Keresés

"1849. február 26-27-én a kápolnai csatában a magyar sereg vereséget szenvedett az osztrák hadaktól. Az óvatos Dembinski a Tisza mögé vonta vissza a honvédeket. Az elégedetlen magyar tisztikar – Görgeivel az élen – fellázadt, és megfosztotta hatalmától Dembinskit. Kossuth rövidesen Görgeire bízta a fősereg vezetését. Windisch-Grätz osztrák fővezér alaposan túlértékelte kápolnai győzelmét, és jelentette az udvarnak, hogy: “A lázadó csordákat, amelyeket Kápolnánál iszonyú mennyiségben találtam fel, szétvertem, és nagyrészt megsemmisítettem... Remélem néhány nap alatt hatalmamba kerítem Debrecent, a pártütés fészkét.”  Ferenc József császár és a bécsi udvar erre győzelmi pózba vágta magát, és március 4-én Olmützben u.n. oktrojált alkotmányt bocsájtott ki, amely feldarabolta Magyarországot, és az “egy és oszthatatlan Ausztriai Császárság” részévé nyilvánította"

forrás:http://gomororszag.host.sk/212.html

A gratulációk után egy másik idézet.

"A lázadó csordákat megsemmisítettem, maradékait szétszórtam. A magyarországi lázadás ezzel befejezödött."

Ki jelentett kinek, és évre-hónapra mikor?

XVI. Az idézet a Szent Szövetség alapító irata, mely I. Ferenc osztrák császár és magyar király, I. Sándor, Oroszország cárja, valamint Frigyes Vilmos porosz király között köttetett 1815.ben.

No akkor, egy kis párhuzamos feladvány, hátha sikerül felébreszteni a társaság érdeklődését...

XVI. Honnan származik az idézet, ki A, B és C?

"Az oszthatatlan és legszentebb Háromság nevében! Õ Felségeik A, B és C azon nagy események következtében, melyek az utolsó három év lefolyását Európában jellemezték, és különösen azon jótétemények következtében, melyeket az isteni Gondviselés azon államok iránt tanúsított, melyek bizalmukat egyedül beléje vetették [...] Ünnepélyesen kijelentjük, hogy jelen rendelkezések célja az, hogy az egész világ elõtt megvallják rendíthetetlen elhatározásukat az iránt, hogy nem vesznek más szabály gyanánt, akár államaik igazgatását illetõen, akár minden kormánnyal fenntartott politikai viszonylatokban, mint ennek a szent vallásnak a parancsait, [...] Ennek következtében Õ Felségeik a következõ pontokra nézve egyeztek meg:

I. [...] a három szerzõdõ uralkodó egy igaz és feloldhatatlan testvériség köteléke által egyesítve, magokat honfitársaknek tekintvén, egymásnak minden alkalommal és minden helyen segítséget és támogatást fognak nyújtani: alattvalóikkal és hadseregeikkel szemben családapáknak tekintik magukat; és õket ugyanannak a testvériségne a szellemében fogják kormányozni, melyek õket a vallá, a béke és igazság védelmére lelkesítik."

no, egy önként jelentkező :)

Végül is hagyatkozva a forrásomra Bécshez számítottam a 471 évet (mert úgy-e felmerült Buda ostroma is, mint eredet), így 1212. S inkább város. De a szükség a várvédőket érintette, éhség formájában...

Nem is tudjátok,milyen az, múmia-fáradtan megérkezni az oázisba, leheveredni kedves tevénk ölébe, amíg a tüzes beduin gésa elénkbe teszi a Karaván sajtot és ha forró tejet, mézzel......és persze datolyát és fügét a Pupunak.

Hogy mi is a feladvány? Segítettem,ugye?

Reconquista

(érdekel egyáltalán? kelletlen vagy ill. voltál)

Ha-ha, "nem tudok számolni" :)

Hát, nem is tudom... ;o) Az Építőművész SH ismeretlen előttem sajnos.

Igen! Miből találtad ki? :-)

Egyébként szerintem nem gond, hiszen senki sem két lábon járó lexikon. Az élvezetet nekem az adja meg, ahogy szép lassan, nyomozómunkával összeáll a kép. Mondjuk én se szoktam guglizni, de csak azért, mert nem igazán van rá lehetőségem. De végezzük ki szegény Villardot (aki nem teljesen ismeretlen, olyan tökáltalános ismeretterjesztő könyvekben is szerepel, mint az SH Atlasz Építőművészet kötete, vagy Nikolaus Pevsner könyve):

No jó, de csak azért, hogy ne szenvedjünk tovább vele. ;oP Akkor se szeretem, így nem élvezetes játék.

Villard de Honnecourt, aki a jáki templomnál járt

Ez Reims. De nem ő építette, csak csodálta. Annyira, hogy le is rajzolta, mint alant láthatjuk. A másik nagy kedvence Laon volt, amit akkoriban fejeztek be - akarom mondani hagytak abba, szintén nem ő. Amint mondtam nem épületei tették híressé, hanem könyve. Egyébként pikárdiai volt.

Nehogy félreérthető legyek, a 471 évvel korábbi esemény és az európai megjelenés összekapcsolódik, tehát ez az esemény (ugyancsak ostrom) európai városé volt.

Na ez az, amire már én nem emlékszem, hogy a sósat vagy az édeset találták fel.  Ezért írtam csak kiflit. ;o)

A másikat viszont nem tudom. Még.

Mivel e második édesség európai megjelenését a források eltérően ítélik meg, ezért ideírom, hogy

1. keleti eredetű

2. 471 évvel korábbi eseményről van szó.

Építészünk egyik kedvenc épülete hazájában (könyvében leírta, hogy amikor Magyarországra utazott, út közben megnézte és nagyon tetszett neki):

Középkori európai építészet építészet, nem olasz, nem német... A brit szigetekről nemigen jöttek építészek hazánkba, szóval...

Ügyes.

Az én forrásom a croissant születéseként említi (ez már édes), megjegyezve, hogy mások Buda 1686-os ostromához kötik. http://en.wikipedia.org/wiki/Croissant (Felmerül a kérdés, mi volt előbb a sós kifli, vagy a croissant)

A legenda viszont nem a liszt szűkösségére utal, hanem, hogy a pékek is egész éjjel kint voltak a falakon és másnapra ez "tellett tőlük". :)

Most már "csak" a másik, szintén ostrom alatt, ez viszont a legenda szerint is szükségből készült édességre vagyok kiváncsi.