Keresés

"A konzervatív E mező erővonalai töltésből indulnak és töltésben végződnek."

Adott hosszúságú vezetőt mozgatsz mágneses mezőben.

Semmi áramkör, egy darab drót.

A vezetékben elmozdulnak a töltések. De ez nem egyenáram.

Úgy mozdulnak el a mozgásképes töltéshordozók, hogy a vezetőben ne legyen elektromos tér.

Vajon ezek a töltéshordozók a vezeték két végén gyűlnek össze?

Vagy pedig a vezeték teljes hosszában történik egy homogén polarizáció?

Ezen gondolkoznom kell...

Vezető helyett mozgassunk szigetelőt (a mágneses mezőben).

Nincsenek mozgásképes töltéshordozók.

Amíg az indukált feszültség el nem éri az átütési szilárdságot.

Na de hol van az erővonalak forrása?

Egyszerűsítsük tovább a problémát!

Mozgassunk mágneses mezőben egy üres dobozt.

Sőt, a doboz is csak képzeletbeli legyen.

Hol van az erővonalak forrása?

És most homogén mágneses mező helyett vegyünk kicsit reálisabbat.

A képzeletbeli drót mentén legyen inhomogén a mágneses mező.

Tehát például a képzeletbeli drót közepén legyen erősebb, mint a széleinél.

Most hol van a középen megjelenő többlet erővonalak forrása?

Persze feltehetjük a kérdést, hogy ez konzervatív mező vagy örvényes?

Szerintem inkább konzervatív.

De aki nem ért vele egyet, mutassa meg a mozgási indukció örvényeit!

Gugliztam, hogy ne kelljen sokat rajzolnom.

Lehet áramgenerátort használni, vagy pedig az áramot mérni.

A probléma ott van, hogy a csatlakozóval spórolnak.

Megvannak a szükséges vezetékek a mérő és a mért oldalon is.

Viszont a kettő között ott van a csatlakozó, ahol már csak minimális számú drót megy át.

Tehát a feszültségmérő és az árammérő vezetéket közösítik egy rövid szakaszon.

És az volt az elgondolás, hogy az a rövid szakasz nem sok hibát okoz.

Csakhogy a vezetékek összekötése miatt a feszültségmérő vezeték már nem árammentes, azon is esik feszültség.

Kicsit jobb a helyzet, mintha egy vezetékpár lenne, mert a másik pár söntöli.

Kisebb a vezeték parazita ellenállása. De van.

Ott viszont elvesztettem a fonalat, hogy az átkötésnek a feszültségmérő felőli oldalán akarnak rövidíteni a vezetéken.

Ez a probléma teljes meg nem értésére utal.

Viszont az ügyfél ebből annyit sem ért, mint őke úrvezető a motoráztatő alatt lévő művészi alkotásból.

"Kell még a kötél rugalmassága."

Feltételezve, hogy a teherbírás az 1%-os megnyúláshoz tartozik,

és a csarnok magassága 10 méter. E=200GPa

Fejben abből csak 10% túlterhelés keletkezik. Azt még ki kellene bírnia.

Persze abból a feltevésből indultam ki, hogy a két tömeg összemérhető.

Rendesen ki kellene számolni az áttételt.

Hogyan lehet fordulatszámból függőleges mozgást számolni?

Valami tárcsa átmérő hiányzik.

Nem fogják megadni, mert az ilyen számolgatás csak agyas professzoroknak való - szerintük.

Majd megmérjük az erőt. Könnyen lehet, hogy az erőmérő is reccs.

Legyen a primer fogaskerék kerülete 0.5 méter.

Elvileg a fordulatszám 3000 rpm. Azaz másodpercenként ötvenet fordul.

De az is lehet, hogy több póluspár van.

Ebből a primer kerületi sebesség 25 m/s, amit lassítanak 0.1 m/s-ra.

Ha az áttétel 250, úgy már a tömegek nem összemérhetőek.

Fejben behelyettesítek, gyököt kell vonni belőle. Nagyjából 15.

És így már 150%-os túlterhelést kapunk. Nagyságrendileg.

Hangsúlyozom, hogy a paramétereket nem adják meg, mert értelmetlennek tartják az ikyen számolgatásokat.

Arra a részletre figyelj, amit bekarikáztam. A többi sematikus.

Rendesen megrajzolni az egészet nagy meló.

Az ellenállások trimmelésénél 1 m vezetéket használnak, a beépítésnél viszont jóval többet.

"Ennek a mérésnek már tényleg nem sokat számít. :-)))"

Ne becsüld le a képességeinket! :DDDD

Megmutattam az ordító egérnek a különbséget. Először nem akarta megnézni.

Azt nem mondom, hogy megértette. De valamilyen pszichikai változás történt az agyában.

Elkezdett töprengeni a megoldáson.

Találd ki, hogy az áramkör melyik részén akar változtatni.

(Úgysem találod ki. Az átkötés előtti rövid szakaszt akarja rövidíteni. Képtelen vagyok felfogni.)

A zuniverzoom tágulása nem mozgás.

És a töltéssűrűség relativisztikus változása sem az,

nincs rá folytonossági egyenlet.

"Az, hogy ezekből kikövetkeztethető, a teljes Lorentz-erő (erőtörvény), az egy dolog. De közvetlen nem szerepel benne."

De most már tudom, hogy mi az a láthatatlan alkotmány. :DDDD

Mint rendesen, most sem dönthető el, hogy fluxusváltozásról vagy mozgási indukcióról van szó.

Erről eszembe jutott a vicc. Amikor a rabbinak azt mondja a tanítványa, hogy egyszerre mindkettőnek nem lehet igaza.

Ámberök! Ha mindkettő igaz lenne, nem dupla feszültséget kellene kapni a szuperpozíció miatt? :)))

Ha sikerül a szokottnál is nagyobb hülyeséget leírnod, kitünteted magad érte?

:-)))

Ez nem vezetési sávban lévő elektronok elvándorlása.

Hanem mi???

        👑

   🤘🙂🏆

        🏅

Nem ideális esetben pont olyan lesz az ábrám, mint egy nem ideális kondenzátor E tere. 

Igen. És ott vannak. Aszerint, ahogy magyaráztam. Kicsit idealizált példán, de elképzelheted nem ugrásos B-vel, hanem csak gyorsan változóval, vagy akármilyennel. Annál bonyolultabb a kép, de ugyanez van. 

Mert ez nem az. Az rossz, amit mondasz. Ez nem vezetési sávban lévő elektronok elvándorlása. Azok forognak a mágnessel együtt, ha vannak olyan elektronok az anyagában (lehet teljesen rossz vezető is a mágnes, mert mondjuk ragasztott szemcsékből áll), és így azok nem állnak, mint az álló HK rézkorongbeliek. Mi most az álló rendszerben nézzük a keltett E-t. :-)

Egy B-jére merőlegesen mozgó mágnes téglatest olyan, mintha egy feltöltött kondenzátor lenne, amit viszont kisütni nem lehet. 

Ha ez az előbbi mágnes hengeres, azaz kör keresztmetszetű, és tengelyénél forgatod, akkor a kerületi felületén felületi töltéssűrűség mutatkozik

Ezt elmagyaráztam neked többször is, csak akkor tagadtad. :-)

A mágnes forog a saját mezőjében, Lorentz erő hat az anyagával együtt köröző elektronokra, ezért sugár irányban töltés megosztás jön létre.

A konzervatív E mező erővonalai töltésből indulnak és töltésben végződnek.

>

mozgásirány:   ⬆️vagy⬇️   mindegy

                      + ———————> -
                      + ———————> -
                      + ———————> -
                      + ———————> -
                      + ———————> -

Látható, hogy oldalt és a mágnesben nincs rotáció. Csak alul és felül, ahol a mágnesnek határa van, ugrik a B, ott ugrásszerű az E rotációja is.

#Pontosabban (felületi)impulzusszerű, mert alatta és felette is nulla. Csak a mágnes mozgásirányra merőleges felületén van rot E.

Javaslom mindenkinek, hogy gondolja át az elemi polarizációk eloszlásának következményét! A töltéssűrűségek íly módon létrejöttét.

Ha leszeled a mágnest a képernyő síkjában, és közel vizsgálod, még kb. ugyanez van, de ahogy elhajlik a B, úgy megfelelően hajlik E is. Kívülről visszahajlik végül a mágnes határfelületéhez. Tehát HK közeli álló rézkorongja még kb. ugyanazt az E-t kapja, mint ami a forgó mágnesben van. Ez okozza benne a töltésmegosztást. Pontosan úgy, ahogy napokkal ezelőt (meg évekkel) mondtam. És ez ugyanaz, mint az inverz mozgási indukció, csak a Maxwell-egyenletek felől következtetve. Ha ellenkező a mozgás illetve forgás iránya, a töltések is ellenkezőek, és E is ellentétes. 

Ha ez az előbbi mágnes hengeres, azaz kör keresztmetszetű, és tengelyénél forgatod, akkor a kerületi felületén felületi töltéssűrűség mutatkozik, és a mágnesben térfogati töltéssűrűség, ami radiálisan befelé csökken, mert a sebességgel arányos. Ezt a térfogati töltéseloszlást a csökkenő (látszólagos) elemi polarizációk hozzák létre. A teljes (össz)töltés itt is és az előbbi példában is természetesen nulla.

Az örvényhez időbeli változás kell.

Keresztkérdés:

Miért nem lehet az egyenlet mindkét oldalán egyszerre vektori szorzat?

(Mert nincs mágneses monopólus. Fejben nekem az jön ki, hogy a másik oldali rotációt ez nullázza ki. De majd papíron ellenőrzöm.)

Itt az ideje atomcsill előadást nézni...

Itt van, most mutattam, hogy azonos. 

Legyen egy négyzet keresztmetszetű hosszú egyenes homogén mágnes, ami merőlegesen keresztüldöfi a képernyöt, és mozogjon lentről felfelé, vagy fentről lefelé, mindegy. A B legyen benne hosszanti irányú, azaz szintén merőlegesen keresztüldöfi a képernyőt. Milyen lesz a  -∂B/∂t = rot E  Maxwell-egyenlet alapján az E térerősség?

mozgásirány:   ⬆️vagy⬇️   mindegy

                      + ———————> -
                      + ———————> -
                      + ———————> -
                      + ———————> -
                      + ———————> -

Látható, hogy oldalt és a mágnesben nincs rotáció. Csak alul és felül, ahol a mágnesnek határa van, ugrik a B, ott ugrásszerű az E rotációja is. A mozgás miatt itt van ∂B/∂t is. Oldalt a mágnes határfelületén felületi töltéssűrűségek látszanak (=vannak). Ez láthatóan szükségszerű is. A mágnesben az elektromos látszólagos elemi polarizáltságeloszlás is homogén, kitolják az oldalsó felületre a látszólagos töltéseket. (Igazából felesleges látszólagosnak mondani, egyenértékű minden rendszerben a valódival.)

Ha mágnes helyett elemi O köráramokat veszünk, ugyanez lesz természetesen. 

Az invariancia egyik fajtája. :)))

Ebben a kérdésben még nem helyezkedtem álláspontra.

Egyszerűsítve van az ábra, mert lusta voltam. Lent is ugyanolyan mint fent.

Vagy áramgenerátort használnak, vagy mérik az áramot. Ez sem szerepel.

Ja és ellenállás helyett híd van. De ez a probléma lényegét nem befolyásolja.

Egyébként tudják ők,hogy ezt hogyan kellene mérni. De nem úgy akarják.

A vezeték még meg is van. Csak a csatlakozóba kellene túl sok drótot bekötni. :(

DGY most reklámozza a NyiFF versenyt. Az semmi.

Nálunk úgy kell megoldani a problémákat, ahogy Móricka elképzeli.

De azt ki nem találnád, hogy ki volt a főnök tanítványa, construct tudja.

füllentett a hüllő

Read-only módba kapcsoltam magam.

Holnap felteszek egy ábrát.

Lazán kifeszített vezeték alatt rúdmágnes.

Feynman azt állítja, hogy a vezetékben feszültség indukálódik;

akár a vezetéket mozgatják, akár a mágnest.

Tedd el későbbre! Meg kell értetnem a csökönyös fa fejével a matematikát, és a Maxwell-egyenletek értelmezését. 

mmormota, miből szűröd ki (újra kérdezem), hogy a Maxwell-egyenletek szerint, egy másik megfigyelő rendszerében csak rot E van?

A -∂B/∂t nem mond ilyet. Vagy szerinted igen? Miért?

Ez csak annyit mond, hogy az E rotációja -B időbeli változásával egyenlő. De ettől még lehet gradienses része. Sőt, könnyen látható is egy egyszerű példán keresztül, hogy szükségszerű is az.