"A rajzokat nem olyan régen fedezték fel, 2007-ben egy kazah közgazdász és amatőr régész, Dmitrij Dej nézegette a területet Google Earth-ön. Ő figyelt fel először a szabályos alakzatokra. Egy dokumentumfilmet nézett, amelyben azt állították, hogy az egész világon, még Kazahsztánban is vannak piramisok. Kíváncsiságból elkezdte nézegetni a műholdfelvételeket. Piramisokat ugyan nem talált, de felfedezett egy hatalmas X-et. Először azt hitte, hogy valami szovjet építmény, de tovább kutatva még több hasonló jelet talált. Év végéig összesen nyolc különböző formát talált, 2012-re ezek száma 260-ra nőtt."
"a jól szervezett, nagy létszámú emberi közösségek, melyek már a klasszikus értelemben vett civilizáció kialakulása előtt megjelentek, határozottan képesek voltak nagy léptékű munkálatok megtervezésére, megszervezésére és lebonyolítására."
Szia :)
Ez amit állítottál teljesen igaz, bár a mai tudomány a lineáris fejlődésű történelem elmélet miatt nem fogadja el, hiszen akkor sokminden borulna. A történelem tudomány még hivatalosan nem ismerte be, de már nyílt tény hogy a legrégebbinek tartott sumér kultúra előtt több tízezer évvel is léteztek a Földön magas fokú emberi civilizációk.
Hogy mi volt pontosan Göbekli Tepe és kik éltek ott vagy mit csináltak az egyenlőre rejtély, de azért mert valami elsőre nagyon hajmeresztően hangzik nem kell elvetni. Ez a város abban az időben virágzott amikor az annunaki kultúra állítólagosan jelen volt itt, ebből az időből származik sok más egyéb rom (Yonaguni, Bimini stb) aminek Göbekli Tepe-hez hasonlóan csillagászati funkciója is lehetett. Szerintem ez nem véletlen, továbbá a Föld összes kultúrájának közös tűből eredése (égből leszállt istenek) sem. Teljesen egyértelmű hogy közös civilizációs kapcsolat kellett hogy legyen több tízezer éve a Föld szinte összes kultúrája között vagy valami összekötő kapocs ami ezekkel gyakori érintkezésben volt. Ez a kapocs lehet földönkívüli eredetű vagy emberi eredetű, ez egyenlőre rejtély. Mindenesetre nagyon elgondolkodtatóak az összefüggések.
"Deys research suggests that the figures could have been constructed by the Mahandzhar culture, who thrived in the vast steppes of what is now northern Kazakhstan between 5,000 and 7,000 B.C. This is an unusual development, since experts otherwise wouldnt expect that a nomadic population would stay in place for the significant time and effort required to make the huge mounds.
...
The idea that foragers could amass the numbers of people necessary to undertake large-scale projects like creating the Kazakhstan geoglyphs has caused archaeologists to deeply rethink the nature and timing of sophisticated large-scale human organization as one that predates settled and civilized societies, Dr. Clarkson said, according to The New York Times."
remek példa, topiktárs, ismét jelentős mértékben járultál hozzá a tudományos nézőpont ismertetéséhez és népszerűsítéséhez.
a bemutatott eset remekül bizonyítja, hogy Göbekli Tepe egyáltalán nem anomália: a jól szervezett, nagy létszámú emberi közösségek, melyek már a klasszikus értelemben vett civilizáció kialakulása előtt megjelentek, határozottan képesek voltak nagy léptékű munkálatok megtervezésére, megszervezésére és lebonyolítására.
"Vagy úgy..., a kényes kérdéseket ne is tegyük föl...
nem, nem vagy úgy. ezt úgy kell érteni, hogy bizonyos kérdésekre nem adható pontos választ, mivel egyelőre nélkülözzük az időgépet.
"Ami nem bizonyított, az csak feltevés."
pont arról beszélek, hogy ez egyértelműen bizonyított. a csontok a vadászat jeleit mutatják, ergo vadásztak, és a csontok a vadászat utáni feldolgozás jeleit mutatják, ergo a vadászat után megették az elejtett állatokat. szerinted ebben mi a feltevés?
írtam már neked, de tessék, újra:
<Since 1998, he has examined more than 100,000 bone fragments from Gobekli Tepe. Peters has often found cut marks and splintered edges on themsigns that the animals from which they came were butchered and cooked. The bones, stored in dozens of plastic crates stacked in a storeroom at the house, are the best clue to how people who created Gobekli Tepe lived."
"Nézd meg, mire válaszoltál! Jaaaa, ha nem hiszel a saját szemednek..."
mivel nem tudsz forrást adni, ezért jönnek a szokásos áltudományos panelek ( a vak is látja, stb). ugyanis, ha azok tényleg szabályos testek lennének, akkor millió cikk szólna erről a paradigmaváltó tényről.
"egy tömbből vágták ki olyan méretűre, amilyenre szükségük volt."
a mészkő lapokra hasad, vízszintes síkokban, de vannak benne függőleges törések, így nagyon egyszerű a bányászata. láttál már bányát közelről?
"Továbbá nemcsak én látom szabályos téglatestnek a köveket, hanem a feltárást végző kutató(k) is. Lásd a kontúr-rajzot:"
mivel az állításodat sem forrásokkal, sem képekkel nem tudod alátámasztani, ezért vagy kénytelen egy ilyen otromba módszerhez folyamodni. a videóban látható kontúr ugyanis nem azt illusztrálja, hogy a feltárást végző tudósok éppen kőtömbök szabályosságáról értekeznének, hanem a kőbányában beszélgetnek a bányászás/szállítás lehetséges módszereiről. az ott ugyanis egy, a bányában maradt tömb, ezért rajzolták körbe. ráadásul ez így még öngól is, hiszen ezek szerint a kibányászás előtt T-alakú volt, nem kellett törődni az illesztéssel.
"Mivel hasították a követ? Kőbaltával?"
igen, erről is nyilatkozott Schimdt.
Nézz a 6689 első képre, ott nem torzított az objektív.
te meg nézd meg a hivatalos galériát, ott sem torzít az objektív.
sőt, még egy olyan tömböt is láthatsz, amely a kőbaltával történő megmunkálás egyértelmű nyomait mutatja.
de miért kellett visszamennie? azt értem, hogy darkduck topiktárs félreértett hozzászólása nem nyerte el tetszésedet, de ebből még nem adódik az, hogy a mai modern életmódot próbálod projektálni az építőkre.
"max 10 km-en belül kellett laknia."
érdekes, mennyire szelektíven olvasol, szelektíven értelmezel és szelektíven emlékszel. idéztem a feltárást vezető kutató véleményét, aki szerint az építők max. 200 km-es távolságban lakhattak. nekem valamiért az ő véleménye mérvadóbb, mint a tiéd.
ez alapján pedig a szükséges létszám bőven elérhető (bár még mindig nem értem, hogy mi alapján számolsz).
"ha szabályosak lennének, akkor tudnál adni erről a tényről valamilyen forrást. megpróbálod? az sem baj, ha idegen nyelven van...."
Nézd meg, mire válaszoltál! Jaaaa, ha nem hiszel a saját szemednek...
"feltételezés feltételezés hátán, a szabályosnak tűnő formák a felhasznált kőzet sajátosságaiból adódnak."
Amint a példa mutatja ez csak a te fantáziád szerint van így, a régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy ezeket a köveket egy tömbből vágták ki olyan méretűre, amilyenre szükségük volt.
Továbbá nemcsak én látom szabályos téglatestnek a köveket, hanem a feltárást végző kutató(k) is. Lásd a kontúr-rajzot:
"mekkora az a viszonylag kis terület, hogyan számoltad ezt ki, is miért "kellett"?"
Nagyon egyszerű: Ahhoz, hogy egy építkezésre elmenjen és vissza, max 10 km-en belül kellett laknia. ez pedig 314 km2 területet jelent, cca 400-600 fővel, akik közül a munkaképes férfiak száma jó esetben sem lépte túl a 100-at.
"nem kellett kis területen lakniuk: bőven belefér, ha az egyébként távol lakó vagy éppen vándorolva vadászó (csordakövető) kisebb közösségek egy adott helyen (ott) találkoznak évente egyszer"
Ez rendben van, de évente egy-egy alkalom kevés volt Göbekli Tepe felépítéséhez.
"egy ilyen hely és alkalom adott esetben indokolhatja az építést,"
Indokolhatja, de az építkezéshez roppant kevés, hogy néha arra jár valaki...
"topiktárs, a 6673 a te 6671-edre íródott válaszként, az pedig Jeruzsálemről szólt."
Bocs', igazad van, azonban a 6673-as válaszod nem kielégítő az én 6671-ben feltett kérdéseimre.
Melyik az a link, amelyik leírja, hogyan kell "U" alakú lyukat fúrni, illetve azt a linket is kérem megnevezni (még egyszer) amelyikben 50-80 tonnás, vagy esetleg 100-200 tonnás köveket 6 m mély árokba helyeznek el.
"adnál végre valami forrást ezekre az állításokra?"
Már adtam ezzel kapcsolatos forrást, de kedvedért megismétlem:
"ahol megmaradt valamilyen értékes húst adó vad (mint pl. a bölény, a rénszarvas, a vadkecske és vadjuh), egy-egy embercsoport valósággal birtokba vett egy-egy állatcsordát, és egész évben követte, védve nemcsak a többi ragadozótól, de valószínűleg más embertörzsektől is (Ez szükséges volt, ugyanis ezek a kisebb testű húsállatok csak kisebb létszámú embert tudtak eltartani, így ügyelni kellett rá, nehogy a túlvadászat leapassza és megsemmisítse a csordákat). Kialakult a vadász-pásztor avagy terelgető életforma. Mivel egy-egy csorda a zsugorodó legelőktől eltekintve sem képes túl nagy emberpopulációt eltartani,..."
"vadászó-gyűjtögető közösségek kisebbek voltak, és mivel gyakran változtattak helyet, vándoroltak, kevésbé volt valószínű, hogy a fertőző betegségek elszaporodjanak körükben."
"Ezért nem élnek a vadászok olyan kis családokban, mint a mieink, hiszen képtelenek lennének így vadászni. Nagyobb társadalmakat viszont egy-egy bevándorolható körzet nem tudna eltartani, ahogy az együttműködés is nehézkesebb, ha túl sokan vannak. (Egy-egy hordában körülbelül nyolc felnőtt férfi van, ami ideálisnak nevezhető, mert elég sok ahhoz, hogy nagyobb vadakat közösen elejtsenek, de elég kevés ahhoz, hogy összehangolhassák a tevékenységüket.)"
"Gondolom, nem kérdés, hogy ezek szabályos téglatestek:"
nem kérdés: nem szabályosak.
ha szabályosak lennének, akkor tudnál adni erről a tényről valamilyen forrást. megpróbálod? az sem baj, ha idegen nyelven van....
"Az alsó képen az alaphoz igen pontosan derékszögben kellett faragni a kő alsó lapját, különben eldőlt volna. De a felső illesztésnél is kellett valamilyen mérőeszközt használni, különben ferde lenne a "T" vízszintes szára."
feltételezés feltételezés hátán, a szabályosnak tűnő formák a felhasznált kőzet sajátosságaiból adódnak.
nyilván volt vele utómunka a hasítás után, de ez sem volt túl nehéz, ismét csak az említett sajátosságok miatt.
egyébként csak szólok, hogy egy árva derékszöget sem látok a képen, mint ahogy a T vízszintes szára is ferde....
nézd, én értem, hogy neked ezek megoldhatatlan feladatok, se lyukat fúrni, se tornyot építeni, se vadászni nem tudsz.
az viszont kétségtelen tény, hogy őseink mindezt megoldották. a pontos válaszokhoz időgép kellene, ezért csínján kell bánni már a kérdésfeltevéssel is.
"csak feltételezni lehet, hogy az építők ellátására szolgált"
nem csak feltételezni lehet, ismét figyelmetlenül olvastál.
nem kellett kis területen lakniuk: bőven belefér, ha az egyébként távol lakó vagy éppen vándorolva vadászó (csordakövető) kisebb közösségek egy adott helyen (ott) találkoznak évente egyszer (kiemelt dátumkor): ekkor van a pletyik megbeszélése, a házasodás (kis közösségeknél logikusan a másik törzs-családból, vérfrissítés miá), fiúk felnőtté avatása, vásár-árucsere, egyéb közös tennivalók - egy ilyen hely és alkalom adott esetben indokolhatja az építést, miközben a nyári vásár területe közelében nem találsz állandó nagy lakóhelyet
Mindkét képen jól látszik - illetve alig látszik - a pontos illesztés.
Az alsó képen az alaphoz igen pontosan derékszögben kellett faragni a kő alsó lapját, különben eldőlt volna. De a felső illesztésnél is kellett valamilyen mérőeszközt használni, különben ferde lenne a "T" vízszintes szára.
"ha meg húsz év alatt épült mondjuk kétszer ennyi emberrel, akkor meg csak néha-néha kellett benézni a melóhelyre... és ekkor az ellátáshoz egyáltalán nem kellett semmi extra."
Ez elfogadható lenne, de egy nagy-család (néhány tucat ember) mi a fenének építene magának egy Göbekli Tepe méretű létesítményt? Ez az épület nem családi vállalkozásként született, de nem is egy kisebb települést szolgált ki, hanem többezres lelket számláló közösséget, akiknek viszonylag kis területen kellett lakniuk.
"a rengeteg csont igazolja, hogy bőséges élelem állt rendelkezésükre,"
Nem, ez csak annyit igazol, hogy rengeteg állatot vittek oda. A cél ismeretlen, csak feltételezni lehet, hogy az építők ellátására szolgált, de az is lehet, hogy áldozati céllal kerültek oda.
"miszerint a hely minden kőfaragó álma, baromi egyszerű volt kifaragni a köveket,"
Azért megnézném, hogyan faragnád a kő alját egy kőbaltával...
"és csak pár száz méterre kellett elvinni őket"
Egy köves, egyenetlen terepen elég nehéz 10-16 t-s köveket mozgatni. Lásd milyen a terep:
Mint említettem, nemcsak a technikai kérdés (kibányászás, szállítás) nincs kielégítően megválaszolva, hanem a munkára fordított idő, s a munkások és családjuk élelmezése, ellátása is válaszra vár.
topiktárs, a 6673 a te 6671-edre íródott válaszként, az pedig Jeruzsálemről szólt.
most akkor miről beszélsz?
szerintem megint összekevertél valamit...
"Helybeli vadászatból, gyűjtögetésből 1-2 fő/km2 népsűrűséggel lehet számolni, viszont egy ilyen építkezéshez (lokálisan) ennek akár százszorosa is kellhet."
adnál végre valami forrást ezekre az állításokra? amúgy te vadásztál már?
"sajnos beigazolódott, amitől féltem: olyanokat kérdezel, amik részletesen le vannak írva a külön neked linkelt cikkekben."
Az a baj, hogy egyik cikk sem tesz arról említést, hogy kik élelmezték/látták el az építkezésen dolgozókat, mert ez a kérdés egyik legfontosabb - ha nem a legfontosabb - problémája.
Helybeli vadászatból, gyűjtögetésből 1-2 fő/km2 népsűrűséggel lehet számolni, viszont egy ilyen építkezéshez (lokálisan) ennek akár százszorosa is kellhet. Miből éltek?
" Gondoltam én, de aztán rácáfoltál, mert Te az épület funkciójára gondoltál, amiben nem áll egyedül, hisz' Jerikó tornyát is hasonló szerepkörbe sorolták."
ebben egyetértünk, írtam is, hogy mindegyik leletegyüttes egyedi, így Göbekli Tepe is az a maga módján.
"szabályos mértani alakzatok, a pontos illesztések, a mérőeszközök (derékszög) alkalmazása"
tessék?
"hanem a létesítmény funkciójára"
egyáltalán nem siklottam át, többször is jeleztem, hogy a funkció magyarázza a kivitelezés-technológia módját. szerintem mindkét leletegyüttes rendkívüli, és óriási (de nem lehetetlen) erőfeszítést igényelt az alkotóktól.
az természetes, hogy a funkcióból adódóan kőből építették őket - mégis miből kellett volna?
ha meg húsz év alatt épült mondjuk kétszer ennyi emberrel, akkor meg csak néha-néha kellett benézni a melóhelyre... és ekkor az ellátáshoz egyáltalán nem kellett semmi extra
Ami 30 ember egész évi mindennapos munkát jelentett. Ezeket az embereket és családjukat (szumma legalább 100 embert) valakiknek élelmezni kellett. Ehhez legalább 1000 fős közösség kellett. Göbekli Tepe esetében még bányászni is kellett a köveket, meg elszállítani is, sőt, hosszadalmasan faragni is, mert nemcsak szabályos geometriai formát kellett adni neki, hanem ezen túl még bonyolult ábrákat is faragtak rájuk, sőt, pontosan kellett a derékszögeket kialakítani az illesztéseknél. Tehát a ráfordított idő a többszöröse lehetett a toronyénak.
Ezután lehet tovább számolni: A több-ezer fős település (vagy több kisebb) akár két nagyságrenddel magasabb népsűrűséget jelent nkm-enként, amit a vadállomány képtelen eltartani.
"(és hogy kitadimanta topiktársnak is kedveskedjek: nem tártak fel előzményt)."
Ezért a figyelmességért mindenképp jár a piros pont...
Jelzem, Jerikó tornyát különösebb előzmények nélkül meg lehetett építeni, bárki megtehette, aki elbírt egy nagyobb darab követ és rá tudta helyezni a korábban lerakottra. Semmilyen szerszám (véső) semmilyen mérőeszköz (derékszög) nem kellett a kivitelezéshez, csak fizikai erő és kellő szabadidő.
NASA releases images of enormous 8,000-year-old patterns
