Keresés

Részletes keresés

pk1 Creative Commons License 2021.06.30 0 0 2315

Ezekből a 2-est értem. Mi az E, mi az m, mi a P, mi a t? (c az vsz fénysebesség)

Előzmény: szabiku_ (2314)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2314

Hát az E=mc2 és E=Pt alapján. 

Előzmény: pk1 (2313)
pk1 Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2313

Ez hogy jött ki?

Előzmény: szabiku_ (2312)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2312

A proton energiája: mpc2 = 1,67*10-27*9*1016=15*10-11J

 

A Gellért hegy sugárzási energiája: 102J másodpercenként.

 

Tehát 15*10-13 másodperc, alatt sugároz ki egy protonnyi energiát, vagyis 6,67*1011 protonnyi energiát sugároz ki másodpercenként. És ezt is szinte mind kinetikus energiavesztésből, mert a Földhöz arányítva nagyon kicsi.

 

Ami tehát anyagvesztést jelent belőle, az elenyészően kicsi. 

Előzmény: szabiku_ (2311)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2311

Francba! egy mínusz jel elmaradt. :/

Előzmény: szabiku_ (2309)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2310

Holnap fel kell hívjam telefonon a Nobel-bizottságot, hogy jegyeztessem magam... :DD

szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2309

A proton energiája: mpc2 = 1,67*10-27*9*1016=15*1011J

 

A Gellért hegy sugárzási energiája: 102J másodpercenként.

 

Tehát 15*109 másodperc, azaz 173611 nap alatt sugároz ki egy protonnyi energiát. És ezt is szinte mind kinetikus energiavesztésből, mert a Földhöz arányítva nagyon kicsi.

 

Ebből is jól látható, hogy annyira makrotartományban van az effektus minden esetben, hogy kvantumos szinten ez nem fog dilemmát okozni, hogy mégis hogyan lesz a részecskékből elszökő gravitációs hullám. Esetleg a töltés (nem)megmaradása okozhatna gondot, de akkor más a keingőző felállás is, mert sok töltés esetén az eletrodinamika is beleszól a dologba, nagyon nagyon erősen.

Előzmény: Törölt nick (2306)
Törölt nick Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2308

Előzmény: Törölt nick (2307)
Törölt nick Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2307

Ebben az esetben nagyon egyszerű látni, hogy a térbeli skalárgörbületet az (idő-idő) egyenlet geometriai oldaláról egy szimpla additív tagként át lehet vinni az egyenlet energiasűrűségi oldalára. Ami ott ugyanolyan pozícióban fog szerepelni, mint a többi forrástag

 

(Mármint ha a főátló minden eleme egyforma, mert akkor a nyoma egyszerű.)

Höhöhö. Ez lényegében ugyanolyan, mint Tuarego tehetetlenségi erői, amit (mindig) át tudunk vinni az egyenlet másik oldalára (ezt meg talán nem mindig).

 

Mondok egy majdnem hasonlót: Ha sűríted a koordinátázást, attól a látszólagos sűrűség növekedni fog. Pedig semmi nem történt.

Előzmény: construct (2282)
Törölt nick Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2306

hanem a centrumtömegük energiaformája is, ami tömegvesztéshez vezet (anélkül, hogy konkrétan visszajött volna bármi is az eseményhorizonton keresztül).

 

#Nagy varázs ló vagy.

 

érdekességet kell még megmagyarázni, hogy ha ezek a keringőző objektumok nem vagy még nem fekete lyukak, akkor a még evilági tartalmuk hogyan nem fogyatkozik hasonlóan, vagy mégis?

 

Ez majdnem ugyanaz, de...

A szingularitás jövőbeli. (Melyik megfigyeló szamára?)

 

Ha egyszerűen csak nem spagettizálódtak az atomok? Gondold el a proton spagettizálódását. Elvileg mezonokat kelt.

 

- * -

 

Már bocsánat, de a Gellért hegy (Frei szerint) 100 W-ot sugároz gravitációs hullámok formájában. Ez az apró kidudorodás. Mennyit sugározhat a Himalája? És közben mi történik a hegy anyagával, az atomjaival?

 

Előzmény: szabiku_ (2305)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2305

Teljesen biztos vagyok benne, hogy a Penrose-folyamat hibás elgondolás. És a keringőző majd egybeolvadó fekete lyukak tömegvesztésére más magyarázatot látok. Mivel a tömegük nem csak bent van a centrumukban, hanem kívül is képviseltetik a gravitációs terük energiatárolása folytán, így (főleg a közeli) keringőzésük alatt, szerintem nem csak helyzeti és kinetikus energiaformájuk képes kisugárzódni gravitációs hullámok formájában, hanem a centrumtömegük energiaformája is, ami tömegvesztéshez vezet (anélkül, hogy konkrétan visszajött volna bármi is az eseményhorizonton keresztül). Ez utóbbi fogyatkozás számottevően akkor van, ha nincs nagy viszonylagos tömegkülönbségük (mert csak ekkor kerülgetik igazán egymást, különben inkább csak az egyik a másikat). Ekkor eléggé rezeg a közös retardált gravitációs terük, így szökik az energiájuk.

 

És akkor már csak azt az újabb felvetődő problémát vagy érdekességet kell még megmagyarázni, hogy ha ezek a keringőző objektumok nem vagy még nem fekete lyukak, akkor a még evilági tartalmuk hogyan nem fogyatkozik hasonlóan, vagy mégis? Az elég komoly lenne, ha bármi gravitációs hullámokba tudna alakulni így. Kell, hogy legyen valami emészthető magyarázat ellene, vagy mellette. De én úgy gondolom mellette (és már talán látom is)...

Előzmény: szabiku_ (2271)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2304

#Az Einstein-egyenletek, mint a Maxwell-egyenletek is, csupán valaminek a megmaradását, illetve kontinuitását (dinamikai folyamat alatti folytonosságát) fejezik ki. Az elektrodinamikában ez az elektromos töltés, illetve EM-energia és impulzus, a gravitáció elméletében az energia és impulzus egy szélesebb formája, mely a gravitációs térben tárolt részt is magába foglalja.

 

#Annyit feltétlen kell még hozzáfűzni, hogy a mozgásegyenletek megváltozása nélkül beiktatható kozmológiai tag (ami esetleg nem csak konstans) ezt a kontinuitást elrontja, de nem ronda módon, hanem mondhatni szép szabályosan, amivel esetleg lehet kezdeni valamit, módosítani dinamikát az Univerzumra vonatkozóan. Ráadásul ha az energia (és impulzus) fogalma alá bevonjuk a változtatásból kifolyólag szerephez jutó Univerzum-szerkezeti mennyiségeket, akkor ismét teljes a rendszer, él a megmaradás.

Előzmény: szabiku_ (2284)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2303

A mágneses erőteret pl. nem mondják konzervatívnak. Pont. 

Előzmény: szabiku_ (2297)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2302

Nem kell ide Univerzummodell, a görbült üres tér fejt-e ki tárolt "energiája" folytán saját gravitációt. Ezt mond meg neki! 

Előzmény: construct (2294)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2301

Ahhoz előbb ezt kell tisztázni. Mondom inkább kössél pulóvert, vagy sálat, az még egyszerűbb. 

Előzmény: Törölt nick (2293)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2300

Nem, hanem te értelmezed félre. Na mindegy. Az elektromos töltés négyes áramsűrűség divergenciájának nulla volta, éppen az elektromos töltés megmaradását jelenti. Nagyon gyönge vagy. Tanulj inkább kötni, mint anno nagymamám, és ne fizikát. 

Előzmény: Törölt nick (2292)
Törölt nick Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2299

(Gyerek koromban gyakran láttam, hogy a parkban az öreg urak kártyáztak. Szórakozásból.)

 

Időnként én is blöffölök, mintha kártyáznánk.

Előzmény: Törölt nick (2298)
Törölt nick Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2298

Miért is? A vektorpotenciál esetén a szekunder köri energia nem a primer körből származik?

Előzmény: szabiku_ (2297)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2297

O. K. Akkor csak hülyén fogalmazott, mert a "konzervatív erő" fogalmat általában a konzervatív erőtér kapcsán mondják, ami skalárpotenciál gradiense.

Előzmény: Törölt nick (2289)
Törölt nick Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2296

Ezt félreértetted.

 

OK, akkor ezt tisztáztuk.

 

Mármint a pozitív görbület esetét.

Holnap jön a negatív görbület vizsgálata...

Előzmény: construct (2294)
Törölt nick Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2295

Hopp, ezt félig visszavonom. A buborékkamrában mégis az elemi töltésekre ható erők spirális nyomait látjuk.

(Zavar támadt az erőben.)

Előzmény: Törölt nick (2292)
construct Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2294

Arról szó se volt, hogy a görbület öngerjesztő módon folyamatosan növekedne. Ezt félreértetted.

Az viszont igaz, hogy tömegek és sugárzások nélküli esetben az Einstein egyenletnek nincs görbületlen megoldása, csak a de Sitter téridő, aminek szükségszerűen van egy negatív skalárgörbülete, ami a kozmológiai konstanstól függ.

Előzmény: Törölt nick (2285)
Törölt nick Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2293

Nem a távolba gyakorolt gravitációs hatás a kérdés, hanem a görbület öngerjesztő növekedése.

Előzmény: szabiku_ (2291)
Törölt nick Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2292

Szerintem te összekevered az áramsűrűséget és a magányos elektronra ható erőt!

Maxwell az áramsűrűséggel számol.

Egy elektronra ható erőt pedig nem is szoktak számolni. A kvantumfizikában nincsenek erők. A szólóénekes elektronra ható erők mindenféle számolgatása fából vaskarika, egy alkalmatlan koncepció erőltetése. Nyilván nem is vezet eredményre a Poincaré szalagos agymenés.

Előzmény: szabiku_ (2284)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2291

Teljesen félrebeszélsz. Őt inkább az érdekli, hogy mondjuk pl. a Tik=Rik=0 helyeken a téridő görbület tárol-e energiát (és impulzust), ami szintén fejt-e ki innen messzire gravitációs hatást.

Előzmény: construct (2282)
Törölt nick Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2290

Landau többnyire nem az eredeti bizonyításokat prezentálta, hanem kitalált helyettük egy újat.

(A sokadik kiadásban persze az eredeti bizonyítások hivatkozását pótolták.)

Előzmény: szabiku_ (2288)
Törölt nick Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2289

https://drive.google.com/file/d/0B0yaP-zlyzCFNTM1NE1wUXRUZTQ/view?resourcekey=0-Yg1yLlT5f1tV9bJA6-wrBg

 

Mondok egy rövidebb bizonyítást:

Ha az energia nem marad meg, valamit kifelejtettünk. Valamit még hozzá kell venni a rendszerhez.

Előzmény: szabiku_ (2287)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2288

Nem tartalmazza. Azért a Landau könyvhöz képest Feynman Mai fizika írásai kisiskolásak. 

Előzmény: Törölt nick (2281)
szabiku_ Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2287

Na és hogyan mutatta meg, hogy nemkonzervatív erők nem léteznek? Mert az az állítása badarság, valami ferdítés, kiforgatás lehet csupán. Lódítás. 

Előzmény: Törölt nick (2280)
Törölt nick Creative Commons License 2021.06.29 0 0 2286

a Maxwell-egyenletek is, csupán valaminek a megmaradását, illetve kontinuitását (dinamikai folyamat alatti folytonosságát) fejezik ki.

 

Pontosítsunk: Két kontinuitási egyenlet fejezi ki a törvényt. A másik két egyenlet viszont csak definíció.

Előzmény: szabiku_ (2284)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!