Kötetlen beszélgetés céljából alakítom az amerikai polgárháború történetéről, haditechnikájáról, és egyéb vonatkozásairól ezt a topikot. Szeretnék ezen topik útján azonos érdeklődésű emberekre lelnem. Remélem nem vagyok egyedül és van olyan ember ebben az országban akit nem untat a fenti téma.
Akár egy kis polgárháborús hadijáték is szervezése sem lenne rossz! Az honvéd hagyományőrzőkhöz hasonló bemutatókkal. :) Nos van akit érdekel az amerikai polgárháború?
És hát egy új fővárost kellett építsenek - hiszen a rabszolgaságot nem törölték el az Alapító Atyák - így az félúton kellett legyen Észak és Dél között.....
Különben az északi abolíciók is így néztek ki minimum jópár államban, de lehet, hogy az összesben. Meghúztak egy határt, aki azután született az már szabad ember volt, a többi meg maradt haláláig rabszolga. Vagy másik módszer az volt, hogy akinek az anyja rabszolga volt, az felnőtt koráig rabszolga maradt, felnőve felszabadult (volna, ha addig a tulajdonosa nem adta volna el délre, ahol felszabadulásról szó sem volt).
Egyszerre, egycsapásra minden négert nem tudom melyik államban szabadítottak fel 1865 előtt az USA-ban.
Nem. De ha a gazdaságilag legtermelőképesebbek elnyerik a szabadságot, akkor utána csak idő kérdése lett volna, mikor és hogyan tudják a maradékot kivásárolni, vagy törvényileg jobb helyzetbe hozni. Ráadásul egy olyan élmény, hogy én meg a négerem együtt lőjük az ellenséget és még győzünk is (vagy döntetlenre mentve a helyzetet kiegyezünk Északkal), határozottan előremozdította volna a fehérek faji megfontolásait. Kábé ez történt a németekkel is az első világháborúban az afrikai hadszíntéren (leszámítva, hogy ők nem rabszolgáztak akkor, de felsőbbrendűségi meggyőződésük volt).
És nem lehet azzal érvelni, hogy de az északiak eredetileg is a rabszolgatartás teljes megszüntetését célozták meg, mert nem. Még a déli államokban sem. Szó nem volt róla, 1864 előtt meg sem próbálták. Az 1862-ben kiadott Emancipation Proclamation csak elfoglalt konföderációs államokra vonatkozott és legalább annyira a katonai helyzet vészterhessége ihlette, mint a Konföderáció 1865-ös törvényét. A két fél között jóval de jóval kevesebb különbség volt valójában, hogysem volna mire tiltogatni, az én véleményem szerint.
Most tényleg, itt tartunk a törifórumon, h Lincoln elnökké
választásának és programjának lett volna-e bármiféle köze a rabszolgák
felszabadításához?
Hát nem volt.....
Az amerikai függetlenségi nyilatkozat és alkotmány elismerte a rabszolgaság létét és tényét...
A washingtoni Szabadság-szobrot rabszolgák építették fel...
"1865 februárjában (vagy mikor, szóval két hónappal az összeomlás előtt) a Konföderáció törvénybe iktatta, hogy a katonaként fegyvert fogó négerek elnyerik a szabadságukat (ez nagyjából a teljes függetlenséget jelentette volna, ha van lehetősége kifutni, merthogy a déli fehér népesség háromnegyede katonaként szolgált,"
És nyilvánvaló, hogy csak és kizárólag felnőtt, hímnemű, hadrafogható rabszolgák léteztek.
Ez valahol vicces. 1865 februárjában (vagy mikor, szóval két hónappal az összeomlás előtt) a Konföderáció törvénybe iktatta, hogy a katonaként fegyvert fogó négerek elnyerik a szabadságukat (ez nagyjából a teljes függetlenséget jelentette volna, ha van lehetősége kifutni, merthogy a déli fehér népesség háromnegyede katonaként szolgált, feltételezem ez lett volna a feketéknél is a helyzet hosszútávon - ha ebbe önmagától nem roskadt volna bele az állam). Ugyanekkor az Unióban valami hat-hét államban továbbra is rabszolgaság van, mert ugyan ugyanazon év januárjában megszavazták már a 13. kiegészítést, ami eltörölte a rabszolgaságot, de 1865 decemberéig nem lépett életbe. Na erre az egy hónap különbségre büszkék, emiatt kell betiltani a rebel flaget.
És nem lehet azzal érvelni, hogy de az északiak eredetileg is a rabszolgatartás teljes megszüntetését célozták meg, mert nem. Még a déli államokban sem. Szó nem volt róla, 1864 előtt meg sem próbálták. Az 1862-ben kiadott Emancipation Proclamation csak elfoglalt konföderációs államokra vonatkozott és legalább annyira a katonai helyzet vészterhessége ihlette, mint a Konföderáció 1865-ös törvényét. A két fél között jóval de jóval kevesebb különbség volt valójában, hogysem volna mire tiltogatni, az én véleményem szerint.
Nem véletlen, hogy egyike annak a 4 elnöknek, akiknek az arcképét belefaragták a dél-dakotai Rushmore-hegybe.
(Washington, Jefferson, Lincoln, Roosevelt).
-- Ebben az a gyönyörű, hogy a két utóbbi lemészárolta annak a jó részét, amit az első kettő vallott. Pl. T. Roosevelt olyan központosított elnöki rendszert, olyan rendeleteken alapuló kormányzást művelt, amitől a központi kormányzatokkal szemben mélyen gyanakvó, egyéni, tagállami szabadságot, decentralizációt minden elé helyező Jefferson hülyét kapott (volna). Lincoln meg nagyjából végzett azzal a berendezkedéssel, amit Washington, mint első elnök elkezdett.
Egyébként az valahogy nem egy köztársaságra vall, amikor ilyen monumentális izéket csinálnak embereknek. Százméteres arcokat faragnak, meg húszméteres, mauzóleumban üldögélő gigászi márványszobor, akinek a jelenlétében molylepkének érzed magad. Ezek a modern istenítés eszközei. I. Ábrahám fáraó, I. Tódor császár, legkegyelmesebb György és Tamás führerek.
Thomas W. Wilson alatt is nagyott lépett előre az USA a világhatalommá válás útján, de róla közismert - legalábbis Dr. Drábik szerint - , hogy a pénzhatalmi világelit és az illuminátus- szabadkőműves titkos társaságok beépített embere volt...:-))))
-- Drábiknak ezt a teóriáját nem tudja bevenni a gyomrom. Más írásában van olyan elem, amire rábólintok.
Vannak "érdekességek". Úgy értve, h érdekes, hogy komolyan gondolják. Pl. Mikor a szülői munkaközösség kérésére levették az irodalomlistáról az Anna Frank Naplóját, mert túl szörnyű a gyerekeknek. Vagy mikor a Huckleberry Finn-t cenzúráták, mert túl sok benne a "nigger" kifejezés. Érdekes, a "gay" (jó, jó, eredeti jelentésében) nem zavarta őket. (Ez mondjuk nem mind Texas, tán a Hucky átírása volt ott.)
1., Vatera. 2., Ebay. 3., (és ez a legbiztosabb) vedd fel a kapcsolatot valamelyik kinti hagyományőrző szervezettel, és ha nem is küldenek, megmondják, honnét szállítanak a tengeren túlra (innenre).
Az biztos, hogy a Teddy volt az amerikai történelem egyik legerősebb egyéniségű és legnagyobb formátumú elnöke.
Ő volt az, aki az USA-t bevezette a nagyhatalmi-birodalmi korszakba. Az ő elnöksége alatt vált az USA világpolitikai tényezővé.
Nem véletlen, hogy egyike annak a 4 elnöknek, akiknek az arcképét belefaragták a dél-dakotai Rushmore-hegybe.
(Washington, Jefferson, Lincoln, Roosevelt).
Ha az utána következő elnököket nézzük, akkor szerintem rokona, F. D. Roosevelt volt, aki a Teddyhez hasonlóan világpolitikai jelentőségű formátum volt.
Thomas W. Wilson alatt is nagyott lépett előre az USA a világhatalommá válás útján, de róla közismert - legalábbis Dr. Drábik szerint - , hogy a pénzhatalmi világelit és az illuminátus- szabadkőműves titkos társaságok beépített embere volt...:-))))
Teddy Roosevelt - akkoriban alelnök, ha jól tudom - volt a háborúpártiak vezéralakja és fő szószólója.
Az US Army ekkor már 33 éve nem vívott komoly háborút - 1865 óta ugyebár, az indián háborúk ugyan megtornáztatták a hadsereg egyes alakulatait, de olyan nagyon nagy háborús erőfeszítést azért nem igényeltek.
1898-ban az amerikai politikai és katonai vezetés meglehetősen magabiztosan vágott neki a kubai háborúnak a roskatag, végnapjait élő spanyol birodalommal szemben.
Miért ne? Mint mondtam nemrég láttam nálunk az utcán viselni. Nem volt rosszabb, mint a manapság sokat hordott baseball sapkák... Legalább van valami mondanivalója.:)
Az USA vezetés már leste az alkalmat, hogy beavatkozhasson, mertb félő volt, hogy ha a kubaiak önerőből megverik a spanyol hadsereget és felszabadítják szigetüket, akkor a jenkiknek nem marad jogalapjuk beavatkozni a kubai és azon túl a karibi ügyekbe.
-- McKinley kábé mindent megpróbált, hogy ne kelljen háborúznia, de a sajtó felheccelte a közvéleményt és egy idő után a politikusoknak elfogyott az akarata ellenállni ennek.
Nem persze, politikai tényező nem volt, ahhoz nagyon-de-nagyon radikális volt amit és ahogy akart. Dred Scott se volt politikai tényező, de a bírósági ügye mégis országos politikai hullámokat vert. Időnként a kisemberek is beleszólnak a történelembe, jórészt mint szenvedő alanya valaminek.
Hű, az elején valami ősrégi felvételt játszhattak be Judge Napolitanóról. A megszokott tokája még nem volt meg, a haja meg barna, ilyennek a büdös életben nem láttam.
Gondolom nem lepek meg senkit vele, ha azt mondom, hogy szerintem igaza volt. :)
Én a Játékmackó Roosevelt ezredest mindig is úgy képzeltem el, mint aki Stetson-kalappal a fején, 2 db. hatlövetű Colt Frontierrel az övében, ill. egy 73-as Winchester-puskával a nyeregkápában a Rough Riders (Kemény Lovasok) élén lövöldözve bevágtat Kubába, a gaz spanyol katonák meg szűkölve húzódnak be előle a lyukaikba:-)))
Később aztán sikerült azt is megtudnom, hogy az önkéntes lovassági különítmény a lovait nem vihette magával Kubába - állítólag nem volt elég hely a szállítóhajókon, szóval a katonai logisztika problémái -, így aztán a legendás Rough Riders gyalogosított lovasságként, gyalog volt kénytelen megostromolni a San Juan magaslatot:-)
Bár már az általunk kissé önkényesen meghúzott 1913-as korszakhatáron túl van, de azért megemlíthető:
Thomas Woodrow Wilson volt az USA első olyan elnöke (elnök 1913-1921), aki sokak szerint a nemzetközi pénzoligarchia, más megfogalmazás szerint a pénzhatalmi világelit hűséges beépített embere volt...
déli kepit? Vennék egyet. Épp a napokban láttam egyet az utcán...:)