Az az árok az előző átépítés után, a '80-as évek végén épült, senki nem gondoskodott a takarításáról sem, legfőképpen azok nem, akiknek elemi érdekük lett volna. A lakosság meg már korábban jórészt betemette mindenféle szeméttel. Karban kellett volna tartani és akkor a geodétáknak is feltűnt volna, hogy ott van egy árok, ami működik. Ugyanígy volt az Érd-elág és Bagoly u. közötti szakasz vízelvezetése. Ott viszont nagyobb baj is lehet ennél: betemették a mélyszivárgó aknáit a legutóbbi átépítés során. Hogy ezek után a csőrendszer mennyire maradt átjárható, nem tudom, de vannak kételyeim.
Az átépítésnek megvolt mindenféle engedélye, a vízügyi hatóság is megkapta a terveket. Amennyiben engedélyköteles lett volna, előírta volna a vasútépítési engedélyben a vízjogi engedély beszerzésének kötelezettségét.
Megjegyzés: A mélyfekvésű városrészen az árok nem segítene sokat, a talajvíz szintjét szivárgóval kellene csökkenteni. Az meg végképp nem a NIF beruházásának feladata. Ugyanakkor nyáron a nagy szárazságban jól tud jönni a magas talajvíz. Egy ásott kút, és lehet locsolni a konyhakertet.
Ismét mondom: az elvi problémáidon vízépítő mérnök tud segíteni, a konkrét kérdéseiddel pedig fordulj a beruházó NIF Zrt.-hez. A "vasút" nem sajátít ki semmit, nem temet be semmit és nem épít be semmit, csak amit készen megkap, azt próbálja üzemeltetni több-kevesebb sikerrel.
Köszi. De van ám egy olyan rendelkezés, hogy a vasúti terület határa a töltéslábtól számított öt méter. Ez az öt méteres távolságtartás a töltéslábtól feltehetően azért van, hogy a (töltés oldala) rézsű anyaga ne putyogjon, vagy dőjön bele az árokba. Plusz: a kábelvezetékeket a rézsűn kívül cserélgessék, és ne a rézsű"falban", ahogy ezt kétszer is megtették a Kelenföld-Tárnok "vasútfejlesztés" óta.
Csakhogy: a vasúti terület határa az érdi "rombolási területen" csak "elvi", mivel elmaradtak a MÁV Tervező Intézet/Üvegzseb eredeti tervei szerinti kisajátítások. Magyarán: a két vágányhoz tartozó vízkivizetető betonárok betemetésével építették be a harmadik vágányt a veszélyeztetett Érd sasvárosi-újtelepi lakóterületen.
A töltésvizeket magáningatlanokra terelték.
Ezen a lakóterületen enélkül is magas a talajvíz, a városi árkokat pedig bemosták a vasútvizek.
Nem mellesleg fokozottan érzékeny sasvárosi vízbázis fölött csinálták ezt a családi házas áztatótavat a vasút mellett.
Mit lehet tenni, ha az uniós vasút ( a három vágány töltásláb + 5 méter) elvi határa a magántelkeken van rajta?
Része-e, része-e...? Az a része, amit a megrendelő kér. A MÁV pedig csak üzemeltető, szóval az ilyen jellegű problémákkal kapcsolatban a NIF, vagy vízépítő mérnök tud segíteni.
Kérdezem, tisztelettel: a vasúti töltés alatti betonmederlapos árok rendezése (megépítése) része-e a vágánybővítésnek városi lakóterülerten, családi házak szomszédjában, vagy sem?
Vízjogi létesítési engedély köteles-e, ha az uniós vágánybővítés során betemetik a korábbi vasútméretekhez tartozó talpárkot? (Kelenföld-Tárnok vágánybővítés Érd-sasvárosi, Érd-újtelepi szakasza: magas talajvízzel veszélyeztetett, és csapadékvíz elvezetések nélküli lakóövezet, ahová természetben a harmadik vágány beépítették.)
Köszönöm a gyors választ. Sajnos nem találom, de azt is lehet, hogy ezt a távolságot sem veszik figyelembe ma már a vasútközeli építkezéseknél.
Lenne még egy kérdésem: mennyire általános az, hogy egy mély és sík lakóterületen a töltés, a rézsű és a vasúti csapadékvízelvezető betonárok, vagyis a vasúti csapadékvíz-rendezés nélkül hagyjanak hátra egy uniós vágánybővítési lakóterületet?
A Kelenföld-Tárnok 2005 és 2012 között tervezték. A beruházók Érd legmélyebb és legveszélyeztetettebb részén, a Varjú utcai gyalogos átjáró és a Zámori úti közúti átjáró között úgy hagyták hátra a harmadik vágány beépítését, hogy közben betemették a korábbi méretekhez tartozó vasúti betonárkokat.
Így tehát vasúti csapadékkivezetés helyett a vasútszomszédos magáningatlanokra terelik rá "UNIÓSAN" hat éve a három vágány töltésének csapadékait. Ez azt jelenti, hogy víztározóként töltik fel ÉRD Sasváros és Újtelep szint alatti pincéit, kazánházait, kertjeit, aknáit a töltésről származó vasúti csorgalékokkal.
Kvázi "víztározóként" használja a MÁV ezt az eleve súlyosan veszélyeztetett lakóterületet.
Eleve elmaradtak a vágánybővítéshez, töltésrendezéshez, vasúti ároképítéshez szükséges lakóterületi kisajátítások.
Ez hogyan lehetséges?
Ki tudna ebben segíteni az itt élőknek, ha az önkormányzat is sz.rik a helyi építési szabályzatra és a vágánybővítésre?
Légy szíves, ha lehetséges, add meg ezt a tűzvédelmi jogszabályt. Azért is érdekelne, mert Érden, a Kelenföld-Tárnok vágánybővítéssel egyidejűen beépítettek egy lakótelepet a vasúti vízkivezető betonárok (kisajátítási) helyére. Elmaradtak a töltés rendezéséhez és a vasúti ároképítéshez szükséges kisajátítások, így jelenleg a három vágány töltésvizeit a lakótelep hulladékaival terelik visszafelé, a vasútszomszédos családi házak alá.
Fél éve kikotortak a vasúti töltés alól száz köbméter szemetet, de a korábbi, két vágányhoz tartozó vasúti betonárokba továbbra is gyűlik a bakterházra önkénnyel beépült "lakótelep" szemete.
Mivel a nick törölte magát, talán nem haragszanak meg a kiskunfélegyháziak ha helyettük válaszolok: Igen, a gép két éve kapott főműhelyt, és azóta is rendszeresen dolgozik.
D55: A vasút építésének megkezdése után 60 méter távolságon belül eső területre az építésügyi hatóság csak a MÁV területileg illetékes igazgatóságának előzetes hozzájárulása esetén adhat építési engedélyt. Továbbá még találtam egy olyat, hogy tűzbiztonsági mizéria miatt legalább 8 méter + a pályaszint és tetőgerinc magasság különbségének a kétszerese.
Camot 317 a másik oldalról?
