Korábban már több topikon is szóba került az oszmán hadsereg felépítése, csatái stb.
Fogjuk most össze az ezzel kapcsolatos kérdéseket, véleményeket egy topikba.
Amikor a janicsárok ott vannak egy tartományban, mint a porta érdekeinek érvényesítését biztosító haderő, akkor eltűrték volna békés viszonyok közt a függetlenséget biztosító fegyveres erők szervezését?
Sokkal inkább kiépült az említett hármas felépítmény, s később amikor a bejek el akartak szakadni a portától, valóban az említett kettőt használták fel saját érdekükben.
Minden érdekel, ami Hartával kapcsolatos, még ha csak egy momentum is. Látogatom a Ráday és a megyei levéltárakat is. A legkorább ős akit az ev. egyház anyakönyvében megtaláltam az 1698. születésű. Feltehetően ő volt aki vette a bátorságot és nekivágott a Dunának, ő már Hartán hunyt el 1757-ben. Nem tudom, hogy honnan jöttek, de azt tudom, hogy az országban már nagyobb mozgás volt. Egy családi ág átment Vadkertre, de úgy tudom, hogy a Ráday birtokon belül másfele is mehettek, mert Hartán a Duna áradásai miatt elég nehéz életük volt, stb. Volt olyan ág akik később bukkantak fel Hartán, 1760-ban pl. Nem tudom, hogy hol voltak addig, stb. Tervezem, hogy ha meglenne esetleg az "ősi szülőföld", akkor én meg csónakkal mennék fel, stb. Érdekel minden ezzel kapcsolatban. Nem tudom, hogy melyik topikra gondolsz pontosan, egy párat láttam, de hátha nem. Megköszönném, ha a "juhar" e-mail címen folytathatnánk, nem akarom ezzel terhelni, ezt a topikot. Előre is köszönettel H. Gyulaa
Mintha Benke is azt írná, hogy a törököktől való függetlenedés okából szerveztek helyi fegyveres erőket az észak-afrikai hadurak, és ezzel kapcsolatban említi a szóban forgó fegyveres erőket. Az oszmán hadhoz valószínűleg soha nem volt közük.
Pl. amíg a két bejlerbejes rendszer volt életben (nagyjából a XVI. sz. eleji nagy hódításokig ruméliai és anatóliai bejlerbej), addig a ruméliai bejlerbej rangban és jövedelemben megelőzte az anatóliait.
Sőt a ruméliai bejlerbejt a XVI. sz. közepéig meghívták az államtanács, a diván üléseire, az anatóliait viszont nem.
Ezzel szemben a szűkebb etnikai értelemben vett törökség zöme Anatóliában összpontosult, bár Thrákiában is jelentős török népesség élt.
Marokkó elfoglalására nem tettek kísérletet az oszmánok?
Úgy lett volna teljes az észak-afrikai hódítás, ha a Maghreb teljes területe az uralmuk alá kerül.
Túl nagy volt a távolság, Algírban és Tuniszban meg csak csekély erőket állomásoztattak, feltételezem.
1699-ig (Karlóca) az Oszmán Birodalom számára az európai hadszíntér volt az elsődleges, sőt a birodalom európai (balkáni) tartományai voltak gazdasági szempontból is a meghatározóak.
Szívesen segítek, ha tudok, de hát az én őseim csak egy rövid átmeneti időt, 1752/1753 kemény telét töltötték Hartán, utána gróf Ráday I. Gedeon birtokára, Ikladra kerültek és Hartával megszakadt a kapcsolatuk.
Van egyébként családfakutatással foglalkozó topik is, ott talán inkább tudnak segíteni.
A makhaznija ma is létező szervezet Marokkóban, milícia jellegű helyi rendfenntartó erő, a hivatásos rendőrséggel nem azonos. Az oszmán hadhoz nincs köze. Ennél keletebbre én nem hallottam róluk, de persze attól még lehet. :-)
Az Oszmán birodalom része volt jó időn át az Észak-Afrikai térség is. A bejek fegyveres ereje három részből tevődött össze, a janicsárokból, a makhaznijából és a mazarkijából :) Az elsőt remélem nem kell bemutatni :) a második csendőrhöz hasonló hivatásos rendfenntartó volt, a harmadik pedig a szükség esetén a helyi lakosságból összeállított népfelkelő. Az Oszmán birodalom nem csak Európára terjedt ki, sőt :)
Szia Galgadio! Nem ez ügyben, de szívesen értekeznék, leveleznék veled. Egy korábbi írásodban találtam hartai utalást. Az őseim onnan származnak, kutatom őket, lehet, hogy egy-két szálat a segítségeddel elvarrhatnék. Előre is köszönettel: Gyulaa (juhar@index.hu)
A kapudán pasa (nem basa) (oszmánli: Kaptan-ı Derya v. Kaptanpaşa) az oszmán flotta fővezére volt. A reisz nem tengernagyot jelent, hanem egyszerűen csak annyit, hogy "úr". Szárazföldi patkányok is lehettek reis-ek:) A zavart egyébként az okozza, hogy a legtöbb mediterrán kalózvezért Reisz utónévvel illették, ami szó szerint urat, parancsnokot jelent. Nem volt ez katonai értelemben vett rang.
Mert egyik könyvben (regény) azt olvastam hogy az oszmán tengerészetbe kifejezetten csak ilyen katonákat vezényeltek a hajókra mert ezek igazán ragaszkodtak a hajóhoz és védték foggal-körömmel.
Hülyeség. A katonák nagy része nem volt a mai értelemben vett "tengerészgyalogos", azaz kifejezetten hajón szolgáló. Nagyobb hadjáratokra összeszedtek mindenkit, akiket lehetett, függetlenül attól, hogy tudott-e úszni vagy sem.
Is. A kapudasi a "tengerészeti miniszter" volt, eredeti jelentése kapitány (naná, mivel a capitan szóból ered:)). Viszont a Rejsz is tengernagyot jelent (nem tudom, hogy pontosabban mifélét), és annak is az eredeti jelentése hajóskapitány. A részben folyami hajókon szolgáló azabok tisztjeit is rejsznek hívták. Sőt, még a nagyvezéri titkárt is (csak tudnám,miért):) Egyébként csak azért kötözködöm az úszással kapcsolatban, mert úgy vettem ki az egyik hozzászólásodból, hogy hiányát a rossz kiképzésnek tulajdonítod. Úgy látszik tévedhettem, úgyhogy bocsánat:)
Mert egyik könyvben (regény) azt olvastam hogy az oszmán tengerészetbe kifejezetten csak ilyen katonákat vezényeltek a hajókra mert ezek igazán ragaszkodtak a hajóhoz és védték foggal-körömmel. Azt is olvastam hogy a kapudán basa sem tudott úszni.
valójában nem is volt lényeges, mert a nyílt tengeren, ha a hajót elsüllyesztették vagy át tudott mászni egy másikra, vagy teljesen lényegtelen volt, mert nem volt RESCUE szolgálat.
Apró tévedésben vagy, én nem mondtam, hogy ismerek minden alakulatot, s megmondom nem is izgat. Tehát nem keresgélek. Te viszont tettél egy könnyelmű kijelentést :)
