Pontosan igy van.. mert lovas és lovas közt is van különbség. Amig a hellén és itt a macedon lovasokat is értem( barátok) csak takaróval fedett lovakon lovagolta, addig a szkita-szaka lovasok sokkal biztosabban ültek a lovakon, bőrhurokba dugott lábukkal. Ezért tudtak lőni a ló hátáról, amit sem a hellének sem a rómaiak nem tudtak. A rómaiaknak még a segédcsapatai sem. Gall,germán lovasok, esetleg a numida könnyülovasság mérkőzhetett volna a szkita-szaka lovasággal..
Már több topicban is fejtegettük a lovasíjász és vértes gyalogság-lovasság harcait. A mekedon és spártai falanx akor és ott a legjobb volt, bár ugy emlékszem a thébai falanx "nyomdbejobbról" lezúzta a spártai falanxot is, bár nem biztos. A lovasíjász harcmodornak mindenképp tér kell. Ha van tér ahova lovasíjász kilövés után visszatér a balos fordulóra nincs az a sereg ami talpon marad. Ha nehéz vértes sereg beszorítja fás bokros területre vége van.
Amíg nem futott össze egy még jobb sereggel, addig ő volt a legjobb. A lovasok nyílzáporának egy nehézgyalogság sem képes sokáig ellenállni! A 6 m hosszú dárdáikkal hadonászhattak, ha amazok akár 8-10 nyilat is rájuk lőttek 1 perc alatt és többezren egyszerre! :)
Pedig Nagy Sándor elindult Perzsiából észak felé, ahol a helyi szkíta-szaka nép(ek) lovasai gyors irányváltásra kényszerítették. Mehetett India felé...
Ugyan méretüknél fogva nem volt soha világtörténelmi szerepük, de ha már a témánál vagyunk, bizony a finnek hagyományosan mindig kiváló katonák voltak. Az I. vh-s könyvek is gyakran írják, hogy rettegett lövészek voltak, a szovjet-finn háborút meg nem kell kommentálni. Elképesztően bátorságról és zseniális találékonyságról tettek tanúbizonyságot.
Volt egy jó dokumentumfilm a NG-on, a finn veteránok mondták, hogy a parancsnokok már jelezték, hogy hamarosan megkapják a páncélosok elleni csodafegyvert. Aztán megérkezett a molotov-koktél... Az meg tényleg mindennek a teteje volt, hogy fahasábokat dugdostak a lánctalpakba, amivel mozgásképtelenné tették a tankokat.
Szerintem nyugodtan bevehetjük a finneket a történelem legjobb katonái közé.
A finnek a kicsit korábbi háborúban már kitapasztalták, mivel lehet aránylag könnyen és olcsón kiléptetni a láncból az orosz tankokat. Tőlük a németek biztosan kaptak tippeket ezügyben. És a kis finnek elég jól helytálltak az orosz medve elleni harcban! Vesztettek Karéliából egy jó darabot, de Sztalin nem is győzte hazahordani a halottakat és sebesülteket!
Igazad van de csak közelről a nagyon kevés rendelkezésre álló 50 mm-es pánzéltörő üteg is kilötte a T-34-et. Még egyszer közelről és alegtöbb ho ban többnyire 37 mm-es páncéltörök voltak, az 50 mm-esből meg kevés. A németek szerencséjére a szovjet T-34-es támadások gyalogság nélkül folyt, így az áttöréseket nem tudták kiszélesíteni és a megmaradt német támpontokra tudták helyezni közeli használatra az 50 mm-es kevés löveget távolabbról meg a 88-asokat tudták használni.
Az 1941 ben bevetett szovjet harckocsik talán tizede volt T-34 és KV, a Kersaw könyve is leírja, hogy a 88-asok nélkül nagy bajban lettek volna. Közelről pz III és a rövid csövű pz IV is eredményes volt, de volt amikor csak a KV lövegcsövét lőtték el és így tették harcképtelenné. A németeknek szerencséjük volt mert a KV-t és a T-34 t nem hadtest méretbe összevonva használtak, hanem kis csoportokban, így általában meg tudták szervezni az ellenakciót. Később a német gyalogság teler aknákkal rentgeteg T-34-et intéztek el, majd jött a páncélököl és a pánzélrém, de nem 1941 ben. (Ha a T-34/KV egység áthatolt a németeken, mivel nem követte gyalogság el tudták szigetelni őket és mivel kevés volt tudtak ellen intézkedést tenni.
Utánnanézek a Matilda II szereplésének, de a ,,kilőhetetlennek" a Matilda I-et tekintették. (Bármely német, francia, angolszász vagy orosz forrást fel lehet ütni ezügyben.)
A B.Gy.T. féle Harckocsik könyvet nem kell bemutatni. Egyike a nem sok átfogó, ismertető munkának ami Magyrországon megjelent és alapolvasmánynak számit.:)
Bombay Gyarmati Turcsányi Harckocsik Zrinyi Kiadó az évszámot nem találom rajta ISNB 9633273323 156 oldal, a Matilda I ekhez 23 db Matilda II érkezett Gort csapataihoz és Arras nál résztvettek a harcban.
Rommel ötlete, hogy a 88-as légvédelmi löveg kitűnő pánzéltörő fegyver vészhelyzetben, azt hiszem jelzi kitűnő helyzetfelismerő képességét, azt hiszem erre Rundstedt nem jött volna rá. A briteket is meglepte a már nem ötletszerű 88-asokon áapuló taktikájával 1941 tavaszán.
1940 ben a nyugati hadjáratkor a szellem hadosztály parancsnokaként amikor a brit páncélosokkal a Matilda II kel találkoztak (nem birtak velük a német harckocsik meg a páncéltörő tüzérség) elsőként kezdte használni a hozzá beosztott 88 légvédelmi lövegeket. Később a 41 es támadáskor már a német páncélos és gépesitett ho-okat telerakták 88-asokkal, ha ezek nincsenek a T-34 és KV harckocsik legázolták volna 1941 nyarán a németeket.
Rommel azzal lepte meg a briteket Cireneikában 1941 márciusában, hogy a német Afrika Corps páncélosait a 88-asok tüzfüggönyével védte a brit páncélosokkal szemben, akik páncélos versus páncélos harcot vártak. Miután a britek jelentős veszteséget szenvedtek pánzélosokban akkor engedte szabadjára saját pz II és pzIII-ait. Azt hiszem még a Badogliot legyőző O'Connor tábornokot is hadifogságba vitték. (Az olasz fegyverszünetkor O'Connor visszakerült a hazájába és 1944-ben Normandiában is szerepet kapott.)
A japánok logisztikája már Pápua Új-Guineán is összeomlott, mi lett volna velük Alaszkában... Új-Guineában olyan szinten éheztek, hogy tényleg megették még az ellenséget is. A "fehér disznóhús" jelentette a katonai szlengben a brit katonát, a "fekete disznóhús" meg a benszülötteket.
Lehet, hogy inkább gyakorlaiasabb, "gázolajszagú" katonák voltak, akárcsak Guderian, és ezért békeidőben nem emelkedtek olyan gyorsan a ranglétrán, hogy veszélybe kerüljön a fejük?
Egyébként Guderian azért a kedvencem, mert ő is egy igazi "gázolajszagú" gyakorlati ember, másrészt a Wehrmacht igazi rosszfiúja.
Elképesztően önfejű volt, Sztálin a háború első évében tarkón lövette volna. Amikor nem folytatta a moszkvai offenzívát, az gyakorlatilag parancsmegtagadás volt. Illetve az Ardennekben is meglehetősen szabadon értelmezte a felsőbb utasításokat. Szerintem nem sok hiányzott neki ahhoz sem, hogy 41-ben a kijevi katlan bezárása helyett Moszkva felé vegye az irányt.
Érdekes lenne azt tanulmányozni, hogy a "Blitzkrieg" harcmodorra mennyire reagáltak rugalmasan a szovjet csapatok, és vonható-e ebből bármiféle következtetés arra, hogy azt részben (ezek szerint nagyrészben) náluk dolgozták ki.
Pontosítok: NE úgy érsd, hogy szó szerint ott írta az egészet (igen, az én hibám, mert nem világos és nem egyértelmű), hanem ott kezdett el dolgozni rajta (anyaggyűjtés, cikkek, stb.)
Mellesleg az egyik első cikke, a ,,Gépesített hadseregek a modern háborúban", 1930-ban jelent meg a ,,Vörös Csillag" újság havi mellékletében.
