merigazoi 2021.06.19
-1 9036
az un- az egy érdekes szótő, ami több alapból ötvöződik
van
1. un, unalom, unos-untalan : szláv nuda, nudit sa
2. unszol, nógat : szláv núkat
ami kapcs.: ang. need necess- szl. núdza, nutkanie
nézzük mit mond a szkitahun szótár:
un : fennállni, létezni (tartósan)
Előzmény: fsddgfdg (9035)
merigazoi 2021.06.19
-1 9033
a von (hivatalosan) ismeretlen eredetű
de egyrészt az uraliban vet- alakkal jelenik meg, ami azt jelenti a visz jelentés van használva
és az usz-komsz, ami arra utalhat, h a húz szóalak és a vet visz szóalak összefügghet
a szláv vlec- vláč- lehetnek összefüggésben a von szóalakkal (azonos jelentés)
és a nivk вығид
meg a jukagir Yukaghir ānə- ɑːnə
nincs török párhuzama
merigazoi 2021.03.11
0 9015
Igen a könyök a kuny, kony gyökből ered, ami germán, mert indogermán gen.
Knick? ismerős? Ehhez jön a kengyel, konc, korong, korcs, és még sok szó is.
igen, a knee is azt jelenti
from PIE root *genu- (1) "knee; angle."
BEND
Aleut qangi-lix qɑŋilix
Malayalam കുനിയുക kun̪ijuɡa
Modern Greek κάμπτω kambto
Moksha комафтомс komaftoms
TURN
Hindi घुमाना ɡʰʊmaːnaː
Lak гьанан hanan
Finnish kääntää kæːntæː
Előzmény: rgewtwerer (9013)
merigazoi 2021.03.11
0 9012
a térd és könyök esetében a hajlás az alapértelem térd tér, könyök konyul
ahogy az angolban is
shank
Old English sceanca "leg, shank, shinbone," from PIE root *skeng- "crooked"
leg
Old Norse leggr "a leg, bone of the arm or leg," from a PIE root meaning "to bend"
és az
elbow from PIE root *bheug- "to bend."
a török kar, az ala ili egyezik : PIE *elina "arm," from root *el- "elbow, forearm."
ezért a
könyök Bashkir терһәк terhæk Southern Uzbek tirsak tirsak Turkish dirsek diɾsɛk
több mint valószinű, h a tér kapcsán összefügg
ahogy a leng SWING mutatja
Tatar тирбәлү tirbælʉ
Turkish titremek titɾɛmɛk
+
Skolt Saami heillad xɛilːɒd
Ukrainian гойдатися ɦɔjdɑtɪsʲɑ
TURN
Avar тиризабизе tirizabizje
Tatar түнтәрү tʉntærʉ
Manchu torhombi tʰɔrxɔmpi
+
Kannada ತಿರುಗು t̪ɪrʊɡu
és ezért van, h a TREMBLE egyezik a latinban, IE-ben és altaiban, uraliban, tungúzban
Northern Selkup тарымпыӄа tarɨmpɨqa
North Karelian tärissä tærisːæ
Manchu durbembi turpɤmpi
Norwegian (Bokmål) dirreˈ dɪrə
Modern Greek τρέμω tremo
Latin tremere trɛmɛrɛ
szlávban trepat, drhtat, trazt
Turkish titremek titɾɛmɛk
merigazoi 2021.03.11
0 9011
Vámbéry az "ogur eredet"-et arra alapozza, h
például a testrészek megnevezé sében, a magyar s a vogul közt a legnagyobb hasonlóság van,
magyar : urali : altai mongol török : kaukázus : ainu (japán) : tungúz mandzsu jukagir : jeniszej
fej : pee üp pria eba vuj öje jir : baz bas
orr : nir nun nena : hamer burun murun : : : oporo : olün
ajak száj : oj szuu
kar : kid kad kezi : hare gar kol : ka : : gala : han
kéz : kezi ked kopa han : : küg : : : kuszpul
tenyér és hát az eszkimó jupik kal egyezik
a mellkas a jukagirban CHEST melut (nemcsak az vogulban)
arc orca Nganasan хорә xorə Southern Saami ååredæjja oːrɛdæjːa
vogul nol-tusz (‘orr-száj’), osztják nol-szam (‘orr-szem’)
Kalmyk нүр nyr Hokkaido Ainu nan nan
Bulgarian образ ɔbras Polish twarz tfaɾs
kéz Belarusian кісць kist͡sʲ Bulgarian китка kitka Russian кисть kistʲ
Avar квер kwjer
Hindi हाथ haːtʰ Hindi हस्त həst
Ossetian къух kʼuχ
ordosz6053 2020.11.24
0 9008
igeragozás
https://en.wikipedia.org/wiki/Finnish_verb_conjugation
itt már több átfedés van
adott
annettu = (that has been) given; annetut = "(that have been) given", (pl.);
tudván tudottan
tietäen = "knowingly" (instructive);
elbeszélve
puhuttava = "to be spoken of"
beszéltet, beszéltetve
puhuttava = (active) "making (someone) speak"
puhutettava = (passive) "being made to speak"
ordosz6053 2020.11.24
0 9006
https://en.wikipedia.org/wiki/Finnish_noun_cases
magyar : finn
házé : talo-n
házat : talo, talo-n
házban : talo-ssa
házból : talo-sta
házba : talo-on
háznál : talo-lla
háztól : talo-lta
házhoz : talo-lle
háznak : talo-na
házzá : talo-ksi
házzal : talo-in
háztalan, ház nélkül : talo-tta
törökül te : siz, sizler, sen; seni
finnül te : sinut
zik eszaki 2020.10.15
0 9004
a húz [pull] fogalom viszont nem párositható a magyarral,
az
dar/tar, tata/tad/tart, taga/tajla
tön/tang/tenej (tengelyből?)
sere/csir (a sorból?)
kong/konszu
meku/muksze
szüdre/szüjre
és a szugul/szogur
de nem úgy néz ki mintha köze lenne a szakadhoz
(szövegben említve egy másik szogur, a szárad)
Előzmény: zik eszaki (9003)
zik eszaki 2020.10.15
0 9003
nem is azt mondtam, h a magyarban.
viszont az uraliban és altaiban szóalaki átfedés van
és fogalmi
lehet kapcsolódik a kút
Előzmény: ketni (9002)
ketni 2020.10.15
0 9002
HÚZ, HUZ
(hu-oz) áth. m. húz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. Gyöke a fáradságból, erőködésből származott fuvó hu hang, s ennél fogva hu-oz, tulajd. am. gyakori vagy folytonos hu hangon fúj, piheg, (mint űz = ü-öz, az ü hangon kiáltoz, vagy ü hangon vagy ü hangot okozólag kerget, hajt valamit). A fuvást, pihegést jelentő h betü megvan a latin trah-o, veho, német zieh-en és tót tah-at igék gyökeiben is......
SZAKAD
......Mind ezen jelentésekből kitünik, hogy ez igében alapfogalom az elválás, távolodás, szétbomlás. Minél fogva gyöke azon sza, melyből szana (szét) szór (sza-or) és szab is alakultak, s rokon hozzá a vékonyhangú sze, és te, melyből szét, té, téved, tétova, téltúl, stb., származtak. A törökben szakat Hindoglu szerént am. estropié; rompu, cassé. V. ö. SZA, gyökelemet; és SZAB, SZAK gyököket.
A húz és a szakad két különböző gyökből ered, mint az látható.
A nem létező ugor korban sem volt ez másképp.
Előzmény: zik eszaki (9001)
zik eszaki 2020.10.11
0 9000
a húz és hoszzú párosokat említettem már?
finn:
húz kiskoa
csecsen:
von ийзо iːzo
Hokkaido Ainu
húz etaye etaje
hosszú tanne tanːe hossz esoro esoɾo
a japánban
Abkhaz húz ахара ɑχɑrɑ hosszú ахəхəа ɑχəχəɑ
N Mansi харттаӈкве χarttaŋkʷʲe : хоса χosa
bangeroi 2020.10.07
0 8998
visszatérek még a korrábiakra, de addig
magyar-török alapfogalmak
szűk : sıkı
szoros : zor
száraz : susuz, sari (Vámbéry)
szárad : sarar-, sargay- (Vámbéry)
szúr : suz- siz (Vámbéry)
szúrós, hegyes : sivri (sivri-sinek szúnyog, "hegyes légy")
ugyanaz a szór, sző
Z-hangú a szúr, szűr
ketni 2020.09.26
0 8997
"viszont szétszórva megtalálható az altaiban, talán a vág nincs.
a szlávban van az üt : úder"
V. Csaba felismerésére, hogy a nyugati nyelvekben szétszórva, szigetszerűen megtalálhatók a magyar gyökcsoportok.
Ezt a szétszóratást igazolod a keleti nyelvekben is, súlyos bizonyítékokat bemutatva.
Megkerülhetetlen ezek alapján az a következtetés, hogy a nyelvünk közel kell, hogy álljon egy valamikori ősnyelvhez.
Sokkal közelebb, mint más nyelvek, amikkel komolyabban foglalkoztak egyáltalán.
Egyelőre ez pusztába kiáltott szó, te is tudod! Aki nem akar tudni, az nem is fog tudni, mint az a "három majom".
Előzmény: zik eszaki (8988)
zik eszaki 2020.09.25
-1 8996
a magyar kapcsolatai/átfedései az ugor és altai nyelvekkel
számok
(a magyaron kivül még hol taltálható meg)
egy : altai (japán, jeniszei) latin (id) szláv
Ket эг ɛɡ
továbbá ere ege (szaka, jukagir) örmöszt (oszét) erti (grúz)
az ege alap:
az uralié ükszi (finn) ekht (lapp)
a kaukázusié akü (abkhaz)
és +n a mongol neg
ere alap:
germán erste first
+b a török ber
kettő : urali (kat, kok, kafta)
kaukázusi
Lezgian кьвед qʼʷed
továbbá iker : altai
török iki
három : urali (hurum kolmo kim kum kujim)
Basque hiru hiɾu
Southern Yukaghir jalō- jɑloː
+b
Northern Saami golbma kɔlɔbmɑ
Buriat гурбаи ɡurbai
Dargwa хIаьбал χiaʲbal
négy : urali (neli nül nila)
Chukchi н’ырак’ ŋəɹaq
Kannada ನಾಲ್ಕು n̪aːlku
Nivkh ныкр̌ nɨkr̥
Hokkaido Ainu ine ine
Tsez уйно ujno
öt : urali (vit vita vete viszi) + japán (üti)
Kannada ಅಯ್ದು əjd̪u
Lezgian вад wad
továbbá
Khalkha Mongolian тав tʰaw̜
zik eszaki 2020.09.25
-1 8995
Vámbéry tévedései (a sokadik)
"a magyar nyelv első kultúrfogalmainak túlnyomólag ugor eredetéről tesznek tanubizonyságot..."
áll : ul
álom : ulom
stb.
az ül nem szerepel ebben a sorban, hiszen az eltérő az ugor nyelvekben csupán
[SIT]
Northern Mansi ӯнлуӈкве uːnluŋkʷʲe
viszont Sakha олор oloɾ (és Chuvash лар lar)
ugyanígy az áll
[STAND UP] anga-
Aleut anqa-lix anqɑlix
[SIT DOWN] ungu-
Aleut ungut uŋut
a kaukázusban meg ag-, az-, ac- az áll
[STAND]
Abkhaz аҩагылара ɑɥɑɡɨlɑrɑ
Dargwa азес azes
Hokkaido Ainu ash as
és nem csak ott
Northern Yukaghir эгуо- eɡuo-
sőt, tungúz
Evenki ил-мӣ il miː
baszkban meg
Basque altxatu alt͡ʃatu
..........
az álom pedig
[DREAM]
Modern Hebrew חלום χalom
Telugu కల kʌlʌ
mivel ugye aludni hálni
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
