Portugál, andalúz, katalán, baszk, kasztíliai, extremadurai, genovai, velencei, francia, angol és hollandus férfiak (és nők?) akik a tetteikkel megváltoztatták a világtörténelem menetét és naggyá tették Európát.
Szia, a mai állapotokból nem érdemes elindulni. Ha megnézed guglilandban a Feketeerdőt, akkor rengeteg erdőt találsz. Állítólag 1700 körül teljesen kopár volt, és Európa első zöld projektének az eredménye a mai erdőség. Legalább is német barátaim ezt mesélték. A középkor embere nagyon sok fát fogyasztott. Kohászat -> faszén, fűtés fa, építkezés fa, használati eszközök fa. Tehát tényleg nem tudok mit mondani Francia ország újkori kezdeteire. De mivel Julius Cézárral tagozódik a római birodalomba, és az erdő művelés telepítés jó darabig nem működött, így jó minőségű kellően öreg fából ott se lehetett sok.
Az angolok hosszú ideig jobbára a francia hajóépítő tudomány mögött kullogtak, de hajósaik, tüzéreik képzettebbek, gyakorlottabbak voltak. Ez a csatákban meghozta a kivánt eredményt. Végül is a tengeri csata javarészt tüzérségi csata.
Én azt olvastam, hogy a franciáknál a hajóhadat sokáig elhanyagolták a szárazföldi erőkkel szemben, aztán XIV. Lajos uralkodása alatt nagy flottafejlesztésbe kezdtek.
A XVII. - XVIII. sz. fordulójára flottájuk már megelőzte a hollandokét és Anglia után a második legerősebb volt.
A XVIII. sz.-ban végig lépést tudott tartani a francia flotta az angollal, kiváló szakemberek dolgoztak a francia haditengerészetnél, a kor legjobb sorhajóit és fregattjait alkották meg.
Hogy fájuk honnan volt ehhez, azt pontosan én sem tudom, de nem szabad elfeledni, hogy Franciaországban azért a mai napig vannak hatalmas erdőségek, régebben meg még több lehetett, főleg a Massif Central és az Alpok vidékén.
Mondhatod hossz vitorlának is. A lényeg, a latin vitorlát ketté bontják, az árbóc mentén. Azaz gaffra húznak vitorlát, illetve a tracskötélre húnak vitorlát. Ez a legelső árboc előtt jib félék, a többiek tarcsvitorlák. Amennyiben nagyon szorosan óhajtasz vitorlázni, akkor a keresztvitorlákat elteheted, de a tarcsvitorlákkal, jibekkel, mint egy mai hajó gond nélkül lehet vitorlázni, sőt erős szélben kellő sebességed is lesz. Ezzel gyakorlatilag a legveszélyesebb szituációkat ki lehet védeni. Ha gyenge a part felé fújó szél , akkor akár le is horgonyozhatsz. Ha erős, akkor el kell a parttól távolodnod, azaz fel kell kreuzolni. Ha kereszt vitorlával nem megy, akkor ott vannak a tarcsvitorlák. Ez a teljes vitorlázatú hajó előnye.
Portugálusok azért még a XVI. sz. közepén, második felében is tudtak építeni nagy, erős tüzérséggel felszerelt galleonokat.
Ott van pl. az 1534-ben épült Sao Joao Baptista, becenevén a Botafogo, amelyik 1535-ben részt vett a spanyolok oldalán a Tuniszi-öbölben vívott harcokban, akkoriban a portugálok még a spanyolok szövetségesei voltak, legalábbis az iszlám elleni harcban.
No a Botafogo a kor legerősebb, legjobb tüzérséggel felszerelt hadihajója volt, az 1535-ös harcokban rendesen odapörkölt az arab harci gályáknak, ez azonban már OFF lenne itt, de azért érdekes.
Kr.e. 400-tól ismeretes a latin vitorla, bő szélben nem jó, de lehet vele széllel szemben cirkálni.
Kr.u. 800-tól viking hosszúhajók, egy kormánnyal, nagyjából hosszimetrikus, ami evezésnél 180-fokos irányváltást tesz lehetővé, illetve egyszerű építeni. A hosszú hajók az évszázadok során meg nőnek, szélesednek a teherszállításra. Megoldják a keresztvitorlával a szél elleni vitorlázást. Nem szabad elfeledni, hogy majd ezeréven keresztűl a mentőcsónakok szinte egytől egyig klinker palánkozással épülnek.
1100, a Kogge, nincs evező áruszállító, de ott vannak a velencei-genuai hajók.
1300 karak, kombinált kereszt, és latin vitorlázat, növekedésre képes állat. Idővel képes ágyúk hordására is.
1400 3 árbóc, egy árbócon több keresztvitorla, reffelés, tatárbócon latin vitorla
1500 galeon
a galeon kis karak, csökkentett orr felépítmény, ami növeli stabilitást, emiatt keskenyebb. Mivel beválik növelhető a galeonok mérete. A karakok elérik az 1000 t-t, amikor első galeonok 200-300 tonnásak.
A hajó méretek növelése kettös infrastrukturális probléma, növelni kell a hajóépítö műhely méretét, több tőke kell egy hajó megépítéséhez, de a kiszolgáló kikötőknek is be kell fogladni a hajókat. Így súlypont eltolódás jön létre. Egy fahajó nem fárad el, max szétrohad, ha nem ápolják, ezért sokáig használható. Viszont alapformáját nem nagyon változtatják, maximum árbóc vitorlázat módosításra kerül sor, ezzel lehet ideig óráig szinten tartani. Felépítéséhez jó minőségű fa kell, amiből a protugálok, majd lassan a spanyolok is kifogynak, az angolok, hollandok rengeteg fát importálnak Norvégiából, Svédországból, Finnországból. A franciákat nem tudom.
Ha a birodalom építés szempontjaiból nézem a Földközi tenger másodlagossá válik, mert az iszlámot csak megállítani tudják, mert az óceánokon kikerülik. Portugália kisebb, veszít a spanyolok ellen. De a spanyolok csakTrafalgárnál bukják el végleg hatalmukat, ott vannak a Villeneuve flottájában. A spanyol-angol 1588 döntetlen után van még egy angol-holland háború, amit a hollandok azért veszítenek el, mert kicsik a kikötőik. Hiányos az infrastruktúrájuk. Ja a nagy hajónak nagy a merülése is.
Az angolok pedig sok mindet megtesznek a kereskedelm korlátozására. Angol kereskedőnek kötelező angol hajóval szállítani akereskedésből szerzett vám bevétel pedig a flottát növeli. Gyakorlatilag hazavágják a Hansát is.
Végül is 1700 tól van Mercátor vetület, lesz szextáns, lesz élvitorlázat, azaz kombi vitorlás, ami gyorsan bőszelezik, de szél ellen is hatékony.
Egy angol cikk szerint lényegében a galeon volt az őse valamennyi későbbi, ún, tall ship típusú hajónak, vagyis mindazoknak a vitorlásoknak, amelyek a hajótesthez képest viszonylag magas vitorlázattal rendelkeznek.
Tehát ide sorolhatók a sorhajók, fregattok, briggek, brigantinok, szkúnerek, barkok, barkentinek, briggszkúnerek, klipperek, kutterek, korvettek stb..
Mindazok a típusok, amelyek a 80-as évek elején játszott nagy sikerű és általam nagyon-nagyon kedvelt angol televíziós sorozatban, az Onedin-családban is szerepeltek.
Láttátok a sorozatot?
OFF: Jessica Lange az Elisabeth Onedin szerepében kifejezetten kívánatos volt benne.:-)
1588-ra később az angolok körében elterjedt egy olyan magyarázat is, hogy Isten a protestáns angolok oldalára állt a bálványimádó, pápista kasztílokkal szemben, volt egy olyan mondás is, hogy "Isten rájuk lehelt és megsemmisültek", utalva ezzel a nagy északi-tengeri viharra, amely szétszórta az Ármádiát.
Ezen állítás igazságtartamának a filozófiai és teológiai vizsgálata azonban már szétfeszítené ennek a topiknak a kereteit, ezért gyorsan elnézést is kérek az offolásért.
"Egy kogge-nao-karak-hulk-galeon-karavella nagyjából mind ugyanúgy nézett ki."
Hát azért egy klasszikus koggét a maga egyetlen óriási négyszögvitorlájával azért elég nehéz összetéveszteni a tagoltabb vitorlázatú típusokkal...:-)
Az már igaz, hogy a karakk - nao - galeon fejlődési sor folyamatos volt és egy sor átmeneti típusú hajó is létezett.
No meg van olyan nézet is, hogy a nao/nau/nef ugyanaz a típus, mint a karakk, csak más elnevezés alatt.
Karakkok sokáig járták az óceánokat, még a XVII. század elejé is.
A portugál tengeri kereskedelem zömét pl. még a XVI. sz. második felében is a nehézkes, otromba karakkok bonyolították le, holott akkor már a karcsúbb és gyorsabb galeon volt a legkorszerűbb típus.
A s purtugál hajóépítés egyébként a XVI. sz. második felében már kezdett lemaradni a világ élvonalától, amelyet ebben az időszakban a spanyol, francia és angol galeonok képeztek.
A század végére a hollandusok is kezdtek felzárkózni, sőt a XVII. sz. elejére már ők építették a legjobb hajókat.
A galeonok építését tekintve az angolok és hispánok versengtek, igazság az, hogy a XVII, sz, elejéig a spanyol flotta sokkalta erősebb volt az ánglusokénál.
Ánglus hajóépítő mesterek, köztük Sir John Hawkyns, a flotta egyik parancsnoka az 1560-as évektől több technikai újítást vezettek be a galeonokon, ezek voltak az ún. race-built galeonok.
Ettől függetlenül mennyiségre és harcértékre is a spanyol flotta erősebb volt, a legendás 1588-as győzelmüket az angolok főleg a szerencsének és az időjárásnak köszönhették, ellenkező esetben igen nagy bajban lettek volna...
a birodalom építésnek, és a tengeri kereskedelem fejlődésének ókorban tapasztaljuk első nagy részét. Jobbára beltengeren, de kimerészlednek az óceánra is. Ez egyrészt a hajóépítés technikai megoldásaiban csodálatos. Pl főniciai tipus terv alapján készült flotta, csereszabatos alkatrészekkel, vagy amit nem lehet elfelejteni, kikötői infrastruktura kiépítése. A tipus terveket egyébként a rómaiak is átvették.
A középkorra megszüntek a birodalmak, helyette pici, ugyan egymással konkuráló, de össz mennyiségben kisebb kereskelem alkult ki. A hajók is lassan változtak, a régi kereskedelmi hajó eltüntek. Ezzel együtt mind két beltengeren, a balti-északi, és a Földközin is szép lassan újra indult a kereskedelem. Itt a kikötők kicsik voltak a római korhoz képest. A hajók is kicsik. Ahogy nőttek, változtak, de az északi-déli hatás pár évtizeden belül kiegyenlítődött. Számomra így és belső szerkezetre nincs sok különbség hajó-hajó között. Egy kogge-nao-karak-hulk-galeon-karavella nagyjából mind ugyanúgy nézett ki. Öblösebb hajót, azaz hosszáhpz szélessebbet, nagyobb tömegű áru elszállítására építették, nagyobb távolságra (kevesebb építőanyag kell hozzá), keskenyebb hajóval, pl latin vitorlával jobban lehet széllel szebben vitorlázni, így jobb partmenti hajózásra. Kisebb hajónak kisebb az igénye kikötőre, míg egy nagy hajó megrakása a kor logisztikai problémájává válhat. Gondold el, hogy egy sima kogge is kb 200 4 ökrös szekér rakományát szállítja egy marék emberrel. Az olasz kapitányokhoz meg annyit, hogy volt egy kis Itáliai hatalmi verseny is valamikor, Velence, Genua, Pisa között. Akkor tájt pedig egy kapitány nem csak egy hajó vezetéséhez, hanem építéséhez is értett.
Van egy kis vitorláshajókról szóló könyvecském (Segelschiffe SLOVART 1987), abban az áll a karavelláról, hogy portugál eredetű a szó is. (Carvalho- bükkfa, amiből épült.) Egyébként pedig arab eredetű a hajó előzménye, ami tulajdonképpen a Dau, de a portugálok már a 12.-13. sz.-ban használták apró egyárbócos halászhajóként a karavellát.
A 15. század elejétől pedig 2-3 árbócos nagyobb változatokat is építettek belőle, amiket a felfedezések során alkalmaztak.
XV. században azt is a portugálok fejlesztették ki, de ez is az olasz carraca továbbfejlesztett változata volt, tehát itt is kimutatható az itáliai hatás.
A karavellánál nagyobb testű, öblösebb, keresztvitorlázatú vitorlások voltak, s purtugálok ezzel jutottak el a dél- és délkelet-ázsiai vizekre, sőt még Japánba is.
Egy régi francia hajózási szakkönyvbe le is van írva, hogy "grande nef ou carracque", azaz nagy nef vagy karakk, ami jól mutatja a két típus kapcsolatát.
Az igaz, hogy az olasz Wikipedia is azt írja, hogy ezt a típust 1441-ben fejlesztették ki Portugáliában, de az eléggé nyilvánvaló, hogy olasz mesterek is közreműködtek ebben.
Tengerész Henrik portugál herceg ugyanis már az 1420-as, 1430-as években egy sor olasz mestert és tengerésztisztet hivatott be az országba és fölfogadták őket a portugál flottához.
Pl az olyan nevek, mint Lanzarote és Cadamosto aligha portugálok.
Portugál zászló alatt hajózó itáliai tengerészek voltak.
Tehát a könnyed, viszonylag gyors, fordulékony és könnyen kezelhető karavella típus kifejlesztése tkp. az itáliai mestereknek köszönhető, amint azt a karavella (caravella) szó is mutatja, amely olasz eredetű.
Ebből is volt kétfajta, a nagyobb űrméretű, négyszögletes fővitorlával felszerelt, gömbölyded kerek karavella (caravella ronda), ill. a kisebb méretű, hosszúkássabb, latin vitorlázattal fölszerelt latin karavella (caravella latina).
Lényegében ezek tették lehetővé, hogy a portugálok, spanyolok kimerészkedtek a viharos, szeles Atlanti-óceánra.
arról mi a véleményetek, hogy a XV. sz. elejéig lényegében a spanyolok, portugálok, ibériai népek lényegében nem sokat értettek a hajóépítéshez, sem a tengerhajózáshoz.
Nagy és nehézkes bumfordi hajókat építettek, hatalmas orr- és tatbástyákkal, óriási méretű, de nehezen kezelhető négyszögvitorlával, nehéz kormányevezővel.
Ahhoz hogy beindulhassanak a felfedezések, észak-itáliai hajóépítő szakembereket és tengerésztiszteket kellett fölfogadni mind a portugál, mind a spanyol tengerészetnek.
Főleg velenceikeket, génuaiakat, pisaiakat és sienaikat.
Ezek aztán magukkal hozták a korszerűbb hajózási ismereteket, pl. a können kezelhető latinvitorlák (vela latina) használatát, ill. a portolánók ismeretét.
Spurtugálok, spanyolok lényegében az olaszoknak köszönhetik, hogy egyáltalában ki tudtak merészkedni a tengerre és felfedező utakat tudtak indítani.
Teljesen nyilvánvaló, hogy Giovanni Battista Cibo (VIII. Ince), Rodrigo de Borja y Doms (VI. Sándor) és Gulio della Rovere (II. Gyula) pápák pontifikátusa nemcsak az r. kat. egyház, de az egész nyugati kereszténység történelmének egyik legsötétebb fejezete volt.
Lassú gyógyulás csak a reformációval kezdődött a kereszténység erkölcsi életében, igaz, hogy a tridenti zsinat után már a katolikus egyház is igyekezett növelni a papság és a hívek erkölcsi színvonalát.
Ez azonban már teljesen OFF ezen a topikon, ezért részemről be is fejeztem ezt a témát.
Nem értesz meg, nem ez a helye a vallásvitának. Azzal menj a polidilibe.
Nincs magassabb erkölcsiség, vagy alacsonyabb. Az őslakosság kihalása is inkább vissza vezethető immunulogiai okokra, mint fizikai kényszerre. A biologiai fegyver oda-vissza működött. Olyan gyermekbetegségek pusztították el a nagy kultúrákat, amelyeket az európaiak túl szoktak élni, mert már pár ezer év óta egyött éltek állataikkal. Cserébe elhoztak a nálunk francia kórnak nevezett betegséget, ami viszont lassan öl. De azon a nagyon erkölcsös protestáns északon is meglehetős gyakorisággal fordult elő, amig a penicillint fel nem fedezték.
Kolumbus zsenialitásán pedig semmit se változtat, hogy lenyulta, ha lenyúlta Tiranát. Ők eléggé a sötétbe indultak el, lassan haladtak, éjszaka nem vitorláztak. Ha látott valamit, akkor is jobb, ha csömdben van, mert mi történik, ha egy napon belül nem ér oda. A legénység fellázad, hogy forduljanak vissza. Gyakorlatilag Magellán után válik a hajózás egyértelművé. Onnan a felfedzők útja nem babonákról szól, ott már lehet érvelni.
A XV. sz. második felében Itáliában döbbenet alacsony szinten állt az általános erkölcsi színvonal, persze ez kisebb mértékben igaz volt Európa többi részére is.
A reneszánsz humanizmus terjedésének köszönhetően az emberek már nem félték úgy az Istent, mint korábban, de a protestantizmus szigorú erkölcsiségének, amely a XVI. században kezdett elterjedni Európa északabbi régióiban, akkor még nyoma sem volt.
A Kristóf is ígéretet tett a legénységnek, hogy aki először látja meg a földet, az jutalmat kap, de később mégis megtagadta azt Rodrigo Triana matróztól.
Képes volt inkább azt hazudni a legénységnek, hogy ő már előző éjszaka látott messziről a szigeten pislákoló tábortüzet, csak nem akart róla szólni...
Majd még írok a Kristóf viselt dolgairól, meg a XV. sz. végi egyházfők életviteléről, ha lesz egy kis időm, egyenlőrte azonban ennyi.
Mit jelent erkölcsi szinvonal? Ugyan Kinába akart eljutni, de talált egy új földrészt. Nem tartotta be az igéretét? De talán értékesebbet talált. Úgy egyéként meg az egész társaság egy szem aranyért megölte volna egymást. Miért pont digó, amikor egy délafrikai, egy búr a vadászengedélye alapján 1930-ban is annyi bushman-t lőtt, amennyit akart. Vagy nézdd meg, mikor katka USA állampolgárságot az északamerikai indiánok, vagy olvass valamit az ausztrál bennszülöttek életéről az 1950-es évekig.
Én mindezeket nem is vitattam, csak annyit mondtam, hoyg Kristóf - a késő reneszánsz kori dígók túlnyomó többségéhez hasonlóan - nem volt éppen a magas erkölcsi színvonal egy mintaképe.
Ha azt nézzük, hogy valószinűleg egy tönkre ment takács fia, és alkirályi pozicióig akar feljutni, akkor jött ment senki, de egyébként az út a világ egyik legnagyobb gyrmatbirodalmaához juttatja Spanyolországot, akkor zseni. Nem véletlen, hogy ötletét a portugálok elutasítják, mert számukra a saját útjuk Indiába, Kinába olcsóbbnak tünik. A spanyoloknak, meg éppen sikerült saját országuknak az egyesítése, tehát volt minek örülni, volt pénzük. Jó helyen, jó időben kért, és kapott pénzt Kristófunk.
Egyébként mért hagyta volna veszni azt pénzt az Admirális, végül is mint parancsnoknak neki kellett volna kiadni, egy akármilyen jöttment da Tiranának, ha ő az Admirális, és ráadásul pénzhiányban szenvedett egész életében.
Az újra felfedezére meg annyit, hogy mindenkinek meg volt a technológiája az atlanti átkelésre, a Hansa szövetségnek is, még se hajózott olyan hosszúsági fokokon senki se. Amint elterjedt a szigetek híre, ja akkor mások is elindultak, de az még vagy tízév. Igen volt Grönlandon püspökség. 1408 az utolsó házasság kötés ideje Grönlandon, komoly igény Európából ki, és földet hódítani nem volt. Ez az 1420-s évektől délen indul a portugálokkal, akiktől Kolumbus is a mesterséget tanulta.
Én úgy tudom, hogy 1492 előtt mindössze egyetlen komolyabb tengeri expedícióban vett részt, egy portugál hajón a nyugat-afrikai partok mentén, de nem ő volt a parancsnok.
