Keresés

Részletes keresés

rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2028

Azt írta magáról az olvtárs máshol, hogy van munkahelye és albérlete. Tehát ez nem igaz, hogy nem funkcionál vagy csak félig igaz. Esetleg az érzelmi életére lehet mondani, hogy nem működik. Szerintem megideologizálja, hogy miért nincsenek bensőséges kapcsolatai, pl. mert őt mindenki bántja. Vagy azért nem öltözködik nőiesen, mert ez neki nem fontos.

Mi az, ami egy emberben kiválthatja ezt a hozzáállást? Bizonyos mértékig a család, a rossz gyerekkori élmény. De az, hogy jön ki valaki a serdülőkorból, az már a személyen is múlik. Aki, mint egy álomban végigalussza a felnőtté válást, az nem tanulja meg kezelni az érzelmeit vagy nem tud felelősséget vállalni. Az ilyen emberek egész életükben gyerek módjára mindig másokat hibáztatnak.

Azoknak van esélye megváltozni, akik tudatában vannak, hogy valami probléma van, pl. nincs párkapcsolatuk vagy munkájuk. Vagy legalább érzik, hogy valami nem jó. Ha egy ilyen ember belefog a terápiába, és a terápia esetleg sikeres, akkor szinte nehezebb lesz az élete. Nagyon nehéz szembesülni azzal, hogy eddig álomszerű életet éltem, és mostantól minden más lesz. Mint mikor kidobják az embert a Paradicsomból. 

Azt is nagyon nehéz elviselni, hogy az eddigi életmódom vagy értékrendem nem volt megfelelő, és felül kell bírálnom magamat. Talán ez a legnehezebb. Nem arról van szó, hogy teljesen meg kell változni, mert az a másik véglet lenne! Inkább olyan, mintha újra meg kéne születni, és újra kell tanulni járni stb.

Amit még nagyon nehéz megtanulni, hogy a "normális" élet nem attól normális, hogy nincsenek benne problémák. A lelki beteg ember vagy az örök álmodozó hajlamos azt képzelni, hogy ha meggyógyul, onnan kezdve majd minden tökéletes lesz.

Előzmény: Törölt nick (2000)
rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2027

Nagyon köszönöm ezt a hozzászólást. Úgy gondolom, hogyha teljesen hülyeségeket írnék, akkor a honlapomon nem lenne majdnem négyszázezer kattintás. 

Ugyanakkor megfigyeltem, hogy a legtöbb beteg ember azt szeretné, ha mások helyeselnének neki meg babusgatnák. Hát én nem vagyok az a püntyörgős típus, bár néha nagyon jó lenne. Sokkal népszerűbbek itt azok a hozzászólók, akik leírják ötszázszor, hogy sz.rul vannak. Aki már azt is leírja, hogy miért van sz.rul, az már megkapja az idióta jelzőt, meg hogy nem szégyelli magát, ide kiírja a panaszát?

Nagyon ritka itt az igazán őszinte ember, aki le meri írni, hogy magányos vagy őszintén ideteszi az asztalra, ami foglalkoztatja. Pedig sokszor ebből van a legjobb beszélgetés, hogy elkezdünk beszélni valami teljesen más témáról, és a végén eljutunk a valódi problémáig. Nem biztos, hogy az a jó, aki ötszázszor leírja ugyanazt, hogy ő mennyire beteg, és rajta nem lehet segíteni stb.

Előzmény: özvi (2025)
rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2026

Hát igen, azt még megérti az ember, hogy akinek nincs gyereke, az magányos maradhat öregkorára. De aki felnevel egy-két gyereket, az hogy kerülhet ilyen helyzetbe? Hát úgy, mint pl. az apósom, akinek beteg volt a felesége, és meghalt, mikor a férjem 16 éves volt. Az apósom 18 évesen kirugdosta a gyerekeit a fészekből, menjenek dolgozni meg albérletbe lakni. Ő meg összeköltözött az élettársával, a lakásukat meg kiadta.

Vagy úgy, mint egy másik ismerősöm, aki özvegy lett alig ötvenévesen. A fiuk akkor volt 13 éves, és most huszonhárom. Munkája nincs, de iskolába sem jár. Otthon van több éve, és nappal alszik, éjszaka számítógépezik. Őt teljesen tönkrevágta az apja halála, lelkileg és egzisztenciálisan is. Nem az anyagi részére gondolok, hanem arra, hogy teljesen irreális céljai vannak. Valami jó állást szeretne, de csak középiskolai végzettsége van. Fizikai munkát meg nem tartja elfogadhatónak, mert ő nem azért tanult.

Előzmény: özvi (2021)
özvi Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2025

Bárkinek örömmel megteszem ezt a szívességet, ha az.

De tényleg foglalkoztat az eset. 

Az pedig, hogy itt teszem, azért van mert magányos vagyok.  Nem értem téged miért zavar.

Itt mindenki arról gondolkodik amiről akar.

Előzmény: bolond halál (2023)
rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2024

Sokféle betegség van, csontritkulás, ízületi stb. Lehet, hogy ez az ember le volt gyengülve fizikailag, mert nem evett vagy ivott napok óta. Ha ennyire magányos öregember, még az is elképzelhető, hogy nem tudott fűteni, és a hidegtől meggémberedett.

Előzmény: özvi (2022)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2023

Nonszensz, hogy csak a pszichológia fórumcsoportban zuhan ennyit az iq-d meg az eq-d. :) Persze foglalkoztasd rizsát nyugodtan, legalább addig is hasznosnak érezheti magát.

Előzmény: özvi (2022)
özvi Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2022

A hír annyi hogy elesett és több mint 1 napon át nem bírt felkelni.

 

Miért? Mi az amitől a idősebbek nem bírnak felkelni alacsonyról? 

Edzetlenség?

Előzmény: rizsa79 (2013)
özvi Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2021

Idős magányos ember akit teljesen elhanyagolnak a felnőtt 40 es gyerekei. Alig látogatás. soha telefon, néha email. És nincs magyarázat miért. 

Időhiány. slusz.

Előzmény: rizsa79 (2011)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2020

Troll letiltva.

bolond halál Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2019

Ettől vagyok rosszul, komolyan mondom. Bénító, pusztító. 

bolond halál Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2018

Csak egy kérdés: ki ez a viszonylag korrekten kommunikáló egyén, aki rövid időre fel szokott tűnni, aztán nagyon gyorsan törli magát, és miért tűnik el folyton? Lehet, hogy tudna érdekes, értékes, hasznos dolgokat mondani mindannyiunk számára.

Előzmény: Törölt nick (2000)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2017

Na jó, itt volt elég a folyamatos hazudozásból, szándékos félreértelmezésből. Ez a picsa még azt is szétzilálja, ami eredetileg jó bennem, nemhogy a rosszat segítene felszámolni. 

rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2016

Máshol írtad, hogy az anyukád a nagymamád árnyékában élt. Talán ha észre is vette, hogy a pasija nyomul rád, lehet, hogy nem merte ezt szóvá tenni.

Mikor én írtam, hogy az én anyám egy gondoskodó, Démétér típus, aki a szeretetével szinte megfojt, akkor is föl voltál háborodva, hogy lehet valaki "ilyen anya". Talán az is a felnőttség egyik jele, hogy megbocsátjuk a szüleink hibáit, bár ez nem könnyű. És akkor még ott van az, hogy sajnos egyesek esetében akár bűncselekményről is beszélhetünk, amit meg kéne bocsátani.

Előzmény: bolond halál (2009)
rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2015

"Az a nehéz, amikor azt hiszem, már elfogadtam magam, de bizonyos emberek, helyzetek akarva-akaratlanul addig "erodálják a védőburkot", "

Bár nem vagyok pszichológus, de szerintem alapvetés, amit a "kezdő" betegek is megtanulnak, hogy a magabiztosság belülről fakad. Nem létezik ilyen, hogy védőburok, ami megvéd a világ ellen. Ha belül megvan a lelki erőd, az meg fog védeni, akármilyen viharba is kerülsz. Ha ezt bárki ki tudja kezdeni, akkor a belső értékek nem voltak elég szilárdak. Ugye te azt feltételezed, hogy én szimpla gonoszságból, sőt egyenesen tudatlanságból erőltetem pl. ezt a nőiség témát.

Pedig ha nekem, mezei kommentelőnek nem tudod normálisan megfogalmazni, hogy mit érzel ezzel kapcsolatban, akkor egy valóban önző, ártó szándékú kolléganővel, bárkivel szemben még kevésbé tudod majd megvédeni magad.

Amit az állítólagos kioktatásomban írtam, az arról szólt, hogy a nőiség is az identitásunk része, de nincs olyan szint, aminek meg kéne felelni. Van egy ideáltípus, ami társadalmilag elfogadott, hogy milyen a mintanő. Aztán ahány nő, annyiféle, de nyilván nincs olyan, aki teljesen megvalósítaná ezt a vágyképet.

Egyes kiskamaszoknál (tíz év körüli gyerekek) lehet olyan, hogy nem tudod megmondani róluk, hogy fiú-e vagy lány, mert annyira elrejtik a nemüket. Vagy éppen imponál nekik a másik nem, és annak a képnek próbálnak megfelelni akár tudattalanul is. Ez a serdülőkor előtt egyáltalán nem számít betegesnek, mert még ilyenkor nincs kész énképe az embernek. Azért hívják a pszichoanalitikusok ezt a lappangás korának, mert a mélybe kerülnek a szexuális témák (a serdülőkorban viszont a felszínre törnek). Csakhogy aztán van olyan, hogy valaki "álomban" éli át a serdülés időszakát, és továbbra is elfojtva marad a nemisége. Ezek az elfojtások később súlyos bajokat okozhatnak.

Én nem mondom, hogy nálad ez van, és lehet, hogy tényleg ilyen puritán vagy, mint egy Hestia, mint egy szűz papnő. Csakhogy akkor nem logikus, hogy miért vált ki belőled ekkora indulatot a téma? Meg hát te magad írtad, hogy a szex nem közömbös számodra, de akkor meg nem világos, hogy nőiség nélkül hogyan akarod megélni nőként a szexet? (nem vagyok kíváncsi a szexuális életedre, mielőtt még ezt is a fejemhez vágnád.)

Olyannak tűnsz így az írásaid alapján, mint azok a stylistok, akik Conchita Wurstot kitalálták. Vagy az lmbtQ-tüntetéseken akik leborotválják a hajukat meg a szemöldöküket, és nem lehet róluk megmondani, hogy férfiak-e vagy nők. Nyilván nem lehet kizárni, hogy egyesek tényleg hermafroditának születnek, vagy testileg vagy lelkileg, mert a természet sajnos produkál furcsaságokat. Csakhogy ebből érdemes-e társadalmi divatot csinálni, sőt követelni, hogy társadalom igazodjon hozzájuk?

Előzmény: bolond halál (2001)
rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2014

"Világ Óvónénije cím, amit el akarsz nyerni,"

Én is kérdezhetném, hogy mi kifogásod van az ellen, ha mondjuk le kell ülnöd rajzolni, mert mondjuk egy terapeuta ezt kívánná tőled? Máshol írtad, hogy már legalább hat pszichológussal találkoztál, de egyik se volt jó. Félreértés ne essék, én teljesen laikus vagyok, és semmiféle szaktanácsot nem óhajtok osztani!

Nem hiszem, hogy ide ne írhatna bárki, óvónőtől asztaloson át a diákig, és ez miért ne jelenhetne meg a kommentjében? Ha mondjuk egy orvos írna ide, biztos abból is néha kibújna a szakember, néha meg teljesen magánemberként írna.

Szerintem inkább, ahelyett hogy a személyemet fikázod, próbálj elgondolkozni, hogy miért nem tudod elviselni az olvtársak egyes problémáit. Érdekes, te nagyon megértő vagy mindig azokkal a kedves emberekkel, akik állítólag léteznek valahol, mert te láttad őket az utcán. De ha ide ír valaki, bárki, az hamar megkapja az idióta, bugyuta, hazug stb. címkéket. Főleg akkor, ha a te tabutémáidról ír. Kitaláltad ezt, hogy mindenki, akinek gondja van a szerelemmel, gyerekvállalással, az kihasználós, önző ember stb. És eljátszod, hogy neked semmi gondod nincs ezekkel a témákkal. Leírtam ezerszer, hogy nem kell sminkelni meg gyereket szülni mindenkinek. De úgy érzem, hogy akinek erre tényleg nincs igénye, azt nem idegesíti, ha másnak ez a szíve-vágya. Mert az rendben van a saját életével, a saját céljaival.

Még annyit, hogy tényleg sajnálom, ha túlpörögtem a saját gondjaimmal, de azért sokszor érintettem én is az egyéb emberi kapcsolatokat meg a munkahelyi témákat. Arra is csak a sértegetés meg védekezés jött válaszul, pedig abban nem volt se gyerek, se szerelem.

Előzmény: bolond halál (1999)
rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2013

Sokszor van, hogy a hírekben valami ritka betegségről van szó, amiről az ember azelőtt nem is hallott. Vagy más műsorban riportot készítenek arról, hogy egyes beteg emberek tíz-húsz éve teljesen magatehetetlenek és ágyhoz kötve élnek, esetleg lélegeztetőgépen. Ezt nagyon nehéz feldolgozni az egészséges embernek, szinte lelkifurdalást okoz, hogy ha neki megvan mindene, akkor a másiknak miért nincs?

Ez is okozhat egy szorongást, és beindítja a fantáziát, hogy mi mit tennénk hasonló helyzetben (és kialakulhat egy beteges rágódás a témán). Más dolog, ha sajnos meglévő testi betegség váltja ki a szorongást, hogy pl. mi lesz velünk, ha odajutunk, és esetleg mások gondoskodására szorulunk? Azt nem tudom, hogy mi volt a konkrét eset mögött, pláne hogy sokszor a hírekben pontatlanságok, kiragadott mondatok is vannak. Így szerintem nem is tudsz pont arra gyúrni, ami történt az idős nővel, ha egyáltalán igaz ez, hogy előtte meg azóta se volt semmilyen problémája, előjele.

Előzmény: özvi (2007)
rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2012

"amit egy bugyutácska hozzászólásra írtam emlékeim szerint,"

Az én emlékeim szerint egy kamaszlány éppen a szívét-lelkét rakta ki az asztalra, mikor arról írt, hogy egy nő iránt érzett valami rajongást. Lehet, hogy most éppen retteg, hogy mi van, ha leszbikus, ezt meg te bugyutának minősíted. Ez szerinted mennyire empatikus hozzáállás? 

Na most nézzük, milyen jelzőket írtál velem kapcsolatban (idézet tőled): "nettó faszság, hazudozás, hülye vagy ehhez vagy ahhoz". Szerintem akit tök hülyének tartasz, annak át kell görgetni a kommentjeit, mert úgysem tud hasznosat írni számodra. Ezért nem értem, hogy mit parázol azon folyamatosan, hogy én támadlak meg kikészítelek. Ha szerinted tök hülye vagyok, akkor mit számít neked, hogy mit írok? Akkor nyilván nem sért az, amit szóvá teszek, hogy te tagadsz dolgokat. Nem értem, hogy miért vált ki belőled indulatot, ha egy hülye ember "faszságokat" ír rólad vagy bármiről?

Írtad vagy nem írtad, hogy a nőiség számodra nem érték? Aztán meg itt lentebb azon örömködsz, hogy megbámult a pasi mindenféle festék nélkül. Már megbocsáss, ha megkérdezem, de szerinted mit bámult meg rajtad? A szőrös vádlidat vagy éppen valamelyik nőies testrészedet? Vagy most letagadod ezt a kommentet is, hogy nem te írtad? Azzal ne is fáraszd magad, hogy lelki társak voltatok, és a nagy lelkedet csodálta, mert ezt úgysem hiszi el senki.

(Miközben tudom, hogy ilyen is van. Erről is írtam többször, hogy a szerelem, a rajongás több formában jelentkezik, és könnyű összekeverni a nemi vágyat a rajongással vagy akár az igazi szerelemmel.)

Előzmény: bolond halál (1995)
rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2011

Biztos, hogy a szülők viselkedése kihat a gyerek lelki betegségére, viszont mint máshol írtam, ugyanazon a családon belül is másképp reagálnak a gyerekek. Az egyik testvér beteg lesz, a másik meg éli az életét. Már ha ez a per tárgya, hogy mondjuk lelki betegségben szenved a felnőtt gyerek, aki perel.

Meg ugye mi számít felnőttnek? A tizen-, huszonévesek sokszor mindenért a szüleiket hibáztatják, mert ez manapság nagyon divatos téma a médiában. De ha majd egyszer ők is szülők lesznek, akkor belátják, hogy nem olyan egyértelmű, hogy a szülő a hibás mindenért. Sokszor jót akar a gyerekének, mikor valamilyen irányba tereli, mégha ez nem is jó irány. 

Én inkább a kampányokban hiszek, nem a perekben. Pl. a szüleink generációjában nagyon erősen élt az az elképzelés, hogy a gyereknevelés a nő dolga (miközben dolgozik és a háztartást vezeti). Ez a beidegződés szerintem a polgári világ terméke, mert a paraszti társadalomban ez nem egészen így volt. Miközben a gyereknek az apja személyes jelenlétére, az útmutatásaira is nagy szüksége van. 

A kilencvenes években jött az új divat, hogy megjelentek a pelenkázó, babakocsit tologató apukák. Nekem ez ellen nincs is kifogásom, csak éppen némelyik férfi már túltolja ezt, vagyis szerepet téveszt. Az se jó, ha teljesen burokban él a gyerek, soha egy csúnya szót nem hall, és állandóan vele foglalkoznak, ha ő van mindig a középpontban.

Előzmény: özvi (2006)
özvi Creative Commons License 2019.03.22 0 0 2010

Nekem is csak a jogi sorozat miatt jutott eszembe. Mivel egyébként sincs kapcsolat hosszú évek óta, és nem is lehet az okát tudni, ha a per miatt nem lesz akkor se fog sokat változni a helyzet.

Előzmény: bolond halál (2009)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.22 0 0 2009

Ha lenne ilyen, akkor terjesszük ki mindenféle kapcsolatra, úgy az igazi. Tehát perelhesse be a gyerek is a szülőt, az egyik házastárs a másikat stb. Csak az lenne a baj, hogy kiölné az emberséget az emberekből.

Eszembe nem jutna az anyámat mondjuk azért beperelni, mert hagyta, hogy a pasija rám nyomuljon, és még nekem kellett szarul éreznem magam, hogy ezt szóvá teszem. Én csak eldöntöttem, hogy soha nem szabad közel kerülnöm hozzá, mert mindig meg fog marni, ha a gyengébbik arcomat mutatom felé.

Előzmény: özvi (2006)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.22 0 0 2008

Akkor fogja a gyerek csak igazán megutálni, mint a szart. Lehet, hogy előtte nem utálta, de utána biztos.

Előzmény: özvi (2006)
özvi Creative Commons License 2019.03.22 0 0 2007

A másik ami sokat foglalkoztat 1 hírrel kapcsolatos. Idős nő elesett és bár semmije nem tört el nem tudott felállni és csak feküdt a földön míg rá nem találtak.

Miért nem tudott felállni? Azóta is jön megy , azelőtt is ellátta magát. Mi akadályozza a felállást, és lehet e rá edzeni ez izgat.

özvi Creative Commons License 2019.03.22 0 0 2006

Nézek egy jogi sorozatot, jó régi amiben mindenféle ügyben pereskednek az amcsik. (legalábbis 20 éve)

Vajon van olyan nálunk,  hogy a szülő beperli a gyerekét elhanyagolás miatt? Nem anyagi , érzelmi kár miatt, vagy csupán egy normális magyarázatért.

Mivel nincs kivel megvitatnom a témát beírtam ide, remélem nem zavarok.

bolond halál Creative Commons License 2019.03.22 0 0 2005
bolond halál Creative Commons License 2019.03.22 0 0 2004

Illetve ez így nem igaz, mert létezik bizonyos életesemények hatására bekövetkező személyiségváltozás, de nem gondolom, hogy ez automatikus. Sem a személyiségváltozás, sem annak pozitív vagy negatív iránya nem automatikus.

Előzmény: bolond halál (2003)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.22 0 0 2003

Ez az általános morális értékeknek való megfelelés nem világos. A társadalmi klisék egy részének valóban nem akarok megfelelni. Nem gondolom, hogy jobb ember lennék attól, ha magassarkút hordok vagy sminkelem magam, de attól sem, ha szülök egy gyereket. Nap mint nap látok olyan túlpörgött, agresszív anyákat, akik a gyerekükkel leplezik a saját önzésüket, akik nem lettek jobb emberek csak attól, hogy gyerekük lett. (emellett sok aranyos, kedves anyuka is van persze, de azért, mert ők amúgy is azok voltak)

Előzmény: Törölt nick (2000)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.20 0 0 2002

Tehát mi van egy olyan helyzetben, amikor mindenki a saját önzőségét tolja rád folyamatosan mondjuk egy-két hónapon keresztül intenzíven, és ha ezt szóvá teszed, akkor te vagy a rossz? Amikor mások pl. a betegségükön keresztül akarnak jobb helyzetbe kerülni addig, amíg bele nem rokkansz te is? Onnan el kell menni, bár lehet, hogy már késő.

Előzmény: bolond halál (2001)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.20 0 0 2001

Ebben legalább van valami. Végülis azok, akik különböző módon és mértékben kilógnak a társadalmi sablonokból, de elfogadták magukat, azoknak sokkal kisebb szenvedés a kívülállóság, mint azoknak, akik nem. Mert szerintem akkor szinte maradéktalanul ki tudják zárni az őket kikezdő erőket. Igazából el sem jut hozzájuk a bántás olyan mértékben, hogy az gondot okozzon. Hogyan csinálják? 

Az a nehéz, amikor azt hiszem, már elfogadtam magam, de bizonyos emberek, helyzetek akarva-akaratlanul addig "erodálják a védőburkot", amíg ez megint szenvedést okoz. Mintha visszaépíteni sokkal nehezebb volna, és nem is mindig tudatos, hogy ez éppen "erodálódik", csak akkor, amikor már a mindennapok során súlyos problémává válik.

Előzmény: Törölt nick (2000)
Törölt nick Creative Commons License 2019.03.20 0 0 2000

Nekem sdemmi bajom nincs a létemmel, nálad látok komoly diszfunkcionalitást.  Ami nem abban nyilvánul meg, hogy az általános morális és társadalmi értékeknek nem akarsz megfelelni, mert az magánügy.

Abban nyilvánul meg, hogy te magad is küzdesz magaddal, nem élsz.

Előzmény: bolond halál (1997)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.20 0 0 1999

Főleg azt nem értem, hogy minek? Van valami Világ Óvónénije cím, amit el akarsz nyerni, és ezért mindenkit óvodásnak nézel? Téged nem érdekel, te mindenkit leültetsz a műanyag kisasztalhoz rajzolni, ha beledöglik is. Szüljél már egy gyereket, hogy lefoglald magad basszus, mert ez így nagyon gáz.

Előzmény: bolond halál (1998)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!