraîneur MAXWELL F.W. # Club Sel. Caps In Out 1 DE BIE JAN Racing Club de Bruxelles 27 27 2 SWARTENBROEKS ARMAND Daring Bruxelles 36 36 3 DEMOL FRANÇOIS Union St-Gilloise 5 5 4 AUGUSTUS JOSEPH FC Antwerp 4 4 5 FIERENS ANDRÉ Beerschot VAV 23 23 6 BRAINE PIERRE Beerschot VAV 7 7 7 BRAINE RAYMOND Beerschot VAV 3 3 8 GRIMMONPREZ LAURENT Racing Club de Gand 5 5 9 ADAMS FERDINAND RSC Anderlecht 3 3 10 THYS IVAN Beerschot VAV 12 12 11 HOUET VICTOR FC Tilleur 2 2
HONGRIE Entraîneur: # In Out 1 FISCAN 2 FOGL 3 FOGL 4 WEBER 5 SANDOR 6 NADLER 7 RAZSO 8 TAKACS II 9 ORTH 10 JESZMAS 11 JENY
- Már 1895-ben bajnokságot játszottak Belgiumban. 1. FC Liégeois, 2. Antwerp FC, 3. SC de Bruxelles, 4. Léopold Club de Bruxelles, 5. Racing Club de Bruxelles, 6. FC Brugeois, 7. Union FC d'Ixelles - első válogatott meccsük: 1904. május 1. Belgium-Franciaország 3:3 - 1924-ben Hugo Meisl szerint a nyolc legjobb válogatott a világon: Anglia, Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Belgium, Spanyolország, Egyesült Államok, Uruguay. (Nem értem, Skóciát, Svédországot és Svájcot hogy hagyhatta ki...) - 1926. január, a belga szövetség közgyűlése. Az ortodox amatőr irányzatot vallják, Belgiumban megszüntették a munkabérmegtérítést is. (AMikor nálunk meg legalizálták a profizmust) - Az 1930-as VB döntőnek belga bírója volt, bizonyos Jean Langenus. - Egy újsághír szerint 1933-ban 93 magyar játékos távozott külföldre, ebből 5 Belgiumba (egy kis érdekesség: a barna könyv korántsem tud ennyi játékosról, tehát bármilyen lenyűgöző a Selmeci gyűjtemény, abszolút nem teljes...) - Sporthírlap 1934. 11. 17. Belgiumban is tervezik a profizmus bevezetését, úgy mint a svájciak és a franciák: vagyis „vegyes” rendszert hoznának létre, amely szerint az egyesületek alkalmazhatnak profi játékosokat is. - Sporthírlap 1937. 10. 20. Belgiumban 1935-ben hozták azt a szabályt, hogy „független játékosok” (vagyis profik) is játszhatnak. Most azt tervezik, hogy legalizálják a profizmust. (Hát elég nehezen érlelődött a dolog, teszem hozzá.) - 1936 decemberében, hat év prágai légióskodás után hazatért Raymond Braine, a Sparta csatára. Régi csapata, a Beerschot játékosa lett. Ő volt az első belga légiós. Lásd a wikipédián.
Fogalmam sincs. Őszintén szólva, hirtelen semmi sem jut eszembe a 45 előtti belga fociról. Volt a Spartának a harmincas években egy nagyon jó játékosa, Braine. Nem emlékszem, hogy belga volt vagy holland.
(Mûholdon) – Kétszázötven nagynevû flamand közéleti személyiség nyilatkozatot tett közzé, amelyben egyebek között Belgium nyugati tartománya, Flandria teljes függetlensége mellett foglal állást. A berlini fal leomlása elôtt Európa legfiatalabb országai közé tartozott Belgiumban 1831-es megalakulása óta napirenden van a szétesés veszélye, a két legnagyobb etnikai terület, Flandria és Vallónia ugyanis krónikus ellenszenvvel viseltetik egymás iránt. A legújabbkori kormányok mindeddig igyekeztek összetartani az országot, és a széthúzás jóformán le is tûnt a nemzetközi politikai élet látómezejérôl. Most azonban vezetô politikus, Luc van den Brande flamand kormányfô vetette fel, hogy Belgium húsz éven belül megszûnik, ha nem sikerül normalizálni a két országrész viszonyát. Van den Brande ravaszul egy brit lapban, a The Guardianban beszélt errôl, és szavai meg is tették hatásukat: a két héttel ezelôtti interjú óta éles vita bontakozott ki a témáról az országban. * A közéleti személyiségek - kormány- és ellenzéki párti képviselôk, polgármesterek, sportolók, mûvészek, múzeumigazgatók - nyilatkozata arra mutat rá, hogy a gazdaságilag Vallónia fölé emelkedett Flandria képes önálló államként is megállni a lábán Európában. Az aláírók szerint a belga törvények és intézmények közül több akadályozza abban a holland nyelvet használó Flandriát, hogy a teljes gazdasági virágzás és az össznépi jólét útjára lépjen. A flamand elszakadási törekvéseknek kedvezô hátteret jelent, hogy az Európai Unió tagországainak egyre szorosabb kapcsolatrendszerében eltûntek az országhatárok. Gátja viszont a Belgiumból való kilépésnek az, hogy Brüsszelt - "Európa fôvárosát" - bár flamand területen fekszik, Flandria nem vihetné magával. Az elmúlt másfél évszázadban teljesen egyértelmûvé vált, hogy a flamand–vallon ellentét kibékíthetetlen. A két régió egyre nagyobb önállóságra tesz szert egymáshoz és a szövetségi belga kormányzathoz képest. A függetlenség feszegetése azonban mindeddig tabutéma volt, legfeljebb - az elmúlt évtizedben sajnálatos módon megerôsödött - szélsôjobboldali erôk (köztük mindenekelôtt a Flamand Tömb) merték nyíltan kimondani e törekvésüket. OFF
Pedig igaza van... A jegyzeteimben is így szerepelt. Az első győzelemre koncentráltam, és ezt az 1:1-et nem vettem észre... Azt hiszem elérkeztem a figyelmetlenségnek egy olyan szintjére, ami mindenképpen figyelemreméltó.
Szerintem mind a ketten tévedtek ugyanis Vitos György a 100 éves a DVSC, Kelet-Magyarország fociékszere c. könyvében azt írja hogy: 1943. augusztus 29-én: DVSC-BSZKRT 1:1 Góllövő: Szabó , és ez akkor azt jelenti hogy már a második fordulóban meg született az első NB.I.-es gólja a DVSC-nek.
Mindenkivel megesik. Na de hol van ez ahhoz a kanosszajáráshoz, amit a múltkor lg-vel csináltunk MAFC pálya ügyben? Vagy amikor beírtam, hogy a horvát zászlóban nincs kék szín? Na ugye.
