Valamiért mégis kattog az agyam ezen a dolgon. Olyan lenne mint egy talajszonda. Ott a szonda külső palástja a hőfelvevő felület, ami belülről még hűtve is van egy kicsit. Ebben az esetben pedig szétnyomjuk egy jópár résbe azt a 3-4 m3 vizet, az mekkora felület lehet? Ideje is lenne visszamelegedni, mert egy jó szivattyú egy jó kútból simán kivesz 4 m3 vizet , a ház hőigénye pedig 4 kwh óránként, vagyis ha 4 C fokot tudunk belőle kivenni akkor van ideje visszamelegedni ott lent. Energiamérlege pedig : egy ilyen szivatttyú cirka 1100 wattos, 4 m3 víz 4 fokkal hűtve 16 kwh energia durván számolva is. Vagyis érdemes lenne kipróbálni szerintem. Hogy miért nem levegős gép az udvara? Abban maradtunk, hogy a levegő- vízes gépek valamiért drágák. Meg emlékeztek-e még a 2016-17-es télre? Én azt nem fogom elfelejteni!! Mi arra a garancia, hogy nem lesz megint? Lehet egy próbát megérne ez az ötlet. Olcsóbb, mint egy szondát fúratni és általában minden kertben van ilyen kút itt felénk.
Van igazságod, köszi a választ. Azért itt írtátok, hogy ha már vizes az egyik oldal, akkor nagyon megdrágul egy hőszipka, nem tudni miért. Az egyszerű villanyos kütyü ki lett próbálva, 100 kwh/nap lett 37 forintjával. Kicsit sokallták. Ezért gondoltam, hogy a pincében így meg lehetne oldani az egészet. Elekkel sem értek teljesen egyet. Ha szívjuk a kútból a vizet akkor ott nem gondolnám hogy millimétereket mozog a víz óránként. Ott vékony erekben mozog a víz, gondolom, akkor viszont egy 3 m3/h mennyiségnél mozogni kell neki. Szerintem, persze ezt is ki kéne próbálni.
"már látom, hogy hol vannak azok a pontok ahol a meleg elszökik"
Odahívnál egy hőkamerást, ő mutatna még tízet :)
Mondjuk a kályha forró levegője felszáll a mennyezetre, ott szétterül és a drágán előállított hő felét villámgyorsan leadja a szarul hőszigetelt mennyezeten (és körben a jéghideg beton koszorún) át a külvilágnak. Neked a hő maradékából kell megoldanod a lakás fűtését :)
"elér a víz egy bizonyos hőfokot ... nyit a termosztát és engedi a melegvizet a pufferbe. Ezt nagyon leegyszerűsítve jól gondolom?"
Alap, hogy a füstgáz (persze az első perceket leszámítva) sehol ne érintkezzen 60 fokosnál alacsonyabb hőmérsékletű felülettel, tehát a vízforgatás semmiképpen ne hűthessen 60 fok alá egyetlen füstgázzal érintkező felületet sem. Tehát tulajdonképpen csak a 60 fok felett/mellett kivehető energiamenyiséget küldheted a fűtés/puffer felé, szóval mellőzz minden olyan megoldást / trükköt / tevékenységet, ami a kályha 60 fok alá lehűlésével jár.
"Tehát ez nem elektronikus vezérléssel történik, hanem mechanikus szelep végzi a puffer kör nyitását?"
Léteznek nagyon okos (akár külső) hőérzékelős szelepek is, amelyek elektronika nélkül is sok dolgot automatikusan megoldanak, pl vigyáznak arra, hogy a kazánod ne hűlhessen le 60 fok alá, de 60 fok felett automatikusan engedik a puffer melegedését, de mindig csak annyira, hogy a pufferből visszaáramló pl 30 fokos víz se hűthesse 60 fok alá a kályhát.
"3-4 m3 vizet felszívva, lehűtve majd visszaengedve mennyi idő alatt melegedne fel újra?"
Mindig nagyjából ugyanazt a vizet szívnád vissza, amit előtte leengedtél :)
A talajvíz áramlása sokhelyütt (folyóktól távol) csupán pár milliméter óránként.
Még különálló szívó és nyelőkőút esetén is van némi esély arra, hogy egy idő után a kettő között kialakul egy összekötő "alagút", ettől kezdve az egyik kútból kiszívott víz X százalékban megegyezik a másik kútba leengedett vízzel.
Minek szívatnád magad ilyennel jó drágán, ha van olcsó levegő/víz hőszivattyú a boltban. Ha meg annyira pici a ház hőigénye, hogy 1 fúrtkutas szonda bírná, akkor miért nem fűtesz valami filléres villanymegoldással, minek a milliós beruházás?
Miből van a kandalló fala? Ytong , gipszkarton vagy tégla?
A ytong nem tárolja úgy a hőt, nem is melegszik át annyira, ez van nálunk. Pont ugyanúgy festettték le a festők, (glett, majd héra) mint a szoba több részét. De alapvetően légfűtésre van, nagy átszelőzéssel.
Van egy kicsi rész a kéménycsőnél, ahol gipszkarton takarás van, hiába volt már kétszer is hálózva, egy kicsi repedés azért van a téglafal és gipszkarton találkozásánál.
A téglánál is aggódnék a felmelegés miatti esetleges repedések kapcsán a festésen.
Ha újra csináltatnám, akkor sima, vakolatlan téglából lenne az oldala a kandalló falának...
Üdvözlök Mindenkit! Segítségre lenne szükségem. A jövő hét végén készítik el a kandallónkat. Minimál stílusú a házunk, egy nagyon egyszerű feher sarokkandallónk lesz. A glettelést és a festést a férjem csinálja. Flexibilis ragasztóval gletteli. De melyik márka? Melyik jobb?! Vagy mind1?!Van esetleg van aki mást ajánl?! ... és mivel fessük? SIMA diszperzittel nem szeretnénk, szeretnénk ha kicsit eltérne a többi falunktól! Olvastunk sok cikket... van aki kültéri vakolattal csinálta, van aki mészfestékbe tett kvarchomokot... Mit ajánlotok? Köszönöm az ötleteket előre is!
Na mégegyszer! Elek! Gondold már át légyszi, hogy működne-é egy fúrt kút szondaként. Vagyis 3-4 m3 vizet felszívva, lehűtve majd visszaengedve mennyi idő alatt melegedne fel újra? Adott egy ilyen feladat, ezt gondoltam ki mivel csak egy kút van, nem is lehet másikat fúrni. Köszönöm.
Talán annyit, hogy kényszerhelyzetben vagyok ezzel az egésszel - fűtés szempontjából -.
Nappal fel tudom fűteni a házat - tehát alapvetően megfelelő nekem ez a vizes kandalló megoldás -.
Körbenéztem és már látom, hogy hol vannak azok a pontok ahol a meleg elszökik. Persze, tudom ezt lehet fokozni külső szigetelés, stb.
Most az az elsődleges cél, hogy ebből kihozzam amit lehet. Ezért kell valami megoldás az éjszakai meleg biztosítására. Ezért nézegetem a puffer lehetőségeket.
Csak, hogy jól gondolom e:
- elkezdek fűteni.... és amikor az elsődleges körben elér a víz egy bizonyos hőfokot ... nyit a termosztát és engedi a melegvizet a pufferbe.
Ezt nagyon leegyszerűsítve jól gondolom?
Tehát ez nem elektronikus vezérléssel történik, hanem mechanikus szelep végzi a puffer kör nyitását?
Amennyiben igen: ezek a szelepek jellemzően mikor nyitnak? / Celsius /
"érdemes az 500 literessel is foglalkozni vagy 1000 literesben gondolkodjak?"
Egy 100 m2-es passzívház hőigénye (az év leghidegebb napján) óránként 1 kWh, viszont egy pont ugyanakkora hőszigeteletlen kádárkockáé viszont akár 20-30-szor akkora is lehet.
Létezik annyira alacsony hőigényű (rohadt jól hőszigetelt) ház, ahová 500 liter is bőven elég. Amikor literekről és fokokról beszélünk, akkor tulajdonképpen a tartályban (pl éjszakára) eltárolt kilowattrákról beszélünk. Egy szarul hőszigetelt hatalmas házba viszont még 1000 liternyi puffer is csak alig észrevehető könnyebbséget hoz.
További előny:
- ha elég nagy a puffered
- ÉS a vegyeskazánoddal gravitációs kapcsolatban van
- ÉS nem csinálsz nagy hülyeséget (pl 90 fokos puffer esetén már nem rakod meg a kazánt :)
akkor soha nem kell a víz felforrásától tartani.
"van hőcserélő nélküli is?"
Nincs szükség hőcserélőre, ha a fürdővizet nem a pufferből akarod kivenni és mehet a kazánban is ugyanaz a víz, ami a radiátorokban kering.
"a fűtésrendszerben keringő folyadék mennyiségéhez ilyenkor hozzáadódik a pufferben levő folyadék mennyiség?"
A víz valóban összeadódik, de ebből a vízből a kazán leállásától
1: az a víz tárol hőt, ami a (marhavastagon hőszigetelt) pufferben tartózkodik
2: az a víz éppen a lakást fűti (amíg melegebb a szobánál), ami éppen a hőszigetelésen belül a radiátorokban és lakótérben lévő csövekben tartózkodik
3: az összes víz, ami sem az első, sem a második pontban nem szerepel, az víz meg éppen szegényebbé tesz téged (hőt pazarol). Ide kell érteni minden csepp vizet, ami a fűtött lakáson kívül lévő kazánban, vagy pl a fűtött lakótéren kívül futó összes csőben van.
És amikor a termosztát+keringető a pufferből hőt kér, az a hő ne jéghideg csövek felmelegítésével induljon, tehát okos ember a puffert a hőszigetelt lakóburkon belülre teszi.
Világos, de itt arról van szó, hogy valami csak akkor tud belobbanni hirtelen, ha egyébként addig is jelen volt, éghető, és egyébként gáz halmazállapotú. Rendben van, hogy nem nyitsz rá ajtót, első a biztonság. De hányadik a hatásfok? Az a kérdés, hogy a kis teljesítményre történő szabályozhatóság ér-e annyit, hogy éghető gázok távozzanak elégetlenül huzamos ideig. Folytonégés fojtott égés árán...
Igen, olyankor tilos kinyitni az ajtót, mert belobban hirtelen. Ennyire nem szoktam visszatekerni. Meg egyébként is, kisméretű tűztér, kevés fa megy bele, és valamennyire kell égnie, mert szépen kifűti az egész házat.
A veszélyt nem degradálva azért érdemes megjegyezni, hogy ezek a BUMMMMMok általában cserépkályháknál jelentkeznek. Ott többszörös mennyiségű gáz tud összegyűlni, mint egy alábbi kandallókályhában és nem ritka, hogy a fojtás magának a járatoknak az összeséséből alakul ki.
Azokat az elégetlen gázokat úgy kell elképzelni, hogy nem csak jelentéktelen mennyiségről beszélünk.
A fa égésének több, mint 70%-át a gázok égése adja.
Tehát ha ezeknek a gázoknak CSAK a felét engedjük ki a kéményen máris produkáltunk egy 35%-os hatásfokromlást.
Ha a kályhánk -elképzelhetetlen 70%-os hatékonyságot tud, akkor a fentieket figyelembe véve ezzel a falyta folytogatással máris megteremtettük a 35%-os hatásfokkal üzemelő kályhát.
Persze ezzel nincs semmi baj, ha csak látványnak kell a kályha.
Azért amikor a videón látható módon az ember elveszi a levegőt a tűztől, a fából kiszabaduló éghető gázok mennyisége drasztikusan, és hirtelen nem fog lecsökkenni. Csak nincs elég égéslevegő, így nincs több láng. Látszik is amikor visszaadja (1:30-nál különösen, de korábban is egyszer), hogy először lángtenger, és kicsivel utána a normál égés (ekkor égnek el a tűztérben felhalmozódott éghető gázok). Tehát elvétel után éghető gázok távoznak elégetlenül jó darabig ki a kéményen.
"bár a kiegyenlítetlenség miatt a szomszédokra folyhat a víz...??"
Nem igazán értem, hogy miféle kiegyenlítetlenségről beszélünk. A meglévő vízzáró réteghez nem szabad hozzányúlni, te csak a tetejére teszed a plusz hőszigetelő lapokat.
Nem kék láng esetén elsőként valamilyen szennyeződésre, vagy levegő hiányra gondolnék. Persze ezektől nem lesz nagyobb a láng, csak nem lesz kék színű.
Van itt az index fórumon fűtésszerelő vagy gázszerelő topic, talán több is, én nem értek ilyesmihez.
Lapost tető esetén én a lakásom fölé ledobnék a tetőre legalább 10 centi xps habot és szórnék rá 5-10 centi kavicsot (megvédeném a naptól + leterhelném szélvihar ellen)
Az egészséges lakáslevegő nem a páratartalomtól függ, hanem a széndioxid tartalomtól (ajánlott érték: max 1000 ppm). Azért kell szellőztetni a lakásokat, hogy alacsony legyen a széndioxid szint. Sajnos a széndioxid mérő műszerek nem olcsók (25-30.000 Ft tól kezdődnek) próbálj megkérni vaslakit, akinek van, hogy adja kölcsön egy napra.hogy több ponton is mérhess a lakásban.
Egyszerű páratartalom mérők fillérekért kaphatók még a teszkóban is (hőmérővel egybeépítve), de a páratartalomnak semmi köze a co2 szinthez.
Viszont ha egy lakásban télen magas a páratartalom, akkor valószínűleg igen szar a szellőztetés, tehát valószínűleg egészségtelenül magas a széndioxid szint.
