Horseman 760 váz (szériaszámot nem találtam) három objektívvel, két 6x9-es roll és egy síkfilmes kazettával, napellenzőkkel, kioldó zsinórral és alukofferével együtt eladó.
A váz tökéletes állapotban van, a harmonika nem lukas, a lencsék por, karc és gomba mentesek, a záridők pontosan lefutnak.
- Topcor RW 65 mm f5.6 (802054)
- Professional Horseman 105 mm f3.5 (1196117)
- Topcor 180mm f5.6 (811575)
- 2 db 6x9-es rollfilm magazin (23405276 és 23405244)
Ez az 1.6-os konverter egy rövid ideig tartó kényszermegoldás volt, amíg kifejlesztették az AF optikákat. Az 1.6 konverter se volt egy csúcs, és a régi manuális optikák sem. Ennyi, ki is ment a divatból.
Speedbooster egy plussz funkció, azzal talán nem menne, de nem tudom.
Sima manuál obi - AF váz adapterek már vannak. Pl. Techart LM-EA9 Sonyra. Huncut, mert alapban leica obi bajonettje van, de árulnak hozzá több adaptert, ami pl. FD obikat alakít Leicára. És voalá, lőn AF!
A Nikon csinált egy 1.6x telekonvertert, ami mozgatta a lencsetagjait, így autófókuszosak lettek a manuális objektívek AF vázon. Na nem mind... Korlátozott dolog volt, de megoldották.
A Contax megoldása király, anno gondolkodtam egy ilyen gép beszerzésén. Sajnos csak gondolat volt.
A Sinar-nak van vákumos kazettája 1 síkfilmes 1Kg darabja, a rajza a maximumot kihozta a filmből, mert tökéletesen síkban van a film. Ezért vannak az üveg negatívoknak is nagyon éles rajza. A Nikon F szériának a hátsó elnyomó lemez hosszabb volt a többi gépnél és így mikor kijött a kazettából viszonylag egyenletesen sík a film. Van még egy fontos tényező az pedig mennyire pontos a fókusz, ebben pedig a Rolleiflex verhetetlen a fix optikája miatt
mi olyan vékony fémlemezekkel állítjuk be amit a zár alá teszünk , hogy jó helyen legyen a végtelen, de nem egyszerű
nem jut eszembe a neve, k.vékony és eleve van kb 3 féle vékonyságú, nem lemez, vékony karika
a gyakorlatban meg van kb 3 rovátka a gyűrűn, és ahogy leggyakrabban fényképezek kb 5m-re állítom (65-össel) és többet nem kell vele vacakolni
mivel az igazi nagylátószögek kb 16-22-es blendén jók 4x5-re, nem is nagyon érdemes többet vacakolni vele, inkább azért hogy 6x9-re is jó legyen mondjuk egy 11-es blendével
a mélységélesség is rohadtul nem a könyvek szerint van ezeknél, minél távolabb van valami (és minél rövidebb az optika) annál rosszabb a sarkok felé, az előtérben meg minden gaz éles
a sinar csinált olyan 4x5 kazettát amibe egy filmet lehet tenni és annak elvileg sokkal jobb a síktartása
nagyon vékony filmeknél lenne értelme de ritka és drága
Vákuumos magazinja van a Contax 645-nek és vákuumos a Contax RTSIII. Ez utóbbi is egy csodakamera. Legnagyobb a prizma mérete a tükrösök között, ezért az f2.0 -nál nagyobb fényerejű objektíveknél még világosabb a keresője egészen 1.7-ig. A többi cégnél hiába veszel f2.0-nál nagyobb fényerejű objektívet, a keresőkép mégsem lesz világosabb.
A Contax AX kamera mozgatta előre hátra az egész filmtovábbító mechanizmust az autófókusz megoldása céljából. Extra elképzelés volt az biztos. Kicsit behemótra sikeredett.
Ennek a fő előnye az volt, hogy egy csapásra minden régi CY objektív is autófókuszossá vált. Tiszteletre méltó törekvés. Aligha hiszem hogy a mai cégek képesek lennének valami hasonló ,,adjunk ingyen valamit a régi vásárlóinknak" gondolatra.
Olvasmányélményeim alapján úgy rémlik, hogy a nagyformátumú kamerák némelyikéhez készítettek olyan hátfalat is, ami vákuummal odaszívta a filmet. Ugyanis a nagyobb méretnél nehéz volt megoldani, hogy a szélein rögzített film a középső és alsó részén ne hasasodjon be a saját súlyától.
A Contaxnak asszem az volt az egyik nagy dobása, hogy valamelyik kisfilmes kamerájánál a hátfal/filmtartó rész mozgatásával oldották meg az élességállítást. Hogy ez miért lett volna jó, azt nem tudom, de valószínűleg más se nagyon, mert hamar a hamvába holt a dolog. Valószínűleg rohadtul körülményes volt a mechanikai megoldás a mozgatást biztosító perselyeknél - de legalább biztosan jó drága volt.
Természetesen a tévedés/összekeverés jogát fenntartom, és az sem kizárt, hogy a Contax valamelyik melléküzemága gyártott nagyformátumhoz eszközöket.
Hat, akkor melysegelessegkent fogok ra ezentul hivatkozni. Talan kep oldali melysegelesseg, hogy egyertelmu legyen. Egyebkent - hogy legyen idevonatkozo resze is a tortenetnek - ez volt az oka, hogy a Contax arult vakuumos filmkazettat, mert a 80/2-nek annyira kicsi a toleranciaja, hogy szukseges volt a filmet sikra fesziteni.
Gondolom azért, mert a mélységélesség fogalomnak a fotózás, azaz a kép megjelenítése szempontjából van jelentősége. A másik szintén mélységélesség lesz, csak ott abból az irányból megközelítve, hogy a mélységélességi tartományba belefér-e a hátfal mechanikai pontatlansága. Ez utóbbi inkább mechanika.
Igen, annyira koncentraltam, hogy a rossz kifejezest hasznaltam. 🤦 A depth of focust, a kepsik oldali toleranciat akartam irni, mint szamomra magyarul nem ismert kifejezest. A melysegelesseggel termeszetesen nem allok hadilabon.
Anno a Cambohoz en is ugy csinaltattam sulyesztett homlokfalat a 65/8-as super angulonhoz egy oreg szakoval meg a Moszkva ter kornyeken, hogy ha megforditva teszem fel, akkor f/22-nel meglegyen a vegtelen az ugyanannak a keretnek a masik felere tett mattuvegen. :)
Viszont azert is draga az ilyen moka, mert a rovidebb objektivek megkivanjak, hogy a hatfal nagyon precizen legyen a kello tavolsagban a nagyon vekony depth of field (erre sem ismerem a magyar kifejezest) vegett. Altalaban az egesz rendszert (objektivestol, hatfalastol) szoktak kalibralni a gyarban.
nálam a cambo wide és d utódai, az alpa és hasonlók a sinar handy után mind "hendi", és az ilyesmi jó dolog, egy tájképnél pont rengeteget számít az idő amíg használatra kész lesz
de mi nem gyáriakat használunk, az drága ahhoz képest miből áll
azt hiszem ez egy igazi népsport ilyet csinálni
na jó, csak a 4x5 használókon belül népsport, de aki olyat használ ezt már ritkán hagyja ki
A legritkabb esetben (evi egy-ketszer). Van egy mini kardan-kamera (Cambo Actus DB) amit gyakrabban hasznalok, de a leggyakoribb esetben palacsinta kamerakat (nem tudom, hogy magyarul mi a megfelelo terminus technicus a pancake camera-ra, pl a Alpa vagy Cambo WRS modellek), foleg Phase One XT kamerat. Ha tenyleg nagyformatumu lencseimet akarom hasznalni, akkor is jellemzobb, hogy a Cambo SC-met veszem elo.
na, hát bármilyen harmonikás cuccal az ember eleve meg van lőve ha nem oda kell állítani ahol látja
RB-.hez valami optika használatiban különben láttam ilyet, hogy melyik lencsénél hány mm az eltérés (az oldalsó skálán), a 100-200zoomon van jelölés amin külön gyűrű van
de nem használom sehol
szerintem a régi ir filmek mások voltak, különben értelmetlen az egész
Ja, es igen. Jellemzoen technikai kameraval szoktam hasznalni az infrat (de meg tukorreflexes vazon is foleg az elokepet hasznalom), ugyhogy mindent szurovel csinalok. Most itt hirtelen az asztalomon szetnezve foleg SK objektivek vannak (azokon van), de felallva kicsit korulnezve, Contax Zeiss Planaron is talaltam. A keletnemet Zeisseimen kicsit maskepp van jelolve. A Canon kisfilmes optikaim (nem sok van) kozul az L-es zoomokon (16-35 es 100-400) talaltam ilyen jelolest. A fix makromon (ez sima 100-as USM) es nagytelemen (600/4 L) sincs ilyen jeloles. Sajnos a Hasselbladra valo Tele-superachromathoz (ez ugye szuperapokromatikus lencse) meg nem volt szerencsem, de szerintem azon nincs (es felesleges is) a jeloles.
Fenykepezogepe (vagyis ahogy helyesen mondod, a CCD elotti szuroretegek) valogatja, hogy mennyi infravoros feny eri a szenzort. En ket "kameraval" probalkoztam. A Canon 5DsR 720nm kornyeken kb egy 10 stopos ND szuruvel megegyezo expoziciot adott. Live view siman ment. A masik meg egy mobiltelefon kameraja, az meg meg primabban mukodott, ami ertheto is, hiszen ott probalnak minden fotont megkaparintani, es utolagos szamolassal visszanyerni valamit a szinekbol.
Nem tudom, hogy a hozzaszolasom melyik reszere vonatkozik a valasz, de koszi.
Ember abrazolasban elegge bena vagyok, nem sok energiat fektettem bele. Az egyetlen ilyen temaju kepem, amire buszke vagyok (elore is elnezest, amennyiben profannak talalja barki is) ez a kep, amit evekkez ezelott egy ilyen temaban alkoto ismerosom studiojaban fotoztam.
Valamikor reges reg, also tagozatos koromban kaptam egy jatekos fizika kiserletezos konyvet, bizonyos Oveges professzor (osz halantekuaknak mondhat valamit ez a nev) kiserleteivel. Az elso kiserlet, amit megcsinaltam belole, az egy tal vizbe sregen belehelyezett tukor volt, ami az ablakon beeso fenyt a plafonra vetitette. Akkori szamomra meglepo modon a feher fenyfolt helyett egy gyonyoru szivarvany jelent meg a plafonon. Most persze mar tudom az okat - ahogy bizonyara sokan masok is, ha figyeltek egy valoszinuleg ennel sokkal unalmasabb fizikaoran elmagyarazott tenyre. Miszerint a feher feny sokfele szinosszetevoje egy levegotol eltero toresmutatoju kozegve lepve mas-mas sebesseggel (es ezaltal irannyal) halad tovabb, igy mashol verodik vissza a plafonrol. Fizikusok ezt a jelenseget az elidegenito kromatikus diszperzio nevvel illettek.
Ugyanez jatszodik le akkor is, ha uveg az emlitett kozeg. Ahhoz, hogy a fenykepezo ele helyezett lencserendszer ne szorja szamottevoen a filmsikra vetitett fenyt, a lencserendszer tervezese soran megprobaljak kulonbozo toresmutatoju lencseelemekkel (jellemzoen flint es korona uvegelemek parositasaval) ezt a problemat (kromatikus es szferikus aberracio) minimalizalni. Akromatikus lencsenel ket szint (jellemzoen a voros es kek) probalnak egy pontba iranyitani, a fotos berkekben magasra ertekelt apokromatikus (APO) lencseknel harom szinnel teszik meg, mig a jellemzoen nagyon draga szuperapokromatikus lencseknel negy szinnel teszik ugyanezt. (Lasd az akromatik dupletet, ahol a voros es kek feny egy pontba fokuszal, mig a zold feny ettol eltero)
Mivel a fenykepeszeti lencsek sok mas kriteriumnak kell, hogy megfeleljenek (kontraszt/felbontas, keptorzitas, suly, ar), ez a korrekcio csak valamilyen kompromisszum menten valosul meg. A lenti illusztracio nagyjabol valosan mutatja a kulonbozo tulajdonsagu lencsek fokuszhibajat a szinspektrumon. Jol lathato, hogy a lathato feny tartomanyaban az apokromatikus lencse viszonylag kis fokuszhibaval mukodik, de ezen tul mar megno ez a hiba. Emiatt az adott pontszeru temarol erkezo feny (inkluzive az infravoros es ultraibolya tartomanyt) foltszeruen vetul a filmre, magyaran eletlen lesz a kep.
Amennyiben a fenykepesz celja a lathato tartomanyu fenyt alkalmazni, az altalad olvasottaknak megfeleloen erdemes savszurovt alkalmazni, ami kiszuri a szelsoseges fenytartomanyokat.
Infrafotozaskor viszont ugye pont a szabad szemmel lathato fenyt szurjuk ki, ami meglehetosen megneheziti az ilyen iranyu fotozast. Az altalad javasolt megoldas - miszerint szuro nekul fokuszalni, majd a szurot felszerelve fotozni - eletlen kepet fog eredmenyezni (felteve ugye az, hogy a "depth of focus' a fokuszhibanal kisebb). Viszont nehany objektivnel a fokuszskalan talalhato a vegtelen allashoz kozel egy piros vonalat, ami azt jelzi, hogy infra tartomanyban hol van az objektiv vegtelenje. Ha a lathato tartomanyban fokuszalas utan annyit korrigal az ember, mint a vegtelen es e vonal kozotti tavolsag, akkor a fokusz infra tartomanyban megfelelo helyre fog esni. Kb igy lehet filmre es live view nelkuli digitalis fenykepezogepre fotozni infran.
Viszont a modern digitalis kamerak rendelkeznek live view uzemmoddal (az uj, tukornelkuii kamerak csak azzal), igy a kamera fokuszalaskor/komponalaskor is pontosan azt latja, amit felvetelkesziteskor, igy sokkal egyszerubb ilyen kamerakkal eles kepet kesziteni. Ahogy irtak az egyik cikkben a weboldalon, a fazisdetekcios autofokuszhoz szukseges hogy az ezt vegzo pixel elott legyen szinszuro, ugyhogy az nem fog mukodni. Viszont kontraszt alapu elessegallitas remekul tud ilyen kamerakon is mukodni (ezt a modern kamerak automatikusan valasztjak, ha pl. a fazisdetekcio elbukik). Lassabnak lassabb lesz a fokusz, cserebe pontosabb, mint a fazisdetekcion alapulo.
