maszek ügyelet: nekünk a házidokink kijön, ha kérem, amiért fizetek. akármikor kijön. így eldönthetem, hogy bemegyek a rendelőbe, és rizikózom, hogy betegebben jövünk-e haza, vagy itthon nézi meg az orvos a kölket. és akkor fizetek...
császár. tegnap beszéltem a férjével sokat, azt mondta, hogy kb. öt perc alatt lett rosszul éjjel, nem fájásai voltak, hanem egybefüggő fájdalom. berohantak a kórházba, az ügyeletes vacillált, legyen uh, ne legyen, majd befutott a fogadott orvosa (mindez éjjel egy körül), azonnal bevitték a műtőbe, onnan ki, és ekkor kiderült, hogy leállt a veséje, életmentő műtét, központi intenzív, altatják, aztán hajnalra elindult a veséje. de még mindig nincs magánál, továbbra is válságos az állapota, de most már érzem, hogy rendbejön.
gyors helyzetjelentés, a barátnőm veséje újra működik, a keringése éjjel jó volt, de most ismét megműtik, mert még mindig szivárog a vér, és nem akar abbamaradni. de most már érzem, hogy rendben lesz minden.
A kérdésed, hogy a gyerekemmel mi lesz, teljesen jogos. Én magam is félek, ha a valamelyik csöppségemet orvoshoz kell vinni. Egyetlen előnyöm van: orvos vagyok, igy könnyebb megbizható szakembert találni.
Ezt mondaná, mert nekünk, beosztott orvosoknak is ezt modják. Ez a törvény, nem tud mit csinálni. Tudod, a törvényeket olyanok hozzák, akiknek valszinüleg nem kell 4-5 órát várni kisgyerekkel a zyúfolt ügyeleten, ahol a gyerek szinte biztosan összeszed valami plussz nyavaját az ott várakozó többiektől... :-((((
Nem hiszem, hogy van magán ügyelet. Azt esetleg megbeszélheted a saját háziorvosotokkal, aki a gyerekeket látja, hogy mennyiért vállalna olyat, hogy sürgős esetben kijöjjön, megnézni a gyereket, illetve ha elmegy valahova pl nyaralni, akkor legyen valaki helyette. Akár egy fix havi összegért, vagy esetenkénti fizetésért. Fogalmam sincs, hogy működik-e, vállalja-e, vagy sem...
elolvastam azt a topicot és amit kati írt. Pontosan így tudom én is a történteket, és ugyanez a gyógyszernév is! Ha kati valóban szülész-nőgyógyász, akkor ez elég bizonyíték arra ami ennyire hihetetlenül hangzik és talán megérti most az aki _engem_ támadott, miért neveztem h.sz-et gyilkosnak:(
Nem tudom, a barátnőd hova járt terhesgondozásra, én most a másodikkal is a Margit kórházba járok. Itt összesen 4 vérvétel és négy uh-vizsgálat van. (Ill. mivel az orvosom 3 hetente akar látni, minden 3 hétben van egy uh.) Minden egyes terhesgondozás alatt le kell adni vizeletet is, amiben pont a fehérjét keresik. (A 36. héttől van CTG, de ez most nem ide tartozik.)
Egyébként a terhesgondozáson való megjelenést a 24. hétig 4 hetente, a 24 és 36. hét között 3 hetente, a 36. héttől hetente javasolják.
Első vérvétel: vérkép, éhgyomri vércukor, vizeletvizsgálat, vércsoport, ellenanyag, Wasserman. (Én voltam terheléses vércukron a 12. héten is, lévén az első terhességem alatt cukorbeteg lettem, valamint megvan sajnos a hajlam is a családban.)
Második vérvétel a terhesség 16. hetében: AFP, hepatitis, terheléses vércukor;
Harmadik vérvétel a terhesség 26. hetében terheléses vércukor, vérkép, vizelet;
Negyedik vérvétel: 36. terhességi hét, vérkép, vizelet.
Majd megkérdezem a barátnőmet, ha már tud beszélni, hogy mi az isten is történt itt tulajdonképpen. Beszéltünk mi a vizesedésről, de az első gyereknél is volt, és szerintem ráfogták, hogy ilyen típus. És csórikám gyümölcsnapot tartott/hét, gyakorlatilag fűszermentesen kajált egész végig, és közben csak jött a víz:( Este még dumáltunk, jókat rötyögtünk, erre tessék:(
Ezen kattog az agyam, hogy a rendszeres terhesgondozás kimeríti a havi egyszeri ultrahang, és talán két vérvétel (beleértve az AFP-t). Kevés vagyok én ehhez:(
A tüneteket, amikről írtál, ismerem, fél éve ugyanezt csináltuk végig. Mivel akkor hányt is, nem vittem be, ehelyett kihívtuk az ügyeletet éjjel fél tizenegykor, három óra múlva ide is értek...
Most legalább nem hányt. Eddig, és remélem, ezután se.
Sajnos, amit leirtál az a mai magyar valóság, ez van, ebben élünk.
És a gyerekemmel mi lesz?
Abban viszont nincs igazad, hogy ezt a balkánon is szégyelnék.
Tudom. De ha az ember dühös -- ebben az esetben ráadásul joggal! --, akkor szívesen túloz egy kicsit.
Ahol viszont ehhez a beteglétszámhoz kevesen vannak, de csak ennyit enged a törvény. Ha többen dolgozunk, vagy nem kapunk érte egy fillért sem (nem parát, fizetést, túlóra pénzt), vagy megbüntetik a kórházat.
Na ja, abban biztos voltam, hogy ügyeletes orvos főnöke is ezt mondaná, ha elkezdenék személyesen neki dühöngeni.
Áruld már el nekem, létezik-e magán-gyermekorvosi ügyeleti szolgálat? Nem vagyok gazdag, de a gyerekeim elég ritkán betegek, évente egyszer-kétszer szorulnánk rá az ügyeletre. Ugyanakkor mint apának nem tetszik, hogy 3-4 órát kelljen várni az ügyeletre. Nem értek az orvosláshoz, de most olyanok jutnak eszembe, mint például perforált vakbélgyulladás... :-(((
Renegade!
Remélem, jobban van a lányod.
Nem akarok látatlanban okoskodni, de nagyon hasonlóak a tünetei az én lányoméhoz. Ő hétfő reggelre hányt többször is- a végén a vizet is-, néhány perc alatt annyira megfájdultak a végtagjai és a feje, hogy nem tudott lábra állni (4 éves). Rögtön orvos, aki elmondta, hogy az összes betege hasonló (csak szerencsére gyengébb) tünetekkel jött, vírus. Hányás, hasmenés 3-4 napig és 1-2 napig magas láz, (nálunk 39,5).
Most már jól van, de iszonyúan megijedtem azon a reggelen.
Jobbulást!
Pumukli
Az a durva, hogy elég csúnyán vizesedett:( Persze ő meg olyan típus, aki nem szól, amikor baja van:( Összejátszott minden. De ha én orvos lennék (nem az vagyok, kommunikációval foglalkozom, és kríziskommunikációban állítólag jó vagyok, bár utálom), akkor egy csúnyán vizesedő kismamára csak odafigyelek kicsit jobban, nem?
Ne aggódj, mivel már túl van a szülésen, valószínűleg rohamosan javulni fog az állapota.
Az viszont érdekes, hogy a hellp szindróma súlyos, kezeletlen toxémiából alakul ki, amit azért illett volna észrevenni iőben...
Muter, igen:( Leállt a veséje, altatják, még egyszer meg kellett műteni.Édes jó istenem. A baba jól van, apuka azt mondta, gyönyörű. De azért most nem vagyok feldobva.
Én látom közvetlen közelről az orvoslás egy különös oldalát is. Ismerek valakit, aki most vizsgázott le család orvosi szakvizsgából, mert ő az szeretne lenni. Ehhez néhány dolog hozzátartozik.:
Adott egy kis faluból származó, szerény kislány, aki a tanuláson kívül nem sok mindent csinál kb. 20 éves koráig. Mi legyen, ha nagy lesz? Hát orvos, az jól (?) keres, megbecsült, exisztenciálisan jó pozícióban van, stb. És valóban , tanul is szorgalmasan 6 évig, amikor is elkezdődik az a két éve, amikor el kell döntenie, hogy hogyan szakosodjon. Igen ám, de valahogy nem jár be gyakorlatokra, inkább aláiratja a papírjait, mert minek menjen. Szülészetre, gyerekkórházba, belgyógyászatra? ÁÁÁ...Mentőzni, kifejezetten fujjj. Persze van olyan hely, ahol nem ússza meg, de az szenvedés. Megszületik végül a döntés, család orvos lesz. E mellett elválall ügyeleti munkát, mert lassan valamiből élnie is kell. Ahogyan a betegekről beszélni tud, rémísztő. Nem csúnyán, mert alapjáraton egy kedves nő, de olyan érzéketlenül, hogy borzasztó. A több napja haldokló volt már gusztustalan, fárasztó, unalmas és egyáltalán rossz bemenni hozzá. Van olyan ügyelet, amikor az infartusos szimuláns stb.
Letelt a két év, megszűnik a fizetés, praxis még nincs. Van két ingyen lehetőség (mert ugye a praxist meg kell venni kb. 10 millkó), az egyik az Illatos útón, a másik Zuglóban. Az egyik helyen senki nem áll sorban, hogy legyen egy ingyen körzete, a másik helyen harmincan állnak sorban (gondolom nem kell leírnom, hogy melyik, melyik). És egy gyakorlattal alig rendelkező, 27 éves ember mit választ, tremészetesen nem azt, amélyikhez tartozik egy munkásszálló, plusz egy hajléktalan szálló, ááá. Sorban áll a másikért. Ha nem jön össze, akkor majd hitelre veszi meg a praxisát. Hitelre, dacára annak, hogy nincs rendes otthonuk, a párjának minimálbére van, szóval nincs semmijük. Kórházba semmiképpen nem akar menni, mert ő azt nem bírja. Neki csak praxis kell. Mert ő ülni szeretne a fehér köpenyében, stressz nélkül, megeröltetés nélkül. Mint mondjuk én egy jobb napomon az irodában.
Csak egy különbség van kettőnk között, de az óriási. Nekem munkám van, neki HIVATÁSA. Ennyi!!
Sajnos, amit leirtál az a mai magyar valóság, ez van, ebben élünk. Abban viszont nincs igazad, hogy ezt a balkánon is szégyelnék. Csak 3-500 km-rel keletre, az Euba készülő Romániában ma olyan gyerekek, újszülöttek halnak meg, akiket itt, Magyarországon tökéletesen meg tudunk gyógyitani és élhetnek akár 90 évig, ha az van elrendelve nekik. Tudom, mert hallom, látom nap mint nap.
Az a helyzet, hogy a megoldás valóban az lenne, hogy kórházba, szakrendelőbe CSAK ÉS KIZÁRÓLAG az kellen menjen, aki valamilyn speciális problémával küzd. A többieknek a háziorvos által kellene meggyógyzulnia. Ez van az össze modern európai államban meg az USA-ban. Sajnos nálunk ez nem megy. Annyira a szakorvos képzés felé tolódott a hangsúly és annyira specializáltak lettünk, hogy a családorvos már csak a legegyszerűbb dolgokat hajlandó meggyógyitani. Igy viszont sokkal többen vannak az ügyeleteken, meg a szakrendeléseken. Ahol viszont ehhez a beteglétszámhoz kevesen vannak, de csak ennyit enged a törvény. Ha többen dolgozunk, vagy nem kapunk érte egy fillért sem (nem parát, fizetést, túlóra pénzt), vagy megbüntetik a kórházat.
Amikor én kezdtem, minden orvosnak egyaránt sz@r volt, egyedül a para emelhetett az életszinvonalunkon. Közben eljött a piacgazdaság és mit látunk: 18-22 éves fiatalok szuper autókban szaladgálnak, saját házuk van és jól élnek. Legyünk jó indulatúak, tegyük fel, ugyanannyit dolgoznak mint mi. De biztosan sokkal kisebb felelősséggel mint mi.
Egy példa: 13 éve végeztem az egyetemen, az ugye 8+4+6 év tanulás, plusz azóta a folyamatos továbbképzés. Tavaly szakvizsgáztam. Igy lett a fizetésem a tavalyi béremeléssel (ami tényleg jó volt) 144 ezer ft havonta, amit ha 4-6-t ügyelek, meg 10 telefonügyeletet adok, akkor haza is jön. Tudom, ez sokaknak még igy is álompénz. Ugyanakkor a testvérem aki közgázt végzett és bankban dolgozik, nálam évekkel fiatalabb ennek közel a tizszeresét keresi meg, plusz cégautó, cégtelefon, céglaptop. Én meg fizethetem a koöngresszusok költségeit, ha nem találok szponzort magamnak. És tartsam el a családomat, a gyerekeimet ebből, úgy, hogy közben alig látom őket.
Egyesszám első személyben irtam, de a tisztességesen dolgozó orvosok bármelyike ezt irta volna.
Persze, hogy elkurvulunk. Vagy elmegyünk vigécnek gyógyszergyárhoz, ahol boldogok nem leszünk, mert nincs meg a beteg gyógyulása feletti sikerélmény, de jól fogunk élni. Vagy tartjuk a markunk a boritékért. És megalázkodunk, vagy ami rosszabb, kiköveteljük magunknak azt.
Huhh túl sokat irtam... Bocs, de kiszakadt belőlem....
MuTeR, hát ez tényleg elképesztő. Örülök, hogy az én orvosom az utolsó 4 hétben már egyáltalán nem vizsgál meg kézzel hüvelyen keresztül (bár lehet, hogy ez valahol hátrány), de nem is feltételeznék róla ilyet. Igaz vszleg erről a dokiról sem gondolták volna korábban.
