Szerintem meg nem. Az öncélú ismeretgyűjtés is valami. Itt megint nagy Európaközpontúság van. Nyugodtan lehetnek olyan kínai vagy indiai ismeretek,amikről nem tudunk. Mondjuk,mert azokat a térképeket senki európai még nem látta.
Az hogy banánt az egész földön termesztenek elég hatás? Mert valahogy a palántáknak át kellett hajózni az ósünön.
Szenzációs lelet: egy csirkecsont miatt borul a történelem2007. június 6., szerda 14:20 InfoRádió / news.com
m
m
-A polinézek hamarabb érték el az amerikai kontinenst, mint Kolumbusz Kristóf - hozták nyilvánosságra kutatási eredményeiket új-zélandi tudósok. A bizonyíték egy csirkecsont.
A csirkecsont egy chilei indián településről származik, amely még az európaiak érkezése előtti évszázadokban létesült.
Az Új-Zélandon elvégzett DNS-tesztek azt mutatták ki, hogy a csont eredeti "tulajdonosa" mintegy 600-700 évvel ezelőtt élt, jóval korábban, mint ahogy az európaiak megérkeztek volna a 15. században.
A vizsgálatok megállapították azt is, hogy a csirke polinéz eredetű volt, vagyis felmenői sok ezer mérföldre a chilei partoktól elterülő szigetvilágban éltek.
A tudósok azt már korábban megállapították, hogy az elmúlt kétezer évben a polinézek egyre keletebbre vándoroltak: elérték a Húsvét-szigeteket és Hawaiit.
Az új-zélandi DNS-vizsgálatokhoz a Csendes-óceán térségéből gyűjtöttek csontokat a kutatók. A Chilében talált csirkecsontról megállapították, hogy az egy kétezer éves tongai csont "rokona".
Lisa Matisoo-Smith professzor azt mondta: elképzelhető, hogy a polinézek 600 vagy 700 évvel ezelőtt vitték be a csirkét magukkal Dél-Amerikába.
Az édes burgonyát és a lopótököt, amelyek Dél-Amerikából származnak, évszázadok óta használják Polinéziában. A kutatók találtak hasonlóságot a polinéziaiak és az amerikai törzsek egyes szavai és használati eszközei között is.
Azt viszont nem tudni, hogy ez az egyezés az amerikai kontinensről visszatérő polinézeknek vagy az onnan kiinduló őskori felfedezőknek köszönhető.
Az utóbbi verziót erősítette a norvég Thor Heyerdahl is, amikor 1947-ben Kon-Tiki nevű tutajával 101 nap alatt Peruból elhajózott egy francia-polinéziai szigetre.
A mostani felfedezés azt bizonyítja, hogy az útnak "kétirányúnak" kellett lennie, hiszen a most megtalált csirkecsont valahogy eljutott Dél-Amerikába.
Ez az út viszont az uralkodó széljárás miatt egy dél-amerikai tutajnak nem sikerülhetett, a polinéz kenuknak azonban igen.
A Húsvét-szigetekről Dél-Amerikába, vagy a Hawaiiról Észak-Amerikába vezető út hosszúsága nem lehetett leküzdhetetlen a polinézeknek, tekintetbe véve technológiájukat és tudásukat - mondta Lisa Matisoo-Smith.
Nézd, azért Amerikában sokan jártak 1492 előtt. Vikingek, polinézok, ázsiaik stb. De azért a térképészetben ennek nincs nyoma. Sőt, egyes teóriák szerint nem Kolombusz volt az első középkori hajós, aki nyugatnak indult. Viszont ő volt az első aki vissza is tudott térni. Pl. kevesen emlegetik, hogy legalább olyan jelentős, hogy Kolombusz rájött arra - a korszak egyik legtapasztalatabb óceánjáró hajósa volt Írországtól Guineáig - , hogy az Atlanti-Óceán állandó szél és áramlat körforgása lehetővé teszi a déli átkelést és az északi visszajövetelt.
Úgy vélem, hogy igazából azokat az utazókat érdemes figyelembe venni, amelyek kimutatható hatást okoztak az adott birodalom fejlődésében, világfelfogásában.
Most mit mondjak? Keveset tudok. Azt biztosan állíthatom hogy évezredekkel azelőtt jártak Amerikában. Nézz át az Atlantiszba,oda raktam be a képeket. Ha akarod,megkeresem a polcon hogy pontosan milyen válaszokat kapott Polo! Tedd 1más mellé Kolompos és Cseng hajóját. Ennyi a különbség.
Azért ennél egzaktabb dolgokra lenne szükség, minthogy azt hiszem mindent. :o)
Pl. mi a helyzet Cseng Ho XV. század elején végrehajtott expediciójával? Mit ismert meg szerinted? Azok az ismeretek hol tükrözödnek az általad felhozott térképeken?
Nyílvánvaló, hogy a saját világukról rendkívül sok infoval rendelkeztek, eljutottak kelet-afrikai partokig, polinéz szigetvilágba, de pl. Ausztrália és Új-Zéland a konkrét térképen milyen forrásból került oda? Van-e arra bármi info, hogy az európai felfedezők előtt bárki körbehajózta volna a két nagy "szigetet"?
Summa summarum, szét kellene választani a térképeken található infokat kor, tér és felfedezők szerint is. Mert ebben a formában egyik felhozott térképhez kapcsolódó Xv. századi dátum se tűnik hitelesnek.
Amerikai és antarktiszi utazásokról szívesen olvasnék valami konkrétat is. Én az előbbiről hipotézis szintjén hallottam, az utóbbiról még nem.
Azt hiszem mindent. Legalábbis a saját környékükön. Amerikai utazásokra mind Indiából,mind Kínából van bizonyíték. Az Atlantiszba pár napja be is tettem a kínai részt.
Marco Polo Csendes- óceáni és Ind-óceáni kérdéseire részletes választ kapott,ami ha nem is teljesen pontos,de mutatja hogy az adatokat elvileg tudhatónak ismerték. Ha ilyet Európában kérdezett volna 1 kínai,legfeljebb azt hallhatta volna,hogy nem tudom,bár alighanem ennél is rosszabb lett volna a helyzet.
Valóban, térképészetben ők is profik voltak. Ebben még nincs semmi extra.
De érdemes megnézned mondjuk a térképészettörténete könyveket, hogy mennyire más ábrázolástechnikával készülnek a középkori kínai térképek. Az általad belinkelt kínai térképek túlságosan tükrözik a reneszánsz európai térképészet hatását. Pl. a két egymásba érő félgöm
Más, a térképtechnika kevés az ábrázoláshoz. Ahhoz a területeket fel is kell fedezni és részletesen felmérni. Van arról ismereted, hogy az európai felfedezések előtt mit ismertek a világból a kínaiak?
Nos esély mindenesetre van. A Császár-csatorna több mint 1000 éves. Térképészeti hivatal,és komoly módszertan nélkül nem működne. Pl. valahogy meg kellett állapítani 2 többezer km távolságra levő pont közül melyik van magasabban!
Nézd, esély van egyáltalán arra, hogy 1418-ban a kínaiaknak bármilyen fogalmuk legyen a déli és északi sarkról?
Az északi sarkot is szárazföldnek ábrázolták. A Terra Australis pedig nem foglalja magába Ausztráliát, hiszen úgy tűnik, hogy Ausztrália és Új-Zéland is szerepel rajta, ami megint kérdőjelessé teszi az évszámot.
Harmadrészt, az egész ábrázolástechnika egyértelműen a(z) (reneszánsz) európai iskolát tükrözi, É-D tájolású.
Különböző térképtörténeti könyvekben láttam európai hatás nélküli kínai térképeket és teljesen más volt az ábrázolástechnikájuk. Erősen kétlem, hogy 1418-ban egy kínai térkép így nézhetett ki.
Semmire. Nézd meg a 468ban levő linkket,és döntsd el. Már csak a stílus miatt is XVII. sz.-inak néz ki. A kínait 1418asnak mondják,de ezt nem tudjuk elolvasni.
Mi alapján? Dokumentált valahol, hogy a térképen szereplő ismeretek 1426-ban valóban megvoltak? Nem csak arról van szó, amire a térkép latinnyelvű felirata is utal, hogy valójában egymástól messze lévő korok ismereteit szintetizálja egy XVII. századi térkép, amelynek egy része valóban XV. századi, sőt még annál korábbi adatokra is épít?
Összetett a dolog, mert a California alatti feliratban Mattheus és Nicolaus Poli XIII. századi (!) szkita királlyal való találkozásukkal kezdi, pápai udvarban tett látogatással folytatja. Itt említ egy XXVI. évet, ami szerintem nem 1426.
A Bering-szorosnál található felirat, viszont XV-XVI-XVII. századi adatokat említ.
Jaj,ez baromság! A Hét Város megvan. Settecitta vagy mi a neve,közismert hely,mint mondjuk a Bugac-puszta. Semmi relytéj. Sajnos az É&T honlapja bedöglött,itthon meg nem találom a tartalomjegyzékét. 1 jó cikk volt róla fényképekkel.
"Chiasson -torontói épitész- úgy véli, rátalált a Hét Város elfeledett romjaira. A helyet Kanada dél-keleti határvidékén, a Cape Breton sziget északi csücskében fekvő Cape Dauphin hegyen jelöli meg. Szerinte azonban – a legendákkal ellentétben – azt nem európaiak, hanem kínai felfedezők alapították."
A dőlt betűs részt én irtam bele mert azt korábban emliti, hogy ki ő, az idézett részben ez nem szerepel.
Szerintem nem XV. századi még a felirat alapján se.
Egyrészt a mai Behring-szoros helyén látható felírat azzal kezdődik, hogy Orientales Indias hac tabula expressas peregrinationibus et scriptis illustrarunt...
Keleti-Indiáknak csak akkor nevezhetik ezt a régiót, ha már a Nyugati-Indiák neve megszületett...
A következő mondatok alapján meg én a saját gyenge latinommal úgy értem, hogy bizonyos XV. századi portugál itinireráiumok és a XVI. századi kereskedők, felfedezők információ alapján készítették. Egyébként év nélkül XVII. századi térképnek vallja magát. :o)
