Patkányokat mérgezett a génkezelt kukorica
MTI
2007. március 13., kedd 14:50
Vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsanto cég génkezelt (gm) kukoricájával etettek - írják független kutatók egy amerikai tudományos folyóiratban. A MON863 kódjelű kukoricabogarat elpusztító génmódosított kukorica megmérgezte az állatok belső szerveit, pedig tavaly az Európai Unió állati, majd emberi fogyasztásra is engedélyezte forgalmazását. A Greenpeace a Monsanto termék azonnali visszahívását valamint az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát követeli.
A tanulmány a Monsanto saját, az Európai Bizottságnak engedélyezés céljából beadott biztonsági vizsgálatainak adatait elemezte. Az adatok világosan bemutatják, hogy a vizsgált kukorica jelentős egészségügyi veszélyt jelent. A terhelő bizonyítékokat a Greenpeace szerezte meg egy bírósági per végén, majd továbbította azokat független elemzés céljából a francia Caen egyetemen dolgozó Séralini professzor vezette szakértői csoportnak.
Súlycsökkenés, májkárosodás
A kutatócsoport megállapította, hogy mérgezés jelei mutatkoztak a patkányok veséjében és májában, valamint jelentős súlykülönbség is fellépett a génmódosított kukoricával táplált állatoknál. A Greenpeace keddi, Berlinben szervezett sajtókonferencián Séralini professzor elmondta: "A Monsanto elemzései nélkülöznek minden szigorú, tudományos alapot - kezdve a nagyon gyenge lábakon álló statisztikai jegyzőkönyvükkel. Még rosszabb, hogy a cég elmulasztott megfelelő elemzést végezni az állatok súlykülönbségét illetően" - fogalmazott.
A Greenpeace követeli a Monsanto MON863 kukoricájának azonnali visszahívását és felhívja a kormányok figyelmét, hogy minden eddig engedélyezett génmódosított fajtát újra kell engedélyeztetni. A környezetvédő csoport szerint szigorúan felül kell vizsgálni a jelenlegi tesztelési módszereket.
"Ez volt az utolsó csepp a pohárban, egyértelmű, hogy a mostani engedélyezési rendszer hitelessége teljesen elveszett. Amikor kiderül, hogy az állati és emberi egészség védelme érdekében felépített európai rendszer nem képes kiszűrni egy ilyen veszélyes terméket, annak ellenére hogy teljesen nyilvánvaló jelei voltak a patkányok mérgezésének, minden piacon levő GM terméket újra kell vizsgálni és a hibás engedélyezési rendszert el kell törölni - mondta Christophe Then, a nemzetközi Greenpeace szakértője.
Vitás kukorica
A kérdéses kukorica engedélyezése már 2003 óta heves vita tárgyát képezte, amikor is megállapították, hogy a MON863 kukoricával etetett patkányok vérösszetétele jelentősen megváltozott. Bár a tagállamok többsége ellenezte a GM kukorica piacra dobását, az Európai Bizottság fittyet hányva az aggodalmakra, mégis engedélyezte a MON863 kukorica szabad forgalmazását. Séralini professzor tanulmánya tudományosan is alátámasztja ezeket az aggodalmakat: "az adatok ismeretében egyáltalán nem mondható el, hogy a MON863 génmódosított kukorica biztonságos."
"Ez egy nemzetközi vészhelyzet, amely globális választ kíván - fejezte be Then - csak a termék világpiacról való teljes visszahívása akadályozhatja meg a lehetséges károkat".
Lehet, hogy goromba dolgokat címeznek az öregapjuknak az unokáid, ha rájönnek, hogy miattad nincs tizenkét milliárd embernek elég ennivalója, királylepke viszont van bőven...
Mindkét kérdésedre egy megoldás jelenti a választ, tájékozódj minél több forrásból és alakítsd ki a saját véleményed! Amit itt olvashatsz bárkitől az csupán gondolatébresztő.
"A fejlesztők, mert itt nem a tudományos alapkutatásról, hanem az iparszerü termelés tecnológiájáról van szó, alapvetően egyetlen célnak rendelik alá tevékenységük:a profitszerzés."
Amit itt állítottál/citáltál, az tény, vagy csupán elképzelés/propaganda?
Ez az ipar most van kialakulóban. Azt hihetnénk, hogy jelenleg a piacon lévő néhány képviselője csekély számú termékkel jelenik meg amit alapos tudományos ellenőrzés előz meg. Legalábbis ezt sugallja maga a géntechnológia ipar. A valóságban azonban, mint láttuk, nemigen kell megfelelni olyan előírásoknak amiket ez a tecnológia igényelne. A fejlesztők, mert itt nem a tudományos alapkutatásról, hanem az iparszerü termelés tecnológiájáról van szó, alapvetően egyetlen célnak rendelik alá tevékenységük:a profitszerzés. Semmi olyanba nem ölnek milliókat ami "fölösleges" a termék piaci megjelenése szempontjából. Ez talán nem is az Ö feladatuk lenne, hiszen sem a belső, sem az üzleti kapcsolatban lévő partnereken keresztül végzett kísérletek nem tekinthetők tudományos értékűnek, már csak azért sem, mert többnyire nem is hozzáférhetőek.
Az USDA egy tavalyi anyagában találunk néhány számot ami jelzi, hogy a hatásvizsgálatok inkább a propagandafüzetek, mintsem a valóság részei lehetnek.
2013-ban 5190 GM termék kapott engedélyt, tehát naponta átlag 14 kérelmet kellett elbírálni. Nyilvánvaló, hogy ilyen mennyiség mellett éppenhogy az előírások rutinszerű betartására formális ellenörzésére van csak lehetőség, még abban az esetben is, ha ebből sok esetben ugyanaz a GM tulajdonság átvitele történik új fajtákra.
GE seed suppliers/technology providers. The number of field releases for testing of GE varieties approved by USDA’s Animal and Plant Health Inspection Service (APHIS) is an important measure of research and development (R&D) activities in agricultural biotechnology. The number of releases grew from 4 in 1985 to 1,194 in 2002 and averaged around 800 per year thereafter. However, while the number of releases peaked in 2002, other measures of research and development activity—the number of sites per release and the number of gene constructs (ways that the gene of interest is packaged together with other elements)—have increased very rapidly since 2005. Also, releases of GE varieties with agronomic properties (like drought resistance) jumped from 1,043 in 2005 to 5,190 in 2013.
As of September 2013, about 7,800 releases were approved for GE corn, more than 2,200 for GE soybeans, more than 1,100 for GE cotton, and about 900 for GE potatoes. Releases were approved for GE varieties with herbicide tolerance (6,772 releases), insect resistance (4,809), product quality such as flavor or nutrition (4,896), agronomic properties like drought resistance (5,190), and virus/fungal resistance (2,616). The institutions with the most authorized field releases include Monsanto with 6,782, Pioneer/DuPont with 1,405, Syngenta with 565, and USDA’s Agricultural Research Service with 370. As of September 2013, APHIS had received 145 petitions for deregulation (allowing GE seeds to be sold) and had approved 96 petitions: 30 for corn; 15 for cotton; 11 for tomatoes; 12 for soybeans; 8 for rapeseed/canola; 5 for potatoes; 3 for sugarbeets; 2 each for papaya, rice, and squash; and 1 each for alfalfa, plum, rose, tobacco, flax, and chicory.
Ez még csak a kezdet. Egyre több a halmozottan génmódosított termék (gyártósor), ami a természetbe kikerülve tovább halmozódhat a gyomnövényekben, természetes élőhelyeken, és nem egyértelmű mi az a hosszútávú, hatalmas előny amit nekünk fogyasztóknak jelenthetnek ezek a piacon lévő termékek, iparszerű biológiai gyártósorok, ami miatt bármilyen kockázatott is érdemes vállalni, Az USDA jelentés erről is ad egy kis áttekintést.
A géntechnológia ipar ma még beláthatatlan lehetőségekkel kecsegtet, éppen emiatt beláthatatlan következményekkel is.
Ez az ipar alapvetően kölönbözik az emberiség minden eddigi próbálkozásától a természet átalakítására. Minden élő szervezet amit mesterségesen előállítanak egy számítógépes analógiával élve potenciális "vírus" ami önálló életre kel és a továbbiakban a maga útját járja.
Ezeken a biológiai gyártósorokon nincs vészleállító gomb, nincs reset, újraindítási lehetőség, amint kikerülnek az ellenőrzés alól a természet törvényei, az evolúciós szabályok határozzák meg további sorsát.
A géntechnológia alapjaiban különbözik a korábbi nemesítési eljárásktól, mert a természetes evolúciót utánzó apró szelekciós lépések helyett evolúciós ugrásokat hoz létre, egy lépésben komlex, új tulajdonságokkal ruházza fel a célterméket.
Ismert, hogy egy adott környezetben a szelekció gyorsan kialakítja azokat a lokális optimumokat amik a továbbiakban a populáció stabilitását biztosítják és az ökoszisztéma egyensúlyát.
Természetes úton csak nagyon ritkán, általában súlyos környezetváltozások eredményeképp történnek olyan evolúciós ugrások, amit új tulajdonságokkal ruházzák fel viselőjöket.
Egy ilyen esemény kötelezően az ökológiai renszer egyensúlyának felborulását is jelenti, fajkihalások és új niche létrejötte kíséri.
Ma is tanui lehetünk világszerte ilyeneknek, amikor egy-egy invazív fajt sikeresen áttelepítünk egy másik élettérbe, ahol hatalmas felfordulást képes okozni a helyi ökoszisztémában.
Mint korábban láttuk a génsodródás eredménye nem feltétlenül jelent a természetben szelekciós hátrányt a GM gyártósorok kiszökése esetén. Többnyire ugyan elönyt sem, de ez nem csökkenti a problémát ugyanis a neutrális mutációk sem tűnnek el feltétlenül, éppenhogy halmozódhatnak és sokkal később válhatnak adaptív jellegűvé.
A gyártósorok egy állandóan változó, érzékeny közegbe kerülhetnek, ahol maguk is változásoknak lesznek kitéve előre be nem látható módon.
Szükséges lenne tehát megfelelő óvatossággal közelíteni a növények, állatok, mikroorganizmusok új tulajdonságokkal való felruházásakor, ami sajnos nem valósul meg, ezért a GM technológia poteciális fenyegetést jelent az élő környezetünkre.
"A növények nemcsak élelmiszer- és ipari alapanyagként, hanem gyógyításra is használhatók. Ebben, a gyógynövények mellett egyre nagyobb szerepe lesz a genetikailag módosított növényeknek is az elkövetkező évtizedekben. A gyógyszeralapanyagok, gyógyszermolekulák egy csoportjának előállítása baktérium-, gomba- és állati sejttenyészetek helyett teljes növény felhasználásával is történhet. A növényi sejtek mint kis bioreaktorok szintetizálják a speciális molekulát, melyet tisztítás után vagy tisztítás nélkül hasznosítanak. A szintézishez szükséges program géntechnológiai módszerrel beültethető a sejtmagba, vagy a növényi sejtben nagy számban lévő kloroplasztiszok genetikai állományába. A kloroplasztisz-transzformált GM növények általában nagyobb mennyiségben termelik a sejt számára idegen anyagot. A GM növények által előállított értékes molekulák lehetnek gyógyászati alapanyagok (tripszin), monoklonális antitestek (immunoglobulin) és ehető vakcinák (kolera ellen immunitást biztosító fehérje). A gyógyszeripari alapanyagot termelő transzgénikus növény szántóföldi termesztése számtalan előnnyel jár. Hasznosítja például a természet erőforrásait (napfény, csapadék, talaj). Kisebb környezeti terhelést jelent, kevesebb szennyező anyagot termel, mint a hagyományos fermentor. A növény magjában, szemtermésében szintetizálódó rekombináns fehérje hűtés nélkül is hosszú ideig stabil, jól tárolható. A vakcina-antigéneket termelő növény további előnye, hogy a hatóanyag tisztítás nélkül is alkalmazható, használata nem igényel injekciós tűt, melynek megsemmisítése költséges."
(Genetikailag módosított élőlények a tények tükrében - Magyar Fehér Könyv)
Tényleg annyira gyenge lenne a GM szabályzás, hogy megfelelő környezettanulmányok, előzetes vizsgálatok nélkül kerülhetnek köztermesztésbe GM növények, lényegében mindenki azt csinál amit akar?
Tényleg.
Tessék egy példa rá:
Glifozát tűrő génmódosított fű, amihez nem kell hatósági jóváhagyás.
Génpuskával lövik be az idegen géneket, amivel úgy tünik sikerült elkerülni a hatósági procedurákat.
(Mint már volt róla szó (US) külön törvény nem foglalkozik a génmódosítással, ezért több hatóság az általános előírások alapján járhat el, ha illetékesnek találja magát, úgy tűnik nem minden esetben.)
Yet Scotts is once again developing genetically modified grass that would need less mowing, be a deeper green and be resistant to damage from the popular weedkiller Roundup. But this time the grass will not need federal approval before it can be field-tested and marketed.
“They are using a technical loophole so that what are clearly genetically engineered crops and organisms are escaping regulation,” said Michael Hansen, a senior scientist at Consumers Union. He said the grass “can have all sorts of ecological impact and no one is required to look at it.”
But companies using the new techniques say that if the methods were not labeled genetic engineering, novel crops could be marketed or grown in Europe and other countries that do not readily accept genetically modified crops.
Genetically engineered crops, popularly called genetically modified organisms or G.M.O.s, typically have genes from other organisms inserted into their DNA. The most popular ones, like Roundup-resistant soybeans and insect-resistant corn, use genes from bacteria.
Under a framework announced in 1986, oversight of the crops is shared by the Agriculture Department, the Environmental Protection Agency and the Food and Drug Administration. Rather than enact new laws for genetically engineered crops, the government covers them under existing statutes.
The Agriculture Department, which approves crops for commercial planting, is a case in point. Its authority stems from its responsibility for protecting American crops from plant pests, which typically are insects or pathogens.
That responsibility extends to certain G.M.O. crops because for many of them, the foreign gene is inserted through the use of a bacterium, or the inserted DNA contains a genetic “on” switch from a plant virus.
But companies can get around that oversight by avoiding components from plant pests. In Scotts’s newer grasses, for instance, the foreign genetic material comes only from other plants and is inserted with a gene gun rather than by the bacterium.
“If you take genetic material from a plant and it’s not considered a pest, and you don’t use a transformation technology that would sort of violate the rules, there’s a bunch of stuff you can do that at least technically is unregulated,” Jim Hagedorn, Scotts chief executive, told analysts in December 2013. He said the company nearly shut its biotech program after the previous mishap, until it hit upon the new strategy and created “a stunning array of products that are not regulated.”
felmerült korábban, hogy az egyik potenciális probléma a génmódosított szervezetek kiekrülése a természetbe, a vadon élő növényekbe (állatokba).
Eltekintve az abszurd jogi helyzettől
(It does not matter how.... pollen blowing in the wind, by bees,... they becomes Monsanto’s property... not matter; whether it’s 1 percent... or more, the seeds and plants still belong to Monsanto... It’s immaterial how... where it comes from.)
ami alapján de jure az adott biotech cég tulajdonát képezi az összes GM hibrid gyom ami szétterjedhet a földeken, tehát az összes következményét is nekik kellene vállalni, a gazdák mindennapi gyakorlatukban is szembesülnek azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy a GM rendszerek nem oldják meg a herbicidrezisztencia problémáját, mert a gyomok GM nélkül is ellenállóvá válnak a gyomirtókra, amire a sajátos GM rendszerek csak rásegítenek azzal, hogy egyféle gyomirtót tartalmaznak.
Új fegyver a kétszeresen gyomirtórezisztens GM növény, amit már dupla méreggel lehet permezni, hogy bármelyik rezisztenciával rendelkező gyomot elpusztítson.
Alighanem ez a harc sem lesz a végső, de továbbra is kérdés nem csak a rezisztencia kialakulása, hanem a GM hibridek szétterjedése. A közvélekedés szerint erre kicsi az esély, hiszen a gyom-kulturnövény hibridje nem tartalmaz szelekciós előnyt, ezért eltűnik előbb-utóbb.
Kérdéses persze, hogy ha gyorsan növő, szárazszág-, melegtűrő, élősködőnek ellenálló módosításokat alkalmazunk azok nem változtanak-e ezen a vélekedésen.
Már csak azért is, mert már az alaptézisre is sikerült ellenpéldát találni, tehát a gyakorlatban megcáfolták:
Egy kínai kutatócsoport bebizonyította, hogy a genetikailag módosított haszonnövények bizonyos esetekben átadhatják előnyös tulajdonságaikat a gyomféléknek.
Most azonban a sanghaji Fudan Egyetemen dolgozó ökológus, Lu Baorong által végzett vizsgálat során kiderült, hogy a termesztett rizs (Oryza sativa) vad formájának túlélő képessége jelentősen megnő a glifozát-rezisztencia révén, még akkor is, ha a glifozát alkalmazására nem kerül sor.
Az pedig, hogy te mit írtál korábban, teljesen lényegtelen.
Elsősorban azért, mert a hivatkozott cikk nem erre vonatkozik.
Abban a RoundUp-ot nézték, nem a hatóanyagát (a glifozátot) és kínosan kerülték annak a tisztázását, hogy a glifozát, vagy a permetezőszer egyéb anyagai okozzák a változásokat, amikről mellesleg azt sem tudták kimutatni, hogy károsodás jelei lennének. (A cikkben szereplő többi logikai csúsztatással most nem foglalkozom.)
Másodsorban azért, mert te írtad.
Minden fontosabb hozzászólásod innen-onnan összeszedett információmorzsák tendenciózus félreértelmezése volt, láthatóan hiányzik a korrekt értelmezéshez szükséges hozzáértésed. Majd ha Mungo, Géntechnikus és a többi kritikusod ellenérveit (legalább zömében) elfogadhatóan tudod cáfolni, akkor a topik olvasói (közük magam is) elkezdünk adni a véleményedre. Addig a hozzászólásaid súlytalanok. Amíg elbeszélsz a többiek mellett, copy-paste-tel trollkodsz, és nem vállalod fel a vitát a veled vitába szállókkal, addig se tekintélyed, se hitelességed, hiába próbálsz úgy csinálni, mintha lenne.
Itt van viszont egy másik érdekes olvasnivaló, hogyan akarják a bekebelezni a saját szennyezésükkel a "világot", a biotech cégek, amihez a honi képviselőik is nagy igyekezettel aszisztálnak. Kemény játszma ez, ami kizárólag a pénzről szól, semmi másról.
Monsanto owns all crops or seeds contaminated, the court ruled
The Court ruled after a two-and-half-week trial that it was the first patent infringement case on a higher life form in the world. The Judge’s ruling and Percy Schmeiser’s name became famous overnight:
·It does not matter how a farmer, a forester, or a gardener’s seed or plants become contaminated with GMOs; whether through cross pollination, pollen blowing in the wind, by bees, direct seed movement or seed transportation, the growers no longer own their seeds or plants under patent law, they becomes Monsanto’s property.
·The rate of GM contamination does not matter; whether it’s 1 percent, 2 percent, 10 percent, or more, the seeds and plants still belong to Monsanto.
·It’s immaterial how the GM contamination occurs, or where it comes from.
"Ryan Norris, a biology professor at the University of Guelph, said that "likely the biggest cause of loss of milkweed is the adoption of genetically modified crops."
Klasszikus durva csúsztatás.
A selyemkóró-féle gyomok visszaszorulásának oka ugyanis a hatékony gyomirtás.
Amit a gyomirtószertűrő GM fajták tábláin elég könnyű jól csinálni, de semmi köze az egésznek a nem gyomirtószertűrő GM fajtákhoz, pedig azokból is van sok.
Aki ennek ellenére általánosít minden GM szántóföldi növényre, az bármi más aljasságra is képes.
Hogy addig se unatkozzunk, amíg togent olvtárs csak monologizál (nagy ívben sz..va a válaszokra, amiket kapott) itt egy kis értelmes olvasnivaló a a glifozát körüli gondokról, cirkuszokról:
A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) és a GMO-kból vagy azok felhasználásával előállított termékek összeegyeztethetetlenek az ökológiai termelés fogalmával és a fogyasztók ökológiai termékekről alkotott elképzelésével.
Világszerte vitatott kérdés, hogy a „hagyományos” termelési módszerek milyen hatással vannak a talaj termelékenységére. Egyre többen veszik komolyan a különböző tanulmányokban megjelenő figyelmeztetéseket, hogy a talaj termelékenységének fenntartása kardinális kérdés egészségünk és az élelmiszerellátás biztosítása szempontjából. A „hagyományos” és ökológiai gazdálkodás között a legfontosabb különbség a szemlélet. Az a személet, ahogyan a talajra, a növényekre, azok hasznosítására gondolnak. A kizsákmányoló gazdálkodás a talajra, mint eszközre tekint, amely anyagi javakat termel.
Nem csak a talaj és a termesztett növény, hanem az az ökoszisztéma is alapvető fontosságú amibe kénytelen-kelletlen beleavatkozunk a mezőgazdasági termeléssel. A fél megyényi kukorica, szójatáblák nem kedveznek a honos ökoszisztémának, valóságos sivatagokat hoznak létre a totális gyomirtással például, ahol már nem marad élelem, élőhely az arra rászorulóknak.
Szép példa errre a királylepke. Populációja az utóbbi időkben USA-ban vészesen megfogyatkozott. A rovarméreg termelő GMO növények is gyanusítottá váltak ez ügyben. A biotech cégek persze mossák kezeiket, állítólagos vizsgálataik szerint egy kukoricatábla kellős közepén sokkal nagyobb biztonságban van egy királylepke, mint a gazlepte réteken. Való igaz, egy városnyi méretű kukoricatábla gyakorlatilag élettelen (a kukoricán kívül), semmiféle élőhelyet, táplálékot nem ad számára. Kipusztítva természetes élőhelyét halálra ítélik ezt a fajt.
The leaves of the milkweed plant are the only place that monarchs lay their eggs and the only food that monarch butterfly caterpillars will eat.
...
Study co-author Ryan Norris, a biology professor at the University of Guelph, said that "likely the biggest cause of loss of milkweed is the adoption of genetically modified crops."
Ha ezt az übergagyi konteós szintet akarod folytatni, kérd át a topikot a Rejtélyesbe! Oda még talán belefér egy ennyire durván áltudományos bulvárpletyka.
Nahát, most jut eszembe, nem éppen mostanában legalizálják USA szerte a
kannabiszt? Micsoda véletlen egybeesés, vagy hogy is szokták mondani a biotech cégek képviselői? Valamiből meg kell térülni a kutatási költségeknek is?
Az egészben az a szép, hogy a linkelt oldal bevezetője ez:
"GMOs are regulated in the United States under the Coordinated Framework for Regulation of Biotechnology, published in 1986, pursuant to previously existing statutory authority regulating conventional products, with a focus on the nature of the products rather than the process in which they are produced.
Plant GMOs are regulated by the US Department of Agriculture’s Animal and Plant Health Inspection Service under the Plant Protection Act. GMOs in food, drugs, and biological products are regulated by the Food and Drug Administration under the Federal Food, Drug, and Cosmetic Act and the Public Health Service Act. GMO pesticides and microorganisms are regulated by the Environmental Protection Agency pursuant to the Federal Insecticide, Fungicide and Rodenticide Act and the Toxic Substances Control Act. The form of regulation varies depending on the type of GMO involved."
Azaz röviden összefoglalja, hogy 1986 óta milyen GMO-kat mely törvények szabályoznak az USA-ban (amit aztán bőségesen részletez a honlap).
Ebből a törvénygyűjteményből kiszaszerolni ezt a "Gyakorlatilag mindenki azt csinál amit akar,..." zanzásítást, felér egy lábon kihordott agyhalállal. :D
Ezzel tényleg nincs mit vitatkozni, ez így tökéletes, ahogy van!!!
Egyfelől ugyan még külön törvény sincs a génmódosított élelmiszerekre, másfelől viszont törvényben rögzítik a biotech cégek sérthetetlenségét még arra az esetre is, ha kiderülne ártalmasságuk. Ezzel a törvénnyel gyakorlatilag mentesítik a biotech cégeket bármiféle felelősség alól, amit a termékeikkel okoztak.
Találtam egy linket az USA GM szabályozásról, a törvénytárban.
The United States does not have any federal legislation that is specific to genetically modified organisms (GMOs). Rather, GMOs are regulated pursuant to health, safety, and environmental legislation governing conventional products. The US approach to regulating GMOs is premised on the assumption that regulation should focus on the nature of the products, rather than the process in which they were produced.[1]
....
There is no comprehensive federal legislation specifically addressing GMOs. GMOs are regulated under the general statutory authority of environmental, health, and safety laws.
...
State law generally plays little role in the regulation of GMOs in the US. The federal preemption doctrine, which bars conflicting state regulation when Congress intends federal regulation to occupy a particular field, precludes many aspects of state regulation of GMOs.[83]
...
GMOs are not restricted categorically from the US food supply. As discussed above, the FDA treats foods derived from GMOs like those derived from conventionally bred plants, and therefore most foods derived from GM plants are classified as presumptively “generally recognized as safe.”...
Gyakorlatilag mindenki azt csinál amit akar, eleve biztonságosnak tekintenek törvényileg minden GM növényt és sajnos ezt a multik által kilobbizott, meglehetősen ellentmondásos törvényt akarják rákényszeríteni a világ más országaira is. Bennünket is perelnek az EU-ban a tiltás miatt.
Ellentmondásos, mert egyrészt nem ismerik el, hogy különbözne a hagyományos növényektől, másrészt megkülönböztetik, mert szabadalmaztatni lehet a korábbiakkal ellentétben növényt, állatot, (embert?). Nyilvánvaló, hogy a jogi csűrés-csavarás az egyeduralomra törekvő multik érdekeit szolgálja.
