Volt a videóban egy rész, hogy a tetőn volt a kecske, Görögországban ez megszokott látvány, még a fák tetejére is felmásznak, mindent lelegelnek amit elérnek és nekik ízlik! A kecskebogyó viszont jó a komposztba! ;)
Meg nem lattam, igaz csak ablakon keresztul neztem... nem surun fordul elo, de ha kinnt felejtem a macskak kajajat, ott vannak... az egyik cicam nem akart bejonni a hazba egy ideig - de amikor hidegre fordult az ido, meggondolta magat. Nagyon lefogyott, ezert etettem kinnt. Hiba, mert jottek ra a mosomedvek, oposszumok, sot, a roka is korulnezett, mi a vacsora... egesz kozel, az ajto elott.
Sajnos nem járok mostanság a közelükben. De a kertben lévő jelekből is következtetni lehet a nitrogén hiányára vagy túlzott jelenlétére, a kerti növényeink jól fejlődnek, tehát nem lehet nitrogén hiány a talajban, néha túl jól is, köztudott, hogy bizonyos növény csoportok képesek a légköri nitrogén a gyökerükben raktározni, érdemes ilyen növényeket is ültetni, mi szoktunk is:
"
Nitrogén (N)
...
Hiányának legjellemzőbb tünetei:
alsó levelek sárgulnak, néha a levél erek sárgábbak, egész növény világosabb árnyalatú lehet, szár vékonyodik, gyenge, a hajtáscsúcsok jellemzően vékonyodnak, gyökér vékony, nem ágazik el, fehér, fejlődés, növekedés észrevehetően lelassul, levél erek vörösek vagy sárgák a szénhidrát felhalmozódás miatt, termésmennyiség csökken, színeződése, minősége is gyengül.
Túladagolásának legjellemzőbb tünetei:
tenyészidőszak megnyúlik, vegetatív jelleg erős, levelek túlméretesek, szár, hajtás irreálisan vastag, torz virágfejlődés, rossz a kötődés, gyakori a virághullás, terméselrúgás, torzulás, zavart termésfejlődés, hosszú érés, késői termés, beltartalom gyenge, szín, íz, pultállóság gyenge, tárolhatóság rossz, nagy a tárolási veszteség, tárolási betegségek fellépése erős, ellenálló képesség csökken élő és élettelen környezeti hatásokkal szemben is
"Becses forrás az istállótrágya, hiszen elősegíti, hogy a nitrogén, a hüvelyes és a takarmánynövényekből vissza tudjon kerülni termőtalajba. Az istállótrágya, mint köztudott állati eredetű, így az állatfaj, az elfogyasztott takarmány és az alomanyag minőségének kölcsönhatásától függ a trágya összetétele és hatásfoka. Az istállótrágya felhasználása azoknál a növényeknél szükségeltetik, amelyek a legtöbb tápanyagot vonják el a termőföldből.": ezt meg innen ollóztam:
Nálunk nincs nagy szintkülönbség, enyhe rézsű lett kialakítva. Emlékszem, olvastam erről a giliszta tea felfogásos módszerről. Itt ha tele van a komposztáló vízzel akkor a kert többi része legkevésbé igényli a vizet, mert ez azt jelenti, hogy rövid idő alatt hatalmas mennyiségű eső esett le. Idén kétszer volt ilyen, néhány nap alatt elszivárgott a víz, ami jelzi, hogy agyagos, kötött a talajunk. Az agyagos talajban nem nagyon tudd semmi felszívódni, tehát elveszni sem!
Az, hogy napokig tároljam a 'komposzt teát' egy olyan időszakban, amikor a talaj telítődött vízzel, nem sok értelmét látom(bebüdösödne), talán nyári vegetációs időszakban érdemes. Akkor néhány nap alatt fel tudnám használni. Szerencsére nem állandó jelenségről van szó, sokszor inkább áldásos az odafolyó kevés csapadék, pl 2015-2016 ősztől- idén nyár végéig elég aszályos időszak volt, mégis kielégítően komposztálódott a bele tett anyag(egy kicsit rásegítettem öntözéssel is a nyár folyamán, de ez minimális volt). Ősszel jó minőségű anyagot tudtam kiszedni.
Be kellett latnom, vannak hatarai a kepessegeimnek :)). A komposztot mar vagy ket eve nem forgattam... tul sok munka - mert annyi mas is van amit csinalni kell. Es nem csak en oregedtem, hanem a komposztalo faja is... Igy aztan... kozos megegyezessl bucsut mondtunk egymasnak.
Az energiamat az uj ut epitesebe tettem - mig birom - aztan ennek a karbantartasa szinte semmi munka.
A faleveleket komposztalom, a bokrok aljan. Ami az agyasokon van - ott hagyom, csak a furol szedem fel.
Sok a fa, sok a leesett vagy levagott ag. A legegyszerubb megolad a "bio-kerites" :)), a telekhataron a bokrok koze teszem a fat, agakat, leveleket - es szepen bekomposztalja magat, erdei fold lesz belole. No meg... megemeli a talajt, mert a kertem lejt a szomszedok fele. Igy a fold nem maszik at a szomszedba. A macskak nagyon imadjak ezt a megoldast! :))
Ha van lehetőséged vigyél mintát a komposztodból a talajvizsgáló hivatalhoz ,nézesd meg. Meg fogsz győződni , hisz az anyag az komposztálódik csak nem mindegy milyen minőségű a végtermék. A tiedbe nem lesz nitrogén ....
Sándor111-nélúgy van megoldva, hogy a komposztáló alja lejtős oldalánál van egy kivezetés, ahol nagyobb edénybe fel tudja fogni a komposztálóból kijutó vizet. Ez a giliszta tea. Öntöz vele. Bár neki nincs a földbe süllyesztve az anyag, de el tudnám képzelni a Zsur által mutatott megoldást a cső végén egy besüllyesztett műanyag edénnyel, kis hordóval. Kár engedni elfolyni azt az értékes folyadékot.
Gondolkodtam valami hasonló megoldáson, de az a probléma, hogy hova vezessem a felgyűlt vizet, nálunk nem engedélyezett a szennyvíz csatornára kötés, ha meg kiépítem valahova azt is el kell vezetnem, az utcánkon az önkormányzat nem oldotta meg a csapadékvíz elvezetését, szikkasztóként kiásott árkok vannak, amelyek nem a vízelvezetést szolgálják, mert nincs elvezetés(nincsenek az átfolyók biztosítva), az esősebb években csurig vannak az árkok vízzel, 2014-ben egy igen esős év volt, akkor szembesültünk ezzel, így feleslegesen építeném ki, a vizet csak ebbe az irányba tudnám vezetni, az utca fele nem, az utcánkban a velünk szembe oldalon az önkormányzat szerint megoldott a csapadék elvezetés, érdekes módon mégis csurig voltak ott is az árkok (ahol vannak),mert sok helyen le vannak takarva, egy betonrács látható, azt sem tudom, hogy tudnám tőlem a burkolt út alatt elvezetni a felesleges vizet. :(
Amikor volt komposzt ladam (mert osszel felszamoltam mind a kettot) akkor az a talajon rajta volt, nem volt leasva. Kicsit lejtos is a talaj ott ahol voltak... de a tetejet takartam, mert a nap jobban melegitette, es vedte a szeltol - mert az meg szarit - es a sok esotol... Nem fulledt be, mert az oldalak deszkai kozott volt hezag, levegozott.
Azert is takartam, mert a zoldseg maradekra rajartak az allatok... aminek nem orultem, mert mast is ettek, nem csak a komposzra dobott zoldseg maradekot... no meg az unokam is meg szerette volna kostolni :)).
Korábban volt, hogy öntöztem a komposztot, amikor még prizmába raktam, a száraz felső részen szépen lecsorgott, nem nedvesedett át mélyen, a végén volt olyan, hogy a locsoló csövet bele nyomtam, hogy belülről áztassa, nehéz volt nedvesen tartani.
A gödör már néhány éve megvan, a komposztlakók elég jól elvoltak eddig, mindig találok benne gilisztákat, ászkákat, még rózsabogár lárvát is. Úgy tűnik tudnak alkalmazkodni ehhez a környezethez. Amúgy jól működik a dolog, a tavasszal levágott egészben a komposztáló aljába tett virágosnád(Miscanthus) szár is komposztálódik őszig, a dió levél is lebomlik benne egy félév alatt! Tehát működik a dolog!
Nyugat-Európában ahol sokat esik érthető, hogy védik a csapadéktól a komposztot, itt nálunk külön jót tesz a komposztálódást segíti. A zárt komposztálóban valóban nem tud a víz elszivárogni, csak bele büdösödni, úgy tűnik az emberek maguknak csinálnak sok pénzért felesleges munkát a zárt aljú komposztálókkal, mert ott aztán mindig oda kell figyelni, mert ha kiszárad az sem jó, de ha túl sok víz kerül bele az sem jó, nem beszélve a kicsi lebontó, avarevő élőlényekről, hogy egyik verzió sem jó a számukra. Vissza sem tudnak települni oda, ha beüt a krakk!
Korábban talajszinten volt a komposztálom, akkor a komposztálódás sokkal lassabb volt, mert mindig kiszáradt a széle, a beforgatás után a megindult komposzt száradt ki, ezért lett gödör, az utóbbi néhány évben mélyítettem ki a gödröt, voltak özönvízszerű esők, időnkét vízzel telítődik, de mindig kiszárad, nem állandó vízborítottságú, nagyon jó erdei talaj szerű komposzt szokott képződni ebben a gödörben. Szerintem a kicsi élőlének feljebb tudnak vándorolni, amikor megtelik a gödör, mert nem betonozott gödörről van szó, az alja sárga agyag, arra nem nagyon tud elszivárogni a tápanyag, oldalra meg nem nagy mennyiség mehet,mert agyagos a talaj nagyon. Szerencsére eddig rothadást nem vettem észre a komposztban, nem volt nyálkás büdös anyag sem.
Szerintem nem használ a komposzt hasznos lakóinak, ha vízben áll a komposzt. Megfullad a sok giliszta, pinceászka, százlábú és még nem tudom mik. Élet nélkül csak poshad az egész. Ezért is javasolják a komposztálást kezdődnek hogy vigyázzanak, ne legyen túl öntözve a halom, csak nedvesen tartsák.
Nekem raklapok között érik a komposzt. Ha túl nagy eső várható, letakarom arra az időre. Ha szárazság van, néha öntök rá 2 locsolókanna vizet.
Unartis gödréből a víz nem egy lefolyóba folyik el, hanem beszivárog a komposztba és a környező talajba, ahonnan szárazság esetén vissza tud pótlódni. Mivel gödörbe pakol, ott látványosabb, de ugyanez történik nálam a komposzthalmon, mivel annak sincs alja, és takargatni sem szoktam. A növények imádni szokták:)
Rossz megoldás. Gondold el hogy ha lefőzöl egy kávét , a zacc ban mi marad? Vagy a krumpli ha megfő a levét elöntik a többibe valami vajat túrót tenni kell hanem evés után 10 percre éhes vagy.
Komposztal is ez van , az ilyen komposztban nincs tápanyag a növények semmit se fejlődnek. Pont az a tulajdonsága veszik el amiért csináljuk.
Ha betöltenéd tavasszal a gödröt . Egy ládát föléje abba ha csak 10 vödör komposzt lenne úgy is jobban járnának a növényeid.
Az elszivárgott vízzel sok hasznos elem is elszívárog amit a víz kiáztatott a komposztodból. Ezért jobb a komposztláda amit nagy esőzésekkor le lehet takarni .
Néhány nap alatt elszivárgott a víz, így nagy eséllyel a lebontó szervezetek tovább végzik áldásos komposztgyártó feladatukat. Nem fog berothadni az egész.
