Egyébként Richárd és Szaladin is ezt látta be, és ezért alakult ki patthelyzet.
Szaladin nem tudta nyílt csatában megverni Richárdot, viszont Richárd nem mozdulhatott el a part mellől, mert az ide-oda menetelgetésben Szaladin felmorzsolta volna a seregét.
Egyes vélemények szerint a haditechnikai fölény is a keresztesek oldalán volt. Egy másik topikon felvetődött, hogy a 11. század végén a nehézpáncélos európai lovagok söpörték volna el a könnyűfegyverzetű közel-keleti muszlim hadakat.
Kíváncsi vagyok, hogy mi erről a véleményed?
Az a fölény, amely egy nyilt ütközetben a nehézlovasságot jellemezte a keresztes-háborúk során végig fennállt. (sőt, utána is). Még Hunyadi is ki tudta használni az ebből fakadó előnyöket.
Másrészről viszont mozgékonyság tekintetében egyértelműen az arab lovasság vitte a prímet. Ergo, ha az arab seregek voltak olyan botorak, hogy frontális harcba bocsátkoztak a keresztesekkel, általában ők húzták a rövidebbett. Viszont az ide oda meneteltetéssel, a csaták alatt a lovasroham előli folyamatos kitéréssel hamar ki tudták fárasztani a keresztes seregeket.
A gond az volt, hogy ehhez a taktikához a csapattestek nagyfokú önállóságára, és magas harci morálra van szükség. (hiszen sokszor az egyes csapattestek egymástól eszakítva harcolnak, mégis együtt kell működniük, továbbá nem szabad betojni, ha a másik csapattest visszavonul)
Komolyan gondolod, hogy Frigyes, aki néhány ezer katonával hadakozott Itáliában, 100.000 fős nehézfegyverzetű sereget vitt magával a Szentföldre?
A sereg létszámát illetően eltérő becslések léteznek. Mindenestre az mond valamit, hogy a sereg szárazföldön indult útnak. Merthogy szállítására nem állt rendelkezésre megfelelő kapacitás.
Az más kérdés, hogy kikből is állt össze ez a sereg. Az valóban nehezen képzelhető el, hogy 100 000 jól képzett, nehézfegyverzetű emberből állt volna. Valószínűleg egy ilyen jól képzet mag körül, félig meddig felfegyverzett kalandorok, meg mindenféle pereputty is tartozott.
Szerintem ez az előny folyamatosan fennállt, kivéve, mikor a páncélosok elbízták magukat ill. startégiai hibákat követtek el (Konrád és Lajos, Hattin, stb.)
Richárd Arsufnál pontosan ezt helyezte a középpontba.
Ha frontális támadásról ( és elég létszámról ) van szó,akkor a nehézpáncélzatú lovasoké a pont. De az ázsiai halogató és elkerülő ősi taktika amit , ( úgy tűnik ) az európai seregek által még az ókorban kifejlesztett frontális és megsemmisítő támadás taktikájával lehet szembe állítani előszőr legalábbis, biztosan helyzeti előnyhöz juttatta a lovagokat.Az arabok harci ,taktikai jellegüknél fogva nem felkészültek erre a harcmodorra (még ). Ez a fajta frontális támadás valszeg európai találmány és előszőr a Görögségnél mutatható ki egyértelműen. Gondoljunk a falanx taktikára pl.
Én úgy emléksezm, de este utánanézek, hogy Szaladin volt, aki ajánlotta házasságot.
Mondjuk érthető is. Az iszlám szerint ugyanis muszlim férfinak lehet keresztény felesége. (fordítva persze nem) A korabeli keresztény felfogás viszont kizárta a dolgot. Ergo Szaladinnak volt lehetősége felajánlani a dolgot, míg Richárdnak nem nagyon volt módja elfogadni. Amíg át nem tér az iszlámra.
Hali!Lám-lám ,hát ez is megtörtént? Egy keresztes topic? Templomos nem lesz? :-) Röviden: ez a háború(k) , eleve vesztésre voltak ítélve egy idegen test az arab világ közepén.( A jeruzsálemi királyság átmenetileg kitartott,főleg amíg még Bizánc is támogatni tudta. De mikor a "szent" lovagok elfoglalták Bizáncot és kifosztották és széttagolták onnan megszünt a legerősebb, stratégiailag a legfontosabb szövetséges és hát innen csak idő kérdése volt.).Ami idővel egységesen tudott ellene föllépni. Egy gyenge pillanatot választottak ki épp akkor amikor az arab világ gyenge volt. A kezdeti sikerek ennek tudhatók be.
Érdekes lett volna, ha személyesen találkozik Szaladdin és Richárd.
A házassági ajánlata Richárdnak (ha igaz) nem volt semmi.
Hát igen, a legenda szerint találkoztak is, dehát azért ez nem valószínű. A házassági ajánlat meg valóban érdekes volt. Az még érdekesebb lett volna, ha Richárd elfogadja. Ehhez ugyanis először fel kellett volna vennie az iszlámot. Ami valljuk be, igen érdekes fordulat lett volna.
Csak azért kérdeztem, mert amikor Barbarossa meghal, a jó Richárd - akinek a sajtója a tényleges képességeinél sokkal jobb volt - még épp csak Vezelay-nél beszélget Fülöppel... Nemigen voltak ezek az inkriminált urak egyidejűleg sehol így hármasban a Szentföld környékén.
Szaladint többen megverték. Nem ez a lényeg. Hanem az, hogy Szaladin egy vereség után nagyjából másnap tudta összeszedni azt a hadsereget ,amit elvesztett, olyan módon, hogy hatalma nem ingott meg.
Megjegyzem a Barbarosa által vezérelt hadak, már az uralkodó halála előtt kezdtek felbomlani. Az utat a Balkántól kezdve gyakorlatilag végig harcolva tették meg, és kisázsiában pestis is kitört a sergben. A korabeli logisztikai viszonyok egyszerűen nem tették lehetővé, hogy egy közel 100 000 fős - lassan haladó, nehézfegyverzetű sereg ekkora utat tegyen meg, ellenséges területen.
Az, hogy Frigyes még útközben meghalt, csak betetőzte a a sereg pusztulását.
A keresztes hadak Barbarosával együtt sem lettek volna nagyobbak.
Szerintem igen, mert csak a töredékük csatlakozott Lipót vezetése alatt.
-Azok az ellentététek, amelyek szövetség szétbomlásához vezetett, Barbarosával együtt is meglettek volna, sőt, még egy szereplő részt vett volna a játékban.
Az ellentéteket háttérbeszorították azzal, hogy Fülöp önként rendelte a hadseregét Richárd alá (még ott is hagyta neki aztán)
-Richárd volt annyira "sajátos" lelkületű, hogy huzamosabb ideig távol maradt az királyságától, Barbarosa ezt biztosan nem tette volna meg. (Richárd igazi lovag volt, míg Barbarosa elég "pragmatikus személyiség volt)
Barbarossa ekkor már szinte mindnt megvalósított, mit akart - ezt a hadjárat már lelki kérdés volt számára
-Hadvezérként Richárd sem volt rossz, kérdés, hogy Barbarosa mennyivel tudott volna többet nyújtani?
Minkettő kiváló hadvezér volt (Richárd tán kora legjobbja)
-És hát Szaladin akkor is ott lett volna, ha Barbarosa vezeti a hadakat.
Szaladint Richárs is megverte.
Ha a keresztesek el is foglalták volna Jeruzsálemet, néhány év múlva Szaladinék megint visszafoglalták volna.
Igen, lehet, hogy megszorongatta volna kicsinkét a szaracénokat!:)
Ugye ez tipikusan mi lett volna ha jellegű kérdés, de:
-A keresztes hadak Barbarosával együtt sem lettek volna nagyobbak.
-Azok az ellentététek, amelyek szövetség szétbomlásához vezetett, Barbarosával együtt is meglettek volna, sőt, még egy szereplő részt vett volna a játékban.
-Richárd volt annyira "sajátos" lelkületű, hogy huzamosabb ideig távol maradt az királyságától, Barbarosa ezt biztosan nem tette volna meg. (Richárd igazi lovag volt, míg Barbarosa elég "pragmatikus személyiség volt)
-Hadvezérként Richárd sem volt rossz, kérdés, hogy Barbarosa mennyivel tudott volna többet nyújtani?
-És hát Szaladin akkor is ott lett volna, ha Barbarosa vezeti a hadakat.
Szvsz a keresztes háborúknak ekkora már nem volt semmilyen reális hozadékuk. Az Ayubidák megdöntésére nem volt lehetőség. Ekkora a közel-kelet nem olyan széttagozódott kis államocskákból állt, mint a keresztes háborúk elején, a szektariánus lelentétek visszaszorultak az iszlámon belül, ergo az egész geostratégiai helyzet megváltozott. Ha a keresztesek el is foglalták volna Jeruzsálemet, néhány év múlva Szaladinék megint visszafoglalták volna.
a 3 vezető uralkodó (mindegyik meghatározó egyéniség nemcsak a saját országa történelmében, de az európaiban is ráadásul) egyszerre a Szentföldön - Európában meg béke van.
