Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Azért merült fel bennem, hogy mivel burkoljak, mert irreálisnak tartom a 12000 Ft/ zsák árat.
Tekintve, hogy az adatlapja szerint a következőkből áll: timföld-olvadékcement, portlandcement, mészkő.
Ismerek betontechnológust is mutatott beton, ragasztó recepteket, hát nem ördöngős dolgok.
De, abban teljesen igazad van, hogy amit meg kell fizetni, azt meg kell.
Sajnos nincs időm az agyag-homok aránnyal kísérleteznem, ezért muszáj kifizetnem 15-18 ezret az agyaghabarcsra, pedig biztos tudnék néhány év tapasztalás után a nálunk lévő kék agyagból (hlina) hasonló tulajdonságut gyúrni.
A házunk a jó példa arra, hogy relatív alacsony költségvetésből lehet szépet, modernet építeni. Affinitás, akarat meg szív kérdése. Dióhéjban 35-40 be került volna, (ha nem mozdulok meg), kb 6-8 hónap alatt. Így meg volt 17,de 24 hónap alatt, lógó nyelvvel, de minden csavart ismerek. A gázon, meg villanyon kívül.
Ha megvan a kályha rakok fel képeket aztán majd kivesézhetitek. Még egyszer: köszönöm!
Egyébként azért tettem be a linket, hogy ha eldönti milyen anyag kerül fel és mire, akkor kiválaszthatja a megfelelő anyagot. Mindenképpen célszerű az előzetes döntés után felhívni a gyárat és tanácsot is kérni.
Egyébként jó pár anyagot használtam én is, pld. a fémrészek és a samott kapcsolatát rugalmasságot is biztosító anyaggal ragasztottam.
A fuga meg egy másik.
Használtam több féle habarcsot is, pld a tűztér alap rétegei közé és a kályha plafonhoz.
Ezen kívül csináltam pár kísérletet is, hogy melyik mit bír.
Azért komplett receptet ne várj :) a teljes kályha összes anyagfelhasználására.
Volt pld. ami nem is vált be, pótoltam mással.
Így igaz, nem értettem hozzá, de tanul az ember és ha mindent kipróbálsz akkor rájössz mi a jó ,sőt több olyan dolog is létrejött amit nem is gondolnál.
Ha sima dánt építesz ott beengedheted a hátfal mögé a füstöt, annyival mélyebb kályhád lesz, nagyobb felülettel. Értelem szerűen akkor szigetelés (dilatáció) csak a homlokfal és a mag közé kerül.
Ragasztóanyagban nem tudok segíteni de előfordulhat hogy jó a felx csemperagasztó is de hallgass meg másokat is!
Kövekben elemző olvtársat kérdezd, ő a specialistája!
Szeretnék építeni egy Dán rendszerű tömegkályhát kb. 1,5 méter padkával.
Két kérdésem lenne:
1. Beengedjem a hátfalra a füstgázt? Libik könyvében úgy van, hogy beengedi. A neten több helyen láttam, hogy csak a kalcium-szilikát lap van a tűztér meg a köpeny között.
Nekem egyébként minden oldalról szabadon álló lesz a kályha. Ha beengedem hátra a füstöt, akkor természetesen nem kell csak elöl szigetelni a magot -ugye?
2. Kedves feleségem szeretné ha leburkolnám a kályhát. Erre 2-3 cm széles 2-4 cm vastag két oldalon vágott két oldalon roppantott követ szeretnénk, mert van már máshol is a házban. Tudnátok e ajánlani valami olcsóbb megoldást a kövek ragasztására mint a Profix ? Van e tapasztalatotok, hogy az ilyen burkolat mennyiben változtatja meg a kályha hőleadását? A kő nem tudom pontosan milyen típusú üledékes eredetű lehet.
A lényeg az , erre céloztam korában is, de nem hitték el, hoyg bizony elemezni kell az országos helyzetét is az ingatlannak, és a helyi konkrét viszonyokat is fel kell mérni.
Ma már nem bonyolult, a dolog, meg lehet kapni az éves adatokat.
Vannak kifejezetten szélcsatorna jellemző adatokkal bíró területek, pld a Móri árok, stb. ahol mindig nagy a szél, vagy a fonyódi hegy. stb.
Kevés kályhás foglalkozik ezzel, vagy kifejezetten tagadja az időjárás kályhára gyakorolt hatásának a létezését. Reagálhat persze minden olyan dologra amit nem tud vagy nem érzékel, vagy lusta gondolkozni, hogy a felvetés hülyeség stb.
Ez csak szocializáció kérdése.
Ha a faluban valakinek 20 éves MTZ traktorja van, akkor a kocsmában mindig elmondja hogy az jobb mint a 2 éves John Deer hasonló LE-vel és felsorol húsz érvet hogy miért.
Legalább egy dologban mindig igaza is van, és ennek tud örülni nagyon és kér még egy sört.
"Ha meg nincs szél semmi, de a viszonyok olyanok hogy gátolják az égést, akkor meg fokozni kellene a huzatot.."
Léteznek olyan építési trükkök amivel ezt a helyzetet is ki lehet küszöbölni, működik a dolog, kipróbálva "tengerparti" építménynél ...ritka de előfordult hirtelen szélcsend és nyomásesés, csak váltani kell valamit, semmi bonyolult és megy tovább a móka... természetesen számít az égés melyik fázisában van a változás.
A 6722 számon előadott hozzásólást elemeznéd egy kicsit ha te olyan baromi okosvagy? Akár hülyéskedhetsz is ha gondolod.
"A tömegkályháknál, pedig 'játszunk' az áramlás sebességével. Van ahol kis keresztmetszetet adunk, itt felgyorsul (mint a folyókon épített zsilip/gát esetén). Van ahol kiszélesítjük, itt pedig lelassul. Attól függően, hogy mit akarunk elérni. Ettől van benne 0,46 egyik helyen, a másik helyen pedig 4,68 m/s. Nem pedig a széltől, vagy más körülmények miatt. A fenti adatok is egy időben értendők, és nem más időben, más körülmények, viszonyok miatt...."
Akkor ez most okoskodás vagy hülyéskedés.
A gyengébbek kedvéért némi magyarázat a dologhoz.
1. Ha x téfogatú levegő áramlik be a kályhába Y sebességgel Z külső szélerő mellett, akkor ha a Z szélerő felgyorsul és változik a nyomás, annak van hatása a kályhára.
2. A kályhán belül tök mindegy hogy mi történik, csak az a levegő+füstgáz tud sebességet váltogatni ami keletkezett illetve betáplálásra került, ugyanis a füstgáz sebesség változása egyben nyomás változást is eredményez (=áramlástan alapismeret).
3. Nyilvánvaló hogy ha megnő a betáplált levegő tömege a kinti viszonyok miatt (szélsebesség, nyomás, hőmérséklet , páratartalom) akkor a kályhán belüli viszonyok is változnak, megnő a levegő térfogat tömege fegyorsul a gáz és kiviszi a meleget mint a villám. Ezért kell a huzatot szabályozni nagy szél esetében.
Ha meg nincs szél semmi, de a viszonyok olyanok hogy gátolják az égést, akkor meg fokozni kellene a huzatot..
Erre vannak akreditál labor mérések, fent vban a neten is.
Ha valakinek ez kínai akkor nézze a tévét és igyon egy sört. Az segít.
Ez persze nagyon egyszerű leirat könyvet nem tudok ide beírni.
A lényeg hogy az adott kályah milyen széles környezeti hatás sávban képes optimálisan működni a lehetőségeihez képest.
Egy vaskályhának nagyjából tök mindegy minden, mert hatalmas hőt küld a kéménybe és nem befolyásolja különösebben semmilyen finom változás.
De ha a fa elégetésének optimális módját kell keresni és a minimális fogyasztást az emissziós értékek figyelembevételével, akkor mindjárt megváltozik a játék.
Általánosságban lehet csak dolgokról beszélni ha nem ismerjük az adott helyszin összes információit.
A legfontosabb paraméterek a következők, ezeket kellene mérni az adott helyen is.
Külső információk (folyamatosan rögzítve)
Szélerő
Szélirány
Páratartalom
Légnyomás (kitorkolásnál mérve)
Külső hőmérséklet
Épület külső információk (a a fentieket kell mérni)
Légnyomás a levegő betáp környezetében (ez lehet negatív is) mérni érdemes legalább néha a ház szélfelőli oldalán a földön, a plafon magasságban és a tető gernicnél
A ház széllel ellentétes oldalán földön, plafon magasságban.
A levegő betáp részére két kedvező hely van (a mérések alapján ez látszani fog)
1. A szél oldalon plafon magasságban, és a kéményen keresztül külön járattal (itt a legkissebb a páratartalom)
Ha a levegő betáp a szobában van, akor ott is mérni célszerű a légnyomást és a páratartalmat.
Ha Magyaroszág értékeit nézzük akkor léátható hoyg nagyon az eltérések országon belül is és a domborzatól fügően is.
Mielőtt valaki ezeket lényegtelenek nyilvánítani felhívném a figyelmet az értékek nygságrendjére.
A kályha huzatigény noymásértékei 10 Pa és 26 Pa között szoktam kellni.
A külső nyomásértékek pedig
1013 és 1060 Pa között motoghatnak, átlagban 1020-1040 között, tehát a napi különbségek is jelentősen meghaladják a kályha átlagos értékeit ami max 10 Pa kis és nagy kályha teljesítmény esetében, tehát a külső környezet jelentősen befolyásolhatja a működést.
A következő érdekesség az, hoyg ezek a paraméterek (az összes) együttes vizsgálata alapján lehet az adott időpontban véleményt mondani valamiről, mert N verzió lehetséges.
Tehát ha éppen kedvezőnek tűnik valami az nem jelent semmi a fűtési szeonátlagához viszonyítva és persze az adott fa tömeg berakása és annak időpontja is érdekes, napszak pld.
Van pár kályha Románia szerte is amely "teszt" üzemmódban is működnek, napi szinten vannak beszámolok a működésükről, különböző kéményekre rákötve, semmi extra maximum a végén gyári torkolati kúp. Jó pár napig hóviharos 70-90 km/h szelek fújtak, ez idő alatt kicsivel növekedett a kémény húzat, égési levegő 1/3 vissza szabályozva, semmi negatívum inkább jobb lett az égés...
Nem vártam mást, de tartsuk tiszteletben sancibácsi szakvéleményét, ne aludjon rosszul, ha ő ebben hisz az biztos jó érzést kelt neki amikor issza sört.
Bár ha sört iszik akkor elgondolkozhatna miért keskeny az üveg szája.
Mellesleg van a műszaki egyetemen olyan kurzus hogy Áramlástan, ott tárgyalják ezeket a dolgokat alap szinten, ami elég ahoz hogy a frissen végzett mérnök (nem OKJ) kitántorogjon az életbe és nagyjából elkezdje előlről az adott szakmai helyen hogy megértse azt ami történik. Ugyanis attól hoyg mérnök lett még fogalma sincs semmiről csak levizsgázott minimum kettesre.
A valóság baromira más :).
Ha talán emlékszik a hajlakkszóró csövecskékre, akkor felderenghet az az ismeret hogy amikor a fodrásznő belefújt a viszintes csőbe akkor feljött a függőleges csövön a matéria és nagy sebességgel porlasztásra került a szépség hajzatára.
Ha nagyon fújták akkor sok jött ki ha kevésbé akkor kevesebb.
A gyengébbek kedvéért a hajlakkos üveg a kályha, a függőleges cső a kémény és a vizszintes cső a szél.
Csak ez a kérdés egy picit bonyolultabb a kályhánál, kb olyan mintha a hajlakkos üveget még melegítenénk is. természetesen van még 30 műszaki paraméter minimum ami befolyásolja az eredményt, ezt most kihagynám.
Ezek után a kályhás bácsi kiállít egy minden körülmények figyelmen kívül hagyó szuper papírt aztán irány előre.
Olyan ez mint amikor a két hős evezősünk elindult át az óceánon és vissza kellett fordulniuk mert fújt a szél.
Mindössze egy apró kérdés kerülte el a figyelmedet.
Én nem vagyok kályhás vállalkozó (nincs szakmunkás végzettségem, OKJ papír, ).
Ergo: én nem építek kályhát senkinek sem, ezért sem számítást, sem semmilyen papírt nem kell adnom senkinek.
Nem is érek erre rá, és nincs is szándékomban résztvenni az egyedi kályha piac küzdelmeiben.
Ezért ez a kérdéskör baromira nem érdekel, adjon papírt az akinek ezt előírták, vagy saját elhatározásából van kedve marketing szempontból papírokat osztogatni.
Ezeknek a papíroknak a hitelessége egyenlő a nullával, mert az épített készüléket nem vizsgálta be akreditált labor.
Mi van ha a kályhás tévedett? Semmi, mehetsz panaszra a plebános úrhoz.
A valós helyzettel kapcsolatos megfigyeléseim pedig gyakorlati tapasztalatból származnak.
Idézem tőled: -a kandalló sem ott, sem itt nem tömegkályha.
egyrészt a tömegkályha fogalom ismeretlen, másrészt mi is az a kandalló?
Ha a definiciókat nézzük akkor akkor most kandalló lehet bármi (nyilt és zárt).
Mivel jól összekeveredett a gyakorlat és a tudomány , a kandalló kifejezés inkább marketing szó lett, ami szebben hangzik mint a kályha ugyanis a vevőnek nincs ezekről műszaki fogalma semmi.
Szóval jobban jársz ha azt mondod a vevőnek hogy építek önnek egy
24-36 órát hőtárolós, nehéz, zárt kandallót, nagy ablakkal, tetszőleges burkolattal,
ezt érti, ha azt mondod tömegkályhát akor magyarázkodhatsz egy napig.
A piacra bevezetni egy új fogalmat ugyanis sok sok év és sok sok pénz, ezért öngól.
Van neked még abból a csempéből amelyben felirat van beütve a csempe belső felületében ?... a gyártó neve, a szabvány, és a csempe(kézi) készítő azonosító száma szerepel.
Bár nyilvánosra nem így fogalmaztam volna, úgy gondolom. :-(
Kedves Elemző!
Mostmár nem is tudom, hányadik üveggel jössz! (Lehet a posta 1*-e el sem hozza!).
Számold már össze! (Jónéhány dologra megtanítottalak/tanítottunk) már itt a fórumon).
Remélem magas fiú vagy, és nagyra nőttél! Hány centi vagy?
Csak azért aggódom, hogy eléred-e a CBA-ban, SPAR-ban a felső polcot, mivel a minőségi dolgok ott fent vannak. Egyet kérnék, hogy a mennyiség lehetőleg ne menjen majd a minőség rovására, jó?
