Az, hogy mi helyes és mi helytelen, csak attól függ, hogy ki hogyan ítéli meg, akárcsak azt, hogy mi a szép és a mi a csúnya. Ezeknek a fogalmaknak önmagukban nincs értelmük, a kérdés mindig az, hogy ki szerint, mihez képest. A nyelvészek csupán leírják a tényeket, de egyikre sem mondják azt, hogy helyes vagy helytelen, mert ez is csak egy mesterségesen kitalált megkülönböztetés. A nyelv úgy alakul, ahogy az emberek beszélik, nem pedig úgy, hogy valaki megír egy szabályzatot, hogy mától mindent csak így vagy csak úgy lehet mondani, ill. írni. Innentől kezdve a 'média' vs. 'médiák' vitának nem látom tovább értelmét.
Pardon, a médium szó szerintem semelyik értelmében nem jelent "jövendőmondót". Eredeti jelentése szerint közvetítő vagy közeg, használjuk egyrészt a túlvilággal kapcsolatot létesítő, azzal kommunikáló közvetítőkre, másrészt arra a közegre, amelyen keresztül a sajtómunkások, kommunikátorok, rádiós, televíziós újságírók (stb.) közvetítenek, üzenetet közölnek. Lehet, hogy a nyelv oly gyorsan változik, hogy ma már nem a közlés eszközére (úgy mint rádió, tévé, internet) használjuk, hanem magára a kommunikált tartalomra (a sajtótermékre vagy sajtótermékek összességére, mint írod), de eredetileg a kétféle médium egyaránt közvetítőt jelent.
Egyébként szerintem is legyünk toleránsak (részemről a médiumok és a médiák alakot egyaránt helyesnek tartom).
A média-szakos hallgatók, rövid és népszerű nevükön médiákok a mai szemináriumon egy olyan esetet elemeztek, melyben nem egy jövendőmondó, hanem egyenesen több médium vett részt egy médium műsorában, majd a műsort sugározta egy másik médium is. Ezekben a médiumokban a médiumok nagy érdeklődést keltettek azzal a kijelentésükkel, hogy ők média, mivel többen vannak és a médium többes száma a média. Szerencsére egy nyelvész megjegyezte, hogy a média az egyes szám, a médiumok meg akárhányan is vannak, nem lesznek média, viszont ha több média van, azokból lehetnek akár médiák is. A médiákok sokat vitatkoztak ezen.
Továbbá: ugye senki sem érzi az alábbit helyesnek? A: Hallottad a legfirssebb botrányhíreket? Tele van velük az összes média! B: Tényleg? És mit írnak azok a média?
Ezen érvelés alapján akkor az is helyes, hogy CD-lemez? Hiszen aki nem tud angolul, annak nem magától értetődő, hogy a CD a Compact Disc rövidítése, amelyben már benne van, hogy 'lemez'. Csak azért kérdezem, mert ezt is úgy tanították, hogy helytelen nyelvhasználat...
Különféle hallgatóságok máshogy reagálnak egy szónok azonos érvelésére. Főleg, amikor a szónok elmondja, milyen gyönyörű erdőségeket látott az országban.
Kiefer ezt írja jelentéstanában: "Nem többesíthető a gyűjtőnév sem: erdőség, hallgatóság, rendőrség, szarvasmarha."
Ezt nem értem. Fizikailag hozzáilleszthető a -k, értelmesnek is az lesz, valami terminológiai csavar van benne? Van egy erdőségem Zalában, egy másik fenn északon. Az erdőségeim évi jövedelme xx Ft. A politikai rendőrségek természetrajza minden diktatúrában ugyanaz. Ezek nem számítanak többesnek?
"hanem azokkal, akik ezzel együtt abban a tévhitben élnek, hogy a gyüjtőneveknek nincs többes számuk, ami persze egy teljes tévedés, mert van nekik is, legfeljebb ritkábban használatosak"
Állításod nem pontos, mert nem tudni, mit értesz azon, hogy "többes számuk". Ha azt érted alatta, hogy a gyűjtőnevekhez többes jelet lehet tenni, akkor ebben igazad van. Miért is ne lehetne hozzátenni azt a -k-t vagy -i-t? A kérdés az, hogy mire való a gyűjtőnevek mellett a többes szám jele?
Kiefer ezt írja jelentéstanában: "Nem többesíthető a gyűjtőnév sem: erdőség, hallgatóság, rendőrség, szarvasmarha."
Kiefer az anyagnevek és a gyűjtőnevek számára közös kategóriát hoz létre, melynek a NEN 'nem egyedi név' elnevezést adja.
A lényeg tehát nem az, hogy hozzátehető-e a többesjel a gyűjtőnevekhez, hanem az, hogy - Kiefer szavával élve - többesíti-e ez a jelölt fogalmat.
Az anyagnevek esetében a többesjel nem az egyed sokaságát, hanem az egyedet tartalmazó fajták sokaságát fejezi ki: a borok jelentése nem 'sok bor', hanem 'sok fajta bor'.
A gyűjtőnevek esetében az okozhat problémát, hogy a nyelv önmagában nem zárja ki, hogy a gyűjtőnevet egyedre értelmezzék - Kiefer példának hozza fel az arab nyelvet, ahol ez rendszeres. A magyarban általában nem lehetséges, a *katonaságok, *rendőrségek kifejezések nem értelmezhetőek. Ezzel szemben a szarvasmarha minden bizonnyal keresztülment egy olyan változáson, amely az egyedítést is lehetővé teszi, másrészt a többes számú alak a fajták sokaságát jelentheti ebben az esetben. Jó példát mutatnak erre a virágok neve, amely esetében a faj neve nem igazán állhat többes számban (rózsák), ez az alak alapvetően a fajták sokaságára utal, mégis elterjedt a nótában, hogy "kis ibolyák, gyöngyvirágok..." , mutatva, hogy mintegy megszemélyesítéssel végbemehetett az egyedítés.
Az itt folyó vitában erről nincs szó. Szerény nézetem szerint a média gyűjtőnévként kezelése jogos és logikus, (mindazonáltal a köznyelv szempontjából erőltetett). Ennek megfelelően ha a médiák a kommunikációs eszközök fajtáit jelenti, akár úgy, hogy többféle hírlapra értődik, ez megfelel a gyűjtőnevek fent említett szabályosságának.
Ami a sajtót illeti, ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a szónak két összefüggő, de mégis elküülönült jelentése van 1) tömegtájékoztatás, 2)nyomdagép. Előbbi az utóbbiból ered. A nyomdagép a fenti Kiefer-idézet értelmében EN, azaz egyedi név, tehát semmi akadálya a többesítésének.
(Záró megjegyzés: vajon az a hozzászóló, aki azóta nem szólt hozzá, mitn én, megjelenik-e?)
Akkor elmondom, hogy hogyan is volt ez annak idején 20 éve... s mi is a helyzet...
Valójában a gond az, hogy a 90-es évek elején az addig kizárólag "jövendőmondó" jelentésű "médium" szót elkezdték "sajtótermék" értelemben használni, s azóta ez bekerült a magyar nyelvbe. Én mind a mai napig nem mondom így, de sajnos ma már kialakult, így ma már a "médium" szónak két jelentése van.
Közben elterjedt a "média" szó is, mint gyüjtőnév "sajtótermékek összessége" értelemben.
Ebből a nyelv alapjaihoz nem értők levonták az a megdöbbentő következtetést, hogy a "médium" szó többes száma a "média"! Még manapság is lehet olvasni ilyen abszurd véleményeket. Ez persze butaság, kb. mintha valaki azt állítaná, hogy a "tehén" szó többes száma a "csorda"...
Közben sokaknak nem tetszett a "médium" szó "sajtótermék" értelemben, mert zavarta nyelvérzéküket, hogy a szó eredeti jelentése "jövendőmondó", így elkezdték használni a "média" szót, azonban nem gyüjtőnévként, mint "sajtótermékek összessége", hanem mint "sajtótermék".
Tehát nemcsak a "médium" szónak van két jelentése, hanem már a "média" szónak is: 1. jelentés: "sajtótermékek összessége", 2. jelentés: "sajtótermék".
Ez nem gond, mert azért élő egy nyelv, mert változik, s a szövegkörnyezetből úgyis érthető, hogy ki milyen értelemben használja a szót.
A gond nem azokkal van, akik "sajtótermékek összessége" értelemben használják a "média" szót, hanem azokkal, akik ezzel együtt abban a tévhitben élnek, hogy a gyüjtőneveknek nincs többes számuk, ami persze egy teljes tévedés, mert van nekik is, legfeljebb ritkábban használatosak.
Egyszerűen toleránsnak kell lenni, s el kell fogadni, hogy a "médium" és a "média" szónak a mai magyar nyelvben 2-2 jelentése van.
"Bevallom őszintén, csak a közeljövőben (pár hónapja?) tudtam én is meg ledöbbenve, hogy a médiák már helyesnek számít."
Mindigis az volt...
"Én nem vagyok nyelvész, sem nyelvtanár (sem sznob), csak egy egyszerű mérnök, aki igyekszik megfelelni minden elvárásnak, így nyilván azokra hallgatok, akik nálam sokkal jobban értenek a témához."
A középiskolai tanár nem feltétlenül ért jobban a témához. A nyelvészek körében meg apró kisebbség, aki szerint a "médiák" hibás lenne.
Ami engem még bosszant (az eszek és társain kívül), az *utánna. Gondolom az előtte mintájára rögzült rosszul, analógiás alapon (-tt- > -nn-). Az persze egy dolog, hogy sokan így mondják, de le is írják két n-nel, többdiplomás emberek is.
Bocs, de ez még mindig pongyola meghatározás, mert a média szó alighanem kettős jelentésű: egyrészt valóban az összes tömegtájékoztatási eszközt is jelentheti, de a médiák többesszámú alak arról tanúskodik, hogy mégsem az összeset jelenti, hanem mondjuk az elektronikus médiát meg az egyéb médiákokat.
Nos, úgy érzem, valami tisztázásra szorul. Nekem azt tanították mindig is, hogy a médiák szó mint 'sajtó', helytelen. S én mint egyszerű halandó állampolgár, ez a fejembe véstem, mert mint minden írástudó, én is arra törekedtem, hogy helyesen beszéljek és írjak. És nem a 90-es években jártam általános iskolába. Ha egyszer az embernek valamit nála okosabbak — akiknek ez a hivatásuk — megtanítanak, akkor természetes, hogy megtanulja és igyekszik így használni, nem? Bevallom őszintén, csak a közeljövőben (pár hónapja?) tudtam én is meg ledöbbenve, hogy a médiák már helyesnek számít.
Én nem vagyok nyelvész, sem nyelvtanár (sem sznob), csak egy egyszerű mérnök, aki igyekszik megfelelni minden elvárásnak, így nyilván azokra hallgatok, akik nálam sokkal jobban értenek a témához.
A kedvedért javítom a pongyola mondatomat: a médium a szellemidézésnél közreműködő személy, a média meg a sajtó, rádió, TV, webes hírportál, stb összefoglaló neve.
Ha muszáj többes számba tenni, akkor mondhatjuk pl., hogy sajtóorgánumok. Ennek alapján a médiaorgánumok kifejezés is helyesnek tűnik (legalábbis érzésre és fülhallásra). Ezzel ki is húznánk a médiák/médiumok vita méregfogát :))
A dolog persze nem ilyen egyszerű. Egyszer (de valszeg többször is) volt szó itt a Magyarulezben arról, hogy a külföldi neveknek a magyar beszédben való ejtése milyen skálán mozog. A túlzott finomkodástól éppúgy célszerű tartózkodni, mint az iskolázatlanságra valló ejtéstől. Vannak bizonyos, a művelt beszédben elfogadott konvenciók, amelyek nem mindenkor következetesek. Münchent sokak szerint nem helyes [münhen]-nek ejteni a magyar beszédben sem, itt bizonyos fokig a német kiejéshez javallt igazodni. Los Angelest viszont korrekt [loszandzselesz]-nek ejteni, ami átmeneti, hibrid megoldás, és senkitől nem várható el magyar beszédben e városnév teljesen angolos, netán spanyolos ejtése.
