A hátszegi dinókról szóló megjegyzést aláirom, mivel jól ismerem az anyagot, akárcsak a cornetit is, és tényleg nem jellemzik a nagy termetüek (az Iquanodonok hatarozottan kicsik, de a pterosaurusok is, a húsevők is). A szigeti lét pedig kedvez az archaikus formák túlélésének.
Főzy egyébként többször konzultált velem a könyv megirása során. Kordos tényleg elsősorban emlősökkel foglalkozik, de ő irta le legteljesebben (majd egy lengyel paleontologus, tőle függetlenül)a mecseki dinó lábnyomokat (s azok is legfeljebb közepes termetüek). ŐA meg a pártfogoltjuk.
A lényeg az, hogy a legájabb erdélyi leőlőhelyek felfedezésével (már nemcsak a hátszegi és királyerdői, de Gyulafehérvár mellett és Zilah környékén (tehát a Szilágyságból) is találtak dinó és pterosaurus leleteket, más őshüllők társaságában. Igy lassan a Kárpátmedence is jelentős központá válhat, akkori szigetvilág jellege ellenére, sőt ettől még értékesebb is lehet (már most feltünő a nagy faj-és formagazdagság).
Főzy - ha jól emlékszem - azt irta a hátszegi dinókról, hogy ott "meglepöen archaikus formák" továbbélése tapasztalható, meg hogy a korabeli domináns fajok ősi jellegű változatainak kisebb méretű, esetleg törpe formái léteztek ott.
(Ez Nopcsa vélekedésével cseng egybe, nem véletlen, hogy a könyv nagy része Nopcsa életét mutatja be:))))))) )
Ö.A. elgondolásával én se értek egyet (pedig nem vagyok biológus:))))) ), én is inkább a ősmadár-dinó párhuzamos fejlődést tartom reálisnak, meg a dinók váltakozó testhőmérsékletű voltát a hidegvérű teóriával szemben.
Amúgy meglepődtem, hogy Kordos is nyilatkozott, ő tudtommal a harmadkori primatákkal foglalkozik...
Tegnap láttam Főzyt az ELTE BTK töri szakon... Csak nem a Nopcsa életéről konzultált ott vkivel?!
A film szerint a dinó csontjairól gipszmásolatokat csinálnak, és kiállitják - becslések szerint kb. 4.5 m hosszú, 1.5-1.7 m magas lesz a teljes váz....
Nem akartam hozzászólni, mig nem láttam a filmet.
Tegnap a Deltaban a mo-i Pterosaurusokról, ma pedig a dinosauruszokról szóló adást volt alkalmam megtekinteni.
Ahogy a megszólaló szakemberek is hozzáfűzték, az igazi jelentősége a leleteknek, hogy hazánkban is előkerültek. S minden valószinüsége meg van, hogy a jövőben még más leletek, sőt más lelőhelyek is ismertek lesznek. Ahogy megjegyezted, ki tudja mit tettek eddig tönkre. Csakhát bányászat nélkül ez sem lenne ismert.
Őssi A. ma már doktorandusz és tovább keres sőt talál is. Sok dologban nem egyezik a véleményünk (madár eredet a dinoszauruszoktól, amit lám Kordos László is vall), de ez természetes. No meg az alapképzés eredménye is (a fenti elképzelésre főleg a geológusok hajlanak, mig a biológusok a madarakat a dinókkal párhuzamos fejlődésű diapszidáknak tartják).
Amit a két adásban kifogásolok, egyrészt, hogy a pterozauruszok elterjedésénél csak spanyol és francia leleteket emlitett A. mig a királyerdői (Erdély) alsó kréta fajgazdag leletanyagot kifelejtette (?), ma pedig a hüllőket hidegvérű állatként emlitette, változó testhőmérsdékletüek helyett (a biológusok ilyen hibát nem vétenek).
Az általad felvetett kérdéseket illetően, nem kötelező, hogy nagy termetű ragadozók is legyenek (nincs ma az elefánthoz hasonló méretű ragadozó sem), főleg egy szigeten. Hiszen csak minimális létszámű populációk életképesek és ezeket nem biztos, hogy eltudja e tartani a terület. Kisebb dögevők elegendőek az elhullott nagytermetű növényevők eltakaritásához is. Az utóbbiak létszámkorlátozását pedig a táplálék mennyisége biztositja. Mivel valószinüleg igen hosszú életüek voltak, nem volt szükség nagyszámú utódra sem. A farbunkó kialakulhatott még a szárazföld feldarabolódása előtt is és más célokat is szolgálhatott (pl. a himek párviadalában).
Főzy szerintem nem elkorcsosult dinókról ir (nem emlékszem pontosan,s lusta vagyok előkeresni, ha igen akkor tévedés), hanem szükségszerüen kistermetüekről (ez érvényes a valamikori sziciliai törpe elefántokra is). Ez meglehetősen elterjedt az aránylag kisebb szigetek esetében. A krokodilok nem jó példák, mert ők könnyen átúszhattak egyik szárazulatról a másikra, s amugy sem muszály a szárazföldön élniük.A napozáshoz, szaporodáshoz elég nekik egy-egy partszegély illetve mocsaras, sekényvizű,dús növényzetű terület is.
Én nem láttam a filmet!
De úgy tudom, hogy még nem találtak Magyarországon dinoszauruszcsontvázat.
Meg az sem biztos, hogy ha egy állat egy szigetre kerül. és ott nincs ellensége, akkor lecsökkenne a mérete. Lásd pl. az egykor volt dodó galambot a Mauritius-szigeten, vagy pl. a moát, kb. Új-Guineában.
Nem is gondoltam volna, hogy ekkora dögök éltek a mi kis szigeteinken is!
Rossz rágondolni, mi veszhetett eddig kárba abban a bányában a fejtés során.. Brrrrr..........
Kérdésem: ha ez a páncélos rendelkezett az önvédelmi "farokbunkóval", kellett lennie ragadozónak is.
De Főzy azt irta a Nopcsa-könyvben, hogy ezeken a szigeteken csak elkorcsosult., viszamaradott lények éltek, csak a krokók voltak normál méretűek.
De.
Ha ez a páncálos is eléggé megtermett volt, a ragadozónak is megtermettnek kellett volna lennie.
Vagy tévednék?
Szeretném megtudni, hogy a Tsintaosaurusnak a szarvával mi lett? Korábban úgy ismertük, hogy a homlokán egy szarvat viselt, de néhány helyen azt olvastam, hogy valójában az a szarv csak tévedésből került oda és a valóságban szarvatlan volt, de erről később nem hallottam többet, tehát akkor volt szarva vagy nem?
Nézd meg a Novum (2oo2)-Dinoszaurusz enciklopédia 133. oldalán!
Sti a Fórum Evolúcióról szóló topikjának az antihősse. Ismeretanyaga tiszteletreméltó (bár némileg elavult), de nemigen látja a fától az erdőt. Ez egyébként tipussának jellemző vonása.
Hát lovagolni éppen lovagolhat, de semmi közük egymáshoz. Én egy szép mesterséges sornak nevezném. Dehát Sti kombinációi is hasonlóak.Csak látszatra van értelmük és részleteikben lehengerlőnek tünnek..
Én meg a Walking with Dinosaurs alapján gondoltam. Ott a Muttaburrasaurusok elvándoroltak, a Leaelynnasaurusok meg átvészelték a telet, ami azért annyira enyhének nem volt nevezhető.
Hosszú távollétem alatt nem nagyon szorgoskodtatok.
Ami a futómadarakat illeti, hát biztosan nem a dinók jutnak eszembe. Minden látszólagos hasonlóság ellenére sem. De erről már irtam eleget az előző hozzászólásaimban is.
Az Antarktiszon fagyoskodó dinókkal kapcsolatban az a véleményem, hogy egyrészt nem lehetett ott túlnagy hideg ha a felfedezett növénykövületeket is figyelembe vesszük, másrészt csak a melegvérüség jöhet számitásba. Márcsak az illető dinók termete miatt is. Egyébként, az ausztráliai dinoszauruszok mérsékelt égövi életkörülményeiről is láttam a tavaly egy filmet a Spectrumon (ha jól emlékszem). Ott is ilyesmiről volt szó.
Ha jól tudom akkoriban csak nyáron volt kellemes meleg arra tájt, télen meg lefagyott a dinókról pikkely. :-))) Tehát vagy elvándoroltak, vagy átaludták a telet, vagy aktívak maradtak. Ehhez viszont mindenképpen melegvérűnek kellett lenniük...
Meg kene nezni az akkori helyzetet a kontinenseknek. Azert, mert az Anktartiszon most lefagy a gatyad, 70 millio eve meg lehetett kellemes meleg. Meg asszem codojbol is tobb volt akkor a legkorben; eleve melegebb volt.
Még új vagyok ebben a fórumban, nem nagyon fogok sokat zavarogni, de a melegvérű-hidegvérű vitához (ami egyre kevésbé vita...) lenne egy észrevételem. Múltkor az állatkertben járva feltűnt, hogy a kazuár (vagy emu? vagy nandu? nem emlékszem már, mi volt pontosan) a fák között vadászott a verebekre, és olyan mértékben hüllőszerű volt a mozgása, ami megdöbbentett. Pontosan olyan volt, mint amikor egy gyíkot keverünk egy tyúkkal... nem tudom máshogy megfogalmazni. Egyből a Jurassic Parkban látott dinoszauruszok jutottak eszembe. Szerintem ez is arra bizonyíték, hogy az "őshüllők" a madarakhoz hasonlóan melegvérűek voltak.
