Álltál már tehetetlenül a szemed előtt folyó természetpusztítás előtt? Nem találtad meg az illetékest, aki hatékonyan beavatkozhatott volna? Érezted úgy, hogy a hivatalok inkább elhajtani törekedtek, mint melléd állni? Segítsünk egymásnak, osszuk meg információinkat, legyünk hatékonyabbak együtt!"
Evvel a gépesítés=hatékonyság=fejlődés dologgal van egy kis baj. Egyrész, akik helyett a gépek dolgoznak, mit csináljanak és miből éljenek? Mert akié a gép, nem fog azoknak pénzt adni, akik korábban a gép helyett dolgoztak, hogy na, ez a fejlődés, hatékonyabbak vagyunk, élhetünk jobban kevesebb munkával. A képlet az, én jobban élek, ti meg csináljatok, amit akartok. Ha meg mindenkinek van gépe, ki veszi meg a cuccot? Aki meg a futószalag mellett dolgozik három műszakban éhbérért, szintén nincs elájulva, micsoda klassz dolog ez a gépesítés, milyen jó nekünk, hogy így fejlődünk.
Ezzel csak az a probléma, hogy ha most alakulna a Hangya, akkor annak is magyar vezetői lennének, akik kivennék a nagy pénzeket, a gazdálkodónak meg nem jutna több, mint most. Megkockáztatom, annyi se... Én olvastam némi ezt-azt régebbi dolgokról. Az egri örmény (!) borkereskedőknek pl. a cégcímerében benne van a 4-es szám (meg lehet nézni ma is), kissé meglepődtem, mikor kiderült, h. ez a tisztes haszon jelölése! 4% !!! Ma ennyiért ki dolgozik, szerinted? A tízszeresét is keveslik!
Kicsit utánanézhetnének a HANGYA szövetkezetnek. Ma is az lenne a követendő példa, mert ma sincs másképp.
„….A falu elvesztette természetes vezető rétegét... A közgazdasági szabadság pompásan csillogó leple alatt sorvasztó folyamat indult meg, s egész vidéket ítélt halálra. Az üzérszellem hitel formájában adta be a mérget a falu népének, mely a mezőgazdasági bajok közepette kapva- kapott a halálos segítség után. Országszerte merészen tombolt a hiteluzsora……….. A szorult helyzetbe került gazdák előre eladták a termésüket a falubeli uzsorásnak, aki gyakran váltót vett, s az így kiszolgáltatott adós feje fölött hamarosan megüttette a dobot. A kényszerárverések járványszerűen terjedtek………… A törvényhozás sem a föld népét, sem a termését nem védte a külföldi verseny megsemmisítő támadásával szemben………. Az uzsora ellen és a kereskedelmi leleményesség (gépmegrendelések, részletfizetéses rendelések gyűjtése, váltókkal való visszaélések) sokféle fajtája ellen védhette volna ugyan a törvényhozás a falusi népet, de ki gondolt erre az „állami beavatkozásra” a közgazdasági liberalizmus mézes heteiben?!”
A HANGYA stratégiai alapelve e bajok orvoslására az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit. Ezek az erények az I. világháborút megelőzően kialakult szervezeten keresztül a Trianont követő trauma feldolgozásában is – mind az anyaországban, de különösen Erdélyben, de Felvidéken is Hanza névre „átkeresztelve” - nemzetmentő hatást fejtettek ki, a magyarság összetartó erejét jelentették. Ma már kevesen tudják, de Magyarország 1920-as években történt felemelkedésében Klebersberg Kunó oktatási programja mellett a Bethlen kormány által a HANGYA szövetkezeti üzletrészéhez nyújtott állami támogatás volt a meghatározó. Minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül a HANGYA, amely gazdasági alapról indult ki és legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag Magyarország valamennyi települését az egész Kárpát-medencei régióban. Így lett a HANGYA Közép- Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja úgy a tagságát, mint a kereskedelmi tevékenységét illetően, hiszen 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és 400–nál több boltja. Termeltetett , hitelezett, feldolgozott , kis és nagykereskedett, nemcsak üzletileg, hanem szociálisan is segítette tagjait, jelen volt falvakban és városokban egyaránt .
Semmiféle jogsértés, szabálytalanság nem történt, állnak a vizsgálatok elébe. Így foglalható össze azoknak a Zala-megyében tőzegkitermeléssel foglalkozó cégeknek – köztük a kormányfő családtagjai bányavállalkozásának – az álláspontja, amelyek az elmúlt hetekben a természetvédők és az LMP célkeresztjébe kerültek.
Az értékesítéshez nem értenek. Tudod, hová mehet egy spanyol tesco, ha paradicsomot akar venni? A spanyol paradicsomtermelők szövetségéhez, sehová máshova. Velük kell megállapodnia, hogy mikor mennyit hová mennyiért. Ha megpróbálna valami termelővel fű alatt megegyezni, hogy olcsóbbért megveszi tőle vagy neadjisten holmi külföldivel, no annak a következménye este már a híradóban lenne.
Ezzel szemben a magyar parasztok képtelenek az összefogásra, a közös érdekképviseletre. Egyszerűen nem bíznak senkiben, legkevésbé egymásban. Sajnos ez történelmi örökségből fakad, egyszerűen megtanulták, hogy senkiben nem bízhatnak. Ennek pedig ők isszák meg a levét. Meg mi.
Ez így mind, együtt, meg még jópár dolog! A magyar mezőgazdaság a rendszerváltás óta csak vegetál, és ez sokáig így is fog menni! De ez a belőle élők t.ketlensége, nekik kellene megoldani, és nem velünk akarni megfizettetni a hozzá nem értésüket!
Úgy hogy mivel mindenki az olcsóbb lengyel, cseh, spanyol terméket veszi, szegény magyar termelő kénytelen drágábban adni, ha valami profitot is akar látni. Rá kéne szokni, hogy a drágább magyar terméket vegyük, és rövid időn belül lemennne az ára még a külföldi termékek ára alá is.
Azzal nincs bajom, h. a magyar terméket vessszük. Azzal van bajom, h. ugyanaz a termék, ha magyar -ergo kevesebb szállítási stb. költség van benne - hogyan kerülhet 1,5-2x annyiba, mint mondjuk a lengyel, cseh, spanyol stb.
Ezt most így nem teljesen értem, hogy az szerinted baj-e, ha inkább a magyar terméket vesszük, de szerintem nem. Hogy mitől drágább esetleg, azt nem tudom, mint ahogyan azt sem, az olcsóbb nem magyar miből van - bár a magyart sem tudom:)
Nem mellesleg a "környezetnek" sem árt, ha az áruszállítás okozta terhelések minél enyhébbek úgy globalice, amire nagy általánosságban talán mondható, hogy a rövidebb távolságokból történő beszerzés esetén jellemzőbb.
Bizonyára nem, gyanítom, az egészet az agrárlobbi találta ki (na nem nálunk, ezek még kispályások, csak odáig jutottak, h. vedd meg a magyart drágán, ha magyar vagy...) mert így egy csomó terméstől meg lehet szabadulni jó áron, aztán a maradékot megintcsak jó drágán el lehet adni élélmiszerként, hivatkozva rá, h. kevés van, tehát drágább.... :-))
