Historia de la América Latina.
A történelmi témákon felül az alábbi just for relax témák is elfogadottak:
-Brazíl-argentín foci
- Perui-bolíviai-ecuadori indián népzene
- Mexikói és venezuelai szappanoperák
- Venezuelai és paraguayi szépségkirálynő-választás (Maotai kedvéért).
- Kolumbia: erről az országról vajon mi jót lehet mondani?
Latin-Amerikában, a magas kultúrák területén (Perui Alkirályság, Új-Spanyolország) a spanyolok alkalmazkodtak az indián társadalmi struktúrához. Gyakorlatilag érintetetlenül hagyták meg az inka ayllu rendszert, vagy pl. az inka robotot, a mitát. Közigazgatásban és jogszolgáltatásban a középső szinttől lefele (városi irányítástól lefele) szintén megmaradt az indián társadalmi struktúra.
Tehát nekem pont úgy tűnik, mintha a gyarmatosítók igazították volna saját rendszerüket az őslakosokéhoz.
A mai Mexikóban, a Közép-Amerikai földnyelv országaiban (kivéve Guatemala, Costa Rica), Kolumbiában, Venezuelában, Paraguayban és talán Ecuadorban is ez a legnépesebb emberfajta.
Egyébként a conquista első évtizedeiben a spanyolok valóban sok indiót kardélre hánytak, de azok a számadatok (12-15, sőt 19 millió), amik az angolszász történészek könyveiben szerepelnek, mindenféleképp rendkívül erős túlzásnak, mondjuk ki bátran hazugságnak minősülnek.
Később pedig, amikor már megszervezték a gyarmati közigazgatást, az 1520-as évektől kezdve az audienciák rendszere, 1535: Nueva Espanya alkirályság, 1542: leyes Nuevas, 1543: Peru alkirályság, onnan kezdve az indiók már a spanyol korona alattvalóinak számítottak és a spanyol hatóságok és katonaság védelmét élvezték.
A meszticek rétege pedig mind Nueva Espanyában, mind Peruban már a XVI. sz. közepére markánsan megjelent.
Csak az érthetőség kedvéért használtam mai példát a haditechnikai fölény érvényesítése szempontjából.
A ló valóságos csodafegyver volt ekkor az indiánok szemében, legalább annyira, mint Hannibál elefántjai Itáliában. Egyébként a páncélzat és tűzfegyver is jelentős előnyt biztosított. A kalandor egyébként bizonyos helyzetekben többet ér, mint a jól képzett regurális katona ( lásd Sir Francis Drake sikereit - ami időben nem volt olyan távoli, s a spanyolok bánatára általában térben sem).
A spanyol-indián és USA-arab háborukat hasonlítgatni mint körtét az ananásszal, egy napon sem lehet..
Ami a spanyolok hatalmas haditechnikai fölényét illeti, relatiív.
Ha jól tudom, az első hadjáratában Cortesnek 500 katonája volt és 15 lovas ! És nem mindegyik gyalogos volt páncélba öltöztetett muskétás. Ne feledjük, 1519 et írunk a híres paviai csata amely a muskétások egyértelmü fölényét jelzi még nincsen.
És utánna is, sokáig a terciók 3 lándzsás, két muskétásból áltak. Szóval, volt elönyük, de nem akkora hogy önmagában csak ezek eldöntötték volna a hadjáratot.
no meg, az Indiákra gondolom nem a legjobban felszerelt, és kiképzett katonákat küldték ekkoriban, miközben Európában dúltak a francia-spanyol háborúk.
Az adott kor viszonyai között logisztikailag lehetetlen volt ekkora tömeget megmozgatni. Stinglre gyerekkoromból úgy emlékszem, mint jó népszerű történelem íróra, s nem szaktörténészre. Persze lehet rég olvastam:)
Az indiánok és az arabok között azért óriási különbségek vannak.
Az arabok egy igen ősi civilizáció és egy monoteista vallás letéteményesei és semmiféle affinitást nem mutatnak arra, hogy beolvadjanak a nyugati kultúrkörbe.
Ezzel szemben az indiánok - bár szintén megvoltak a maguk ősi civilizációs és vallási hagyományai - szépen betagolódtak a spanyol gyarmati társadalom merev kasztrendszerébe.
Igaz, hogy a legszegényebb és leginkább kizsákmányolt társadalmi réteghez tartoztak, csak az afro-amerikai rabszolgák álltak náluk is mélyebben a társadalmi ranglétrán, ha hajlandóságot mutattak a kereszténység fölvételére és a spanyol gyarmati rendszer elfogadására, akkor az első vérgőzös időszakot leszámítva általában nem bántották őket.
Arról nem is beszélve, hogy a spanyolok és az őslakók között tömeges vérkeveredés zajlott le, amit azért a jenkik és az arabok viszonylatában nehezen tudok elképzelni.
"Potosi sem semmi - kb. 4,200 m - valami olyat olvastam, hogy indiánok milliói pusztultak volna el a bányákban a századok során ?"
Miloslav Stingl egy meg nem nevezett szerzőre hivatkozva azt írja, hogy Potosí ezüstbányáoban kb. 8 millió indián pusztult el a gyarmati uralom időszakában a mita (kényszermunka) következtében.
Én személy szerint irreálisan magasnak érzem ezt a számot, de hát nem zárható ki.
Mindig az adott ellenséget kell megverni, nem a potenciálját számolni. Ha a matematika érdekelte volna pl. Nagy Sándort, sosem indul el a kelet meghódítására...
Ráadásul a spanyolok óriási haditechnikai fölényt élveztek. Olyan ez, mint amikor pár USA repcsi, helikopter elagyabugyálja az arabokat. Általában ilyen esetekben a pacifikálás sokkal nagyobb feladat, mint a legyőzés.
Hm... Állítólag egy 4.000 m tszf. hágón keltek át.
Miloslav Stingl azt írja, hogy ez az Andokon való átkelés volt a spanyol konkvisztádorok egyik "legnagyszerűbb teljesítménye".
Ha Arequipától délre vágtak le (ami valószínű, mert írtad a Popó tavat) , akkor az a hágó lesz az, mert onnan délebbre már állandó az 5000 m feletti magasság (meg ott az Uyuni sóstó is), így még nyáron brutális mínuszok vannak éjjel : Cuzco "csak" 3,300-on fekszik.
Potosi sem semmi - kb. 4,200 m - valami olyat olvastam, hogy indiánok milliói pusztultak volna el a bányákban a századok során ?
Átkeltek az Andok égbenyúló hágóin, de eközben állítólag 11 ezer hiányos öltözetű és felszerelésű indián halálra fagyott a dermesztő hidegben. Eközben felfedezték a Titicaca és Póopo tavakat.
Csak nem a La Pazt Aricával összekötő hágón keltek át ?
"Viszont azt nem tom, hogy akkor az araukánok ellenállása vagy a Manco felkelése miatt fordultak vissza ?"
Szerintem egyik sem:-)
Diego de Almagro 1535. júniusában indult el chilei expedíciójára Cuzcobol 570 spanyol katonával és állítólag 15 ezer (???) szövetséges indiánnal és szolgával.
Átkeltek az Andok égbenyúló hágóin, de eközben állítólag 11 ezer hiányos öltözetű és felszerelésű indián halálra fagyott a dermesztő hidegben. Eközben felfedezték a Titicaca és Póopo tavakat.
Végül 1536. márciusában elérték Copiapot.
Egy alkalommal mintegy 100 araukán megtámadta a csapatot és állítólag érzékeny veszteségeket okozott nekik, de nem ezért fordultak vissza, hanem azért mert a mostoha vidéken nem tudták biztosítani a csapat élelmezését, ellátását.
Több mint 2000 km-re jutottak Cuzcoból és a korabeli hírközlési viszonyokat figyelembe véve aligha értesülhettek Manco Capac felkeléséről.
Mindenestre pont időben érkeztek ahhoz, hogy szétzúzzák Manco Capac Cuzcot ostromló csapatait és felmentsék a Pizarro-testvérek által védett várost.
Azon már én is sokat filóztam, hogy hogy tudott maroknyi spanyol katona többmilliós birodalmakat meghódítani.
Az azték birodalomnak pl. kb. 2 millió, míg az inka birodalomnak 5-6 millió alattvalója volt a spanyol hódítás előestéjén.
Azt azért mindenféleképp el kell ismerni, hogy volt kurázsi a korabeli spanyolokban: néhány száz fős csapatokkal nekivágni több milliós birodalmak belsejébe azért nem semmi teljesítmény volt.
Még akkor is, ha a spanyol tisztek kellő ismeretek híján alá is becsülhették valamelyest az indián államok népességét és erejét...
Ehhez jött hozzá Panfilio de Nárvaez kapitány kb. 800 fős oszlopa, akit Diego Velázquez, Kuba kormányzója küldött Cortés után azzal a céllal, hogy fogja el Cortést.
Cortés ugyanis engedély nélkül indított expedíciót Méxicoba, márpedig Velázquez Kuba kormányzójaként Cortés fölöttese volt.
Nárvaez azonban átállt Cortéshez, amikor megtudta, hogy Tenochtitlán micsoda kincseket rejt magában. Ezzel a spanyol haderő 1.300 főre duzzadt, amihez még hozzájöttek a tlaxcalteca szövetségesek.
A tlaxcaltecák és más mexikói indián népek már régóta szenvedtek a gőgös és kegyetlen aztékoktól, így nem csoda, ha némelyikük felszabadítóként fogadta a spanyol csapatokat és haklandónak mutatkoztak a spanyolok oldalán harcolni az aztékok ellen.
Jó lenne tudni, valójában, részleteiben hogyan is zajlott ez?
Mondjuk Mexicó esetében, az azték társadalom annyira fejlett volt, előkelők, tisztségviselők, papok, városiak, és parasztok.
Könnyen el tudom képzelni azt hogy - főként a vezető réteg - gyorsan megtért a Kereszt alá, és igyekezett átvenni az új szokásokat. cserébe hogy a hatalomban maradhasson.
Nehéz is lett volna kormányozni az Újvilágba átküldött spanyoloknak egy ilyen óriási országot csak fegyverek erejével, és a térítések sem mentek volna simán erőszakkal, nem?
Nem emlékszem hol olvastam, de mintha egy ilyen megtért azték előkelő utóbb spanyol nyelvü emlékiratokban leírt jó pár dolgot a régi azték birodalomról.
