ha már a törököknél, és a német együttműködsüknél tartunk, a tengeralattjárókról is irhatna valaki valamit. Tudomásom szerint egyet megtaláltak egy fekete tengeri török kikötő bővítésekor, és kiemelték.
Igen, a GOEBEN 20000, a BRESLAU pedig 35000 tengeri mérföldet hajózott a háború alatt.
Ezeket a hajókat a németek a sajátjuknak tekintették, és úgy is kezelték. Komoly szénszállítmányok érkeztek Németországból (meg pénz), amiből azért kaptak ezek a hajók is (sőt, lehet, hogy még elsőbbséget is élveztek, nem tudom).
A két török dreadnought-ot viszont szerintem nem látták volna el, azt a törököknek kellett volna fenntartaniuk.
A kikötőben ácsorgásnak ellenmond a két modern német hajó, ha megnézed mennyit voltak bevetésen, illetve egy árulkodó tény: amint megteremtették a szárazföldi összeköttetést nem csak lőszert, de lövegeket is küldtek azonnal, mivel "szétlőtték" a lövegcsöveket, a "kikötőben állás közben" :)
Így aztán a németek nem is az oroszoknak (se vörös, se fehér) adták át a háború végén a hajókat, hanem az angoloknak. Ők párat átengedtek a fehéreknek, a többit meg elhajózták és lebontották ócskavasként.
A modernebb hajók áthajóztak Novorosszijszkba, a németek kezére így csak az öreg sorhajók jutottak. Később, erőteljes német felszólításra néhány egység visszatért, a többi meg elsüllyesztette magát.
Egyébként a németek elismerték az orosz jogot a lefoglalt hajókra, és szerződésben kötötték ki, hogy a hajókat nem használják offenzív cselekményekre. A háború befejezését követően a lefoglalt hajók visszakerültek volna orosz kézbe, az esetleges rongálódásokért pedig a németek kártérítést fizettek volna.
Két dreadnought-juk állt olyan stádiumban, hogy augusztusban át lehetett volna adni őket.
Mind a kettőt még a török hadbalépés előtt lefoglalták, átépítették, és a flottájukba sorolták. Az angolok 1000 fontos napidíjat ajánlottak a törököknek a két hajó használata idejére, ezt a törökök elutasították, így az angolok "ingyér" jutottak a két páncéloshoz.
Ha átadják a törököknek és sikerül eljutni velük Törökországba, akkor valószínűleg idejük nagy részét a kikötőben töltik. Törökországban krónikus szénhiány volt, a fővárost is alig tudták a német szállítmányokkal együtt is ellátni, nemhogy még a két nagyétvágyú csatahajót.
Egyébként született augusztus elején egy titkos megállapodás a németekkel, mely szerint az elkészült két dreadnought a német flottához csatlakozik, és velük operál a háború idején. Szóval a hajók nem jutottak volna el Törökországba.
1914. augusztusában, a német hajók csatlakozása előtt a török flotta 2 sorhajóval, 1 parti páncélossal, 2 kiscirkálóval és 8 rombolóval rendelkezett.
Az orosz Fekete-tengeri Flottának 5 sorhajója volt, plusz a kisebb egységek.
Az oroszok fölényben voltak egészen a GOEBEN megérkeztéig.
1915-ben pedig két orosz dreadnought állt szolgálatba, így effektíve újra erősebbek lettek.
Egy meglepetésszerű akcióval a Monarchia talán eljutott volna a Dardanellákig.
A flottájának, vagy nagyrészének átirányítása viszont szerintem már csak azért nem lett volna jó ötlet (azon kívül, hogy védtelenül hagyják a saját partvidéküket), mert a törökök sem felkészülve nem voltak ekkora flotta ellátására, sem a megfelelő infrastruktúrával nem rendelkeztek ennyi hajó üzemeltetésére.
Ha valamennyi osztrák-magyar hajó át is tette volna a székhelyét Isztambulba, az sem változtatott volna semmin. A törökök lezárták a Dardanellákat, és nagy veszteség nélkül az antant nem tudott volna áttörni rajta.
Az antant a Gallipoli-offenzíva előtt és után gyakorlatilag blokád alatt tartotta a Dardanellákat, nekik az volt a fontos, hogy senki ne jöjjön ki onnan.
A túloldalról az oroszok részéről nem történt kísérlet átjutni a Boszporuszon, bár lehet, hogy a GOEBEN volt a fő visszatartó erő.
A Fekete-tengeren a két legjellemzőbb tevékenység a háború alatt az aknatelepítés és a csapatszállító konvojok biztosítása volt mindkét fél esetében.
A Dunán maximum flotilla volt:) egyébként az orosz Fekete-tengeri flotta döntő többségére a németek 18-ban rátették a kezüket Szevasztopol bevételekor. Egyébként volt pár csatározás, török, orosz veszteségekkel.
Szia, az orosz flotta harcerejére csak annyit, hogy a Dunai flotta a Dnyeperről tért vissza az összeomláskor. Oda fele meg csak valahogy odajutottak. Édesviz
Azért kérdeztem ezt, mert a törököknek igen súlyos utánpótlási gondjaik voltak a Kaukázusi hadszintéren. Gondolom sokat segithetett volna, ha tengeren látják el a csapatokat, esetleg egy partraszállás a Kaukázustól északra. Persze német segitséggel. Jah és valszeg a románokra is "kedvező" befolyást gyakorolt volna egy Fekete tengeri KH fölény.
Most nem keresem ki a statisztikákat, de a török flottánál jóval erősebb volt az orosz Fekete-tengeri is, de csak a törökhöz mérten. Amint megjelent ott két modern német hajó megváltoztak az erőviszonyok. Amennyiben a K. und K. flotta java áthajózott volna, akkor nem okozott volna problémát a likvidálása az oroszoknak. De tudjuk Haus még egy gyorscirkálót sem kockáztatott a törökök érdekében, nem, hogy a flotta modernebb felét kikülte volna az Adrián kívül :) Egyébként akkor lett volna érdemes bármit is megkockáztatni, mielőtt a francia és angol flottakötelékek elzárják az utat. Az más kérdés, hogy akkor ezek visszatérésére hideg vizet lehetett volna inni ( mint a németek két hajója esetében) szóval a főerőket - Teggethof osztály és kísérete - valóban kalandorság lett volna útraindítani. Egy korlátozott erőejű köteléket viszont nem. 1, szövetséges törökök hangulatát erőteljesen javítja ( akárcsak a német hajók) 2, ellenséges erőket köt le már csak jelenléte is 3, a szorosok nagyobb biztonságban lettek volna, ami a háború végkimenetele szempontjából döntő jelentőségű kérdés volt.
A flotta méreteit tekintetbe véve ez a különítmény max. 1 gyorsjáratú cirkáló, 2 romboló és tovább 3-5 kísérőhajó, meg ellátóhajók, amelyek viszik a muníciót. A német modern hajókkal együtt egészen jó kis hajórajt alkottak volna. Ekkora különítmény meg nem hiányzott volna az Adrián.
Illetve volt még egy török csatahajó épités alatt Angliában amit a háború elején lefoglalt a RN. (Az angol vagy a török belépéskor?) Ennek a hajónak a hadrendbe állitása török részről hogyan befolyásolta voln az erőviszonyokat? Mikorra lett volna kész?
1914ben, tehát még az olasz belépés előtt milyen volt a flotta egyensúly a Fekete tengeren a törökök és oroszok közt? Változtatható lett volna ez azzal, ha az OMM flottát át átirányitják mondjuk Isztambulba? A franciák, angolok meg tudták volna ezt akadályozni? És a franciák egyedül?
István, ezek szerint többünket megzavart az a kérdésed, hogy első nukleáris meghajtású hajó.
Kicsit megfoghatatlan volt az, hogy "hajó", hiszen utána felsoroltál 3 kategóriáát, ami szinte lefedte a teljes skálát (hadihajó, kereskedelmi hajó, tengó)
Így van. Ezért írtam, hogy hajó (külön vettem). Viszont fefyverzetet nem hordoz, ráadásul több országban nem a haditengerészethez tartoznak (USA, Kanada és Ausztrália esetében - parti őrség; Japán, Norvégia - kereskedelmi flotta), ezért külön vettem a hadihajót, illetve mivel nem teljesen ,,kereskedelmi" - külön vettem a kereskedelmi kategóriát. Van egy ilyen jelvény a gyűjteményemben. Két évvel a ,,Lenin" kivonása előtt kapták mindazok, akik a 30 évalatt rajta szolgáltak. Én meg kikunyeráltam egy osztálytársamtól.
De, szerintem is az, de mivel István különválasztva kérdezte, én is úgy válaszoltam.
Szerintem a Lenin-t és a jégtörőket nem lehet kereskedelmi hajóknak tekinteni, mert az oroszoknál ezek a hajók a haditengerészet állományába tartoztak hadiztengerész személyzettel.
1. Első nukleáris meghajtású hajó - a ,,Lenin" jégtörő. A többire pedig Otranto megadta a választ.:))) 2. Első nukleáris meghajtású hadihajó - Long Beach 3. Első nukleáris meghajtású kereskedelmi hajó - Savannah (ifjú koromban megcsináltam modelljét:)) 4. Első nukleáris meghajtású tengeralattjáró - Nautilus.
Isván kedvéért a felszini hajókból ne hagyjátok ki a Jegestengeri jégtörőket. Talán ez leső Lenin volt. De a németeknek is volt egy kiséleti kereskedelmi áruszállítója az Otto Hahn. A Jégtörőknek mindenképpen félkatonai funkciója volt.
