Keresés

Részletes keresés

8472-es faj Creative Commons License 2002.09.16 0 0 14
Ez részben igaz. A hőszivattyús fűtés éjszaka is megy, akkor pedig a gázerőművek állnak.
Valóban drágább gáz és olcsóbb, vagy mostani árú áram mellett érné meg.
Van egy olyan technológia is, amikor nem a nagy felületből nyerik a hőenergiát, hanem a mélyebb rétegek (50-100m) magasabb hőmérségletéből. És nem biztos, hogy drágább, mint felszedni a kertben a földet 1,5-2 m mélységig, majd visszarendezni. (én erről a mélységről tudok, és nem az 1 m-esről) A talajvízből nyert hő az tényleg jobb, mint a talajból nyert már csak a nagyobb hőkapacitása miatt is.
Továbbra sem érthető, hogy miért nem támogatják, hiszen a fűtési szezon nagyobbik részében egyedüli fűtésként is elég. A "bivalens" megoldásra csak az igazán hideg kb. 2 hónapban lenne szükség.
A két Paks jó ötlet! :-))
Előzmény: Törölt nick (13)
Törölt nick Creative Commons License 2002.09.16 0 0 13
Szia!

Az, hogy a hőszivattyúk miért nem terjedtek el, annak gazdasági okai vannak elsősorban. Ezzel a gáz és villamosenergia árszerkezettel támogatás nélkül túl hosszú a beruházás megtérülési ideje. Esetleg ha 2 Paskunk lenne...:)
Vagy esetleg ha emelnék a lakossági gázárakat.

Talajba fektetett (1 m ) elpárologtatónál 1 kW hőteljesítményhez kb. 20-40 m2 talajfelület szükséges. Jobb a helyzet a talajvizes (pl. kútból kinyertvízzel üzemelő) rendszerekkel. Azonban ahogy én tudom, ezekhez bonyolultabb engedélyezés kell. Lényeg az, hogy elég magas a beruházási igénye ekkora méretű hőcserélőknek (egy átlagos méretű, jól szigetelt családi ház csúcshőigénye 10-15 kW körül van). Mindehhez hozzájönnek a járulékos költségek, pl. az, hogy hőszivattyús rendszert igazából alacsony előremenő hőmérséklettel érdemes üzemeltetni, ehhez viszont nagyobb radiátorok, vagy padlófűtés kell. Ez áll szemben a gáztüzelésű kazán olcsóbb beruházásával és azzal, hogy az üzemeltetésben nem jobb annyival, amennyivel kellene. Jó alternatíva a "bivalens" fűtés, amikor a csúcshőigényeket gáztüzeléssel elégítik ki, viszont az átmeneti időszakban a hőszivattyú megy. Ekkor a hőszivattyút sem kell a -13 fokos külső hőmérsékletre méretezni.

Ez az egész probléma gazdasági jellegű, hiszen a hőszivattyúról már Pattantyús is írt az 1940-es években, csak akkor még teljességgel gazdaságtalan volt, hiszen a villamos energia/fosszilis tüa. árviszonya a mainál sokkal nagyobb volt. Ja, és amíg az import földgázt égetjük el és abból lesz villamos energia, addig nincs értelme a gázimport kiváltásáról beszélni hőszivattyúval.

Üdv:

Előzmény: Mütyürke (11)
8472-es faj Creative Commons License 2002.09.15 0 0 12
A hőszivattyúkra gondolsz? Ajánlom az energia.lap.hu oldalat. Nem tudom, miért nem terjed, pedig komolyabb technológiával hatalmas gázimportot helyettesíthetne. Talán éppen ezért?! :-I
Előzmény: Mütyürke (11)
Mütyürke Creative Commons License 2002.09.15 0 0 11
És a hőpumpák miért nem terjedtek el?

...aminek tanúi vagyunk, az az emberiség hanyatlása.

Simply Red Creative Commons License 2002.09.14 0 0 10
Sajnos, pontos részletekre nem emlékszem. Úgy rémlik, hogy néhány köbméteres tartályról volt szó, meg egy bonyolult szerkezetről, amelynek a bonyolultságát és karbantartás-igényét egy autóéhoz hasonlították. Én helyedben megkeresném ezt a céget, én egy kiállításon találkoztam velük.
Előzmény: 8472-es faj (5)
8472-es faj Creative Commons License 2002.09.13 0 0 9
Oké, köszi. Elejétől végignézem majd.
De hogy maradjak a geothermikus hőnél. Nagyiparilag vajon miért nem használják? Pl. egy elhagyott, mély bánya az kitűnő hőforrás lenne.
Előzmény: jee_c (8)
jee_c Creative Commons License 2002.09.13 0 0 8
Köszi, de ez az Alternatív energiás topic inkább a közlekedés felé tendál.
Van abban minden, ami az alt. energiákkal kapcsolatos (pl. ez is, másik példa: a genfi ENSZ székházról is volt már szó).

A genfi tóban már volt szerncsém fürdeni - elég hideg volt nyáron is, bár bele lehetett menni (kb. 18 fok lehetett). A rendszer általi hűtése a tónak gyakorlatilag elhanyagolható, a tó mérete miatt.

Előzmény: 8472-es faj (4)
8472-es faj Creative Commons License 2002.09.13 0 0 7
És a föld, az is elnyeli a hót, csak nem tárolja olyan jól. Egyébként ismered az eljárást?
Előzmény: angyalhentes (6)
angyalhentes Creative Commons License 2002.09.13 0 0 6
Hat a vizet szerintem annyira nem, leven a fajhoje 4180 J/(kg*K) Tehat ahhoz, hogy mondjuk 1000 m3 vizet egy fokkal lehutsenek, kb. 4 milliard J energiat kell elszipkazni belole, ami kb. 1200 kilowattora. Mondjuk ezzel egy jol szigetelt epuletet napokig lehet futeni, de egy napig valoszinuleg. Es ez csak egy 10x10x10-es kocka volt, ami elenyeszo meretu a Genfi-to mereteihez kepest.

Kerdes persze az, hogy milyen gyorsan kapja vissza ezt az energiat, de mivel eleg nagy feluletu, szerintem azzal sincs gond.

Előzmény: 8472-es faj (4)
8472-es faj Creative Commons License 2002.09.13 0 0 5
Tudnál egy kis technikai részletet is mondani? Hány négyzetméteren és milyen mélyen lett volna a "hőforrás" a kertedben?
Előzmény: Simply Red (2)
8472-es faj Creative Commons License 2002.09.13 0 0 4
Köszi, de ez az Alternatív energiás topic inkább a közlekedés felé tendál. Most a háztartások energia ellátása érdekelne. Főleg ez a geothermikus energia. Azt tudom, hogy a Genfi-tó partján álló ENSZ székházat a tóból nyert hővel fűtik. Ez akkor jelentősen hűti a vizét?!
Előzmény: jee_c (3)
jee_c Creative Commons License 2002.09.13 0 0 3
Napenergiás vízmelegítő rendszerek talán a legegyszerűbb módozatai a megújuló energiás rásegítésnek. Ezzel fogalkozik több cég is Magyarországon (ami most helyből az eszembe jut az a Naplopó kft.- már csak a jól eltalált neve miatt is :).

Egyébként visszalapozva találhatsz sok linket, amely ilyesmivel fogallkozik at Alternatív energia, vagy a Napház tervezés, építés topik is.

Simply Red Creative Commons License 2002.09.13 0 0 2
Amit írtam, az a valós gyakorlat. A hőszivattyús cég képviselői mesélték, svédországi tapasztalatokra hivatkozva. Tehát az igaz, hogy létezik ilyen megoldás, de ezek a hátulütői. A mélyre lefúrt megoldással én a gyakorlatban nem találkoztam. Gondolom, az még drágább. Nekem végülis a legolcsóbb és legegyszerűbb volt a gázt bevezettetni.
Előzmény: 8472-es faj (1)
8472-es faj Creative Commons License 2002.09.13 0 0 1
Most ez komoly? Az ATV-n láttam egy bemutatót róla, amit cs.háznál alkalmaztak. Persze ott nem beszéltek a negatívumokról. De ezt nehezen hiszem, hogy ennyire kihűtti a földet. És mi van azzal a megoldással, amikor mélyebben lefúrnak és onnan szerzik a hőt?!
Előzmény: Simply Red (0)
Simply Red Creative Commons License 2002.09.13 0 0 0
Én jelenleg 0 alternatív megoldást használok.
Amikor a házamat építettem, szerettem volna a fűtést geotermikus energiával (hőszuvattyúval) megoldani. Több céggel beszéltem, kiderült, hogy ez családi ház esetén túl macerás megoldás (nagy intézményeknél külön embert tartanak egy ilyen rendszer karbantartására), másrészt, a földet annyira kihűti a beásott nagy hőtartály, hogy kipusztulnak a növények.
Előzmény: 8472-es faj (-)
8472-es faj Creative Commons License 2002.09.13 0 0 topiknyitó
Milyen alternatív és környezetbarát energiát lehet használni a háztartásokban.
Itt gondolok pl. a geothermikus hőenergia és a napenergia használatára.
Miért nem terjednek ezek?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!