Hát biztosan az: A valóság inkább az, hogy a mai finnugorok közé besorolt népek inkább őriznek szkíta-hun-tatár sztyeppei örökséget, mintsem holmi beazonosítatlan uráli jelleget.:-))
A gyökfordítás csak lehetőség a gyöknyelvészetben. A magyar gyökkutatók erősen túlértékelik ezt a lehetőséget. Hogy mikor helyes és mikor nem, azt mindig csak a teljes szótáranyag (rövid szavainak, a többi nem számít) együttes figyelembe vételével lehet eldönteni.
Ha nem egyezik "minden mindennel", akkor valamit rosszul gondoltam...
A gyökfordítás az xk - xg származékaira is csak korlátozottan működik. (Az x bármilyen magánhangzó.) Addig okés a dolog, hogy mindkettő lehet körbejáró, ívesen hajló. A többi, pl. vallási értelmezések, már sokkal "fiatalabb" dolgok, mint az emberi beszéd kialakulása. Ráadásul a G nem is ősi hang, valszeg csak párezer (6-7 azért lehet) éves.
Az xk ősi értelme: el-, akad /nyomonkövetés, de az xg fő érteleme: körülvevés.
Tehát az ég (bolt) és az ég (tűz) egyaránt, sokszorsosan igazolva illik ide: ami körben van.
Sajnos ebben a tekintetben nem tudunk meg újat, csak
a szokásos "valamelyik szláv nyelvből", és az ehhez hasonló biztos tudást szívhatjuk magunkba.
Azért valami fölmerülhet még.
Két gyök összragadása is lehet, úgy, hogy az egyik a "ko", mint ga-mó, go-mba, ka-mpó, kö-r, ka-r, ka-cs, ka-cskaringó, ko-csány stb. Mindben a ko, ka, go, kö a fő elem:
(Czuczor-Fogarasi)
"KACS (1)fn. tt, kacs-ot, harm. szr. ~a v. ~csa. Gyökeleme a hajlást, görbeséget jelentő ka, melyhez a kicsinyező cs képzőbetű járulván alakult a kacs, azaz, fonalforma, és különféle irányban meggörbülő hajtás több növényeken, mely által más testekre felkúsznak s beléjök fogódzanak. Ilynemü kacsok vannak a szőlővesszőkön, dinnyék szárain, borsókon, babokon, s több felfutó növények indáin. Származékai: kacskaringó, kacskaringós. "
A másik a "ma", ami nem tudom, hogy micsoda, de olyan, mint a ga-mó, kucs-ma, hagy-ma, go-m(b)a, ka-m(p)ó.
A görbedős, kapaszkodos valami itt is előjön, mint a kocsonyánál.
A korcsma szó egyike azon keveseknek, amelyek "közvetlen" szláv átvételét (hiszen távolról minden emberi nyelv rokon), még én sem tagadom.
Jó, de a gyöknyelvész észjárása szerint akkor is meg kell találni a szó valódi jelentését. Hiszen azt, hogy "korcsma" - sem a magyarból, sem a szlávból sem értjük, igaz?
A héber kricá = intés, kacsintás.
Ez lehet az, ez biztos? Nem biztos, de nagyon ideillik. S akkor ez spésel egy héber szó? Mit tudom én, melyik "délvidéki" szó! - hisz mind eléggé hasonló:-).
Igen, ugye a kocsma szónak egyébként is van egy lenézett pejoratív rögződése. Ennek okán Szlovákiában csak a beszélt nyelvben futhattál össze ezzel a kifejezéssel, sehol nincs a kocsmára kiírva, hogy ez kocsma. Húsz éve még az elvtársak idején, (akik ugye szintén adtak azért az alkoholkultúrára), kizárólag "hostinec-vendéglő" felirat szerepelt a klasszikus falusi kocsmákon. Akkoriban a magyarlakta területeken magyarul is odaírták. Azután jött a rendszerváltás és az urak. Na ekkor ez már a legtöbb helyen nem volt elég úrias a kifejezés, bárok meg bisztrók kezdtek szerepelni a feliratokon, őszintébb esetben söröző vagy borozó, de a beltartalom igazából alig változott. A magyar feliratok sajnos megritkultak. Ha mégis ott a magyar felirat, akkor a kultúnép tagjai gyakran festékszóróval küzdenek a nemzeti államnyelv védelmében. Bar meg Pub meg Bistro az persze lehet, mert az nem magyar. Viszont kocsma felirat továbbra sincs sehol. Pedig milyen szép szláv eredetű szó :)
Magyarországon már több helyen találkoztam kocsma felirattal. Nekem ez tetszik. Kár, hogy nem túl sűrű.
Igen, elég sokszor jártam régebben Szlovákiában, de nem igen találkoztam a kocsma megnevezéssel. Ha a szlávok nem ragaszkodnak a kocsma szóhoz, talán nem is érzik sajátjuknak, inkább használják az angol 'pab' kifejezésést.
A kocsma a szlovákban sem általános, csupán egy nyelvjárása vette át, ebből került át az irodalmi nyelvbe, vált a használata többé-kevésbé általánossá. Viszont általában több egyéb szót használnak a kocsma jelölésére, például hostinec, výčap, vagy a népies šenk... illetve újabban ugye a pub van terjedőben.
A kocsma talán az egyetlen szó a szlovák nyelvben, amellyel szinonimagazdagság tekintetében felveheti a versenyt ez a kultúrnép a magyarral :D
A TESZ szerint minden szlàv eredetû, ha ott is elôfordul. Szerintem ugyanez a tendencia a török eredettel is. Ha csak 1-ben megvan, akkor onnan vettük. S mi van ha a török nyelvekbe ment àt pl. a Hun-bòl ?
Apropò! Valaki a Facebook-on föltett egy hun-magyar szòtàr-részletet. Hogy hun talàlta, azt nem tudom. :)
A TESZ és Zaicz szerint szláv eredetű a kocsma (krčma) szavunk. A krčma szó több szláv nyelvben is ismert, nemcsak a szlovákban, de nem mindegyikben. Eredetileg a szerb-horvátok is így nevezték, de a google szerint ma már nem ragaszkodnak hozzá, pab-nak hívják, ahogy a lenygyelek, ukránok és az oroszok is. Talán mégsem érzik ezt a szót a sajátjuknak. A csehek, szlovének, horvátok szintén más szót használnak rá.
krčma szlovák hospoda cseh кръчма bulgár objave szlovén паб szerb, ukrán, orosz,
"KOCSONYA(kocs-ony-a) fn. tt. kocsonyát. Általán, enyv gyanánt megsűrösödött nedv, milyenek a czukrász-kocsonyák (szulczok, aludtlevek), vagy némely növényekből kifakadó enyvszerü nedvek. Szorosb ért. némely kifőzött húsok meghült és megsűrödött leve, pl. halkocsonya, disznókocsonya, borjulábkocsonya. A kocsonyának egyik főtulajdonsága, hogy öszveragad, a másik, hogy reszketeg. Innen mondják: remeg, mint a kocsonya. Gyöke rokon a kacs, kocsány szókkal, melyek fogódzást, egymásbaragadást jelentenek. ,Kocsonya' is talán innen vette nevét, mivel részei enyv gyanánt öszveragadnak. Ezen fogalmi rokonságnál fogva neveztetik a peucedanum nevü növény magyarul kocsord-nak, mert peuce hellén szó, am. szurok, mely természeténél fogva ragadós; továbbá a tremella nevü növény a reszketéstől kocson-nak. "
A fogódzás, egymásba ragadás, nem eresztés lehet a kulcsa a kocsma szónak is. Lényegében a vendéget ott tartja, marasztalja, ott fogja, mint a vendégfogadó.
Még a reszketegség is ül némileg, hiszen az oda járók jó részét épp a reszketés elmúlasztása hajtja be.
Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad.
Üzenem a földnek: csak teremjen, ha sáska rágja is le a vetést. Ha vakond túrja is a gyökeret. A világ fölött őrködik a Rend s nem vész magja a nemes gabonának, de híre sem lesz egykor a csalánnak; az idő lemarja a gyomokat. A víz szalad, a kő marad, a kő marad.
Üzenem az erdőnek: ne féljen, ha csattog is a baltások hada. Mert erősebb a baltánál a fa s a vérző csonkból virradó tavaszra új erdő sarjad győzedelmesen. S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda a gyilkos vasat rég felfalta már s a sújtó kéz is szent jóvátétellel hasznos anyaggá vált a föld alatt... A víz szalad, a kő marad, a kő marad.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt: ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen, ki nem hamuval és nem embervérrel köti meg a békesség falát, de szenteltvízzel és búzakenyérrel és épít régi kőből új hazát. Üzenem a háznak, mely fölnevelt: a fundamentom Istentől való és Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat. A víz szalad, a kő marad, a kő marad.
És üzenem a volt barátaimnak, kik megtagadják ma a nevemet: ha fordul egyet újra a kerék, én akkor is a barátjok leszek és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag. Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk és leszünk Egy Cél és Egy Akarat: a víz szalad, de a kő marad, a kő marad.
És üzenem mindenkinek, testvérnek, rokonnak, idegennek, gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak, annak, akit a fájás űz és annak, kinek kezéhez vércseppek tapadnak: vigyázzatok és imádkozzatok! Valahol fönt a magos ég alatt mozdulnak már lassan a csillagok a s víz szalad és csak a kő marad, a kő marad.
Maradnak az igazak és a jók. A tiszták és békességesek. Erdők, hegyek, tanok és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasszák már az égben fönt a rostát s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad.
Erdélyi hegygerincekről évszázadokon keresztül székely őrszemek vigyázták a kanyargós völgyek mentét, készen arra, hogy veszély jöttén megkongassák a lármafát, s arról álmodozva, hogy egy szép napon talán valóra válik a régi jóslat, és kelet felől hazatér Csaba vezér a megtalált testvérnemzettel.
Fiak apjuktól örökölték a vigyázóhelyeket a reménységgel együtt, s mikor idejük betelt, továbbadták mindkettőt az ő fiaiknak nemzedékről nemzedékre.
Aztán egy ködös reggelen az Őrkő tetején vigyázkodó őrszem megpillantott hirtelen egy hosszúra elnyúló lovas sereget, ahogy kibukkantak odalent a völgy torkából, s lassan haladtak fölfelé a patak mentén. Hegyes kucsmát viseltek a lovasok, akárcsak maga az őrszem, ott fent a gerincen. Zászlójukon a turult hozták magukkal, a hunok ősi szent madarát... – Kik vagytok? – kérdezték a lovasok tisztjei. – Székely hunok vagyunk, Csaba vezér népe – felelték büszkén. – S kik vagytok ti? – Magyarok vagyunk – felelték az érkezők –, Csaba vezér véréből való Álmos fia Árpád az urunk, s eljöttünk, hogy visszavegyük Atilla örökségét!...
Lassan ledölni látszanak azok a falak, melyeket kóklerek és egyébb nyelvésznek nevezett kontárok épitettek az indogezmanizmus védelmében. Kiderül ugyanis, hogy megállapitásaik fabatkát sem ér, de inkább tessenek elolvasni egy 2011-es doktori disszertációt. Főleg az 59.-old érdekes számunkra.
Ezelőtt Tétről indultam És Bugyin át Sáriba jutottam Tökön egy kicsit megpihentünk Mogyoród után, Herédre mentünk Na mi jön most találd ki Előttünk Pornóapáti Lánycsók után jött a Nyalka Siklós, Heves, Csurgó, Ajka És Hövejbe majdnem bejutva Hirtelen Vatta állt az útba Majd Rum egy kis életet ver beléd Makkoshotyka, majd Verpelét Éreztem, hogy ő is akarta De Ondódon a szemét eltakarta Mérgesen pár napig laktam Este Sátán tüzet raktam Jó volt a babodi vacsora este Holnap vár rám majd Szeleste De ha nem vigyázok és jön egy baki Egy másik út vár, a hernádkaki Nananananananananana Drávaszerdahelyen alpolgármester lettem Pincehelyen egy bort Csapodra vertem Alsóvadászon egy jót Egyek Galambok, Szarvas, és Nyúl hegyek És úgy felráznak a kátyús utak Hogy Feketeerdőn Csurgó Hugyag Jó volna egy Csajág, de főleg Batyki A neten pár Leányvár és randi Egy Nőtincs már a számomat kérte Szekszárd lesz, ha megyek érte Tetétlen csak a dumát lököd Közben itt van Csécse és Öcsöd Tessék itt egy virágcsokor Nekem jó lesz Nagyszénás, vagy Bokor De van egy kis Baja, ez a gondja Fertőd, Folyás, Ragály, Gomba Jött a Tököl, majd a Kokad Inkább Verőcére utazom holnap De írt egy Szőke Nagycsécs mára Bujákon vár Pásztori órára De útközben egy hívást kaptam Erzsinek hívják és elmúlt Hatvan Nem baj úgyis elindultam már De Erzsébet helyett Bélavár És ha valaki a szerző nevét kérdezi Kéthely: Polgár és Péteri:)))
A nagymellű holland háziasszonyt? - Melle Van De Bőven A spanyol tolvajt? - Lopez de Futaztán A kínai szakácsot? - Váj Ling Kínaiul a Jánost? - Jan Csi A japán titkárnőt? - Icuka Magacuki A hülye japánt? - Ikunuku A kopasz japánt? - Hayasima A japán agglegényt? - Maradoka Magamura A japán szexboltost? - Sikosito Szadiruci A belga impotenst? - Van de Logh A görög kártyást? - Namilesz Teosztasz Röntgen úr feleségét? - Röntgenné Ultra Ibolya Hogy hívják a nagyothalló macit? - M A C I !!!!!!!!!!!! Az elszegényedett nőgyógyászt? - Méhenkórász Haláli bulit? - Kopor Show Lassú postást? - Levéltetű A népi fertőtlenítőszert? - Folklór A görög szakácsot? - Szarakoszt A görög pincért? - Abrosz Tisztakosz Az arab basszusgitárost? - Basszer Arafat Az arab ügyeletes orvost? - Koffein Ampullah A kongói fényképészt? - Tekincsa Vakumba A magyar amatőr pornószínészt? Petting Elek A börtönbélyegzőt? - Fogdapöcsét A messziről jött hajléktalant? - Távcsöves A sivatagi kocsmát? - Porozó Einstein gyerekeit? - Zweistein... .Dreistein. . .. Az afrikai buszvezetőt? - Bus man Az álarcos rókakölyköt? - Zorróka
