Köszönöm szépen a részvételt mindenkitől:) és a szervezőknek a segítséget, ötleteket, hasznos tanácsokat:)): Gombócka, Jtoti, Mona, V Melinda:) és Sándor:)) Neked is.
Mi előző napon egy kicsit túráztunk, a János hegyi kilátóhoz, még nem láttam, nagyon szép:) és a Csilaghegyi Sisi szobrot is megkukkantottuk.
A mai nap csodás volt, az idő rosszul indított, de aztán, ahogy egyre jobb kedv kerekedett, elállt az eső is:)
A legnagyobb élményem a Mátyás templomi szobor volt, nehezen jutottunk be, de megérte:) valójában holnaptól lehet látni a múzeumban, de minket győzködésre beengedtek:)
Az erzsébet hídfői szobor is csodaszép, méltóságteljes és melankólikus is egyben.
Örülök, hogy az új tagok eljöttek, Mrs Nicholson, Mona és megismerhettelek benneteket:)
Olivér is volt a babakocsijában és saját lábán is:) A tali végére Annácskám is befutott a játszótérről.
Képeket kaptunk már CD-n, de még kicsinyíteni kell, és akkor jönnek majd a fotók is.
Én is hazaértem, kicsi családom (mind a négyen) vártak az ajkai állomáson, Júlia figyelmét teljesen lekötötte a vonat, engem észre sem vett, nem értette aztán honnan kerültem elő :-))
Nagyon jól éreztem magam, örülök, hogy vére személyesen tudtm találkozni Veletek. Nekem gyeses anyukának óriási dolog volt picit kikapcsolódni család élkül (ezt ugye többször hangoztattam is, bocsi)
A program csodás volt, engem az időjárás egyáltalán nem hangolt le, a sok élmény teljesen elvarázsolt. A marcipán múzeum egészalakos Fiónája engem is meglepett, de a belefektetett munkát értékenünk kell, és a falon lévő festett arcképek szépek voltak (persze nem Csonka Picire és plasztikázott Terezánkra gondolok :-)))
A mesejelenetek is nagyon jók voltak.
Nagyon örültem, hogy kitartóan ostromoltátok a biztonsági őröket, Szmell Jtoti legyőzte az ellenállást és így bejutottunk. Gondolom, egy kis fejszámolást is végeztek, mennyi pént fizettünk együtt.
A Mátyás-templomi szobor gyönyörű, nagyon szépen kidolgozott. A rózsát tartó kezéről több fotót is készítettem. Monának sikerült egy érdekes képet fotózni a bevillant vakuk miatt, reméle majd itt is megmutatja.
A "nagy" szobor mellett évekig elmentem egyetemista koromban, és ennyi időnek kellett eltelnie, hogy testközelbe kerüljek vele. Zala György munkássága az Erzsébet kultusz kapcsán kimagasló, ez a szobor pedig igazán jól ragadja meg a királyné személyiségét. Már nem a királyi attribútumok fontosak, amire szinte csak a korona utal, a ruha egyáltalán nem, hanem maga a személy, egyszerű lepelszerű ruhában. A szobor avatásakor sokaknak nem igazán tetszett ez az ábrázolás, de azt hiszem, Zala ezt már nekünk készítette...
Nagyon örülök, hogy pár szót váltottunk, sajnos nem mindenkivel tudtam beszélgetni, de remélem még lesz rá alkalom. Az előadás, igazából nem is az volt, csak pár mondat, amit a rendelkezésre álló öt percben tudtam kiragadni, de szívesen iderakom azokat a részeket, amire hivakoztam. Köszönöm mindenki kedves ajándékát, nagyon örültem neki!!!! Sajnos nagyon gyorsan kellett hazaindulnuk, de Mona szuper ügyes vezetése és helyimerete a Délihez repített időre, elértük Annával a vonatot. Az adóságaimat rendezem, majd mailben kereslek benneteket, köszönöm!
Na igen, egy kis győzködés után, hogy beengedjenek, kiváltságosnak érezhettük magunkat, hogy láthatjuk a szobrot, még a hivatalos megnyitó (vagy nemtom minek nevezzem) előtt:)) nagyon szép volt! Szegény őröknek úgy kellett kitssékelniük minket a teremből, nem akartuk otthagyni a szobrot:))
A rossz idő sem tudta elrontani a kedvünket, végülis csúnyábban is elbánhatott volna velünk:)
Lányok, köszönöm Nektek ezt a csodás napot!!! Meg a kis apróságokat:)))
Most érünk haza. Nagyon jó volt Veletek találkozni ismét!Jól éreztem magam.
Ffgaben tetszett az előadás, köszönet érte.
Mivel elsőként jelentkezem a találkozó óta egy kis összefogaló.
Csöpörgő esőben találkoztunk a Mátyás templomnál, ahol a már visszahelyezett, de még nem látogatható Erzsébet szobor megnézését (tapogatását) szerettük volna véghezvinni, a végső döntésig, hogy bejuthatunk-e a szoborhoz, megnézztük a Marcipán múzeumot, ahol találkoztuk "Sisivel". (Már meg ne haragudjatok, de hazafelé a képeslapot nézegetve egy mesehősnő Fiona jutott a marcipán szoborról eszembe)
Hosszas fotózkodás és édesség, képeslap vásárlás után, még mindíg volt időnk a végső ítéletig, hogy láthatjuk-e a szobrot vagy nem, az eső pedig esett tovább, így elmentünk a Sisi Éttereme és ott is körülnéztünk leültünk egy kicsit. Végül eljött az idő, hogy megtudjuk bejutunk-e vegy sem a szoborhoz. Örömünkre a válasz igen volt, kis csoportunk két biztonsági őr társaságában (szerintem már hallottak rólunk és féltek, hogy a kiállítás megnyitó előtt szét fotózzuk és simogatjuk a szobrot) megnézztük, és fotóztunk és fotóztunk és fotóztunk és fotóztunk és a bztonsági őrök eddig hősies kitartása elfogyott, de még mielőtt elmentük volna, Hofburg egy értékes felfedezést tett, a szobor egy olyan "teremben" van elhlyezve, ahol a fejünk felett lévő freskón a koronázás látható. Nagyon szép!
A következő, helyszín ami egy sétával volt elérhető az Erzsébet híd lábánál lévő egészalakos szobor, itt is reneteg fotó készült.
Majd az élmények feldolgozása egy a Jtoti által ajánlott kávézóban történt. Itt megpihentünk és beszélgettünk. Fotókat sajnos nem tudok mellékelni, a többiek biztosan megteszik majd.
