Mindenkiről van topic / kazárok,szkiták,vikingek,szarmaták stb... azt hiszem az avarok is megérdemelnek pár szót, ha másért nem a kengyel megismertetéséért, és a sok szép műtárgy
miatt...
Nem úgy kell elképzelni egy pestis hullám után, hogy mindenhol csökken egyformán a népesség és mindenki marad a helyén amikor a jobb adottságú helyekre át lehet menni és a rosszabb adottságú területek kiürülnek és a transzhumánsz albán, román népesség és a szlávok itt a hegyes területen végig kitünően szinte akadály nélkül tudtak mozogni. Valóban a pestis járványig volt adat kisebb thrák nyelvű területekről, a pestis után már nem. És ráadásul, először 535 után fellépő inség a klasszikus inségbetegségekkel kezdte a ritkítást, mondjuk a pestisig csökkent a népesség vagy 10-15%-val, majd gepida betörések, megint halottak, már 80%-ra csökkent népesség és ezt csökkentette a pestis ismét vagy 60%-kal, már az eredeti népesség 48%-a van csak. Megjönnek az avarok és a fosztogató szlávok és az eredeti népesség 40% van az is néhány jó adottságú területre húzódva.
A magyarok 803-804-re, a bolgár szakírók inkább 805-re teszik Krum bolgár kagán akcióját, amivel az akkorra meggyöngült Avarország keleti felét a dunai Bulgáriához csatolta.(Suidae Lexicon,ed.Ada Adler,1928)
Habókra mégsem írnak történelemkönyveket, Krum hadjáratáról egy IX. századi ismeretlen történetíró és egy belőle merítő X. századi krónikás tesz említést. (Olajos Teréz)
Nem hallottam arról, hogy a balkáni görögök a kis-ázsiaiak leszármazottai lettek volna (utóbbiakat ráadásul ugyanúgy sújthatta a pestis, mint az európaiakat). Rajtuk kívül jónéhány balkáni "őslakos" nép megmaradt a helyén, akár a mai albánok-macedónok, nomeg a románok elődei, az Adria-parti illír városok lakóival együtt.
Tehát a Yucatán karsztos tavak üledékei, Írországban fa évgyűrűk, Kaliforniában fenyők, Kínában fák 835 után mindenhol hüvös és az óceáni éghajlati terület kivételével a föld 90%-ában szárazabb időt mutatott, és gyakorlatilag mindenhol élelmiszer mennyiség csökkenést, ezt követően, mivelközismert, hogy a táplálékban szükölködő ember immunrendszere le van gyengülve, így készen várta a csírákat a föld. De soha sem jutott volna a pestis Európába, ha (És ez szerintem David Keys szenzációs felfedezése) a bizánci elefántcsont igény miatt, az Indiai Óceáni kereskedelemi utvonalak Egyiptom Kelet Afrikai part része nem lett volna sűrűn járt. Az Eritreai elefántok száma jelentősen lecsökkent, így Kelet Afrikába került az elefántcsont export központja (Bizánc 50 tonna elefántcsontot importált innen évente, ehhez 5000 elefántot kellett megölni évente). 400 és 540 között a régészek szerint az antik területen 120 tárgy maradt ránk elefántcsontból (de 400000 re becsülik a számukat), 540 és 700között mindössze 6. 4 város intézte az elefántcsont kereskedelmet, Raphta, Opone, Essina és Toniki kikötője. A régészek csak a Szomáliában lévő Opone-t ismerik, mind elintézte a pestis. A későbbi kereskedő városok azt hiszem a Vasco Da Gamma segítő Malindi is VII-VIII századi új alapítások.
A főváros körüli területen kívül csak két thema volt Bizáncnak a VIII században és néhány kikötőváros környék a Balkánon, és csak itt éltek Európában görögök, ha a kisázsiai görögöket nem telepíti a bizánci kormányzat, akkor ma ázsiaiak lennének a görögök.
Bizánc a klíma rosszabbodás és az azt követő pestis nélkül szvsz visszaállította volna az Antik civilizációt (már a vizi gótok is sejtették, hogy úgy járnak, mint keleti gót testvéreik, Cordova is bizánci volt már).
Az afrikai eredetű pestis átkerülése a Mediterániumba nagyon jól magyarázhatóan és bizonyíthatóan az éghajlat rosszabbodás következménye volt. A gerbil egér, természettudományos tény, immunis a pestis bacival szemben és benne minimális tünetek mellett ma is (ne együnk Ugandában, Kenyában, Tanzániában gerbil egeret nyersen) benne perzisztál a pestis baci. (Van analógia a lepra bacilus az emberen kívül pld az öves tatúban perzisztál, és az USA ban a lepra egyik legfontosabb reverzoárja). A mormotában szintén perzisztál ma is a pestis Belső Ázsiában, és 1347 ben a Krím félszigeten Kaffa Genovai gyarmatvárosban átkerült Európába, és a beérkező hajók alapján napra pontosan dokumentált a kitörése. Érdekes ez meg a kis jégkorszag rossztermésű gyengén táplált lakosságát lerohanta (Bocaccio művét hagyva számunkra), az USA ban meg az amerikai mókus populációjában perzisztál, és mindkét területen előfordul ma is emberbe kerülése. (Mongóliában süssük meg jól a tarbagánt (és a bolhája?)).
Kérdésem így szól: Mi lesz a következménye a történelemre a grönlandi/antarktiszi jég elolvadásának a 70 m-es tengerszint emelkedésnek?
Ez esetben nyilvá nem mellékes, hogy az illető a türk-avar viszályt kutatva jutott el a vulkánkitörés magyarázatához vagy a steppei viszállyal is csak illusztrált egy nagyívűnek tetsző elméletet.
A én saját törnénelmi filozófiám alapján a történelem szekerét 3 tényező mozgatja,
a társadalm belső ereje, a nagy egyéniségek és a természeti környezet változása. Van amikor az első a döntő, van amikor a második és van amikor a harmadik tényező a legfontosabb.
A meggyengült Bizánc először az avaroknak, majd a perzsáknak nehezen tudott ellenálni, csak egy tehetséges uralkodó Herekleitosznak sikerült az összeomlást elkerülnie. A visszahódított Perzsa uralom alatt állott területek a legyöngült bizánc nem tüdta megvédeni a támadó arabok ellen.
Oké, a vulkánt követő pestis (átalagos halálozás 60%, de az éghajlati katasztrófa miatt éhező emberek immun rendszere le volt gyengülve így a 60%-nál is magasabb halálozás volt a következmény) után üres Balkán szivacsként szívta az avar vazallus szláv törzseket (még Kréta szigetének fele is szlávvá vált).
A szerző, csak annyit mond, hogy egy vulkán inditotta el a történelem tabula rázáját a VI században.
Oké a vulkán kitörés az Óceáni éghajlatú területek kivételével (pld Brit szigetek ahol non stop esőt okozott köddel nyáron, és szuper hideg teleket) a föld többi részén hüvös szárazságot (egy rövid néhány hónapos esős árvizes periódus után). Ez azt jelentette, hogy pld a Viktória tó környéki szavanna éghajlatú magasföld hüvös száraz sztyeppé területté vált 535-540 között amikor növényevő rágcsálók és a belőlük élő ragadozók populációja csökkent, majd amikor a csapadék visszatért a rágcsálók indították először az exponenciális növekedést a populációjukban, az itt a ma is pestis hordozó gerbil egér (ő immúnis a pestisre) és a sokcsecsű egerek (kevéssé öli őket mint a házi patkányt a pestis) hemzsegni kezdtek itt, innen egy ugrás volt (halott sok csecsű egérből egy éhes fajspecifikus bolha egy házi patkányra, vagy harapás a terület védelem miatt) és a házipatkány bolha a patkány halála után az emberhez jutott. A bizánci elefántcsont kereskedelem négy kikötőjéből csak 1-et ismernek a régészek a többit elintézte a pestis. 541 elérte Egyiptomot a pestis. Kínába csak 60 év mulva ér, de eljut.
Ez az egész világot érintette, a Cortez konkviszkádorai egy tök üres várost találtak Mexikóban Teotihuacán, ami az 535 től kezdődő szárazság utáni éhinség és politikai káosz után üressé vált.
Mindenkit legyőznek egyszer. Én meg azt íertam le, hogy kerültek a Km.-be Baján alatt az avarok. Akik jól átverték a longobárdokat az igaz, de járt már így más is.:)
Én is hallottam, hogy vannak, akik pl. a római birodalom bukását egy természeti katasztrófához szeretnék kötni, de nem olvastam ilyen részletesen utána, pedig érdekelt; köszi az összefoglalót.
Ebben az időben az avarok még nem éltek a Km.-ben, hanem attól keletre. Itt akkor éppen a gepidák és a longobárdok meccseltek egymással, az avarok segíteni jöttek be Baján kagán alatt. (565-568) Ettől kezdve ki is takarították az előzőket, maguknak foglalták el a területet, kb. 200 évig nem volt ellenfelük. Azaz, elég gyorsan talpra álltak abból a nagy időjárási krachból.
Elolvastam a könyv ismertetőjét (hangsúlyozom, nem agát a könyvet), ebből én arra a rossz típusra asszociáltam, aki történeti szakmű helyett is bestsellert akar eladni, egy-egy nagyívű, mindent megmagyarázni képes elmélettel pedig akár tudományos karriert is csinálni.
Egyrészt fából vaskarika a VI. században 'nagy történelmi átrendeződésről beszélni' - ilyet akár minden száz évben lehetne találni. Hogy Bizánc bukása (sic!) egy vulkánkitörés eredménye lenne, eléggé nonszensz - ennél praktikusabb dolgokról ír Prokópiosz, amikor nem éppen baráti szavakkal szidja a Justinianus-rezsimet a későbbi látványos lehanyatlás látleleteivel. Az iszlám kialakulása meg éppen valóban történelmi fordulópont volt - mellékesen éppen száz évvel a vélt vulkánkitörés után... Ha mindent le lehet vezetni egy eseményből, az némileg leegyszerűsíti a mondandót, értsd jól el lehet adni a könyvet a széles olvasóközönségnek.
(Szándékosan felületes ez a bírálat, nyilván ki lehet húzni belőle azt, ami esetleg nem áll meg..)
Epheszoszi János a napfényes Mediterrániumban írja 535 ben. A nap elsötétedett és teljes 18 hónapon át sötétség uralta a földet. Prokopiosz bizánci történet író szerint : A nap ragyogás nélkül bocsátotta ki fényét, mint a Hold.
Más források szerint: 18 hónapon keresztűl a Nap tompa fényű, vagy sötét volt. A Nap fénye halovány árnyék.
Mezopotámiában hó esett. Kínában 535 ben sárga por esett az égből és elpusztult a vetés 536 augusztusban hó esett elpusztult a vetés, majd aszály és éhinségek. Koreában 535 és 536 volt a legrosszabb időjárás és Japán dettó, éhinség, éhinség, éhinség, mint a Brit szigeteken. 530-as években Dél Amerika hatalmas területeit aszály pusztitja dettó Mexikót. A mai USA-ban leálnak a fák növekedése gyakorlatilag 536 ban és 542-543 között. Európában (Skandináviában) 536-542 között gyakorlatilag leállt a fák növekedése.
A klimatológusok szerint ez volt az elmult 2000 év legrosszabb időjárási periódusa 536-550-ig.
1988 a híres természettudományos folyóirat a Nature 1988 márciusi számában Mike Baillie írt a VI századi éghajlati katasztrófáról amit a fák évgyűrűiben lehet kimutatni.
Ue. szerző 1988 nyarán az Archeology Ireland-ban írt erről ismét paralel kínai és kelet római (Bizánc) adatokkal együtt. Előttük Richard Stothers és Michael Rampino a Journal of geophysical Research 88 1983 ban írnak a kelet római kori klíma katasztrófa történeti (írásos) bizonyítékairól. A Science News-ben 1985 ben a 127-es számban jelent meg a kínai feljegyzésekről a klímakatasztrófáról.
Szerintem akkor hullanak a szabadon tartott állatok, ha túl vastag a hó vagy lefagy jéggé a táj. Most is előadódik ez a Gobiban is, másutt is, de az összes nomád állata soha nem vesz oda egyszerre, hanem itt-ott kisebb-nagyobb csordák, ménesek. Itt volt történelmileg a minap szinte a nagy robbanás a Krakatoán, azt már jegyezte a tanult világ, de nem látom, hogy a K.u.K. lovai kipusztultak volna. Vagty az alaszkai nagy vulkánrobbanás, az se csinált nagy zűrt a vadlovak állományában. Annál nagyobbat az ember, aki üldözte őket.
A növekvő nyári hideg miatt a csapadék is a szárazföld belső részében jelentősen csökkent és a hideg sivatag, gobi, sztyepp övezett a vulkán kitörés utáni időjárási káoszban el csúszott vagy 100-200 km et. A türköket ez relatívan kevésbé érintette mint az avarok elődeit, akik a szárazságot jobban megszenvedték.
Akkor kihal a Föld minden olyan élőlénye, ami a növényekre van specializálódva. De akkora robbanás nem lehetett ott távol, ami csak a Km.-ben öl, másutt, sőt, sokkal közelebb meg nem. Pl. India, Dél-kelet Ázsia, Perzsia, stb...:)
Oké télen a mongoloknál és a Jakutoknál dermesztő hideg van, de nyáron hét ágra süt a napocska és a füvek összes kloroplasztisza cukrot gyárt, de mi van, ha a napocskát kénsav aeroszol és hamu takarja el?
