Kedves fórumozók, ez egy provokatív topic lesz szándékom szerint.
Tekintve a válások mags számát, és azt, hogy - nemcsak itt, de egész Európában, sőt a keresztény kulturájú országokban is - egyre több a szingli és egyre kevesebben képesek egy házastárs mellett több évtizedet leélni, biztos, hogy annyira ragaszkodni kellene a hagyományos egy férfi efy nő, gyerekek családmodellhez?
Én még nem nagyon találtam rá jó megoldást, de akit érdekel ez a kérdés, és tud valami okosat, ne fogja vissza magát!
eme szavak (holtomiglan-holtodiglan) nem sok értéket hordoznak.
de ez szig. mv.
hanem a döntés, az elköteleződés felvállalása -- ezzel érdemes vigyázni, semmi sem tart örökké.
egy szabadabb kapcsolatra sokkal jobban odafigyel az ember, táplálja hogy megmaradjon a másik iránti vonzalma, mint egy "felvállalt" papírral alátámasztott "szövetségben".
Szia, Regacs! Egy kérdéssel válaszolnék: tudsz valamit ebben a világban, ami biztos? Mert én nem. De hiszek a páromnak (legalábbis igyekszem). A gond akkor lehet egy kapcsolatban, ha elkezdenek nagyon különböző utakat járni, és nincs idejük a másikat szóval-figyelemmel kísérni. Szóval, nehéz női szemmel egy házasság, az biztos, de minket genetikailag kódoltak, hogy több mindenre figyeljünk egyszerre. Hát figyeljünk arra is, hogy a másik szava is ugyanazt jelentse, amit nekünk. Mást nem tehetünk. Üdv: Lohol
Nem a papír fontos a számomra, hanem a döntés, az elköteleződés felvállalása, ha úgy tetszik, a gesztus. A papír számomra sem jelent semmit, az esküvő, a szentség igen. A kimondott holtomiglan-holtodiglan.
"semmit nem jelent számomra ama bizonyos házassági anyakönyvi kivonat.
színjáték....
az élet nem az. kőkemény."
Számomra színjáték csak úgy együtt lenni valakivel, akire azt mondom, a párom, közben pedig nem köteleződöm el, annyira azért nem! Akkor nem a párom. Amíg fel nem vállaltam ország világ előtt, hivatalosan is, addig csak színjáték. Csak úgy teszek, mintha maradéktalanul a másiké volnék, közben pedig félek ezt kimondani, kibújok mindenféle modern, jól hangzó szöveggel, na ez a színjáték.
Volt egy ilyen érdekes eset a közelemben. A férjfi elment, mikor a gyermekek már nagyok voltak, elment egy fiatal tanítványával, 30 évet rúgott fel.,új házasságot is kötött. A feleség még abban az évben súlyos rákbeteg lett, a férj pedig visszaköltözött, és ápolta a haláláig. Ott volt akkor is, amikor a felesége meghalt.
Nos, hát ez az "el nem hagylak, semmiféle bajban" És szerintem a szerelem, az igazi itt kezdődik.
az veletlenul ebben a fene nagy szeretetben nem jutott eszebe,mennyi fajdalmat okozott a felesegenek azzal,hogy elhagyta????????
Na látod. Én tudom, hogy halálig a párom mellett leszek. Így vagy amúgy, de ott leszek, mindig számíthat majd rám, mert megesküdtem, és ha megesküdtem, meg is tartom, azért vagyok ember. "El nem hagylak semmiféle bajban"
Amiről te most beszélsz, "most jó együtt, de mi lesz később" pont a kiskapu.
"Mert ha igen,azt tuzon-vizen at megprobalom betartani."
Én is. A házastársi ígéretemet is, amit nem féltem megtenni.
"De nem biztos,hogy egy hazassag csak rajtam mulik...en is valtozom,o is,a korulmenyek is....ki tudja meg mi lesz??
A szendek erosen megvan,de a korulmenyek??????????? Tudod,soha ne mondd,hogy soha,de azt sem,hogy orokke:))"
Amit mondasz, abban természetesen van igazság. De: Az ígéreted megtartása rajtad múlik, rajtam múlik. "El nem hagylak semmiféle bajban" Ha megöregszel, megváltozol, akkor is számíthasz rám.
Volt egy ilyen érdekes eset a közelemben. A férjfi elment, mikor a gyermekek már nagyok voltak, elment egy fiatal tanítványával, 30 évet rúgott fel.,új házasságot is kötött. A feleség még abban az évben súlyos rákbeteg lett, a férj pedig visszaköltözött, és ápolta a haláláig. Ott volt akkor is, amikor a felesége meghalt.
Nos, hát ez az "el nem hagylak, semmiféle bajban" És szerintem a szerelem, az igazi itt kezdődik.
nem a sajat jogi vedelmemre gondoltam...bar halkan megjegyzem,a volt ferjem 5 eve szarik kifizetni a reszemet a kozos lakasunkbol.A jogi vedelemrol pedig annyit,hogy kiperelhetnem alola,akkor a birosag vegrehajtast rendel el es a fel lakasom 8 m forintjat rogton meg is kapom max 5-ben.....ennyit a jogi vedelemrol.Voltam ugyvednel,megkerdeztem
A tettek. Ilyen tett az is, hogy összeházasodom a párommal, felvállalom őt. Ez nem felelőtlen ígéret, nagyon is megfontolt döntés. Egy tett. A párom bárhogy tehette volna magát, hogy így meg amúgy szeret engem, ha fél fölvállalni, nem hiszek neki, nem bízom meg benne. Ha kiskaput akar hagyni, nekem azt jelenti, még keresgélni akar, nem akar mellettem kikötni. Elvett, ezzel bizonyította, hogy szeret. És azóta is, idestova 9 éve.
Egyébként tévedsz, semmilyen jogi védelmed nincs, a gyerek ugyanis nem az. Ha nem vagytok együtt 10 éve, akkor adott esetben úgy forgat ki, ahogy akar, egyszerűen átléphet rajtad. Ha már házasok vagytok, ezt nem tudja így megtenni.
es tudod,fogalmam sincs meg mit hoz a jovo.Ha minden jol megy egyutt fogunk jatszani az unokainkkal,de az is lehet,hogy maskepp alakul.De nem vagyunk egymashoz lancolva,csak bizonyos szempontbol.
Nem szeretek olyan igeretet tenni,amit nem tudom,be fogok-e tudni tartani.En alaptermeszetemnel fogva is kegyetlen nehezen igerek meg valamit.Belolem egy igeretet kicsakarni kesz muveszet.Olyat, pedig,amiben nem vagyok biztos,soha meg nem igerek.Mert ha igen,azt tuzon-vizen at megprobalom betartani.
De nem biztos,hogy egy hazassag csak rajtam mulik...en is valtozom,o is,a korulmenyek is....ki tudja meg mi lesz??
A szendek erosen megvan,de a korulmenyek??????????? Tudod,soha ne mondd,hogy soha,de azt sem,hogy orokke:))
nem ismerem jol a jogi helyzetet,meg az is lehet,hogy igazad van.De nem hiszem,hogy kiskapukat akar hagyni maganak az,aki ugyan nem hazasodik ossze,de akar anyagi,akar masfajta kotelezetteseget vallal azzal,akivel egyutt el.Pl egy gyerek utan mar nem is lehetne szedni a satrofat es ha nem megy,ugyanugy folytatni massal....
Szamomra egy gyerek sokkal erosebb kotottseg annal,mint hogy felelotlen igereteket tesz az ember vadidegenek elott.
Szamomra ebbol a szempontbol a szavak nem jelentenek semmit,annal inkabb a tettek......
Teljesen egyetertek veled. Mondom mindezt ugy, hogy en is ferjnel vagyok de mi csak azert hazasodtunk ossze, hogy csaladjaink vegre abbahagyak a basztatast.
Tudod, mi erről a véleményem. A te eseted persze speciális, de meggyőződésem, hogy akik általában így beszélnek, "minek az a papír", valójában maguknak akarnak kiskaput hagyni.
tudom,de miert nem lehet elfogadni,ha mas pedig mas miatt nem akarja?? Az egyszeruen nem igaz,hogy mas a statusza pl a gyereknek.Ez a be kell allni a sorba,mert ugy szokas,nekem nem tetszik........
POnt tegnap beszeltunk rola az emberrel,hogy eppen tul vagyunk azon a bizonyos kritikus 7 even,most mar akar ossze is hazasodhatnank,de minek
A masik felvallalasat en elinteztem azzal,hogy szultem egy gyereket neki.Attol a perctol mar egyikunk sem onallo,komplett csaladot alkotunk es feleloseget vallalunk egymasert,a geyrekeinkert.
En 7 eve elek egyutt valakivel papir nelkul es nagyonis jol erzem magam.NIncs meg az a megszokott "megszereztem,most mar minden mindegy" feeling.Tehat mindketten kenytelenek vagyunk tenni a kapcsolatunkert,egyutt tartani a csaladot ,stb....
a gyereknek a hazassagi papir az egvilagon semmifele mast statuszt nem jelentene,mint most,hiszen hazassag nelkul is vallalta az apja,az o nevet viseli.
