Keresés

Részletes keresés

Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2109

Jól van na...

 

  Szép összefoglalót készítettél!  Köszönöm!

 

    Igazából a halandzsa arról szólt, hogy a definíciók értelmét jelntősen

meghatározza az a szemlélet ahogyan nézzük őket.

 

    Mert az E=m(v22-v12)/2    szép, de amint pl  dv=0,8c értékkel találkuzunk...

rettenetessé válik a specrelre nézve.

egy mutáns Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2108

Nos, elkövettem azt a hibát, hogy nem írtam ki, hogy a kezdetben vala F=ma inerciarendszerben igaz, ezért minden utána levő szöveg inerciarendszerben igaz.

A gravitációs erőtérben szabadon eső alma rendszere nem inerciarendszer.

(Az áltrelben igen, itt az asztalon álló alma rendszere nem az.)

Egyszerűbb nem-inerciarendszerekben is igazzá tehető az energiamegmaradás, fiktív erőterek bevezetésével (ha a fiktív erőtér konzervatív, pl. az egyenletesen gyorsuló, vagy a centrifugális. De pl. a Coriolis nem.

Ezért a szöveged nem állja meg a helyét.

1m

 

Előzmény: Gézoo4 (2107)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2107

Nos, az asztalra tett alma nyílván nem emelkedik, nem sűllyed..

 

  Az is nyílvánvaló, hogy a magára hagyott alma, szabadon esik.  Azaz a konzervatív mezőben alacsonyabb energiaállapotba kerül -- a mefogalmazásod szerint--

a szabadesés által. 

 

   Azaz a korábbi energiáját elvonja a konzervatív mező, ezzen munkát negatív előjellel végez az almán.

    Ez a mező általli erőhatás független attól, hogy alátámasztjuk-e, vagy hogy

szabadon esik-e az alma.

   A mező mindenképpen erővel hat az almára.

 

  Vagyis ha az asztalon áll az alma, akkor ezzel a szabadon eső almával szembe mozog..

 

  Tehát a konzervatív mező mindenképpen munkát végez. Mert ha az asztalon álló almáról jelentjük ki, hogy rajta nem,  akkor ezzel a szabadonesőről jeletjük ki, hogy

azon viszont negatív munkát végzett a mező..

 

   És fordítva, ha a szabadon eső almát neveznénk ki zéró energiájúnak, akkor

az asztalon álló emelkedik szembe a mezővel.

 

 

 

 

Előzmény: egy mutáns (2106)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2106

Bocsánat, eltévedtem.

Szóval: Az energia egy általunk alkotott fogalom, úgy alkotjuk meg, hogy köze legyen a munkavégzéshez, és megmaradó tulajdonságai legyenek.

Ezért az energiamegmaradás tételét nem bizonycítani kell, hanem az energia fogalmát kell úgy megalkotni, hogy megmaradó legyen.

 

Kezdetben vala az F=ma egy állandó tömegű testre.

Ez azt jelenti, hogy a test az F erő hatására megtesz egy s utat, akkor az erő munkája W=Fs vagy ennek ds-en vett integrálja, még pontosabban:

W=int(1->2) Fds.

Ebből levezethető:

W=0,5m(v22-v12)

Ezért érdemes bevezetni egy fogalmat: mozgási energia.

Ezzel kimondjuk a mozgási energia tételt: A test mozgási energiájának megváltozása egyenlő a rajta végzett munkával, vica-versa: a mozgási energiája árán munkát tud végezni.

 

Második lépés:

Konzervatív erőterekben bevezetjük a test helyzeti energiája fogalmat, mely az a munkát jelenti amit az erőtérrel szemben végzünk, amikor mozgatjuk benne.

(mint tudjuk, konzervatív az az erőtés, melyben az erőtér (vagy az azzal szemben végzett) munkája nem függ az úttól csak a kezdeti és végponttól.)

 

Most bevezetjük a mechanikai energia fogalmát, ami a test mozgás és helyzeti energiáinak az összege.

 

A fentiek alapján kimondhatjuk, hogy konzervatív erőtérben a test mechanikai energiája állandó.

 

Ez már egy energiamegmaradási "tétel", ha úgy tetszik, de igazából csak ügyes/hasznos átfogalmazása a Newton I-nek.

 

Következik ennek kiterjesztése a tömegpontrendszerekre, a belső energia, és annak áramam a hő fogalmainak a bevezetésével.

Ezzel hőtani folyamatokra is kiterjesztjük az energiamegmaradás "tételét".

 

Mivel ez igen kellemes tétel, igen megszoktuk, és jól illik szemléletünkbe, igyekszünk megtartani.

 

Pl. a specrelben ennek érdekébeninkább átfogalmazzuk a mozgási energia fogalmát, és bevezetjük a nyugalmi energia fogalmát, annak érdekében, hogy megtartsa megmaradó tulajdonságát.

 

Az energiamegmaradás tétele tehát inkább gondolkodásmódunk eredménye; olyan fogalmakat alkotunk, amikre kimutatható, hogy rendelkeznek megmaradási tulajdonságokkal. Ez annyira gyökeresen benne van szemléletünkben, hogy még a tömegmegmaradást is feladjuk, pl. a specrelben. Hiszen munkavégzéssel kötöttük össze, aminek értékmérője a pénz.

 

1m

Előzmény: egy mutáns (2104)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2105

Szia 1M!

 

  Ez az a topic. 

Előzmény: egy mutáns (2104)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2104

Ehhez a kérdéshez a Mi az energia topikban szólok hozzá. Légyszi nézd meg ott.

1m

Előzmény: Gézoo4 (2103)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2103
   Amint látom NT-nek igazat ad mindenki, senki sem nyomult azzal, hogy bebizonyítsa az energia megmaradás törvényét..
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.06 0 0 2102
NevemTeve

válasz | megnéz |

 

könyvjelző

2006.02.02 09:17:28 © (708)

Időgép... a következő ciklus ismétlődik itt

 

  Szia!

 

   Igen, a türelmem nem volt mindig végtelen..  Főleg ha az előző írásaidat nézem..

egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy akkoriban kiakadtam, és fölényesnek tűnő

formában fogalmaztam, sokadszorra.

 

 

Előzmény: NevemTeve (2101)
NevemTeve Creative Commons License 2008.03.05 0 0 2101
Igen, vannak akik kissé hajlamosak a fölényeskedésre... pl nézd meg ezen topik 709-es hozzászólását...
Előzmény: Gézoo4 (2100)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.05 0 0 2100

Nocsak?..

 

  Nem a tudomány, hanem az egyes nagyokosok a tudományra hivatkozva

fölényesen leintik a többieket úgy, hogy közben a tudománynak, mint ahogyan Te is említetted, nincs "végleges megdönthetetlen bizonyítása" az adott kérdésben.

 

 

Előzmény: NevemTeve (2099)
NevemTeve Creative Commons License 2008.03.05 0 0 2099
Megismétlem a végét, egy kicsit egyszerűbb szavakkal:

K: De én azt hittem, hogy a tudomány csak megdönthetetlen igazságokkal foglalkozik...
V: Rosszul hitted!
Előzmény: Gézoo4 (2098)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.05 0 0 2098

Szia!

 

   Nos, igaz.. Többször. Ennek ellenére mindenki úgy hivatkozik a bizonyítatlan feltételezésre, mintha az törvény lenne.

 

   A linkeden lévő hozzászólásod tartalmára igazán alapíthatnál már egy

törvényi definíciót!

 

   Amire persze ezentúl úgy hivatkozhatnánk, mint  mostanság  a közkeletű

feltételezésre..

 

  Az lehetne a neve:  "NT tétele"  Kimondja, hogy (link)..

Előzmény: NevemTeve (2097)
NevemTeve Creative Commons License 2008.03.05 0 0 2097
Számtalanszor megtettem már, csak éppen olyankor mindig más dolgod akadt, de semmi baj, íme mégegyszer:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=39713413&t=9116521
Előzmény: Gézoo4 (2094)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.05 0 0 2096

 

   Látom, hogy ennyi idő alatt sem született indoklás.

 

  Talán ennyire nehéz lenne?  Vagy eleve lehetetlen ? :):)

egy mutáns Creative Commons License 2008.02.29 0 0 2095
:)
Előzmény: Gézoo4 (2090)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2094

 

   Esetleg akadna olyan Valaki, aki Fircsi helyébe lépne, és indokolná az állítása

helyességét?

Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2093

Szia Kedves Fircsi!

 

   Véletlen lenne, hogy nem látom a válaszodat?

Előzmény: Fircsi (2075)
hlaci59 Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2092
A heat-pipe valóban müködik, valami alcsony forrpontú alkohol van benne, kb. olyan mint amikor vizet forralsz egy tűzhelyen, alul melegíted, fölül forró lesz a fedő, ezt szerintem mindenki érti.

Spontán hőcserét nem tud.
Előzmény: Gézoo4 (2085)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2091
Yeti?  Az is ássa a kutadat?  :D:)
Előzmény: egy mutáns (2089)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2090
Nos, nem azért fúrjuk a kutat, hanem azért mert a víz ott lent van.. :)
Előzmény: egy mutáns (2088)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2089
Igen, meg yeti is van Tibetben.
Előzmény: Gézoo4 (2087)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2088

Ez igen szuper lenne, nem kéne kutat ásni.

1m

Előzmény: Gézoo4 (2086)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2087

Szia!

     A klasszikus műveltség hiánya néha ilyen tréfákat kelt..

Ha máshonnan nem is, de legalább néznéd a Nationale Geographic műsorait.

    Heron, kb két évezreddel ez elött ilyen rendszerű, "mágikus" szökőkutakat készített.

Előzmény: egy mutáns (2083)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2086

   Nos, Lacinak is éppen ilyen ötlete támadt.

Amiért külön díjjaztam, az az a tapasztalati tény, hogy a rosszul szigetelt épületeknél, a talajvíz, éppen a kapillárhatás folytán, képes 1,5-2 méter magasra felkúszni.

 

  Vagyis, mint a most tárgyalt kialakításnál is, ha a kapilláris egyes szakaszait,

más-más anyagból készítjük oly módon "játszva" a felületi feszülségek és a pl.

gravitációs erő közötti arányok változtatásával, hogy a felemelt folyadék

"felül" kicsöppenhessen, akkor máris megvalósítottuk azt amiről ti ketten írtatok.

Előzmény: Who111 (2080)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2085

Szia!

    Igen, működik, de ezt néhányan valamilyen csoda folytán nem értik meg.

Előzmény: Who111 (2079)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2084

Szia!

  Javaslom, hogy ha a belinkelt  egyetemi tankönyv nem érthető számodra, akkor

olvasd el a abszolút kezdők számára írt leírást amit a hőcserélős topicban írtam.

  Kicsit pongyolább megfogalmazással ugyan, de a lényeg benne van.

 

Előzmény: Helem (2078)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2083

Ha ez így lenne, a szökőkutak így működnének, szivattyú nélkül.

1m

Előzmény: Who111 (2080)
JFEry Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2082

De, hat, csak éppen a hőmozgás, amitől gőz vagy gáz az anyag, egy adott valószínűség szerint szét is oszlatja a gőzmolekulákat. Ha ezt történetesen valami más gázközegben esik meg azt difuziónak hí'juk.

 

Kimerítő ez az örökmozgós ujjgyakorlat......

Előzmény: hlaci59 (2074)
JFEry Creative Commons License 2008.02.28 0 0 2081

Jaj!

Szerintem már nem eccer ki lett fejtve, ami a kapilláris jeleséget adja ugyan az a fenomém, ami meg is gátolja a csapp kifolyását a kapilláris végén. Név szerint a felületi feszültség.

Előzmény: Who111 (2080)
Who111 Creative Commons License 2008.02.27 0 0 2080

Érdekes egyébként még a hajszálcsövesség felhasználása.

Vajon lehetne-e olyan szivattyút készíteni, hogy valami hajszálcsőben felkúszik

a folyadék egy bizonyos magasságig?

A visszatérő folyadékkal turbinát lehetne hajtani.

Persze biztosan van benne buktató, mert ha nem is tudjuk biztosan mi az energia,

azért annyit tudunk, hogy meg szokott maradni. :-))

Előzmény: Who111 (2079)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!