"nagyjából azért egységesnek tartott és akként kormányzott francia ki"
Mivel tudod bizonyítani azt a fene nagy egységet? Kérek rá forrásokat, hogy a fr. király hatalma Nagy Lajos királyunk idejében Fr.o. minden tartományában és vidékén maradéktalanul érvényesült.
"a Casa de Austria esetében az Osztrák jelzőt te az etnikumra vetíted ki?"
Igaz, hogy állítólag csak egyetlen dokumentumban fordul elő, de:
Ostmark is a modern German translation of the term Ostarrîchi, a 10th-century Germanic vernacular for marchia Orientalis ("eastern march") that appears in a single contemporary document. There were in fact two marches called marchia Orientalis: the Saxon Ostmark and the Bavarian Ostmark.
The term "Ostmark" itself, a concise but ahistorical 19th-century translation of marchia orientalis ...
Késő középkori és kora újkori államszervezetekről beszélünk és nem akarom véletlenül se belekeverni a XVIII. századi és még későbbi korok terminológiáit. Ráadásul most saját csapdádba estél: Magyar Birodalmat emlegetsz a középkori Anjouk kapcsán, amit
1. a korban senkisem használt.
2. Pont a XIX. századi történetírásban merült fel ez a romantikus szemlélet és beszéltek magyar birodalomról.
Nagy Lajos szerinted létrehozott egy magyar birodalmat: melyek a területei? Mi a magyar mivoltának ismérve?
"hanem államokról, amelyek a birodalmat alkotják."
de nem alkották államok ezt a birodalmat! ezt értsd meg végre. stabilan Lajos uralma alatt csak Mao, Ho, és Szlavónia álltak! se a balkáni vazallus államok nem, se nápoly nem, se Lo nem! az előbbiek azért, mert nem volt felettük kontroll, az utóbbi meg azért, mert az anyja irányította a helyi elit segítségével. ez azért gyökeresen más, mint a nagyjából azért egységesnek tartott és akként kormányzott francia királyság, dacára a széttagoltságának.
Egyfelől az a baj, hogy a XVII--XVIII. századi központosítás intézményrendszerének a követelményeit vetítenétek vissza a középkorba, aztán amikor ott nem találjátok, számonkéritek, hogy milyen birodalmakról beszélek én abból az időből. Meg aztán az említett esetben még a XVIII. sz.-i Habsburgoknál sincs szó államról a komplexum egészét tekintve, hanem legfeljebb valami olyasmiről, az állam és a perszonálunió közötti van, ahogy Bagatur írta.
Holott én nem államról beszéltem, amikor Magyar Birodalomról írtam Anjou Nagy Lajosnál, hanem államokról, amelyek a birodalmat alkotják.
Másfelől Lajos is ugyanúgy hódított, s perszonálunióról csak Lo. és Horváto. esetében van szó.
Nagyobb terület > több bevétel > nagyobb hatalom -
Ez nem ennyire sematikus. Erre pont Velence és Németalföld is rácáfolhat. Másrészt meg a lengyel királyság lehet az ellenpólus. Nagy terület - csökkenő bevétel - csökkenő hatalom.
Szerintem azért nagy különbség van, hogy két szuverén királyság felett lévő dinasztikus uniót te az egyik szuverén királyság nevével birodalomként aposztrofálod és a között, hogy egy királyság szépen, apránként bekebelezi a környező területeket és azokat integrálja. A Francia Királyság fejlődése ebből a szempontból azért a közép-európai perszonáluniókkal nem állítható párhuzamba. Mégha a burgund kérdést nézed, ott is komoly különbségek vannak.
Jól értem, hogy a Casa de Austria esetében az Osztrák jelzőt te az etnikumra vetíted ki?
"a gazdaságnagyság - területnagyság egyértelmű megfeleltetést még halvány célzásként sem tartom megfelelőnek"
Nagyobb terület > több bevétel > nagyobb hatalom
Ez lehet az egyik szempont egy ország súlyának, erejének megítélésénél. Lehet, h Itália vagy akár Németalföld egyes részein akkoriban több volt az egy főre jutó "GDP", de Velence vagy Firenze összes anyagi erőforrásai, amelyből zsoldosokat vehettek, mégiscsak alatta maradt a Magyar Királyság erőforrásainak. Szerintem.
De ha a középkori forrásokban azt olvasod, hogy "Francia Birodalom" (most függetlenül attól, hogy az a népnév a szigettől származik-e, ahogy az osztrákoké és az oszmánoké szintén lehet, hogy tulajdonnévből), akkor is így megütközöl rajta?
Hanem arról, hogy miért nem helytálló azt mondani a XIV. századi közép-európai Anjou dinasztia területeiről, hogy "Magyar Birodalom". A cseh példa az egy párhuzam volt. De ugyanúgy lehetett volna párhuzam a koraújkori Habsburg birodalom is.:o)
A gazdaság, haderő tényleg fontos lehet abból a szempontból, hogy hova teszi a székhelyét, de a gazdaságnagyság - területnagyság egyértelmű megfeleltetést még halvány célzásként sem tartom megfelelőnek, hiába egy feudális korszakról beszélünk.
Továbbra sem értem:) Talán éppen azért nősült be Jagiello, hogy ne kelljen feleslegesen háborúzni... De hogy ennek mi köze van Lajoshoz, továbbra sem értem... Annyira azért nem kellett félnie a litvánoknak a lengyelektől, mert azok éppen egy polgárháború közepén álltak, nem volt férfi uralkodó, nyomta őket a Lovagrend északról... Litvániában 1384-ben ér véget éppen a testvérháború (ami a bagatur álal már említett, de néven nem nevezett Kiejstut litván nagyfejedelem halála után tört ki).
Egyébként a 3 tengeres dolgot nem én állítottam. A magam részéről legfeljebb megmagyarázhatónak tartom, de nem kürtöltem világgá semmi ilyen szólamot...
A perszonálunió kapcsán jut eszembe: VI. Henrik esetén sem mondjuk, hogy a német birodalom partjait hét tenger mosta (most nincs időm összeszámolni), egyszerűen* csak német-római császár és Szicília királya volt.
Ha nem arat sorozatos győzelmeket felettük, lehet, hogy nem unió következik, hanem a pogány litvánok (akik Eu.-ban utolsóként vették fel a keresztséget) egyszerűen meghódítják Lengyelországot
A területi nagyság szerintem nem számít. Flandria vagy Lombardia területileg kisebb, mégis bárki cserélt volna velük abban a korban. A csehek lehettek volna akár egészében jobbak gazdaságilag, csak hát nem voltak.
