Sziasztok, ma a tizenéve leeresztett hátsógumik helyett erre az SZK-felniből gyártott pótkerékpárra tettem a friss szerzeményt, aztán ha holnap nem lesz ítéletidő akkor hazavontatjuk erdőnek.
Igen, legjobb tudomásom szerint ez a számlap elrendezés a 50es /4400-as/ gép műszere. Viszont abban állítólag létezett " UE-50" felirattal , de én olyant nem láttam.
A D4K-B számlapot s vele együtt a műszert én szereltem ki Kaposvár melletti Tsz roncstelepén
álló gépből 13 évesen "1979" táján. Még maradt meg némi alkatrésze. S azóta sem láttam ilyent.
A Molnár Balázs rakodó gépében lévő műszeren van még géptípusszám feltüntetve. amit szintén
Tények tekintetében (sajnos) igazad van. De én a "bevált" és a "hagyományos"-hoz való erős ragaszkodást is látom. És ezzel Ausztriában sincsenek máshogy. Viszont aki egy 5 órás áramszünetet 30KW-os fogyasztással "vészel át" az azért elég nagy cég és ott azért lenne pénz fejlesztésre. Elég sok helyen dolgoztam ahol ilyen tartalék áramforrások voltak. Nem olyan olcsó az mint hiszed. Eleve a benzin ill. diesel üzemű szörnyeket ha volt áramszünet ha nem, hetente el kellett indítani és minimum 10 percet járatni, hogy HA kell egyáltalán elinduljanak. (mert volt az úgy, hogy vége is lett a másfél órás áramszünetnek de nem indult el mert belekötött az üzemanyagnak nevezett trutyi) Köszönhetően a mai üzemanyagoknak. Jobb esetben a benzinest gázosra átalakították. Mert ugye a sok bio adaléktól már előbb romlik mint a tej lassan. Az indítóakkuk töltögetni kell és csereberélni ha használod ha nem mert idővel megdöglik. A másik az, hogy ezek a régi eszközök legtöbbje nem olyan minőségű elektromos áramot ad, amit sok mai elektronika szeret. Villanymotorokhoz, fűtőbetétekhez jók, de számítógépet, riasztót, kamerát egyéb elaktronikus kütyüt nem kötnék rá. A harmadik meg éppen hogy a teljesítmény. Természetesen aki épp áramszünet esetén akar 10-20 KW-ot használni, annak jó. Ha nekem kellene, már 20KW-ra sem vennék ilyent mert nem üzembiztosak, akkor meg minek? Kisebb, pár KW fogyasztásra meg szélerőmű. Pár kilowatt bőven elég a legtöbb kisvállalkozásnak a pár órás áramszünet átvészelésére és az üzemvitel fenntartására. 400 ezerért már kap, nagyobb esetén meg szerződik az áramszolgáltatóval és 100KW felett az áramszolgáltató át is veszi. Természetesen azok telepítése már pár milla. Utoljára egy vadászházból kidobott aggregátor helyére került egy 400 ezres Air-Breeze. Azt konkrétan nekiadták egy airsoft csapatnak. Kisebb vagyont spórolnak azóta. Oda konkrétan az EON milliókért akart villanyt is vinni. Most nincs áramszámla, és nincs gázolajszámla. Szóval ahány vállalkozás, annyi féle verzió és megoldás ahogy te is mondod. Az osztrák is hirdeti már pár hónapja...és még fogja is szerintem mire annyiért valaki megveszi. Tény hogy sok helyen van még, de ennek oka az, hogy nem akarnak/tudnak beruházni fejlesztésbe, vagy épp nem is ismerik a lehetőségeket. Na, de új beruházásként milliókat adni egy régi Steyr motorosért?
Nem mindenki teheti meg, hogy a legmodernebb és legdrágább megoldást válassza. Az, hogy mi a legoptimálisabb és mi az anyagiak tekintetében megvalósítható az két külön dolog. Sokan használnak még manapság ilyen áramfejlesztőket. Célnak megfelel. Nekem ez a véleményem.
Az osztrákok is elkérik az árát, még ha csak egy fagázos régi Steyr motoros kogenerációs chp erőműről van szó.
Ezen berendezések legnagyobb része tanyaszerű kieső állami gazdaságok tartalék áramforrásaiként, telepek illetve polgárvédelmi és katonai célra készültek. Áramszünet meg volt bőven, mert mindenhova légvezetéken ment a villany, és vihar akkor is volt. És nem 5 perces áramszünetek voltak mint ma, mikor automata kapcsolóberendezésekkel kiszakaszolják a sérült hálózatot és csillagponti elosztásból kapsz másfelől villanyt. Kíváncsi leszek ki veszi meg és mennyiért. Gyakorlatilag aki használni akar belőle valamit annak a Csepel motor árát éri. Ma a Stirling motorok korában a gázmotor is egy kényelmes tévedésnek tűnik, nem hogy egy gyenge hatásfokú diesel agregátor. Persze ha nem sok van belőle így egyben, akkor eszmei értékként több ,millát is érhet (-ne annak aki ilyesmiket gyűjt) Hogy ez is honnan került elő? Gondolom valaki megvett valami rég tönkrement céget és most megy a kótyavetyélés. Eszem megáll, hogy pl. az Elektrotechnikai Múzeumban egy Ganz adattáblát mutogatnak, de a gép nincs meg hozzá. :)))) A Vaterán meg adott esetben ipartörténeti relikviák cserélnek gazdát és próbálják őket újra igába fogni. Pár éve a Hobby Elektronikán vett valaki egy korai Ganz generátort. Az állatja szétszedte és szélkereket fabrikált belőle. Most van egy szélkereke ami tud vagy 100W-ot és szétbombázott egy pár százezres antik cuccot. :))))))
Nem tudom (nincs tapasztalatom), hogy a paksi első és utolsó reaktor beindítása, tehát 1983-1987 előtt mennyire volt jellemző az országban az áramkimaradások gyakorisága. Abban az esetben, ha sokat mentek ezek az áramfejlesztő gépcsoportok zárt térben, racionálisabb hasznosítani a hűtővizet fűtésre vagy melegvíz előállítására. Lehet, hogy a termosztátos zárt hűtőrendszer eredeti hűtővel + az ékszíj és a hűtőventilátor folyamatos emberi felügyelet nélkül nem volt üzembiztos. Mondjuk majd maximális terhelésen járatva a gépet 24 óra vagy attól nagyobb időtartamú áramszünet esetén ez a megoldás biztonságosabbnak tűnik.
Tisztelt Durtások!
