Csak a kedvedért, de ezt tekintsd kivételes elismerésnek részemről:
"Fussunk neki mégegyszer.
Hol állt az öt erőd?
Egymáshoz képest mikor készültek és pusztultak el - mennyi ideig használták őket?
Egy hány kilométeres "határszakaszon"?
1., Sarkel a Don bal partján, vele szemben a jobb parton egy másik, Olsanszk a harmadik, Majackoje, a negyedik, és Szemikarakorszkoje az ötödik.
2., A Sarkellel szembeni (jobb pari erőd) puszult el a IX szd második negyedében. Talán 811-ben épült. Sarkel 40 évig szolgált erődítményként (834-874). A majackojei "igen rövid ideig", és a szemikara.. is rövid ideig állt fenn.
Azért ezekre a pontos dátumokra vonatkozó adatokra nem szoktam mérget venni:-)
3., Az erődlánc legdélibb pontja a Szemikarakorszkoje, a legészakibb vagy Majackoje, vagy Olsanszk. Én csak a Don torkolat Voronyezs távolsággal tudok szolgálni. Az úgy 400 km (saccperkábé).
"tökéletesen szemlélteti azt hogy jelentősebb változás nem következett be."
A példád meggyőző, de csak 4000 évet hidal át. A nyelv meg vagy tiszerennyi idős. És a feltételezett ősnyelv meg még azelőttről való primitiv kommunikáció lehetett. A nyelv születését követően a bevezetett új fogalmakat jelölő szavak már természetszerüen eltértek egymástól.
Az emberiség közös "ősnyelve" tehát csak az állatvilág hasonló kommunikációjával vethető össze, vagyis lehet összesen vagy 2-300 szó, különösebb nyelvi szerkezet nélkül. Legfeljebb tőmondatok.
Akyra! Az a baj, hogy a tanultak, a finnugorságot magyarázó beidegződésektől nem tuidsz szabadulni. Ha azt mondom, hogy Bába, ennek a jelentése a magyarban ismert, a szlávban bába, bábka, nagyanyó, boszorkány, a spanyolban dajka, a baba a franciában sütemény, ez átment az oroszba is, be a az angol Baby jelentése felel meg leginkábbg a magyarnak. A te iskolás elméletedbe ez persze nem fér5 bele.
Ha Botai kultúra hamizta a lovat és tejét. A szamara kultúra meg korábban mint a Botai temetkezett vele.:
The oldest possible archaeological indicator of a changed relationship between horses and humans is the appearance about 4800-4400 BC of horse bones and carved images of horses in Chalcolithic graves of the early Khvalynsk cultureKhvalynsk culture
The Khvalynsk culture was an Eneolithic culture of the first half of the 5th millennium BC, discovered at Khvalynsk on the V... and the Samara cultureSamara culture
The Samara culture was an eneolithic culture of the early 5th millennium BC at the Samara bend region of the middle Volga, ... in the middle Volga region of Russia. At the Khvalynsk cemetery near the town of KhvalynskKhvalynsk
Khvalynsk is a river port town by the Volga River in Saratov Oblast, Russia.... , 158 graves of this period were excavated. Of these, 26 graves contained parts of sacrificed domestic animals, and additional sacrifices occurred in ritual deposits on the original ground surface above the graves. Ten graves contained parts of lower horse legs; two of these also contained the bones of domesticated cattle and sheep. At least 52 domesticated sheep or goats, 23 domesticated cattle, and 11 horses were sacrificed at Khvalynsk. The inclusion of horses with cattle and sheep and the exclusion of obviously wild animals together suggest that horses were categorized symbolically with domesticated animals.
At Syezzhe, a contemporary cemetery of the Samara culture, parts of two horses were placed above a group of human graves. The pair of horses here was represented by the head and hooves, probably originally attached to hides. The same ritualusing the hide with the head and lower leg bones as a symbol for the whole animalwas used for many domesticated cattle and sheep sacrifices at Khvalynsk. Horse images carved from bone were placed in the above-ground ochre deposit at Syezzhe and occurred at several other sites of the same period in the middle and lower Volga region. Together these archaeological clues suggest that horses had a symbolic importance in the Khvalynsk and Samara cultures that they had lacked earlier, and that they were associated with humans, domesticated cattle, and domesticated sheep. Thus, the earliest phase in the domestication of the horse might have begun during the period 4800-4400 BC.
A samara kultúra a Stredny stog kultúra szomjédja őt is indo-iráni kultúrának gondolják sokan. Szerintem nagy valószínűséggel mert a finnugor néplánc indo iráni ősiráni jövevényszavai ezt jól tanúsítják.
Akyra! Köszönöm. Szép volt tőled, mégsem veszítem el a rovatban a hitemet. Sajnos nyelvészeinknek köszönhetően igen erős a csőlátás. Hajdan Knyezsa István vezetésével egyetemisták sorának segítségével. keresték azoknak a szavaknak az eredetét, amelyekről nem sikerült a finnugor rokonságot kimutatani. Ha ezek a szavak bármely más nép nyelvében előfordultak, adott volt, hogy tőlük vettük át. Hiába voltak a szlovákok, vagy a délszlávok magyar alattvalók, mivel nem finnugor szavakról volt szó, ők tőlünk nem vehették át, csak mi tőlük. Ez a furcsa logika indította el a csőlátást, hogy mi mindent másoktól vettünk át. Ma már a hazai és külföldre szakadt szakértőink jóvolttából számos összehzasonlító elemzés áll rendelkezésre, melyek azt mutatják, hogy kis eltéréssel bizonyos szavak a világ számos nyelvében megtalálhatóak. (Ez hosszú téma lenne itt, mint az is, hogy vannak, akik a magyarból eredeztetnek minden más nyelvet). Maradjunk annyiban,hogy azoknak a szavaknak az eredtét ne keressük másutt, amelyek Mongóliától Közép-Ázsián át a Kárpát-medencéig megvannak, tekintsük ősnyelvinek. Témaváltásként: Götz László szerint Kijevben évszázadokig Álmos leszármazottai uralkodtak. Nem gyanús nektek Vazul, Vászoly /Az orosz Vászlya) hasonlóság? Nem lehet, hogy Vazul, vagy netán Szár László az Árpád-ház kijevi ágához tartozott? Ez ismét egy délibábos kérdés.
"A szófejtésed pedig tényleg délibábos, mivel hajánál fogva előrángatott szavakat erőszakolsz össze, hogy valamiképpen hasonlítsanak jelentésben és hangalakban a másik szóra."
"Az erődláncolat pontosan megrajzolja Dentümoger határát"
Van egy kis baj ezzel a határral. Vagyis nem is a határral, inkább a magyar őstörténet tanított (hivatalos) változatával. Ugyanis ez a határ éppen kettészeli a "virtuális" Levédiát. Most akkor ez hogy van?
Valamit odébb kellene rakni. Vagy a határt, vagy Levédiát.
"Sarkel téglaerődíményén kívül, amelyet 838 táján és - amint már utaltunk rá - minden valószinűség szerint a rúszok és az ősmagyarok ellen építettek fel a Don bal partján a kazárok (arab forrás "sáncolást" említ - a várakat sánc vette körül minden esetben!), a Don jobbpartján is felépült egy hasonló. egykorú kő- és vályogfalú erőd, de az nem négyzetes, hanem háromszög alaprajzú (Fljorov 1996). Ásatása csak 1958-ban indult meg és 1990-ig folyt. Sarkeltől északra, Olsanszk falu határában egy hasonló, kisebb kővár épült fel, mint a majackojei, de ott ásatás eddig még nem volt (Zamljatnyin 1921). Van még egy azonos korú téglaerőd az Alsó-Donnál, mai nevén Szemikarakorszkoje. Ásatása ennek is megindult.Világosan kirajzolódik tehát egy erődláncolat az Alsó-Dontól majdnem egész Voronyezsig. Mind a három megásott erőd , különösen a jobb parti és a majackojei, igen rövid ideig szolgált védelmül. A jobb-parti már a IX század második negyedében elpusztult, méghozzá alig két évtizedes fennállás után (FLJOROV i.m. 111., talán 811-ben épült?). Sarkel kb. 40 évig szolgált erődítményként. A jobb parti erőd pusztulását illetően FLJOROV azzal ért egyet, hogy a Kazár Kaganátusban fellobbant polgárháború idején ment az tönkre (Artamonov 1962), és hamarabb épült fel, mint Sarkel."
Nnnna, ha valakinek hosszú az idézet, akkor kiemelem a lényeget. Az erődláncolat pontosan megrajzolja Dentümoger határát.
"minden valószinűség szerint a rúszok és az ősmagyarok ellen építettek "
Mint tudjuk, a russzal az a baj, hogy 838-ban még nem létezett. Így aztán nehéz is lett volna erődöt építeni ellene. Maradnak az ősmagyarok...
"Világosan kirajzolódik tehát egy erődláncolat az Alsó-Dontól majdnem egész Voronyezsig"
A másik érdekesség:
" a Kazár Kaganátusban fellobbant polgárháború idején ment az tönkre (Artamonov 1962),"
Szóval volt polgárháború a Kazár Birodalomban. És valszeg az tett be az egész erődrendszernek, hiszen:
"Mind a három megásott erőd , különösen a jobb parti és a majackojei, igen rövid ideig szolgált védelmül. "
Szóval nem kis bandériumok marakodása volt a trón körül. Erődláncolat ment tönkre. Az háború volt.
Sziasztok, http://www.wissenschaft.de/wissenschaft/news/301246.html ebbeiű is beleolvashattok. Azaz 5500 éves de relativ kis méretü ló csontokat találtak, a láb csontok, és fogazat alapján, zablát használtak, és hazsnálták a lovat. Agyagedényen pedig lótej maradványt találtak. Hely észak Kazahsztán, Bontai kultura.
Csupán arra kívántam rámutatni hogy egy lótartó nép simán átvehet lóval kapcsoaltos elnevezést egy másik néptől.
Ha egy egy népnek volt egy különleges (más mint a magyar lovak) tulajdonságokkal rendelkező lófajtája és a közvetítő nyelv görög volt (vagy akármi) akkor átkerülhetett a magyarba, még akár jelentésváltozással is. Megint csak a ponival jövök.
Egyébként hagy hozzak egy másik szófejtést. teljesen légből kapott.
"Para hippos" nem vezeték ló.
A "para hippos" az kocsik elé a vezércsődör mellé = para befogott herélt. Azért herélt mert azok nagyobbak és erősebbek mint a kancák de nem verekszenek össze a csődörrel.
Egy délibábos hozzászólás.Neem mindig más nyelvekben kell keresni egy-egy szavunk jelentését. Ilyen a paripa szavunk is. Bontsuk kétfelé: par és ipa. Ismert a régieknél az ipam és napam elnevezés. A feleség számára a férj szülei após és anyós, a férj számára a feleség szülei ipam és napam voltak. Vagyis az alapszó ipa=apa. Nézzük meg a par szót. Hely-és személyneveinkben szerepel a Pard, Pardi, Parád, ez utóbbi ad választ Parád= heves, meleg (fürdő, víz) rokon szó a parázs! Mi következik ebből? Egy heves apaló, ha úgy tetszik parázsevő. Később, miután a heréltek feleltek meg e kitételnek legjobban, a herélt lovakat nevezték paripának. Vagyis mindenkinek igaza van, de ne keressünk mindig más nyelvekben jelentéseket!
Nos, mindenekelőtt azt tisztázzuk, hogy a "paraipposz" az tényleg "vezetéklovat" jelent-e görögül, mint ahogy Akyra szaktárs állítja, vagy pediglen inkább "heréltet"? Mert ha az utóbbit jelenti, akkor máris kissé más a leányzó, akarom mondani a paripa fekvése. Tud itt valaki görögül?
Gondolok elsősorban az "Égigérő fa" különböző változataira. Amikor a legkisebb királyfi (vagy János vagy ahogy épp az aktuális verzióban éppen hívják) a sárkány istállójában a pompás lovak mellett rátalál a csontsovány, randa gebére, akinek ugyebár a sárkány szigorú parancsa értelmében tilos enni adnia. De hősünk hallgat a szavára, megeteti élő parázzsal, s lesz belőle táltos paripa.
"Az pedig végképp logikátlan feltételezés, hogy egy már évszázadok óta lótartó, lótenyésztő, a szó szoros értelmében lovasnép görög kereskedőktől vegyen át megnevezést arra a négylábúra, mely létezésének alapját képezi a steppén."
Nem logikátlan. Az hogy a magyaroknak megvannak a saját szavai a lovakra, nem jelenti azt hogy ne vehetne át más néptől szót amely mondjuk egy fajta lovat jelöl.
Tudjuk hogy a kisázsiai görögök évezredek óta híresek voltak a lovaikról. Ha a magyarok kapcsolatba kerültek bizáncal nem lehetetlen hogy az ő lovaikat görög névvel ileltték.
Vagy talán nem került be a magyar nyelvbe a "póni" szó? Bármelyik lófajta elnevezése (http://www.lovasok.hu/index.php?i=3475) belekerülhet egy nyelvbe ha azzal a fajtával kapcsolatba kerül lásd "arab telivér". Honnan van az arab szavunk?
Könnyen lehet hogy a "paripa" szó egy a görögöknél, bizáncnál elterjedt lófajtát jelölt. Esetleg egy görögöktől átvett jelző.
Az pedig végképp logikátlan feltételezés, hogy egy már évszázadok óta lótartó, lótenyésztő, a szó szoros értelmében lovasnép görög kereskedőktől vegyen át megnevezést arra a négylábúra, mely létezésének alapját képezi a steppén.
"míg a görög azt akarta mondani, hogy vezetéklovakat is akar"
Miért, tenyésztettek valaha lovakat kifejezetten arra a célra, hogy "vezetéklovak" legyenek? Portyázó őseink nagy szarban lettek volna, ha a harc hevében valami oknál fogva kidől a kedvenc hátasuk, átülnek a másikra, de az csak áll bambán mint a birka, s mondja: "Bocs, én csak vezetékló vagyok, engem ilyesmire nem képeztek ki."
"a népnyelvben a kiváló tulajdonságokkal bíró lovat értették alatta."
Nem, éppen népmeséink bizonyítják, hogy a külsőleg csúnya, betegnek látszó lovat nevezték őseink paripának. Belőle válhat aztán táltos paripa, aki választott gazdája előtt feltárja titkos értékeit, melyek a beavatatlan szem előtt rejtve maradnak (ők csak a ronda, lompos hátast látják benne, akinek valamije hibádzik).
"Persze, ha mindenki visz magával x számú vezetéklovat (egyébként a paripa szavunk innen származik: paraipposz [para+hipposz]= vezetékló. paraippa= vezetéklovak)"
Ezzel a szófejtéssel csak az a baj, hogy a paripa szavunk nem vezetéklovat jelent, hanem herélt mént. Persze herélt mén is lehet vezetékló, de szegénynek az elszenvedett beavatkozás után mégsem "vezetéklósága" a legjellemzőbb tulajdonsága...
"Ha szerekkel vonulnak - no meg foglyokkal - gyakolratilag nincs különbség."
Na ja. Ezért mondtam, hogy az nem előny, ha a vezér, meg a testőrsége lovon ül, a többiek meg gyalog.
Viszont. Itt nem csak a hadjáratról van szó, hanem maga a mozgósítás is gyorsabb tud lenni, az utánpótlás szintén. A hadtápterületről meg ne is beszéljünk.
