A Mercury motoron,a propellertengelyen (mint általában minden más motoron is)
van egy nagy alátét közdarab.Erre illeszkedik a propeller,gondolom,hogy ne érje el a hajtómű házat.
Úgy rá van szorulva,hogy meg se lehet mozdítani,hiába fújkálom.Wd-40-nel.
Erőltetni nem akarom,csapágylehúzóval le lehetne venni,de nincs ilyen nagy itthon,így egyelőre így marad.Legalább nem veszítem el...🙂
Akkor lenne jelentősége,hogy le lehessen venni,ha pl.felteker valamit a propeller-damilt,hálót,szigonyos búvár szakállát🙂 stb.és beszorul a hajtóműház,és az alátét közti résbe.
Ennyiből nem lehet eldönteni. Oszcilloszkópon kellene látni hogyan esik a feszültség, mert így lehet pont azt a pillanatot kapta el műszer amikor párszázad sec-re felszalad az áram.
Ez ugyan az áramfelvétel, de ezzel fordítottan arányos a feszültség. Itt látszik, hogy az első csúcsáram nagyon magas, de az nagyjából 0.05sec ideig tart. Abban a pillanatban nagy a feszültségesés. Utána már messze kisebbek az áramcsúcsok.
Az a 8.8V nem túl acélos egy 100Ah-ás akkutól, ekkora benzines motor mellett, de nagyon rövid ideig annyi és teker rendesen az indító. Legalábbis most....
Képtelenség volt bekapcsolni az alsó csatokat,melyek a csónakhoz rögzítik,így le kellett vágni pár centit a lábakból.
A horgonykamra kis háromszög alakú ajtaját le lehetne cserélni egy nagyobb négyzet alakúra,hogy legalább beférjen rajta egy normál horgony,ne csak a négykapás.
kis fűrészeléssel egy 37x37 cm-es külső méretű ajtó pont beférne.
A 60-as Mercurynak kicsit gyorsabb az áttétele,mint a 40-es Yamahának,így mindkettőn közel azonos méretű propeller tűnik optimálisnak.Mindkettő tengelye is 13 bordás.A különbség csak az,hogy a Mercurynál nincs átfúrva a tengely,így nem csapszeg biztosítja,hanem egy önzáró anya,melyet egy kétoldalt felhajtható végű lemez biztosít.Ez a lemezdarab a propeller végén lévő két "pöcökre" illeszkedik.Ilyen pöckök a Yamaha propelleren persze nincsenek,viszont a csiga kicsit rövidebb,így két anyával lehetne rögzíteni.Valami hézagoló alátét kell még közéjük,mert a propellertengelyen nincs addig menet.
Felragasztottam erre a Wikingre is egy tartalék motor tartó konzolt a hurka végére,mint ahogy a kisebb csónakra is tettem pár éve.Tavaly miután bedöglött az Evinrude,3 napon át használni is kellett,és kb.70 km-en keresztül jól vizsgázott.Mivel a nagyobb Wikingnek 53 centis a hurkaátmérője,szemben a 40 centissel,lehet,hogy hullámzáskor magasan lesz a motor.
Ahhoz képest,hogy tombol a hajós szezon,nagyon leállt ez a fórum☹️
Szerintem ezen jó lenne változtatni.
2 napja egy ismerőssel voltunk a Dunán,Érdről az északi M0-ás hídig,meg vissza.
A visszaúton vagy 6 szorosan egymás után haladó szállodahajó alaposan felkavarta a Dunát,majdnem úgy éreztem magam,mint a tengeren.
Még a garázsban,kb.3 hét állás után járattam kicsit a motort.Akkor feltűnt,hogy indításkor kicsit megtorpant a motor,mintha egy pillanatra nem akart volna indulni.
Most 2 nap állás után újra megpróbáltam indítani.Megtorpanás most nem volt érzékelhető,viszont egy pillanatra 10 volt alá esett a feszültség.
Ja ez így ebben a formában hülyeség (rosszul emlékszel a számokra szerintem) de a valós adatok is durvák azért. Eleve a gyöngyhalászok nem szoktak meditálgatni :D Szerintem akire te gondolsz, és akiről láthattad a dokut, az a legendás Jacques Mayol volt szerintem, neki szokása volt a víz alatt meditálgatni de azért nem 13-14 perceket volt lenn csak mondjuk 4-5öt max.
A 10 perc fölötti világrekordok csak abban a versenyszámban vannak, ahol mozdulatlanul fekszenek a víz színén.
Kb.20 éve láttam egy dokumentum filmet.Nem.nagyon akartam elhinni,hogy ilyesmi lehetséges.Egy gyöngyhalász pasiról szólt,aki leúszott egy hajóroncshoz,körbenézett,majd lefeküdt a tenger fenekére,és meditált.Csak egy fürdőnadrág volt rajta,semmi nehezék.A narrátor szerint 13-14 percig is lent tud maradni.(úgy,hogy fel is jön🙂)
Bárcsak.. Fika vagyok, nem Aquaman, bokájáig se érek az igazi mestereknek ezen a téren. De nem is tudnék nyilván labdába rúgni olyanokkal szemben, akik hetente többször tolják egész évben, gyerekkoruk óta, meg sokan öregkoruk végéig. Van pl egy híres olasz öreg bácsi, már bőven túl van a hetvenen, régen az egyik legnagyobb búvár cég főmérnöke volt, aztán nyugdíjba ment és hobbiból saját "manufaktúra" jelleggel kezdett szigonypuskákat, karbonuszonyokat, ilyesmiket gyártani, kb ahogy itt horgonyokat gyártanak egyesek :) Csak ő árulta is, meghát ez volt a szakmája. Lassan nyolcvan éves, nemrég láttam róla egy videót, még mindig vidáman vadászgat 30 méter mélyen akár. Na ő Aquaman, nem én!
De szerencsére ez sem olyasmi, amit csak akkor tud élvezni az ember, ha nagyon magas szinten van benne.
nem bírom lent örökké nyilván.. max 2-2.5 perceket vagyok lent, de inkább 1.5-2 a jellemző. ha valami közeleg és nem hallom, milyen távol van, nem tudom hogy most van közelebb, vagy fél perc múlva lesz, mikor már mindenképp fel kéne jönnöm, az igen nagy szívás. ilyenkor csak imádkozni tudok hogy ne üsse el a bóját, és közvetlen a bója alól megyek fel direktben oda, aztán reméljük a legjobbakat.
Ráadásul távolságot se tudsz becsülni, mert van, hogy elmegy egy komp 200 méterre, és hangosabb, mint ha valaki lépésben pöfög el melletted 10 lóval, 10 méterre.
Hallani, csak épp a víz máshogy működik, mint a levegő - nem hallod az irányt. Csak azt hallod, hogy hangosodik, felnézel, hallod, hogy közeleg valami, de nem látod, és nem tudod merről.. Pont mint egy rossz horror film.