Talan meg belefer,hogy Anna szuletesenel mar 53 eves lenne? Nem tudom hogy van e valamilyen alapja annak a gondolatnak hogy a Krts nev ezutan teljesen eltunik,es mivel a szuletsiek es a hazassagiak nagyjabol!! megegyzenek igy Michaelis Krts es Grts ugyanaz a szemely lenne.Sajnos ezzel meg mindig nem tisztazott a problemam teljesen,mert Georgius Grets feltunese Tordason es Michael Krts felesegei meg igy is megfejthetetlenek szamomra.
Szerintem három forintot fizetett összesen, egy lett a bíróké, egy a Szentegyházé, 50-50 dénár pedig a lelkészé és az iskolamesteré. (A dénár az biztos, mert így rövidítették.) A dátum pedig eredetileg 1761 volt (a "pontos" egyest használta), majd átjavította 1762-re.
Akkor en felreertettem,azt hittem ketten kovettek el egyutt,de akkor ugy nez ki hogy Klucsik volt a bunos a grecsnyi karara.Nem lattam mit ajandekoztak el ,nem irt semmit hogy mire buntettek meg Klucsikot.Talan a buntetest ajandekoztak el?
Anno 1767. die 2. Febr. Klucsik Mihály Grecsni István szűlejében (szőlőjében) le vágot egy dioófát, a Bírák megbüntették hatalmaságért ... 3. Etgyet a Bírák számára, etgyet szentegyházra ... 50 Rédikátornak, ... 50 Mesternek ajándékozta.
erre az ifjabb Rozner Mihály 1872ben elveszi (özvegy emberként) 25 évesen Pandurics Máriát, akitől születik több gyereke (kettőt tudunk biztosan, a harmadik egyenlőre rejtélyes).
megnézted a linket, amit adtam az első házasságra?
összefoglalva:
1840ben házasságot köt (idősebb) Rozner Mihály Maratics Veronikával.
1846-ban megszületik (ifjabb) Rozner Mihály
aki 1870-ben a bejegyzés szerint 23 évesen elveszi Lengyeltóti Annát (az ifjabb Rozner Mihály veszi el)
Anna valószínűleg meghal 1871-72 körül,
erre az ifjabb Rozner Mihály 1872ben elveszi (özvegy emberként) 25 évesen Pandurics Máriát, akitől születik több gyereke (kettőt tudunk biztosan, a harmadik egyenlőre rejtélyes).
Rózner Mihály a Pandurics előtt elvette a Lengyeltóti Annát, aki gondolom meghalt és elég gyorsan özvegyként elvette a Panduricsot. Mely részével van gondod? Ebben a korszakban sűrűn lettek özvegyek az emberek fiatalon, és akkor gyorsan újraházasodtak, ez teljesen szokásos volt.
25 évesen évesen vette el párját, de akkor már özvegy volt 1872ben
18-24 éves kora között lehetett egy másik párja, akitől születhetett gyerek (1865-1871 között), az a gyerek 1930ban lehetett 65-71, 1940ben 75-81 között, teljesen reális életkorok. Ráadásul mindez családi legendákon alapul, hogy mikor halt meg (elég tág határok között)...
ezt az erdőben vagy kifejezést szerintem hanyagold, nem szokott jól esni senkinek...
látod a házassági bejegyzést a Rosner és a Pandurits között? ott van a Mihálynál, hogy özvegy (viduus), tehát volt már előtte egy házassága, amiből születhetett gyerek (esetleg Istvánnak is hívták, de más az anyja neve)????
Oké. Ezeken már túl vagyok. Ros(z)ner István 1884-1894 között születhetett. Rosner János születési időpontja (másodszülött) + 9 hónap a kezdő időpont, a vége Panduritst Mária 40 éves kora között lehet. Szigetváron és Pécsen nem találtam.
a Mihály (az apa) az katona volt, ezért van a 10 év gap a két gyerek között. valószínűleg leszerelés után már Pécsre költöztek.
1972 esküvő, 1973 Karolina születik, de az apa katona valahol (persze bármikor amikor visszajött szabira, akkor születhetett gyerek, de több olyant láttam, hogy volt egy gyerek az esküvő után, majd 10 év gap, és utána még vagy tizenvalahány gyerek(!! felénél megözvegyült, majd másik nővel még a második szakasz)...
Keresem a Fejér megyei Aba község katolikus könyveit. A reformátusok fenn vannak az FS-n, a kat. könyvek nincsenek, ha jól emlékszem A496 a levéltári száma.
Nagyjából átnéztem a pécsi és szigetvári katonaállítási lajstromokat az 1870-1880-as évekből. A pécsiben találtam Ro(s)znert többet is (János és Károly), de ez egy másik család. A szigetvári nagyon hiányos, csak az 1881-es van meg az időszakból, abban van egy R. Miksa, de csak a tartalomjegyzékben, a lajstromból már hiányzik.
Szeretnék egy kis segítséget kérni MACSE hozzáféréssel rendelkezőktől.
Van egy-egy halálozási találat Duchnovszky, illetve Duchnovszki névre a VIII. kerületben, az állami anyakönyvekben. Szeretném megtudni a keresztnevüket, és a halálozások dátumát.
peterhorvath71: A Macse szlovák szótárát segítségül véve, szerintem ez András (?) fiúk keresztelési bejegyzése, nem házassági.
God:Boy: A szigetvári keresztelési anyakönyv átnézésekor csak az indexre támaszkodtál, vagy átnézted az egész könyvet? (Lehet, hogy kimaradt az indexelésből.). Feltűnően nagy a két testvér (János és Karolina) közötti korkülönbség (10 év), hogy ne szülessen legalább még egy gyerek közöttük. Talán éppen István. Írtad, hogy volt egy fia is. Meg van az ő születési bejegyzése? Abból visszafelé indulva érdemes lenne megnézni az anya születési helyét, hátha az ő szülővárosában volt az esküvő. Lehet tudni, mikor költöztek át Szigetvárról Pécsre? A katonaállítási lajstromok alapján, ha benne van István és fennmaradt abból az időszakból a lajstrom, legalább évre pontosan meg tudnád állapítani a születési idejét.
Az enyém korábbi, kb.30-40 évvel. Öskün házasodott Pauliny János Sutoris Zsuzsannával 1746.10.30-án. Zsuzsanna apja Sutoris Tamás volt.
Nem találtam a szültését Zsuzsannának, de viszont találtam egy halálozást 1736.01.24-én, Sutoris Pálét, akinem a szülei Sutoris Tamás és Benedicti Mária. Ezért írtam, hogy esetleges, de akkor ha sok Benedicti van Tordason, átnézem azokat az anyakönyveket.
vallást.51 Az 1580. évi defterből név szerint ismerjük a Tordasonélő kilenc adófizetőt, akik hét házban éltek: Nagy István, Nagy Máté, Ercsényi Gáspár, Szabó Balázs, Szabó Lukács, Gyömrei György és fia János, Ágoston Gergely és Makádi Pál.52 A nevek egyértelműen magyar származásra utalnak, közülük ketten nem fizettek dzsizjét, ami a vallásváltást valószínűsíti.
-------------------------
A helyzetet súlyosbította, hogy 1733-ban tűzvész pusztította el a falut, az egyházi anyakönyvek és iratok ugyancsak a tűz martalékává váltak, ezért a betelepítés utáni időszak népesedési adatait, a telepesek korábbi lakhelyét nem lehet rekonstruálni. Ennél is súlyosabb tragédia történt 1739-ben: az utolsó nagy pestisjárvány Tordason322 áldozatot követelt, ami arányait tekintve kiugróan magasnak számít; az áldozatok között volt Batiz István lelkész és Csík Ferenc tanító is.95 Összehasonlításként: a jóval népesebb Székesfehérváron 98-an estek a járvány áldozatául. Az országos méretű járvány kórokozóit feltehetően az 1737 és 1739 között vívott osztrák-török háborúból hazatérő katonák hurcolták be. Bél Mátyásnak az 1730-as években írt nagyszabású országleírásában Tor- dasról annyit jegyzett meg hogy tótok lakják, a Sajnovics család birtoka, dombos földjét a szentpéterihez hasonlította, ahol a bor és gabona jól termett.96
A r. kath. hívők Vaál plébániához tartoznak, az ágostai hitvallású evangélikusok gyülekezete 1713-ban alakult. Lelkészei voltak: Benedikty Pál, Betisz István, Vrethclyi Elias,Ocsovszky Pál, Brcsek András,Tischléri János, Oveszky András,Mayr Dániel,Szi- kora Pál,Bartholomeidesz Mihály, Tuppy András,Balassovics Márton. Balassovics Mihály, Uhrinyi Károly, Jankó Dániel
---------------------------
.A török azonban, mint számtalan nagy és népes falut hazánkban, Tordastis egészen elpusztította és sok ideig azután puszta volt Saj- novics család birtokában. A XVIII. század elején több Pozsony, Nyitra s Turóc megyei lakos Varga Lőrinc és Juhász István megbizottaikat kiildék ki, számukra megtelcpedési helyet keresendőket, kik a tordasi puszta földesurával, Sajno- vics Mátyással, a következő, a tordasi ev. egyház levéltárában most is eredetiben meglevő szerződésre léptek
1733-ban a vallásügyi bizottság idejében Benedicti Pál volt a tordasi lelkész, aki a csernyeieknek is többször szolgált, amíg lelkészük nem volt. Ő kezdte meg 1733-ban az anyakönyv vezetését is szlovák nyelven. Idős korban kezdhette itt szolgálatát (17331738), mert ötéves szolgálat után lemondott. Szomorú időszak volt ez. 1733-ban egy tűzvész a templomot és a gyülekezet iratait is elpusztította. 1738-ban pedig pestisjárvány tört ki, s ez a ragály a lelkészt, a tanítót és a gyülekezetből 322 embert vitt el.
17381739 között Batiz István volt Tordason a lelkész, aki itt is halt meg. Az utódja Vrathely Illés lett (17401767), aki Csernyéről jött ide. Vágújhelyen született, Bél Mátyás tanítványa volt. Előbb Gencsen tanítóskodott, s Antoni György püspök 1731-ben Csetneken avatta fel. A plébániák 1753. évi összeírása szerint Sajnovits Mátyás volt itt a földesúr, s a váli plébániának volt filiája. A katolikusok temploma csak az urasági magtárhoz toldott vályogépület volt, melyet az uraság építtetett. A jegyzőkönyv felhányja, hogy a lutheránusok kevesebben vannak, mégis van prédikátoruk. Ez a lelkész is a pestis áldozata lett, 1739. szeptember 29-én: ő és Csík Ferenc tanító ebből a küzdő ekklézsiából a mennyei diadalmas ekklézsiába költöztek.
a macsen index ránézésre (nem biztos), a többség kerületre megvan, de ezek hiányoznak:
-I. ker 41 után hiányzik
-IX. 39 után hiányzik
-X. hiányzik
-XII. 38-39 hiányzik
-XIII. 42 után hiányzik
-XV. 38-43 hiányzik
tehát ezeket kellene átnézni majd, mert a többit már ellenőriztem. Elméletileg a familysearchen is lehet indexelve halottik, majd azt is megnézem...
nem ígérem, hogy most elkezdem lapozgatni az anyakönyveket, de ha ráérek, néha átlapozok párat. IX, X ker esélyes lehet, de talán a többi hiányzó kerület sem kizárható...
mely kerületeket lapoztad át? (mondjuk elég tág időhatárok vannak, és persze simán lehet, hogy más időpont volt, ugye?)
összeszedem majd, hogy mihez van index, és mit kell átlapozni, és miről nincs adat. Persze, ha nagyon azonosítatlan volt, akkor még lehet, hogy keveset is tudtak róla. Nálam van egy cselédlány, akinek semmilyét nem tudták csak a nevét. De az is lehet, hogy azt rosszul tudták. A Rozen Rosen hallomás után sok féleképpen lehet írni...
1938-1944 között, főleg 1944ben a nyilas hatalomátvétel után, a Rosen Rozen név nem volt a hosszú élet titka, mindegy mennyire keresztény őseid voltak. És ha meg a másik irányt nézem, nem hiszem, hogy sokáig tagja lehettél ilyen névvel például egy nyilaskeresztes pártban. A nyilaskeresztes pártra 1939ben 900ezren szavaztak és 300ezer tagja volt.
Nézd meg a névváltoztatásokat a Rosen Rozen nevekkel, a többség izraelita, de több katolikus is nevet változtatott erről a névről.
Ez megtévesztő. Szigetvár és Vízvár anyakönyvek szerint a család az 1700-as évekig visszamenőleg katolikus. Panduritcs, Maretics ösők inkább szerb eredetűek. És az 1930-as évek halottija már állami anyakönyvekben lett vezetve.
Ez megtévesztő. Szigetvár és Vízvár anyakönyvek szerint a család az 1700-as évekig visszamenőleg katolikus. Panduritcs, Maretics ösők inkább szerb eredetűek.
másik dolog, hogy a név eléggé zsidó hangzású, ami abban a korban okozott gondot, sok zsidó család erről a névről változtatott nevet. Ebben az időben mondjuk olyan körökben lehetett gond, hogy nem elég "magyaros" a neved keresztényként, talán nevet változtatott. Nézegettem a névváltoztatási adatokat, de lehet, olyan amit nem látok...
Az anya 1918 ban halt meg 002249738.500 film 1944/1918 bejegyzés Légszesz utca 6 ban laktak Az első világháborúban eltűnt unokája jelentette be a nagyanyja halálát.
felmerült bennem, hogy az a Rózsák tere nem az, hanem mondjuk más városban. Persze gondolom Budapesten lakott (ha már az anyja ott lakott). Meg tudnád adni az anya halottiját, ránéznék ki jelentette be, illetve hol lakott.
A Rókus kórházat átnéztem. Sajnos ott sincs. Szövetség utcaiban sem leltem.Teljesen tanácstalan vagyok. Mert se a születését, se a házassági bejegyzést nem találtam.
de te roszent és nem rosznert írtál, így nehezebb volt elkezdeni...
azért kértem, hogy amit tudsz oszd meg (ha lehet linkekkel), mindig lehet valami, ami felett valaki elsiklik, de más meglátja, nulláról felesleges köröket fut az ember...
Két testvére volt C(K)arolina és János az utóbbi Amerikába vándorolt ki.Ott is halt meg. Római katolikusok voltak. Anyjuk neve Pandirits Mária. János 1883-ban született másodszülöttként Szigetváron.
Visszaolvasva a posztjaidat látom nagy tapasztalattal rendelkezel.A családi legendárium szerint az egyik felmenőm a Rózsák terén lévő WC ben lett öngyilkos 1938-1944 között. Többször átnéztem a halotti anyakönyveket de nem jutottam a nyomára Ro(s)zen István a neve. A születésijét és a házasságiját se találom. Fia is volt.
A feleségem pincétől padlásig evangélikus származású, ismerem az evangélikus könyveket is, a vasiak egy részét is, Sitke környékéről, de mégsem ugrott be a felvidéki szál, akiket én kutattam, elsősorban nem onnan bevándorolt evangélikusok vannak, hanem helyben termettek :)
Nem is a névvel volt baj, hanem megint a leírásával: Csirkonics ebben az egyetlen dokumentumban szerepel, ha az egész világra keres is az ember, Csirkovics van sok. Felvidéki evangélikus eredetű, természetesen. Ott követtem el a hibát, hogy én a -nics tagot tekintettem biztosnak, mint a délszláv -fi végződést, pl. Szebeni-Szebenics, ezért aztán nem is találtam rá megfelelőt, mert az n betűt mindig ott hagytam, akármilyen kombinációval próbálkoztam is, hogy legalább a könyéket megtaláljam. Nekem a délszláv közelebb van, arra jobban rááll az eszem. :)
"amit kétszáz évre visszamenőleg soha nem viselt senki Magyarországon" -- ez nyilván nem valós. Gondolom, azért nem találtad, mert evangélikusok, ami többnyire nincs indexelve. (Öt dédszülőm született evangélikusként, és hat volt evangélikusként temetve, tehát van egy kis tapasztalatom a keresők eredménytelenségével.)
Hálás köszönet :) Akkor a Vas megyei lutheránus ág... Sehogysem tudtam összekapcsolni, de így már biztos menni fog. (a legkevésbé ezt a részt derítettem fel eddig, no majd most.)
Puszta kíváncsiságból csak névazonosság alapján nézegettem az újonnan indexelt budapesti anyakönyveket, és egybek mellett találtam - sajnos nagyon szomorú apropóból híres-hírhedt - személyeket, akiknek kíváncsi lettem volna/lennék a származására. Nyilas halálraítéltek, illetve aztán kivégzettek (Kun páter bandájából) között találtam Tuboly Miklóst, akinek az apját, Tuboly Lajost is nyilván halálra ítélték volna, ha 1945-ben nem halt volna meg szívbetegségben. Szinte lehetetlen megtalálni az "eredetüket", mert a Tuboly Lajosnál az anya nevénél olyan van megadva, amit kétszáz évre visszamenőleg soha nem viselt senki Magyarországon... A Tuboly családot nagyjából felgöngyölítettem, de abban az időben nem találtam Lajost, akiről ne tudnám, hogy mi lett vele. Nem egy nagy család a Tuboly, nagyon kevés leszármazott van már csak ezen a néven, sok ág kihalt férfiágon. Itt a két halotti anyakönyv, talán valaki tud segíteni kibogozni, hogy a két illető honnan keveredett elő: https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:4QRT-FD2M
